Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-17 / 320. szám
ÍO. oMal BÄCSMEGYEI WATT,ft 1997 november 17. Újjáépítik a vrsaci villamosmüvekeí és a városi vágóhidat Kü’fö ái kölcithí V3SZ fal Vrsac város Vrsacról jelentik: Vrsac város vezetősége már hosszabb ideje foglalkozik azzal a tervvel, hogy a szükséges beruházásokra nagyobb kölcsönt vegyen fel. A város eddig is számos ajánlatot kapott, ezek közül azonban csak két pénzcsoport ajánlata jöhet komolyan számításba: Az amerikai Mac Danié! pénzcsoport 8.25 százalék kamatot kér, mig a Jelzálog - bank 11 százalék mellett hajlandó a szükséges kölcsönt folyósítani; mindketten követeléseik fedezetére a kölcsön összegének a város ingatlanaira való bekebelezését kérik. '• Mac Danié! ajánlata, bár kamat szempontjából igen kedvező, nagy gondot okoz a város vezetőségének. Az amerikai pénzcsoport csak olyan feltétel mellett hajlandó érdemleges tárgyalásokba bocsátkozni, ha a város legalább 500.000 dollárt vesz fel. Ezt a 28 millió dinárnak megfelelő összeget azonban hajlandók részletekben is a város szükségleteinek arányában folyósítani. A kölcsönből a város mindenekelőtt két vállalatot: a villamos müveket és a vágóhidat akarja reorganizálni. A villanytelepet teljesen uj gépekkel kell felszerelni, mert mai felszereléseivel nem képes a város igényeit kielégíteni. A gépek teljesen megrongálódtak és tartani lehet ától, hogy hamarosan felmondják a szolgálatod. Szakértők véleménye szerint a városi villamostelep teljes reorganizációját tovább halogatni nem lehet. A vágóhidat is ki kell bővíteni, továbbá jéggyárat, jégvermet és hiitőkamarákat kell építeni. A városi utakat és uccákat is rendbe kell hozni, ami szintén nagy befektetést igényel. Szó van ezenkívül egy vásárcsarnok építéséről is. A kölcsön ügyében a költségvetések elkészítése után a város a közeljövőben megteszi a döntő lépést. Általános a vélemény, hogy sokáig halogatni ezeket a beruházásokat már nem lehet. A jugoszláv borpiac A Déihániiban a kereslet gyenge és nem várható az árak eme kedése — Szlavóniában, líorváfor- BzágUan és Dalmáciában minőségileg1 kitűnő, mennyiségben gyenge a termés Vrsacról jelentik: A déibánáti borpiacról a jugoszlávia sajtóban az utóbbi időben ellentétes hírek jelentek meg ‘és és az árakat a valóságnak meg nem felelően tüntették fel. A Bácsmegyei Napló délbánáti munkatársa a helyzetről a következőket jelenti: Vrsacon a borárak jelenleg a következők: fehérbor 9—934 százalékos 3.25 —3.50, 9'A—10 százalékos 3.50—3.75, 10—11 százalékos 3.75—4.25, 11—12 százalékos 4.25—4.50 dinár; fajborok: grcaci, rizling és furmint 5—6 dinár. Az Otelló ebben az évben elsőrangú minőségű és 13 százalékig emelkedik szesztartalma, ára literenként 3.50—4 dinár. A borpiac nagyon gyenge, a közeljövőben azonban némi javulás várható. Az áraknak emelkedésére számítani nem lehet, mert a külföldi kereskedők az ezévi termés iránt nem mutatnak érdeklődést. Az utolsó napokban érkezett ugyan néhány külföldi ajánlat, ez azonban távolról sem közeüti meg Vrsac megszokott külföldi összeköttetéseit. Az Otelló és a sötét vörös borok irá.it mutatkozik még némi érdeklődés Ausztriából. A belföldi, különösen horváf és szlovéniai kereskedők csakis az olcsóbb borokat keresik, a drágább, jobb minőségű áru iránt nincs érdeklődés. Vrsacon jelenleg 1100—1200 vagon ujbor és 300—350 vagon óbor fekszik. A déibánáti borvidék jelenlegi készlete 3500—3600 vagon ó- és ujbor vegyesen. A termelők várakozó állásponton vannak és jobb árakat várnak, mert a bor mai ára jóval a világparitás alatt áll. Egyelőre csak azok adnak el, kiknek pénzre van szükségük. Güduricán az árak sokkal erősebbek, a minőség is valamivel jobb. Piac gyenge, érdeklődés mérsékelt. Bélacrkván az őszi üzlet a küllőidnek és különösen Ausztriának élénk érdeklődése következtében kedvezőnek Ígérkezett. Az elmúlt napokban azoni an a kereset megszűnt, a külföldi kereskedők újabb rendeléseket néni eszközöltek. Az eddig külföldre exportált bor ára a következő volt: ujbor fehér 10 százalékos 3.40—3.50, 1034—11 százalékos 3.60—3.75 dinár literenként ab pince. Átadás novembertő-januárig. A jelenlegi árak a vrsacinél valakivel ok.sóbbak. a minőség pedig valamivel jobb, az árat azonban a transzportkülönbózet kiegyenlíti. Szlovéniában az először szüretelt must már áterjedt, még a későbbi szüret termése még erősen erjed. Amint már a must magasabb fokú cukortartalma mutatta, az idei bor feltétlenül erősebb, mint az előző években. Az idei termés minőségét még pontosan megítélni nem lehet, előreláthatólag azonban igen jó lesz, de az 1921. év termését nem éri el, bár erre a termelők erősen számítottak. A kisebb termelők között a kínálat nagy, mert az adó és egyéb fizetési kötelezettségek eladásra kényszerkik őket. Az őszi üzlet nyugodt. A mennyiségileg gyenge termés és hogy az óbor készlet minimális erős érdeklődést helyez kilátásba. Az aránylag magas árak, a pénzhiány és hogy várni kell, amig a bor annyira megtisztul, hogy értékeli lehessen, a forgalmat szűk határok közé szorították. A közönséges »parasztbor« ára 6—7. a 11—12 százalékos 9—10, az uradalmi bor pedig 11— !2 dinár literenként. Horvátország az idén szűk termést szüretelt. A gyengébb minőségű borok, melyeknek a múlt évben 3—3,50 dinár volt az ára, ma 4.50—5 dinár áron kaphatók. Dalmáciában az idei termés 25 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évben, természetes, hogy ennek következtében az árak emelkedtek. A szöllö és mustkereskedelem közepes volt.. A must cukortartalma Klosternenburgi mérték szerint 18—23 fokos volt és hektoliterenként 250—300 dináros áron vásárolták. • Az ujbor 12—14 százalékos. A fehérbor ára 3.75 dinár. Elkészült jugoszlávia első zárszámadása A legfibb számvevőszék törvén jielenségge7. vádé fa a két év előtti pénziigyminisz'ert Beogradbó! jelentik: Az állami főszámvevöszék a napokban terjesztette be a parlamentnek az 1924—25. költségvetési évről szóló zárszámadást s ez egyúttal Jugoszlávia első zárszámadása. A zárszámadás ezerötszáz nagy formájú nyomtatott oldalra terjed ki és a száraz számadatokon kivül mag ..rázó kommentárt is tartalmaz. Az 1924—25. költségvetési év 298.152.155.05 dinár szufficittel végződött, mivel a 10.838 millió tényleges bevétellel szemben 10.540 millió tényleges kiadás áll. A költségvetési előirányzat 10.450.000.000 dinárban állapította meg úgy a bevét.ekéf, mint a Kiadásokat, az év folyamán a kiadások 1.1S6.OOQ.OO0- dinárral kisebbek, a bevételek pedig 433 millió Iinárral magasabbak voltak a költségvetésben előirányzott összegnél. Költségvetési hiteleiket túllépték az igazságügyi, közoktatásügyi, közlekedésügyi, erdészet-bányászatügyi és törvényegységesitő minisztériumok, mig a többi tárcákban megtakarítások észlelhetők. A főszámvevőszék jelentése megállapítja, hogy a közoktatásügyi minisztérium hat millióval, az erdészetügyi pedig 4 millióval adott ki többet a költségvetésben megszavazott összegeknél és pedig minden felhatalmazás nélkül. »Ennélfogva — mondja a jelentés — a pénzügyminiszter eljárása, aki ezeket a többlet- Madásókat az év többletbevételeiből fedezte, törvénytelen mert erre nem kapott törvényes felhatalmazást.« A jelentés igen éles kritika tárgyává teszi a zárszámadás egy 389 milliós tételét, amely leginkább különböző bankoknak, egyesületeknek, orosz menekülteknek és magánosoknak adott hitelekből áll. A jelentés szerint ezeknek az összegeknek visszafizetését minden áron forszírozni kellene. Az első zárszámadás, az uj költségvetéssel együtt kerül a parlament elé és kétségtelenül sok érdekes mozzanattal fogja gazdagítani a költségvetési vitae. Javul a helyzet a szerbiai gabonapiacon A szállítási viszonyok is kedvezők Beográdból jelentik: A jugoszláv gabonapiac helyzete az idei üzleti kampányban szinte katasztrofálisnak mondható. Külföldi üzletet a jugoszláv gabonapiac alig tud lebony öli tani és igy az egész üzlet csakis belföldi gabonakereskedelemre szorítkozik. Közismert tény, hogy az idei gabonpiac nagyon kevés árut tud eladásra felkínálni. Az elmúlt napokban azonban bizonyos változások tapasztalhatók a szerbiai gabonapiacon. A tavalyi és az idei kukorica iránt olyan nagy kereslet mutatkozott, hogy a kukorica árában bizonyos javuló tendencia nyilvánult meg. Ennek az átalakulásnak az lett a következménye, hogy a kukorica ára az utolsó héten vaggononként ezer dinárral emelkedett. Tavalyi kukoricáért beográdi paritásban 225 dinárt, uj kukoricáért 185 dinárt, decemberi és januári kukoricáért indijai paritásban 195 és 200 dinárt, március és áprilisi szállításra 220 és 225 dinárt fizettek. Búzában az üzlet nagyon élettelen volt. Búzát nagyobkára csak belföldi malmok vásároltak, amelyek 290 és 295-os alapon kisebb mennyiségeket kötöttek le. A spekuláció kezében még vannak búzamennyiségek. A gabonakivitel teljesen lényegtelen volt és csak árpát vittek ki nagyobb mennyiségben Délszer- Lilából Szalonikibe. Prahovoban 50 vaggon búzát adtak el a romániai malmoknak. A jugoszláv burát jelenleg Romániában is keresik, mert minőségileg sokkal jobb az ottani búzánál. Zabot az állami szálitások miatt igen nagy mennyiségben adtak el. A hedsereg részére már nagyobb szállításokat eszközöltek és beográdi paritásban 250 dinárt értek el. Árpában az üzlet nagy hanyatlást mutat és csak igen kis tételek kerültek eladásra. A gabonapiac szomorú helyzete különösen a hitelviszonyok terén érezteti káros hatását. Azt a kevés üzletét, amelyet még lekötnek csak igen nagy időközben lehet lebonyolítani, igy az üzleti pénz az utóbbi hónapokban nagyon megdrágult. Dió-, alma- és babüzletben már nagyobb érdeklődés volt tapasztalható. Dióért vagontétclekben Krusevac, Leskovac és Klenak paritásban 7—7.20 dinárt fizettek. Almát Ausztriába és Németországba nagy tételekben szállítottak. Az árak almában 2—4.50 dinár között variáltak. Igen éiénk forgalom volt tapasztalható uj babban. Kézzel szedett babért vagontételekben 3.90 dinárt tudtak a kereskedők beográdi paritásban elérni. Ami a szállítási viszonyokat illeti, azok igen előnyösek voltak a gabonakampány alatt. A kedvező szállítás' viszonyok az idén azonban inkább a csekély gabonaexportban lelik a magyarázatukat. \ szíibc?i ca'. „l.;oyd“ közleményei * Vámkonferencia lesz november 20-án. Amint a »Lloyd« titkársága már közölte, a vámkonferenciákat újból beveze.ik. A legközelebbi ilyen konferencia november hó 20-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor lesz a »Lloyd« olvasótermében, a további ilyen konferenciák minden hó első vasárnapján lesznek és a Lloyd titkársága felkéri a »Lloyd« tagjait és az érdekelteket, hogy a konferencián minél nagyobb számban jeenjenek meg, nehogy ezek a konferenciák a tagok részvé'lensége folytán megszűnjenek. Reklámcéciuiáknak ragasztása a vasúti kocsikra. A vasúti vezérigazgatóságtól nyert értesítés szerint a Vasúti kocsikra ragasztandó cédulákra nézve a következő rendelkezések állanak fel. A reklámcédulák a V'-uli kocsikra való ragasztását a fél írásbeli kérelmére az illetékes vasutigazgaíóság engedélyezi. Úgy hoszszában, mint szélességben nem lehetnek ezek a cédulák nagyobbak 25 centiméternél. Fehér papirra fekete betűkkel lehetnek nyomtatva és nem tartalmazhatnak mást, mint a feladó és címzett nevét és lakhelyét, valamint a küldemények és fuvarlevél szerinti megnevezését. Papírgyártás kukorica nedvéből. Dr. Domai Béía vesgyészmérnöknek hosszabb kísérletezés után sikerült a kukorícakócból papirt gyártani, amely sokkal jobb minőségű és olcsóbb mint a fából készült, ilyen papír gyártására Parisban papírgyár létesült. Milyen a kamatláb az egyes államokban? A gazdasági és pénzügyi helyzet összehasonlítása céljából közöljük az egyes államokban lévő ' kamatlábakat. Franciaországban 5%, Angliában 434, Németországban 7, Olaszországban 7, Svájcban 334, Ausztriában 654, Csehszlovákiában 5, Romániában 6, Magyarországon 6, Lengyelországban 8, Belgáimban 5, Görögországban 10, Spanyolországban 5, Portugáliában 8, Hollandiában 434, Norvégiában 434, Svédországban 4, Dániában 5, Finországban 6.5. Észtországban 8, Litvániában 7. Egyesült Államokban 334, Csile 7 ötketted, Japánban 4.48, Indiában 5 és a mi országunkban 6. Hétszáz méterrel közelebb hozzak a pancsevói hídfőt a Bánát belsejéhez Tavasszal kezdik me# a talajdonképcsji híd épiféoct Vrsacról jelentik: Az egész Bánát la kossága türelmetlenül várja a pancsevói Ind {elépítését, amelyik Beogradot a Bánáttal fogja összekötni. Az ország egyik legismertebb hídszakértöje ebben a kérdésben a következő nyilatkozatot tette a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt: — A pancsevói hid jelentőségét nem keli bővebben ismertetni. Naponta több mini 2000 ember utazik a Bánátból Beogradba, akik miildánylan érzik a mai helyzetnek tarthatatlanságát. Pancsevó ma már, akárcsak Zeir.un, második elővárosa Beogradnak. — A hídépítés munkálatait a beográdi és zagrebi technikai tanárok bizottsága felülvizsgálta és a^í tanácsolta a vízügyi igazgatóságnak, hogy azokat a töltéseket, amelyeken a bánáti hídfőt helyezik el, 700 méterrel hozzák közelebb a Bánát belsejéhez. Ezáltal nemcsak a bid alapja lesz szilárdabb, hanem a bánáti sikság is jobban meg lesz óvva az áradások veszélyéói. Természetes, hogy egyidejűleg a Duna, Tisza és Száva töltéseit is javítani kell. — A földmunkálatok tavaszig okvetlenül befejezést nyernek és csak akkoT kezdik meg a tulajdonképpeni hídnak az építését és a vasútvonalnak Pancsevóból a hídfőig való kiterjesztését
