Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-17 / 320. szám
te OLDAL * ARA 1*/* DINAR Pošlarina plaéena u goíovom 15 XXV ül. évíeiyam. Szubotica. 1927. OSÖÍÖRÍÖK, novamber 17. 320. s?ám Telelőn: Kiadóhivatal 8—«8 Szerkesztőéi: B—10. 8—52, 379. _ __ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztálv. Szulxsttcí .’’e’enfk mindennap rerxel finneo nt£n és hétfUn k p!fl■•?f>fésl ár nervedevr» I6S d-ti Zmaj Jovln trg. 3. (Minerva oalotal A közeledő lél 1 A tél lehellete párázik a levegőben. A hegyek homlokát már hókoszoru övezi, amelynek fagyos szikrázása messze völgyeket is megdideregtet. Az ősz sietve csomagol, készül kiüríteni a tájat s mi döbbent megadással nézünk a nyomor ostromállapota elé, amelyet ránk fog diktálni a bevonuló rettenetes ellenség: a tél. — ülj mellém a kandallóhoz, fel van szilva melege — énekelte valamikor a költő, derűs filozófiával felülemelkedve azokon a problémákon, amelyek ma, a romantikus idők elmúltával, az életet lehúzzák a poézis magasságából a próza tövises szakadékaiba. Ma már csak a gyerekujságok versikéi csilingelnek a tél örömeiről. Fűtőanyag, meleg ruha, betevő falat, munkaalkalom: ezek most a téli témák vezérmotivumai és a kedélyes gondtalanság zord üldözői. A Bank of England vezérigazgatója, aid egyben a Népszövetség pénzügyi bizottságának is az elnöke, megvigasztalja a világot, hogy sokkal gyorsabb tempóban heverjük ki a háború következményeit, mint a Napoleon utáni időkben. Bizonyára statisztikai adatokon és a történettudomány módszereivel végzett öszszehasonlitáson épül fel az a megállapítás, de jóllakat-e egyetlen éhezőt is, talpraállitja-e a gazdasági válság egyetlenegy elesettjét is az ilyen elméleti igazság? A gyakorlati tények perspektívájában a helyzet az. hogy a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság pang, a tömegek fogyasztóképessége évről-évre csökken és az államok háztartásának egyensúlya maximális közterhek mellett is állandóan inog. Egyre szélesebb néprétegek vannak ráutalva az állam szociális gondoskodására, amelynek azonban szűk határokat szab a pénzügyek siralmas állapota. Mióta •várjuk már, hogy helyreálljanak azok a normális viszonyok, amelyek között az állampénztárba befolyt közjövedelmek termékenyiíően hatnak vissza a közjólétre! Egyelőre akár árvíz, akár földrengés, vagy más elemi csapás pusztít, akár a tél borzalmai ellen kell megvédeni az Ínségesek ijesztően szaporodó sokaságát, a segítő akció súlypontja a társadalomra esik, ugyanarra a társadalomra, amelynek áldozatkészségét az adópolitika a végletekig igénybe veszi. Világszerte kifejlődött az államszocializmusnak az a torz és felemás formája, amely szerint a polgárok rendelkezési joga vagyonuk és jövedelmük felett csorbát szenved anélkül, hogy a szükölködők óriási tábora ennek államilag szervezett humanitárius intézményekben kézzelfogható hasznát látná. Mindezek a gondok és bajok a tél közeledtével megnövekedett arányokban merednek ránk. Bármilyen nehézségekkel birkózunk a megélhetésért, meg kell nyitnunk szivünk ajtaját, ha a jótékonyság megkopogtatja. Fütött szobánkból néhány kalóriát, terített asztalunkról egy-két falatot nem vonhatunk meg azoktól a szerencsétlenektől, akiket az éhség és fagy áldozataiul szemelt ki a hegyek mögül csikorgó léptekkel közeledő tél. Becskerekre helyezik a tartomány székhelyét A pénzügyi 'örvényben fogják ker*szfü vinni az áthelyezést Beogradból jelentik: A beogradi tartománygyülés küldöttsége csiitö; tökön fog megjelenni Beslics Nikola tartománygyülési elnök vezetése alatt Vukicsevics Velja miniszterelnöknél, hogy átadja a miniszterelnöknek a tartománygyűlés határozatát magában foglaló memorandumot. A tártománygyülés — mint ismeretes — elhatározta, hogy kérni fogja a tartományi székhely áthelyezését Becskerekre. Beavatott helyen szerzett értesülés Marinkovics visszaérkezett Beogradba A külügyminiszter nyilatkozott az újságíróknak és bejelentette, hogy a jugoszlív-írancla szerződés felen!őségét részletesen fogja méltatni a parlamentben — Marinkovics és Briand vávir tvátésa — A minisztere nők és a ktí.iigyminisz er a királynál A költségvetés végösszege meg fogja miliői d dinárt Beogradból jelentik: A szerdai napon több előkelő politikusnak háziszent ünnepe volt, többek közt Davidovics Ljubának, Jovanovics Jovánnak, Perics Ninkó parlamenti elnöknek, Markovics Bogdán pénzügyminiszternek, akiket ez alkalomból számos politikus látogatott meg. Feltűnt, hogy Pribicsevics Szvetozar hosszabb látogatást tett Davidovics Ljubánál és Jovanovics Jóváírnál, a fö’.dmivespárt elnökénél. Marinkovics külügyminiszter viszszatérése hozott csak némi élénkséget a politikai életbe. A kormány délelőtt nem tartott ülést, csupán az egyeséges községi törvényt tárgyaló bizottság tartott ülést a belügyminisztériumban. Vuklcsevics Velja miniszterelnök délben rövid kihallgatáson volt Őfelségénél. A politikai közvéleményt erősen foglalkoztatja a költségvetés, aminek végösszegét még mindig nem közölték a nyilvánossággal. Hír szerint a költségvetés minden takarékosság ellenére túl fogja haladni a tizenegy milliárdot. Miután az állami bevételek ezt az összeget nem 'ogják elérni, a költségvetési tervezet ez.” tál először deficitet fog fel■nntkii. ■ Marinkovics megérkezése Afarln'zovics Voja külügyminiszter szerdán délután háromnegyedegyror érkezett vissza Parisból Beo) radba. Az állomáson Dard francia, ; leba csehszlovák és Okcnszky len! vei követ fogadták, míg a kormány i észéről Snmenkovics liija. Mijovics Áca és Mehmed Spaho miniszterek, •> külügyminisztérium részéről pedig Pavlovics Szteván miniszterhelyettes vezetésével több főtisztviselő, valamint tladzsi-Gyorgyevics Ljuba sajtófőnök jelentek meg a pályaudvaron. A beogradi ujságirók Zemunig a külügyminiszter elé utaztak, aki szalonkocsijában fogadta őket és nyilatkozott előttük a francia—jugoszláv barátsági szerződés jelentősé- I géről. A külügyminiszter nyilatkozata — Azt hiszem — mondotta Marinkovics Voja külügyminiszter — hogy jó munkát végeztünk, úgy a két ország, mint az általános helyzet szempontjából. Az, amit elvégeztünk, csak haszonnal járhat és szilárd helyzetet teremt, amelyben mindenki tudja, hogy hol a helye. Ez csak kedvező befolyással lehet a béke konszolidálására. Én mindezekről rövidesen részletesen nyilatkozni fogak a parlamentben, mert hiszen — mint tudják — az ellenzék interpellációjára utazásom miatt még nem válaszolhattam. Most már semmi okom sincs a válasz elhalasztására és mihelyt a parlament napirendre tűzi az interpellációt, válaszolni fogok rá. Ez alkalommal precízen ki fogom fejteni mindazokat az okokat, amelyek a szerződés aláírására vezettek és ki fogom feiteni azt is, hogy a szerződésnek milyen jelentőséget kell tulajdonítani. Marinkovics ezután a beogradi események felől érdeklődött az újságíróktól. majd a beogradi oiságírók megkérték, hogy nyilatkozzék a Balkán-Locarnó felől elterjedt hirekrő'. — Eddig még nem volt szó Balkán-Locarnőról — mondotta Marinkovics. — Ez olyan kérdés, amelyen csak ezután kell dolgozni. A Balkán- I.ocarnó nem oly sürgős dolog és a viszonyok sem olyanok, amelyek Locarnóra vezettek. — Összefüggésben áll-e a Balkán- Locarnó a köztünk és Görögország közt tervezett tanácskozásokkal? — Nincs semmi összefüggés. Azt hiszem, hogy Görögországgal a tárgyalások csak a sza’onikii kikötőről fognak lefolyni. Később más dolgok is napirendre kerülhetnek. Arra a kérdésre, hogy mennyire jogosultak Olaszország aggodalmai a jugoszláv—francia szerződéssel kapcsolatban, a külügyminiszter ezt válaszolta: — Nem hiszem, hogy Olaszország aggodalmakat táplálna a Franciaországgal megkötött paktummal kapcsolatban, ha csak önök nem haladni a tizenegy gondolnak az olasz sajtóra. — Éppen erre gondolunk — ieyczíék meg az ujságirók. — Ezt nem tudom, az aggodalmak azonban nem jogosultak. A mi politikánk nem agresszív. Eszerint semmiféle szerződésünk sem lehet kellemetlen arra, aki loyalis békepoiitikát folytat, aminthogy nihes okunk nnak feltevésére, hogy bármilyen . ormány iileyalis volna ezen a téren. Ezután a Bulgáriához való viszonyról kérdezték meg az ujságirók a külügyminisztert. — Ebben semmi ui nincs. Erről egyébként a parlamentben is beszélni fogok- Bulgáriához való hivatalos viszonyunk abban a stádiumban van, amiben akkor volt, amikor Parisba utaztam. Közben a vonat megérkezett Bcoidba. A hivatalos üdvözlések után Marinkovics újból tett egy rövid nyilatkozatot: — Megírhatják — mondotta — hogy ezt a munkát jól elvégeztük és remélem, hogy ez ió befolyást fog gyakorolni más államokhoz való Tnzrtközi viszonyunkra. »A szerződés bizonvitéka annak az akaratnak, hogy a béke politikáját folytassuk« Marinkovics Voja külügyminiszter Vadőrbe francia határállomásról táviratot intézett Briand külügyminiszterhez. A táviratban uiból megköszöni a szívélyes fogadtatást és többek közt azt írja. hogy megelégedéssel tér vissza Beogradba. mert a maga részéről is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ünnepélyes aktussal pecsételjék meg azokat az elszakithaatlan barátsági kötelékeket, ameyek már régóta összefűzik Franciaországot Jugoszláviával. Meggyőződése. hogy ez a szerződés’ kemeny láncszem lesz a szabad népek szövetségének abben a láncolatában, amelynek megvalósítására Briand az egész világ helyeslése közepeit árekszik. Briand azonnal válaszolt és a következőket táviratozta Beogradba: — Rendkívül meghatottak táviratának szavai amelyeket a francia szerint Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter kijelentette a demokrata képviselők előtt, hogy a tartomány székhelyének áthelyezése már befejezett tény és azt a pénzügyi törvényben fogják keresztülvinni.
