Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-13 / 316. szám
Pattanna ptafltna u gs tavam I tspönt mal száma (a Habostorta mellé ^ttel együtt 48 oldal) — Ara 4 dinár BÁCSMEGYEINAPLÚ XXVill. évfolyam. Szubotica, 1927. VASARNAP, november 13. 316. szám Felelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztői és 5—10. 8—52, 370. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyven* tály. Szuhotlca egjefeník mindennap reggel. ünnep után és hétfőn Is. of szeles! ár regyedtvro 165 din. ZmaJ Jovte trg. 3. (Minerva palota) A jugoszláv-francia szerződés A jugoszláv-francia szerződés megkötése áll most az ország érdeklődésének homlokterében. Maga a szerződés semmi olyat nem tartalmaz, ami a két állam közt eddig fennállott viszonyt kiszélesítené, mégis tagadhatatlan, hogs’- Marinkovics párisi látogatásának eredménye fordulópontot jelent az ország külpolitikájában. Az SHS. királyság megalakulása óta a békeakarat és a külföldi államokhoz való őszinte barátság külpolitikáját követte és ez a szellem érvényesül a jugoszláv-francia szerződésben is. Az irányelvek változatlansága ellenére is a szerződés aláírásának ténye élénken foglalkoztatja a közvéleményt, mert ezúttal először dokumentálódik ünnepélyesen, hogy alaptalan az az állítás, mintha az ország külpolitikailag izolált helyzetben volna. Az olasz-albán paktummal kapcsolatban támadt jugoszláv-olasz feszültség és a macedón komité merényletpolitikája által felkavart izgalmak alkalmából gyakran lehetett hallani arról a gyűrűről, amelyet az SHS. királyság köré akarnák vonni és arról az elszigeteltségről, amellyel külpolitikánk kellő aktivitásának hiánya fenyeget. Franciaországgal akkor is a legmelegebb barátságban éltünk, de ez nem jutott kifejezésre azzal a diplomáciai hangsúllyal, amelyre egy-egy adott külpolitikai konstellációban szükség lehet. Ebből a szempontból van nagy jelentősége a jugoszláv-francia szerződésnek, amely _ demonstrálja, hogy a béke érdekeinek megóvásában Franciaország mellettünk van s ezzel elszigeteltségünk látszatát végérvényesen eloszlatja. Úgy Briand, mint Marinkovics közismert külpolitikai koncepciója s a népszövetségi eszmébe vetett hite kizárja azt a lehetőséget, hogy a most megkötött szerződésnek bármely állam ellen irányuló éle legyen. A szerződést a kölcsönös ratifikálás után lajstromozni fogják a Népszövetségnél, utána pedig nyilvánosságra hozzák a szövegét — mint Briand mondja — annak bebizonyítása céljából, hogy a két állam ellen bizonyos oldalról intézett támadások hamisak és irányzatosak. Addig is a francia külügyminiszter kijelenti, hogy a szerződés célja a béke és a békeszerződés által teremtett helyzet biztosítása a Népszövetség szellemében. A szerződésnek Briand szerint nemcsak nincs semmiféle aggressziv jellege, hanem módot nyújt más államok csatlakozására is. Marinkovics a maga részéről Briand nyilatkozatát azzal egészíti ki, hogy hazautazása közben valószinüleg ki fog szállni Rómában, mert hasonló szerződést akar kötni Mussolinival is. Ugyancsak kész Marinkovics barátsági szerződést kötni Bulgáriával is, hogy ezzel megkezdődjék a balkáni államok Locarnójának kiépítése, aminek a tervét Briand olyan optimisztikusan Ítéli meg, Azt ..az egyetértést, amely a két ország külügyminiszterét a béke védelmében összekapcsolja, az olasz sajtó természetesen Frapciaország olaszellenes politikájának tulajdonítja. Az egyik olasz lap szerint Franciaország azért sietett aláimi a jugoszláv-francia szerződést, mert a kisantant konszolidációja csak úgy lehetséges, ha az SHS. királyság nemzetközi helyzete megszilárdul. Ez a szemrehányásnak szánt érv azonban semmi mást nem mond, csak azt, hogy Franciaország az SHS. királyság külpolitikájának jogos célkitűzéseit támogatja, ami nem helyezhető vádként az európai érdekek távlatába. Marinkovics mindent el akar k&vetni, hogy Olaszország- i gal harmonikus szomszédi viszonyt teremtsen. Erre vall a francia sajtónak adott közlése is, amelyben azt a reményét nyilvánítja, hogy sikerül Mussolinival megegyeznie. A jugoszláv-francia szerződés értéke épen abban rejlik, hogy az ilyen törekvést megfelelő külpolitikai fedezettel teszi nyomatékossá. A francia-jugoszláv szerződés a békemű újabb oszlopa A francia sajtó a szerződés aláírásának jelentőségéről — Németországban célt tévesztett az olasz felkinálkozás és a német politikai körök rokonszenveznek Jugoszláviával ^ 1 A szerződés állást foglal mindennemű háború ellen Párisból jelentik: Francia politikai körökben óriási jelentőséget tulajdonítanak a francia-jugoszláv szerződésnek. A Irancia-jugoszláv barátsági és döntőbírósági szerződést Briand és Marinkovics miniszterek péntek este hét órakor írták alá ünnepélyes külsőségek között. A sajtónak a szerződés aláírásához fűzött kommentárjai meglehetős szűkszavúak és a lapok többnyire csak a hivatalos álláspontot ismétlik, amelyet Briand külügyminiszter már többször pontosan leszögezett. A legtöbb reggeli lap információt közöl arról a hatásról, amit a francia-jugoszláv szerződés aláírása Berlinben keltett. Az információk szerint Németországban teljesen eltévesztették hatásukat az olasz sajtó kommentárjai, amelyek a franca-Jugosziáv szövetség ellensúlyozására egész nyíltan kifejezésre juttatták az olasz-német közeledés vágyát Hivatalos német politikai körökben Mussolini politikáját élesen elítélik, annál is inkább, mert a déltiroli németek üldözése folytán őszinte németolasz közeledésről úgy sem lehet szó. Berlinben a francia-jugoszláv szerződést a békemü újabb oszlopának tartják és annak létrejöttét ilyen szempontból Ítélik meg. Sauerwein a szerződés előzményeiről A Matin-ben Sauerwein megelégedéssel állapítja meg, hogy Németország nem érzi magát veszélyeztetve a francia-jugoszláv szerződés által, ami pedig azt az aggodalmat illeti, hogy a szerződés éle Olaszország ellen irányul, Sauerwein kiemeli, hogy tulajdonképpen Olaszország kezdeményezte ezt a szerződést, 1923. utolsó heteiben, amidőn Olaszországnak konfliktusa támadt Fiume miatt Akkor sikerült elsimítani az ellentéteket olyképen, hogy Jugoszlávia és Olaszország között komolyan szó Volt egy jószomszédi és semlegességl szerződésről, amelyhez az olasz kormány mint harmadik aláirót Franciaországot igyekezett megnyerni. Időközben megindultak a tárgyalások Beograd és Páris között, amelyeket Olaszország olyan módon akart megakadályozni, hogy Beogradnak forma szerint katonai szövetsz ,et ajánlott fel. A jugoszláv kormány Visztán látta a helyzetet, hogy ebben az esetben Páris és Róma között választani kell, holott mind a kettővel szeretett volna megegyezni. Franciaország csak azért halogatta a mostani szerződés aláírását, hogy Olaszországnak időt adjon a megfontolásra és Mussolini számára most Is jó az alkalom, ha csakugyan egyezményre akar jutni Jugoszláviával a francia-jugoszláv szerződés mintájára. Ha sikerül a Balkánon Franciaország és Olaszország kezessége mellett a békét biztosítani — fejezi be cikkét Sauerwein — az erősen hozzájárulna a béke fenntartásához. A francia-jugoszláv szerződés tartalma A Journal értesülése szerint a francia-jugoszláv szerződés két részből áll, barátsági és döntőbírósági szerződésből. A barátsági szerződés tiz szakaszt foglal magában, amelyekben az aláíró telek kötelezik magukat, hogy semmi körülmények között sem viselnek háborút, kivéve a következő három esetet: 1. Ha jogtalan támadás ellen kell véedkezni. 2. Ha a Népszövetség statútum 16. szakasza alapján jogukban áll a hadüzenet. 3. Ha a Népszövetség szólítja fel őket a népszövetségi okmány tizenötödik szakasza értelmében fegyveres megtorló rendszabályokra olyan államokkal szemben, amelyek vonakodnak elismerni a Népszövetség valamely döntésének jogerejét. A döntőbírósági szerződés két részből áll. Az első rész általános határozmányokat tartalmaz azoknak a vitás kérdéseknek rendezésére, amelyek a szerződés aláírása előtt merültek fel, mig a második rész a jövőben felmerülhető békés utón való rendezésének módját állapítja meg. E szerint mindkét állam , egy-egy téwviselót delegál a háromtagú semleges döntőbíróság mellé. A döntőbíróság elnöke az egyik semleges delegátus lesz. Mindazokat a konfliktusokat, amelyek diplomáciai utón, vagy a hágai törvényszék utján nem intézhetők el, ez a vegyes döntőbizottság rendezi. »A szerződés újabb Locarno kiindulópontja« A Journal, valamint a Petit Pariesen Oeuvre és az Homme Libre elismeri * szerződés pacifista szellemét és ezek a lapok idézik Briand szavait, amelyek szerint : francia-jugoszláv szerződés uj Locarno kiindulópontja. Az Oeuvre reméli, hogy a szerződést olasz-jugoszláv szerződés fogja követni, mert a most megkötött francia-jugoszláv szerződés minden jószándéknak tárt kaput nyit. A Quotidien kiemeli, bogy a szerződés mint Briand minden müve, alapjában békés szellemű és nem irányul senki ellen Mussolini imperializmusa azonban mégis könnyen háborús izgatásra használhatja fel. A Volonté arra mutat rá, hogy a német sajtó ez alkalommal olyan álláspontot foglal el, amely Jugoszláviával rokonszenvez és ez kedvező a békére. Marinkovics külügyminiszter párisi nyilatkozata Marinkovics Voja külügyminiszter Parisban fogadta a francia és külföldi újságírókat és kijelentette, hogy úgy neki, mint Briandnak az a kívánsága, hogy hasonló szerződést kössenek Olaszországgal is. — Briand ur — mondotta Marinkovics Voja — minden kérdésben te'jesen egyetértünk és különösen abban, hogy a Balkánon is megegyezést kell létrehozni, amelynek balkáni Locarno jellege volna. Ez azzal kezdődik, ha sikerül létrehozni a jugoszláv-bolgár szerződést. Marinkovics végül kijelentette, hogy a szerződés aláírása azért késett, mert Jugoszlávia figyelembe kívánta venni a Népszövetséggel széniben bizonyos udvariassági szempontokat. Briand nyilatkozata a jugoszláv újságíróknak A szerződés aláírása alkalmából Briand külügyminiszter nvilatkozott a jugoszláv
