Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-13 / 316. szám
\\JZT november 13. BÁCSMEGYE? NAPLÓ 25. oldal Az uj festészet úgy aránylik a régihez, mint a gépirás a kézíráshoz, — de az emberi érték nem változik Mo'xobj-Nagy László az absztrakt festészet képviselője nyilatkozik a Bácsmegyei Napló iák Berlin, november. A dessaui Bauhaus, a mai Európa legfrissebb művészeteinek egvik legjelentősebb gyújtópontja, amelyből az egész világra szétsugárzlk az alkotás ereje és amelynek mukájára a Nyugaton épugy felfigyelnek a fiatalok és nemfiatalok, mint Keleten, Amerikában épugy, mint az eddig mindig »exotikusnak« tartott Japánban. A dessaui épitőház mesterei uj generációt nevelnek a gyakorlati művészetre, uj ízlést, uj hitet, világszemléletet. Ezeknek a mestereknek a neveit ma már az egész világon ismerik és ezek .a mesterek egész Európából rekrutálódtak ide. Gropius az, aki uj épitőmüvészetével hatalmas nevet szerzett magának és aki az egész Bauhaust vezeti. A magyarok közűi Moholy-Nagy László tűnt fel legjobban a képzőművészet világában. Moholy-Nagy egyike a legmélyebben kutató elméknek, aki a festészet terén elérkezett a legabsztraktabb formákig, minden ábrázolni akarás kizárásával, pusztán festészeti eszközökkel, a fény és szinhatások harmóniába hozásával, az egyensúlyra való törekvéssel alkotja és alakítja a képeit. Legtöbbször a kör és a négyszög leegyszerűsített tornáit használja fel és nagyszerű zsenialitással oldja meg a legkülönbözőbb fény- és formaproblémákat. , Moholy-Nagy László pár év előtt még »vitás« volt, a forradalmárokhoz számították,. ma már arrivée, akinek a képei Kandinsky, Klée, Peininger képeivel együtt a dessaui Galériában is helyet kaptak és diadalmasan járták be a világ minden nagy kiállítását. Különösen Párisban és a német nagy városokban volt nagy sikere Moholy-Nagynak. de nem kisebb sikert aratott az idén Newyorkban és az amerikai nagy városokban rendezett nemzetközi nagy kiállításokon. A dessaui úgynevezett »Mesterházak* egyikében lakik Moholy-Nagy, aki, mint a Bauhaus valamennyi mestere, reggeltől estig szakadatlan munkában tölti a napjait. Ez a mélyenjáró, szünetnélküli munka jellemzi az egész háboruutáni Németországot, de különösen a dessaui épitőházat, ahol mesterek és, tanulók csaknem teljesen kollektív együvéfögásban munkálkodnak a mai ember építészeti, lakásberendezési, festészeti stb. problémáinak a megoldásán. Maga a ház is elüt a tegnap házaitól, vasbetonkonstrukció, fehér és fekete színek harmonikus összecsend ül ésévéf, bent pedig a lakószobákban a színek és berendezés egybehangzásának zsongó muzsikás hatásával. A falak síkjai különböző színeket vernek vissza, de ezek a sziliek mind egyetlen harmóniába olvadnak. A tegnap bútora eltűnt, a szekrények a falba vannak építve, minden törvényszerűen pontos és mégsem rideg, hanem valami jó ritmusú muzsika pontosságát éreztető. Moholy-Nagy tágas világos at'elierben fogad, téglavörös szinti kombinált munkaruhában. A szigorú, akaratos fejből enyhén kék szemek mosolyognak, csupa kedvesség és közvetlenség. Vasárnap délután van. de Moholy-Nagy dolgozik, festményei és fotopiasztikái között. — A fotopiasztika legkedvesebb problémáim közé tartozik mert szerintem ii fotográfia lehetőségei jelentenek a jövőre nézve a legtöbbet — mondja, ahogy elhelyezkedünk az atelier nagy festményei előtt. — Rengeteget kísérleteztem a kamem nélküli felvétellel, mindjárt a fényérzékeny papirosra való fotografáiással és rájöttem, hogy ezen a téren hallatlanul érdekes, sokszor majdnem metafizikus hatású dolgokat lehet elérni. A legkülönbözőbb elgondolásokat, associációkat érheti el az ember a fotografáló masinával és bizonyos, hogy úgy a festészet, mint reklámozás művészetének terén külön világot, uj korszokat jelent a fényképezés. — A festészetnél nem az ábrázolásra, a t: gyi formák lemásolására kell ma törekedni, hanem a problémákat a festészet lehetőségeivel önmagukban kell megoldani, ügy érzem, hogy maga a vászon nem elég exakt és ezért megkíséreltem írás anyagra is fösteni. Ezeken a festményeken csak a szinhatásokat, a szinviszonylatokat keresem és így oldom meg a legkülönbözőbb problémát. A színek összefüggése sokkal fontosabb, mint az, hogy a kivitel techrrkáján megérzödfék az, hogy ki festette a képet. Az uj festészet és a régi festészet között olyan a különbség, mint a kézírásos levél és a gépírásos levél között, de a belső szellemi érték tulajdonképen nem változik. Nem az a fontos, hogy a Vpet én csinálom, vrgy más, h........I pusztán az Ä*o'r; a fontos. Nem az a fontos, hogy én irorn-e a verset, vagy gépbe diktálom, hanem az a fontos, hogy mit alkolá. Felkel, egészen közel megy a falon függő képekhez és úgy mondja: — Ezeket a képekét akár gyárilag is elő lehet állítani, habár ez a képgyüjtönek kellemetlen is. — Az optikai a'..kiás lehetőségeinek két területe van, az egyik az, amely minden emberben közös, a biológiai felépítésein alapuló élménye, hogy minden ember pld .a vörösre zölddel reagál, a komplementer szinnel. Minden emberre egyforma mozgással hatnak a szinek, a sárga pld. elörejön, a kék visszamegy, a sárga szétfolyó, a kék összehuzódó, stb. Ha ezeket a lehetőségeket valami módon ellenkezöképen mutatom be, vagyis hogy ezek a szinek megfordított mozgást adjanak, akkor előállítottam egy hatást, amely — mert az elvárttal szemben ellenkező eredményt — minden embereben feszültséget, idéz elő. Ez a közös tényezője a szinalakitásnak; hogy mi a lelki eredménye a tendenciának, az más, — sokkal komplikáltabb — kérdés, amire ma még inkább az érzéssel, mint tudományos megállapításokkal felelünk. — Ezek a festmények önmagukat egyensúlyozzák ki, önmagukban élnek. Megpróbáltam egybekapcsolni a pozitivot a negatívval, kikerestem a szinek és formák, az irányok és helyzetek egyensúlyát, a főszinek viszonyát a törött színekhez, a sötétet a világoshoz, a fényest a matthoz. Az egészet taglalhatjuk egyes értékeiben, de az egész magyarázata: a szintézis. Az egyes elemek tökéletessége a bennünk élő optikai törvényszerűségek kimondhatatlan találó, egyjeientőségü felhasználása adja meg az egész értékét. Esíe van már, Moholy-Nagy felgyújtja a villanyt és a szines falakon még jobban élni kezdenek a szines képek, amelyek nem ábrázolnak semmit, de élnek, organikusan hatnak az uj ember uj lakásában. Lenn a kicsiny ebédlőben, amelyet a fali szekrény mint fal kapcsol össze a konyhával, egyszerű vacsorát térit Lucia asszony, aki Mohoiy- Nnggyal megosztja az életet és a munkát. Európa Mrkozóbainokai Budapesten a napokban ért véget az Európa bajnokságért kiirt nemzetköz: birkozóverseny, melyen Európa úgyszólván valamennyi birkózó nemzet-; képviseltette magát. A birkozósportban számottevő államok közül csupán Finnország és Litvánia maradtak távol; a finn és lett birkózók még tréningjük elején tartanak és fölkészületlenül nem akartak elmenni Budapestre. A verseny résztvevői között voltak a jugoszláv reprezentánsok, nagyrészük vajdasági fiuk, akik azonban a világklasszisokkal vívott küzdelemben korán elvéreztek. A jugoszláv birkózók szempontjából csupán arra volt jó a budapesti túra, hogy az Európa-bajnokság mitingjén rendkívül sokat tanultak. A legjobb iskolát a magyarok és az esztek képviselték, de főleg az utóbbiak, akik a birkózás technikai és taktikai mestereinek mutatkoztak. Kivételes nagy talentum: Kopp és Pütsep, akiket csak a pillanatnyi indiszpozició ütött el attól, hogy a súlycsoportjuk bajnokságát el nem nyerték. Nagy figyelemmel kisérték a törökök szereplését: ők voltak a viadal erotikus vendégei és ha nem is tudtak komoly eredményt elérni, biztató fejlődésről tettek tanúságot. A vejseny legérdekesebb vendége Percy Longhurst világhírű angol regényíró volt, aki mint a nemzetközi birkozószövetség főtitkára ment Budapestre. A kiváló iró fiatal korában maga is aktiv birkózó volt és két ízben megnyerte Anglia pehelysulyu bajnokságát. A nagysikerű versenyre kitűzött pompás dijakat Magyarország nyerte meg, a legtöbb pontot szerezte. Pe ctj Longbnrst hir cs anrol regényíró, a n.m e.közi birkozószövetség elnöke Hinti török bajnok Seifi D/enab török bajnok Kapp észt Earópa-bajnok Pütsep észt világbajnok Muhe an Sady a török birkózó- Kursmann Müller német Bodik cseh török bajnok szövetség elnöke észt birkózó nehézsúlya bajnok könnyiisu'yu bajnok
