Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-18 / 321. szám

8. oldal B ACSMEGTEl NAPLÓ SPORT A Hatnapos Verseny Egy éjszaka a berlini Sportpalast száznegyvenótórás kerékpármérkőzésén — A Bicsmeggei Napló külön tudósítójától — Berlin, november hó Ejjel_ kettőkor, amikor a kávéházat sezárták, barátaim eicsaltak a nagy bicikliversenyre. Az egész város ezért -van most megbolondulva. Tizenkilenc esztendeje minden évben megrendezik a Hatnapos Versenyt és ilyenkor történ­het a legváratlanabb politikai fordulat, a legélvezetesebb rablógyilkosság, a legpikánsabb válópöri tárgyalás, mind­ez a kutyát sem érdekli: a nagy szen­záció a Sechstagerennen. Egy bicikliverseny, ami egyfolytában hat nap és hat éjjel tart. Száznegyven­et óráig. Társadalmi esemény. Aki csak számit Berlinben, mind itt van. .írók, színész­nők, politikusok és a fordulóknál — az olcsó helyen — a kültelek műkedvelő kerékpárosai egyforma izgalommal druk­kolnak éjszakáról éjszakára a verseny­zőknek. A Sportpalastba. ahol a küzde­lem folyik, több, mint tízezer néző fér el, de éjfél után egész hajnali háromig, négyig állandóan kint van a »Minden jegy elkelt!« tábla. A kapuk előtt autók százai várakoznak, a pénztárfülkék előtt ázsiotőrök kinálgatják a jegyeket busás felárral diszkréten, hogy a rend­őrök észre ne vegyék. A kiváncsiak egész tömege ácsorog a bejáratoknál és ha kijön valaki, akinek már elege volt a látványból, vagy korán kell másnap felkelnie, megrohanják a kérdésekkel, ki vezet, melyik pár? Bent a csarnokban örült füst van és óriási lárma. Tizenkétezer ember do­hányzik és ordit. Ez a verseny ötödik éjszakája. Az ülőhelyek zsúfolva, az el­­lipszis-alaku pályán — százhatvan mé­ter hosszú fapadló — tizennégy színes trikós biciklista gurul egycsomóban, meglehetősen mérsékelt tempóban. — Nem akarnak a disznók überrun­­dőlni! —■ dünnyögi inéllettem egy elke­seredett néző. A közönség türelmetlen. Nem értem az ügyet és kénytelen vagyok különböző felvilágosításokat kérni. Kiderülnek a következő dolgok: A versenyen tizennégy pár vesz részt, összesen huszonnyolc versenyző. Kettő­­kettő összetartozik, ezek egyforma szí­nű trikót viselnek és időnkint felváltják egymást. Amig az egyik dolgozik, ad­dig a párja a versenypálya közepén be­rendezett üdülőhelyen pihen, massziroz­­tatia magát, eszik, alhat pár percet, (na tud a zajban), szóval felfrissülhet. Ha elintézte az elintéznivalóit, odaáll a pá­lya szélére és amikor párja egyvonal­­ba ér vele, leváltja. A versenyt az a pár nyeri, amelyik hat nap alatt a leg­több pontot szerzi. Ez viszont egy kom­plikált dolog. Pontot háromfélékben le­het szerezni. Mindenekelőtt^ az a pár, amelyik a száznegyvenöt óra alatt a legtöbb kört tette meg, kap ezért bizo­nyos számú pontot. Eredetileg ez a par meg is nyerte a versenyt, amely azon­ban így, ös-iormájában, nem érdekelte eléggé a közönséget és csak az utolsó napon akadtak látogatók, mert minden­ki a finisre volt kiváncsi. Ép ezért mo­dernizálták a feltételeket. Ma már min­den napot is felosztanak négy menetre és az a pár, amely egy-egy ilyen me­netet megnver, szintén kap pontokat. Ezek a részlet-győzelmek döntik el vég­eredményében a versenyt, ép ezért a menetek végén vad spurtot rendeznem a versenyzők. Van azonban egy harma­dik módja is a pontszerzésnek, az-úgy­nevezett Überrund. Az a versenyző, amelyik Überrunddal akar pontot sze­rezni, váratlanul kiszökik és megkísérli annyira megelőzni társait. _ hogy egy teljes körrel elébük kerüljön, _ vagyis ntólérie a mezőnyből az utolsót. Ha ez sikerül neki, pontokat kap érte, viszont az a versenyző, akit elsőnek ért utói, pontot vészit. Amikor valamelyik ver­senyző kitör és Überrundra készül, a többiek közül az. aki épen utolsó, szin­tén spuriba fog,-nehogy az Uberruncloló föle vegye el a pontot. Minthogy senki se akar ilyen veszélyes szituációban utolsónak maradni és pontot veszteni, az egész mezőny átveszi nemsokára a tempót és megkezdődik a Jagd, üldözik az überrundolót. A közönség számára legizgalmasabb része a versenynek a Jagd. Hogy a ver­­seríyzőknek nagyobb kedve legyen hoz­zá, külön dijakat tűznek ki a nézők a legközelebbi sikeres Überrundra. Ha a bankdirektor ur babája unalmasnak ta­lálja a versenyt, akkor a direktor ur, hogy őnagyságát szórakoztassa, száz, vagy kétszáz márkát snóderol egy Über­rundra. Valamelyik versenyző aztán, aki elég pihentnek érzi magát, megpró­bál kitörni. Különösen a Wambs—Lac­­ciuehay-pár, a két francia fáradhatatlan a kitörésekben, de sohasem sikerül ne­kik. A publikum őszinte örömére. Leg­veszedelmesebb überrundoló van Kem­pen. a holland, aki néhány évvel ezelőtt még rövidtáwersenyző volt és sprinter­­tehetségének nagy hasznát veszi a ki­töréseknél. Az egész versenyből csak ez érdekli, nyakrafőre csinálja az Über­­rundokat. Viszont ezzel úgy lestrapálja magát, hogy a Jagd-okban nincs elég kitartása és amikor más csinál Über­­rundot, akkor a pontot rendszerint ő veszti el. Ha nincs kitörés, a közönség disku­­ral, virstht esznek, sört nyakainak, hall­­gaüak a zenét És szidják a szegény, elcsigázott egy csomóban köröző ver­senyzőket hogy lusták. Egyszerre elki­áltja magát valaki: — He die Post geht ab! Mindenki felfigyel. Egyik versenyző csakugyan kiszökött már vagy tíz ke­rékpárhosszal előtte karikázik a többi­nek Vad izgalom iog el mindenkit A savanyucükor-árus elfelejt kiabálni, a nézők üvöltenek, a pincér állva marad a sülttel a kezében, estélyirubás dámák felmásznak a székek támlájára, a part­nerek felugrálnak a kisztnikböl, amikbe lefeküdtek szundikálni: kezdődik az ül­dözés. A zene elhallgat. Annak, aki kitört, már negyedpálya előnye van. — Szólítsd. Oszkár, bele! — biztatja valaki. Oszkár nyomkodja a pedált, mint egy őrült. Az ellenzék a többieket uszítja: — Besavanyítani! — Ne hagyd magad, Frici! Mióta vagy ilyen laza? Ez, hogy laza. nagy derültséget kelt Sportemberek közt az ilyesmi szelle­mességnek számit. A harmadik kör után Oszkár letörik, visszaírni! a mezőnybe. A Jagd azon­ban folytatódik, mert egy másik ugrik ki helyette. Ehmef, a német. A közön­ség kedvence. Pár perc alatt fél pálya MIÉRT OLVASSA MINDENKI A BÁCSMEGYEI NAPLÓ KARÁCSONYI SZÁMÁT Mert ... », érdekes nívós r : szép tanulságos gazdag tartalmú legalább százhúsz oldalas lesz. Minden egyes lappéldányhoz, amely fiz dinárba kerüb harminc dináros ajándékszeiványt ad a kiadóhivatal* Miért érdeke a hirdetőnek, f hogy a BÁCSMEGYEI NAPLÓ karácsonyi számában hirdessen ? Mert a. karácsonyi számot sokan veszik, nemcsak egy napig olvas­nák, hanem megőrzik s a kszáesonyi 50 J dináras probléma a Aarácz.osiyí szám Mrdeléselre vonatkozik, úgyhogy min­den hirdetést többször és figyelmesen elolvasnak.' Régi tapasztalat, hogy a vállalatok, kereskedők és iparosok, ha tisz­tában is vannak az ujságreklám jelentőségével, nagy hasznával s azzal, hogy üzleti forgalmukat o réven megsokszorozzák, nem vesznek időt és firadságot, ho"y hirdetést adjanak fei. Pedig a hirdetés olyan ügynök, aki egyszerre tízezreknek aj&nlia a céget és az árat. A BÁCSMEGYEI NAPLÓ kiadóhivatala szívesen vállalja, hogy a hirdetéseket szakszerűen és hatásosan megfogalmazza. Ne haasza utolsó percre a hirdetés .feladását, mert akkor nem tudunk a kellő elhelyezésről gondoskodni s adja fel a hirdetési, nehogy önmagának tegyen szemrehányást, ha látja majd a kiválóan megszerkesz­tett, valósággal monumentális számot s az Őr. cégének hirdetését nem találja benne. Egy levelezőlapjába vagy egy telefonhívásba kerül-s a Bácsmegyei Napló mepbiroitja akár Szuboticán, akár ez ország bánpely városában meglátogatja Önt hirdetési ajánlattal és kész hirdetési szöveggel szolgál. A jelenkor leghíresebb írója, Wells Írja a »William Clisso’d világa" cimü regényében: » ... Aki nem hirdet, nem érdemli meg, hogy éljen, mert azt bizo­nyítja, hogy nem bízik önmagában s nem bízik a cágébsn ói a váiialatábcm." Senki se mondhatja, hogy nincs nagyobb forgalomra szüksége, senki se nélkülözheti tehát a hirdetést. Ma már megszűnt az, hogy a gyáros, kereskedő, iparos a cikkeit kiakasztja a ház eió, a kapu'élfnra. Aki azt akarj-, hogy észrevegyék, HIRDESSEN! * BáGSKYE! HAPLd í KIADÖH.VaTALA előnye v nerek, <5* két kcr^'fö/,. utolsótV^z pontot veszAMJJty kétsegDeesettec^, tűk függne ettönT-v kük kidöslik, 1 ‘ mellette. A zenek» jf sza a Hatnapos ó* -külön indulót, » A sers iróniája, heo/j/o#. vesztett pontot, aki provokálta. e-A forduló publikuma hu az indulót a zenekarral bogja a taktust. A pálya érdekel senkit, luftbaliont vicceket mondanak a nézők eg újságot vesznek a rikkancstól. Derűs epizód: a fordulónál eg. leesik a karzatról a pályára. Szer. re a versenyzők épen a másik fór­nál járnak. Pár perc múlva egy bit fordul fel. Rögtön leváltják orvosok \ szik vizsgálat alá a versenyzőt, nine semmi baja. Öt perc múlva újabb ordítás: Jagd! Egyik olasz versenyző minden komoly szándék nélkül kiugrott. Ebből három­­negyedórás szakadatlan spurt keletke­zik először Oscar Tietz veszi át a ve­zetést és lekörözi a mezőnyt, de utána Ehmer, van Kempen és Charlier is meg­csinálják ezt a bravúrt. A közönség tombol a lelkesedéstől. így megy ez reggel hatig. Akkor ki­ürítik a nézőteret, csak az ellenőrök maradnak bent és a versenyzők. Min­den versenyző aludni mehet három órá­ra, egyik partner hattól kilencig, a má­sik kilenctől tizenkettőig. Amig az egyik trupp alszik, azalatt a másik tizennégy ember lassan, kényelmesen körözget Délelőtt' nem szabad kitörni, ilyenkor menetek sincsenek, a verseny — szak­­kifejezéssel szólva — neutralizálva van. Délben tizenkettőkor beengedik a kö­zönséget és kezdődik elölről a vadulás. s. k. Erős, izgalmas küzdelmet ígér a vasárnapi futball-derSjy A SAND-Bácska mérkőzésnek minden szezonban kivételes jelentőséget adott az a rivalizálás, amely a két vezetőegyesü­let között már évek óta fönnáll. Ezt a ri­valizálást az olympiai napon történt bot­rány erősen kiélezte és ez a magyaráza­ta annak, hogy a vasárnapi derbyt a ta­valyinál is sokkal nagyobb érdeklődés és izgalom kíséri. A mérkőzést a Bácska­­pályán játszák le, ahol a rendező egyesü­let a játék sima és zavartalan lefolyása érdekében nagy előkészületeket tesz és mozgósítja teljes rendezögárdáját, hogy a mérkőzést semmi incidens ne zavarja. A csapatok fölállítását még pontosan nem ismerjük, mert az ellenfelek szigo­rúan titokban készülődnek a nagy össze­csapásra, de valószínű, hogy úgy a SAND, mint a Bácska lehető legerősebb együt­tesét szerepelteti. A SAND Kováccsal komplett csatársorral veszi föl a küzdel­met, a Bácska pedig Kulundzsiccsal meg­erősített védelemmel áll ki. A papírfor­mát tekintve a SAND valamivel jobbnak látszik, különösen csatársora az, amely összeszokottságban és technikai felké­szültségben fölötte áll a Bácska támadó­sornak. De nagy hendikep számára az idegen pálya, mely ebben az esetben any­­nyira kiegyenlíti az erőviszonyokat, hogy a mérkőzés favoritját nehéz lenne meg­állapítani. Mindenesetre erős, izgalmas küzdelem lesz, amelyből a szivósabb, jobb idegzetű és — szerencsésebb csapat ke­rül ki győztesen. Az sem lenne meglepe­tés, ha a derby eldöntetlenül végződne, nagy gólarányra azonban semmiesetre sem lehet számítani. Jugoszlávia birbozóbajnokai, Zagreb­­bői jelentik: A Jugoszláv Nehézatlétikai Szövetség legutóbbi ülésén megállapítot­ta az 1927. évi jugoszláv blrkozóbajnok­­ság hivatalos névsorát. Lég súly: Bajnok: Kecely (Szenta), 2. Hoffmann (Noviszad), 3. Szabó (Szubo­­tioa). Pehelysúly: Bajnok: Vojvodics (Za­greb), 2. Miletics (Zagreb), 3. Matarlcs (Szembor). Könnyiisuly: Bajnok: Metzner (Za­greb), 2. Babies (Zagreb), 3. Uzelac (Beograd). Közép A.: Bajnok: Grbics (Beograd) 2. Markovics (Zagreb), 3. Marof (Za­greb). Közép B.: Bajnok: Palkovics (Zagreb) 2 Juhász (Szombor). 3. Metzner (Za­greb) Nehézsúly: Bajnok: Koen (Zagreb) 2. Drakuiics (Zagreb), 3. Milovanovics (Beograd).

Next

/
Thumbnails
Contents