Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-14 / 317. szám

PöílarTnfe jifaéena u gclovérh? 's í W \ '\ jéyl Ts / HÉTFŐI KIADAS * ARA V/2 DINAR XXVlff. évfolyam. %*9U1 I november 14. 317. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—S3 Szerkesztőség 5—10, 8—32, 370. Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotlca ZmaJ Jovin trg. 3. (Minerva palota) NAPLÓ Nagy külföldi kSicsSnt vesz fel a kormány Hétfőn kezdi meg a minisztertanács a költségvetés tárgyalását Beogradbói jelentik: A miniszterta­nács elhatározta, hogy hétfőtől kezdve mindennapos üléseken fogja letárgyalni az állami költségvetést. Az eddigi terv szerint a költségvetés végösszege tiz­­milliárd nyolcszázmillió dinárt fog ki­tenni. Ugyancsak, elhatározta a kor­mány, hogy a gazdasági válságon segít­sen. nagyobb állami kölcsönt fog lekötni, a terv szerint száz millió dolláros köl­csönt, amit utak, vasutak építésére és egyéb közmunkára fordítanak, hogy ez­által is segítsenek a munkanélkülieken. Emiatt a pénzügyminiszter legközelebb külföldre utazik, ahol a kölcsöniigyben tárgyalásokat fog folytatni. Kormánykörökben igen optimisztikusan Ítélik meg a gazdasági és politikai hely­zetet és remélik, hogy az uj külpolitikai helyzet és a költségvetés végösszegének csökkentése emelik majd az állam hite­lét külföldön és így az ország olcsóbb hitelekhez fog jutni. A minisztertanács hétfői ülésével kap­csolatban olyan hírek terjedtek el, hogy az ülés után a pénzügyminiszter nyil­vánosságra hozza a jövő évi költségve­tés számszerű adatait. A minisztertanács elhatározta, hogy a költségvetéssel egyidejűleg a parla­ment elé .terjeszti a nem egyenes adók- I ról szóló törvényjavaslatot is. A régi I törvényjavaslaton több módosítás tör­tént, úgyhogy a pártkluboknak és a pénzügyi bizottságnak ismét foglalkozni ‘ kell a javaslattal. nass;rsjEmsss Marinkovics külügyminiszter Donmergue köztársasági elnöknél Marinkovics újabb nyiakozaía a Terapc-nek — A külügy­miniszter szerint Jugoszlávia viszonya úgy Magyarországgá’, mint Bulgáriával barátságos Az olasz kormánynak kell kezdeményeznie a iugoszláv-francla szerződés Parisból jelentik: Szombat este Marinkovics külügyminisztert a párisi jugoszláv követtel együtt Doumergue francia köztársasági elnök kihallgatáson fogadta. A Matin értesülése szerint Marinko­vics Beogradba való útját nem szándékozik Rómán át megtenni. A francia-jugosziáv szerződés kibővítésére az olasz kormánytól kell a kezdeményezésnek kiin­dulni és ebben az esetben Marinkovics szívesen bocsátkozik Mussolinivel tárgyalásba. A Temps tudósítója beszélgetést folytatott Marinkovics külügymi­niszterrel, aki megismételte a kül­földi sajtó képviselői előtt tett kije­lentését azokról a szempontokról, amelyek Jugoszláviát a Franciaor­szággal megkötött szerződésnél ve­zették. Kijelentette Marinkovics: szilárd a meggyőződése, hogy Ju­goszlávia viszonya Olaszország­hoz a jövőben rendkívül kedvezően fog alakulni. A francia-jugosziáv szerződés csak megjavíthatja az Olaszor­szághoz való viszonyt, mivel a szerződés újból aláhúzza Ju­goszlávia békcpolitikáját. Úgy Ju­goszlávia. mint Olaszország részére csak hasznos lehet, ha a két állam felelős politikai tényezői' nyíltan és közvetlenül megbeszélik egymással a függő politikai kérdéseket — mondotta Marinkovics — és Jugo­szlávia erre készen áll. A kisantant töl-l i tagjaival egyetértésben — folytatta Marinkovics külügyminisz­ter — Jugoszlávia arra törekszik, hogy Magyarországhoz is a leg­barátságosabb viszony szálai fűzzék. kibővítéséi Ezt a törekvést elősegíti, hogy a két országnak sok közös érdeke van. Ugyanez áll Bulgáriára nézve is. A Bulgáriához való viszony te­kintetében máris nagy haladást le­het észlelni, bár sajnálatosnak kell tartani azt a tényt, hogy a két or­szág barátságos viszonya ellenére Macedóniában bizonyos elemek ép a jelenlegi pillanatot választot­ták merényleteiknek elkövetésére. Ez azonban nem befolyásolhatja a két ország közti viszonyt. Hangsú­lyozta Marinkovics, hogy a bolgár és jugoszláv kormány már megegyeztek a követendő politika tekintetében és a jövő­ben sem az egyik, sem a másik oldalról nem várható meglepetés. A Petit lomnál munkatársa meg­kérdezte Marinkovics külügyminisz­tertől, hogy szándékozik-e a jugo­szláv kormány hasonló szerződést kötni a Babáin többi államaival. Ma­rinkovics kijelentette, hogy minden bizonnyal, de csak abban az esetben, ha ezek a szerződések a Népszövet­ség szellemében születnek meg. A beszélgetés során szóba került a szerződés egyik szakasza is, amelyet a francia lapok kifogásoltak. Eszerint a két kormány kötelezte magát arra. hogy azonnal érintke­zésbe lépnek egymással, ha az euró­pai status-quo. tekintetéber; bármi­lyen változás állna be. vagy azt va­lamely veszély fenyegetné. Marin­kovics ezzel kapcsolatban kielentet­­te, hogy elsősorban azt a kérdést kell felvetni, vájjon ez a szakasz tartalmaz-e valami újat. mert hi­szen a háború befejezése óta két állam azonnal érintkezésbe lépett egymással, amikor komplikációk áll­tuk be az európai helyzetben. Mint Rómából jelentik Bodreró tábornok, beogradi olasz követ, aki I Merényletei követtek elTrockij ellen ? Trockij heivanhat kivét kizárték a kommunista pártból----------------------------------------------——mmawnyiM" ----------------------------------------­Újabb le’iariózMások Parisban a maqfvar kolvénvbamisitás ügyében Budapesten a köztársaságot éltették A szociáldemokrata párt gyűlése a Kossuth-szobor előtt A kivételes állapotokról szóló torvény a román kamara előtt az utóbbi időben többször folytatott megbeszéléseket Mussolinival a fran­­cia-jugoszláv szerződés következté­ben előállott helyzetről, vasárnap visszautazott Beogradba. Sollet durazzói olasz követ, aki je­lenleg szintén Rómában tartózkodik, hogy kormányától újabb instrukció­kat kapjon, válószinüleg a hét elején I utazik vissza Albániába. v Berlinből jelentik: A Chicago Tri­bune párisi kiadása egy Rigából kel­tezett táviratot közöl, amely szerint Trozki.i ellen a vasárnapra vir­radó éjjel merényletei követtek el, amelynek Trozkij áldozatul esett. A hirt vasárnap késő estig nem erő­sítették meg és igy.azt fenntartás­sal kell fogadni. ' Egy moszkvai jelentés azonban beszámol arról, hogy a kommunista párt végrehajtó- i bizottsága Trozkij hetvenhat hi­­vét kizárta a pártból azzal az indokolással, hogy a kor­mány ellen irányuló titkos üléseken vesznek részt. Az ellenzék körében rendkívül el­keseredett a hangulat és ? Rykov védelmére a legszigo­rúbb intézkedéseket megtették. Az ellentétek kiélesedésé folytán a szovjetkormány attól tart, hogy el­kerülhetetlen lesz a nyilt összeütkö­zés Moszkvában a két szembenálló táborok között. Parisból jelentik: A magyar kötvény-! •hamisítás ügyében vasárnap letartóztatták j George De Fallois biztosítási ügynököt, [ a szombaton letartóztatott Jean Fallois i nagyiparos fivérét és Larave volt fran-1 eia konzult. Megállapították, hogy mind | a ketten bűnösök a manipulációban. De ' Fallois szerepe az volt, hogy a hamis | utón lebélyegzett magyar címleteket be-1 váltás végett bemutassa a francia pénz- j intézeteknél. A vizsgálóbíró ezért ren-1 Budapestről jelentik: A szociáldcmo­­kratapárt vasárnap a Kossuth Lajos-té­­ren, a Kossuth-szobor előtt népgy ülést tartott, amelyen annak ellenére, hogy a rendőrség csak szombaton délben enge­délyezte a gyűlést és igy a munkásságot nem tudták idejében értesíteni a gyűlés­ről, mintegy tizenkétezer főnyi tömeg vett részt. A gyűlést Power Sándor képviselő nyitotta meg és azt hangsúlyozta, hogy Kossuthot ünnepelni, a parlamenti pártok közül csak a szociáldemokratáknak van joguk, mert csak a szociáldemokraták képviselik á parlamentben Kossuth de­mokratikus eszméit és álláspontját a I Habsburgokkal szemben. Peyer Károly mondott ezután nagy beszédet és vázolta azt a történelmi szerepet, amit Kossuth betöltött. Szerinte ez a szobor nem azt a Kossuthot ábrázol­ja, aki a dolgozó nép lelkében él„ Kos­suth sohasem volt ilyen, de ha most él­ne és látná, hogy mennyire eltiporták eszméit, akkor olyan lenne, mind ami­lyennek ez a szobor ábrázolja. A gyűlésen többször éltették a köztár saságot és Garami Ernőt, a Habsburgo­kat pedig abcugolták, de rendőrségi be­avatkozás nem történt és a gyűlés rend­ben folyt le és annak résztvevői csen- I desen szétoszlottak. Bukarestből jelentik. A kamara szom­bat délutáni ülésén megkezdte a kivéte­les állapotokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ellenzék élesen szembehelyezke­dik a kivételes állapotokról szóló törvényjavaslattal, amely az ellenzék felfogása szerint a k' rmánynak megadja a lehetőséget ar­ra is, hogy minden neki nem tetsző kép­viselőt letartóztasson és bíróság elé ál­lítson. A vita első szónoka Vajda Vojvoda Sándor volt miniszterelnök volt, aki azt hangsúlyozta, hogy arnjg az erdélyi románság magyar fennhatóság alatt élt, a magyar kormánynak sohasem kellett kivé­teles hatalomról szóló törvénnyel előállni. A magyar kormánynak sikerült a bünte­tőtörvénykönyvvel fenntartani és bizto­sítani az államrendet, mig a Bratiann­­kormány diktatórikus eszközökhöz nyúl.1 A beszédet a kormánypárt óriási zaj­jal fogadta. delte el letartóztatását. Báró Korányi Frigyes párisi magyar Aövet vasárnap nyilatkozott az újság­írók előtt és kijelentette, nincs tudomása arról, hogy az ügyben bármilyen politi­kai személy, akár közvetve, akár köz­vetlenül bele lenne keverve. Az utód­államoknak vannak ugyan képviselőik a Caisse Connnumnél, ezeknek azonban semmi körülmények között sem lehetett befolyásuk a lebélyegzésre.

Next

/
Thumbnails
Contents