Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-15 / 318. szám
4. oldal 1927. november 15 BÄC8MEGYEI NAPLÓ Letartóztatták, hogy elmeállapotát megvizsgálják A sztarakanizsai rendőrkapitány támadói a bíróság elölt Érdekes bűnügyet tárgyalt hétfőn a szuboticai törvényszéken, Pavlovics /István törvényszéki elnök biintetőtanácsa. A vádlottak padján Cseramics Makszim harminckilenc éves és Petrovies llija negyven éves montenegrói telepesek ültek, akik jelenleg sztarakanizsai lakosok. A két montenegrói telepes, akik közül az első a sztarakanizsai zárdaiskola szolgája, a második napidijas, emberölés kísérletének bűntettével vaníliák vádolva. Az ügynek igen érdekes előzményei vánnak. Ez év május tizenkettedikén Sztarakanizsa egész lakosságát izgalomba hozta, hogy a sztarakanizsai városháza előtt fényes nappal leütötték a vá,ros rendőrkapitányát. Tiz-tizcnöt főből 'álló csapat, mely nagyrészt montenegrói telepesekből állott, délelőtt tizenegy óra tájban a városháza előtt megtámadta és véresre verte Léit Ferenc ■íőkapitányhelyettest. Az ügy történetéhez tartozik, hogy Ilkics, kanizsai ügyvédjelölt bűnvádi feljelentést tett több /montenegrói telepes ellen, hogy közölök egyesek, a részükre kiutalt földeket nem maguk művelik meg, hanem haszonbérbe adják, a bérösszeget behajtják a bérlőktől, azután eltávoznak a községből és :csak 'akkor térnek vissza, mikor a legjközélebbi bérösszeg esedékes. Ilkics ügyvédjelölt feljelentést tett Petrovics ■llija, montenegrói telepes és több társa ,ellen és a nyomozást Léh Ferenc főkapitányhelyettes vezette, aki a nyomozás befejezése után az ügy iratait beterjesztette a szuboticai ügyészségre. A telepesek abban a hiedelemben voltak, hogy Leh el akarja venni a földjeiket s ezért történt a támadás. A hétfői tárgyaláson a vádat Makszimovies Szvetiszláv államügyész, a szuboticai ügyészség vezetője képviselte, mig a védelmet dr. Pishilics Zvonimir látta el. Pavlovics elnök, megnyitva a főtárgvalást, ismertette a vádirat- rendelkező részét, amely szerint mindkét- vádlottat, akik szabadlábon védekeznek, szándékos emberölés kísérletének büntetév-el vádol ja az ügyészség és pedig azért, mert Léh .Ferenc íőkapitányhelyettest ez év május tizenkettedikén szolgálat teljesítése •közben leütötték, A vádra . nézve az elsőrendű vádlott beismerte, hogy megütötte Léh Ferencet, miután egy ügyből kifolyólag haragudott rá. A másodrendű vádlott ‘Petrovics llija azonban tagadta, hogy bántalmazta' a íőkapitányhelyettest. A vádlottak után a bíróság Léh Ferenc sértettet hallgatta ki tanúként. Léh botra támaszkodva jelent meg a bíróság előtt. Szemmel láthatólag még most is sínyli a bántalmazás következményeit. Részletesen. elmondotta a támadás előzményeit, amelyeknél hivatalosan járt el mint rendőrkapitány. A kérdéses napon déli tizenegy és tizenkét óra között szolgálatban volt és két rendőrrel kiment a városháza kapujába. Alig tett héSány lépést, amikor a városháza előtt álló montenegrói telepesek megtámadták. Petrovics llija bottal fejbeütötte, Csera- 1mics szintén ütötte, úgyhogy ő elesett, de nagy erőfeszítéssel felállt. Erre újból elkezdték ütni mire ismét a földre zuhant és akkor agybaíőbe verték. A feje be volt törve, vérzett, két oldalbordája eltörött és a támadás folytán három hónapig állott orvosi kezelés alatt, azonban még mai napig sem nyerte viszsza teljes munkaképességét. A következő tanú Zagorac Jován, szta- Takanizsai vendéglős. Látta a verekedést és tiz-tizenkét lépés távolságról megfigyelte, hogy a vádlottak ütötték a rendőrkapitányt s amikor elesett, akkor is többször rásujtotíak. Dinéin Nikola tanú csak azt látta, hogy a rendőrök húzták ba a vádlottakat a városházára. Ezután Jeremies Risztó dr. törvény-széki orvos terjeszíetíe elő szakvéleményét, amely szerint a vádlott nyolc naptól húsz napig gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban tekintve azt az idegizgalmakat és idegállapotot, amelyet a támadás a vádlottnál előidézett, nincs 1 kizárva, hogy munkaképességét még ‘mai napig sem nyerte vissza és intenzív munka teljesítésére képtelen. Piskulics Zvonimir dr. védő ezután indítványt terjesztett elő, hogy a biróság hallgassa ki Mitrovics Vuko törvényszéki tisztviselőt arra nézve, hogy Petrovics llija másodrendű vádlott nem normális ember. A biróság elrendelte Mitrovics Vuko tamikénti kihallgatását, aki előadta, hogy Montengróban, azon a vidéken, ahol Petrovics llija lakott, évek óta köztudomású, hogy az illető, aki még a balkáni háború alatt fejlövést kapott, nem normális. Mitrovics vallomása után a biróság határozathozatalra vonult vissza, majd rövid tanácskozás után Pavlovics elnök kihirdette a bíróság végzését, amely szerint Petrovics llija másodrendű vádlottat vizsgálati fogságba helyezi és elszállittatja a beogradi közkórházba lelkiállapotának megvizsgálása végeit. Egyben a tárgyalást bizonytalan időre félbeszakította a biróság. Szenzációs védőbeszédek hangzottak el a Manoilescu-perben Averescu volt miniszterelnök és Jorga tanár védőbeszéde — A védők azt bizonyították, hogy Károly hercegnek, mint régensnek joga van visszatérni Romániába— Éles támadások hangzottak el a tárgyaláson a kormány ellen Averescu szerint Ferdinand király tavaly titokban találkozott Károllyal Bukarestből jelentik: A Manoilescuper tárgyalása a vége felé közeledik. A liadbiróság hétfői tárgyalásán elsőnek Mihalaket, a nemzeti paraszípárt egyik vezérét hallgatták ki tanúként, aki kijelentette, hogy szerinte a január 4-iki okmány, amely Károly trónlemondásáról szól, törvényesén megmásítható és semmi akadálya sincs annak, hogy Károly mint a régenstanács tagja visszatérjen Romániába. A tanúvallomás után a vádheszédre került a sor. Pela katonai ügyész, beszéde bevezetésében azzal bókolt Ma noilescunak, hogy milyen intelligens ember, azután egyes részleteket olvasott fel Manoilescu naplójából, különösen azokat amelyekben Mcnollcscu azt irta, hogy Károly herceg egy éven belül vissza fog térni Romániába. T örvényes utón erre nincs mód — mondotta az ügyész,— mert a régenstanács ban egyetlen hely sem üresedett meg Ennélfogva aki mégis vállalkozott arra, hogy visszahozza Károly herceget, az az állami rend {elforgatására tört, tehát összeesküvő. A román nép nem kapható forradalomra es ezért Manoilescu meg akarta dönteni az államrendet, hogy a népet a maga oldalára nyerje meg. Végül kérte az ügyész a törvényszéket, hogy a katonai bünteti:törvényszék megfelelő szakaszai alapján iíé'je el Manoilescut. Averescu szenzációs leleplezései . A majdnem egy órahosszat tartó vádbeszéd után a védelem vezetője Avarescu tábornok volt miniszterelnök emelkedett szólásra. Averescu védőbeszéde politikai szenzációkkal szolgált. Elsősorban élesen támadta az uralmon lévő liberális pártot majd azt fejtegette, hogy a január íiegyeciiki okmány semmiféle törvényen nem alapult. — Egy közönséges törvényjavaslat e'egandö a január 4-iki nyilatkozat megváltoztatására. Ma Károly herceg kijelenti — mondotta Averescu — hogy tiz évig nem tér vissza Romániába, az egyszerűen azt jelenti, hogy az ő akarata, de senki sem akadályozhatja meg abban, hogy visszatérjen mert ezt a törvény nem tiltja és nincs olyan törvény, amely kényszeriíheiné Károlyt arra, hogy külföldön maradjon. Azt fejtegette ezután Averescu, hogy Manoilescu sokat emlegetett naplója nem vehető komolyan. A naplóba azt Írhatta Manoilescu, amit akart, az nem bűntény Manoilescu nem kalandor és azzal nem vétett senki ellen, iegkevésbbé az állami rend ellen, hogy leveleket hozott magával Károlyiéi a politikai pártok vezéreinek, akik bizonyára nem kalandorok és semmiesetre sem vállalnának közösséget kalandorokkal. Titkos Írásjegyeket kénytélén volt használni Manoilescu, hiszen Romániában cenzúra van és én magam kaptam egy levelet Ferdinánd király halála napján, amelyet a cenzúra felbontott és átolvasott. Averescu ezzel kivett iratai közül egy levelet és azt a törvényszék asztalára tette, majd aztán így folytatta beszédét— Az igaz, hogy Károly érdeklődést tamtsit az ország helyzete iránt, de ez csak nem bűn. Érdeklődött már akkor is, amikor én voltam a miniszterelnök és én futár által küldött levélben tájékoztattam az ország helyzetéről. Károly hercegnek sem lehet eltiltani, hogy érdeklődjék az itteni viszonyok iránt, amelyek sajnos nyugtalanítóak, de ha valaki nyugtalankodik Románia sorsa iránt, azt mindjárt Összeesküvőnek kiáltják. így végül még engem is Összeesküvőnek fngnak mondani, mert én is aggódom az ország sorsáért, miután a király ötéves gyermek és még tizenhárom évnek kell eltelnie, amíg nagykor« lesz. De vájjon egy tizennyolcéves király elég érett-e az uralkodásra és nincs-e tehát ok a nyugtalankodásra. Beszéde további során Averescu Bratianr ellen fordult és hangsúlyozta, hogy Bratianut kellene törvényszék elé állítani, mert ö volt az, aki a január negyedik nyilatkozat állandóságában először ké telkedéit és ö szólította fel a trónörököst arra, hogy lemondását erősítse meg. Ezután a következő szenzációs kijelentést tette Averescu: — Ki kell itt jelentenem, iiogy 1926-ban Ferdinánd király Parisban volt és titokban találkozott Károly herceggel. Erről kettőjükön kivül csak nekem- volt ■tudomásom. A király és fia arról beszélgettek, hogy milyen módon és milyen, feltételek mellett jöjjön haza Károly herceg. A volt trónörökös az akkori viszonyok közt lehetetlennek tartotta a visszatérést és feltételeket szabott, amin a király nagyon megütközött. Ferdinánd király azt mondotta, hogy feltételeket.ebben az esetben, csak ő, a király szabhat. Akkoriban azt mondotta nekem a király a herceg visszatéréséről, hogy Károly nem fog mindörökre szümkivetésben maradni, de csak úgy könnyedén nem térhet vissza. 1 átjuk tehát, hogy maga Ferdinánd király is számolt Károly herceg visszatérésének lehetőségével. Amikor Károly herceg lemondott, egész más volt a helyzet, mint most. Senki sem beszél arról, hogy Károly foglalja el a trónt, de annak nincs semmi akadálya, hegy a volt trónörökös íógens legyen. Ha Manoilescu áruló, vagy összeesküvő lenne, akkor én nem védeném fejezte be védőbeszédét Averescu — miután azonban ártatlan, felmentését kérem. Jorga tanár védőbeszédc Jorga tanár mondotta el ezután védőbeszédét. Annak a meggyőződésének > adott kifejezést, hogy az ország lakosságának háromnegyedrésze Károly herceg mellett van. Cva intette a katonai törvényszéket .Ma noilescu elítélésétől, mert ezzel a hadsereg tekintélyén ejtene csorbát. Én Károlyról nem mint hercegről, vagy trónörökösről beszélek — folytatta Jorga — hanem mint Ferdinánd király legjobb fiáról és kijelentem, hogy ha bármikor Páriába utazom, kötelességemnek fogom tartam, hogy őt nyíltan meglátogassam. Ami pedig a titkosjegyü írást illeti, hát Romániában chiffre-t kell használni, mert minden szabadság el van nyomva. A telefonbeszélgetéseket kihallgatják, a magánleveleket felbontják, tehát így mindenkinek chiffre-t lehet használni. Károly herceg meg van győződve arról, hogy ő segíteni tudna az ország sorsán, viszont Bratianut vád alá kell helyezni, mert még nem is olyan régen, már a trónról való lemondása után egy írásában felségnek címezte Károly herceget A Manoiiescu-bünpörben itédet keddre várható. A román parlament elfogadta a kivételes hatalomról szóló törvényt A kamara és a szenátus vasárnap este zajos jelenetek közben tárgyalta a kivételes hatalomról szóló törvényjavaslatot. A kamarában Maniu Gyula a nemzeti parasztpárt nevében nyilatkozatát olvasott fel és kijelentette, hogy nemcsak pártja, de az egész ellenzék mindent el fog követni ennek a javaslatnak törvénynyé válása ellen és ha mégis törvényerőre emelkednék, annak érvényét nem fogják elismerni. A kormánypárt nagy lármával fogadta a deklarációt, amelynek felolvasása után a parasztpárt tagjai kivonultak az ülésteremből. A többsége zután megszavazta a kivételes hatalomról szóló törvényt. íto német kancellár Becher 'íatjyjo'enifíségU tanácskozást folytatott Soipai os trők kanco'Uirrai Bécsből jelentik: Marx német birodalmi kancellár és Stresemarín külügyminiszter hétfőn érkeztek meg Becsbe, hogy visszaadják dr. Ramek osztrákszövetségi kancellárnak Berlinben tett látogatását. A vendégeket Hainisch köztársasági elnök megbízásából és a kormány nevében Seipel kancellár, Klasterski kabinctigazgató és Schober rendőrfőnök fogadták. Marx és Stresemann hétfőn délelőtt a szövetségi kancellári hivatalhoz mentek, ahol Seipel kancellár fogadta őket. A három államférfi másfélóra hosszat tárgyalt és részletesen megvitatták a két államot közelről érintő kérdéseket. Délután meglátogatták Hainisch köztársasági elnököt, aki a hivatalos fogadtatás után dezsönét adott Marx és Stre- SCtnann tiszteletére, akik szerdán délelőtt utaznak vissza Berlinbe
