Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-12 / 315. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ ÍQ27. novemDer 12. Popovics Ve!ja: Ezért elvileg kijelentem, hogy az ilyen javaslat elfogadhatatlan, de mindjárt hozzáteszem, hogy a belügyminiszter már a törvényjavaslat benyújtása előtt intézkedett, hogy a szabályrendeletet épp úgy értelmezzék, mint ahogy a javaslatot tevő képviselők kívánják. Azt hiszem, ezért nincs helye sem a törvényjavaslatnak; sem a sürgősségnek. Radies István: Önök lerombolják az államot és az alkotmányt! A többség a sürgősséget elutasította. Verekedés az egyetemen A zagrehi egyetemen véresre vertek egy magyar diákot Zágrebből jelentik: A zagrébi egyetemen most folyik a választási agitáció a Jugoszláv Akadémiai Segélyegylet tisztikarának megválasztásáért. Az egyetemi hallgatók két táborban vannak. Az egyikhez tartoznak az összes horváí khibbok és a »Vajdasági magyar egyetemi hallgatók klubja«, inig a másik táborhoz az orjunások, a demokraták, független demokraták és radikálisok tartoznak. A választási agitáció hevében ma véres verekedés , volt a. zagrehi egyetem folyosóján. Egy noviszadi magyar egyetemi hallgató az egyetem lépcsöházában összetalálkozott egy orjunással, aki megkérdezte, hogy melyik táborhoz tartozik. A magyar egyetemi hallgató, akidnek nevét a zagrebi rendőrség nem közti, azt mondta, hogy mint a vajdasági magyar hallgatók klubjának a tagja a horvát párthoz tartozik, mire az orjunás hallgató szitkolódni kezdett és öklével többször a magyar egyetemi hallató arcába ütött, úgyhogy a vér elborította. A noviszadi magyar diák védekezni próbált, majd több horvát hallgató sietett segítségére, de a felbőszült or'innást nem tudták leszerelni. Végre is rendőri beavatkozással sikerült megakadályozni a további verekedést. A rendőrség a verekedő orjunás diákot letartóztatta és megindította ellene az eljárást. Dobrovi c s Pé tér noviszadi képkiállitása művész Parisban, Zagrebban, Ljubljanában és Prágában nagysikerű kiállításokat rendezett Noviszadról jelentik: Dobrovics Petar, a kitűnő hirü jugoszláv festőművész . joviszadon a közeli napokban müveiből ! állítást rendez, mely iránt a szokott, ál is nagyobb érdeklődés mutatkozik. Dobrovics Petart. szorosabb kapcsok fűzik Noviszadhoz, miután a művész az utóbbi években, mindaddig, amig Páris...ba nem költözött, Noviszádon lakott és ' Noviszadról is nősült, feleségül véve dr. Itadzsi Koszta leányát. De ezeken a szempontokon kívül a küszöbölt álló kiállítás iránt mutatkozó érdeklődést fokozza uí, hogy Dobrovics Petarnak ma ". már nemzetközi vonatkozásban is kitünően hangzó, arrívált neve van, akinek képei Európa több nagy galériájában kaptak helyet és Mestrovics mellett . ma Dobróvibs ä legtöbbet emlegetett ju’.‘gpszláv művész. Dobrovics Petar művészi képességeit ’ a beográdi képzőművészeti akadémia azzal ismerte el, hogy meghívta tanárán ak. Dobrovics Petar évekig egyik büszkesége volt a képzőművészeti akadé-, miátiak. melynek tán ári tisztéről később lemondott és 1924-ben elhagyta Jugo. 'szláviát, Prágába ment, ahol a niüvész 'hatnarosfan' nhgy sikert aratott. Prágában rendezett kiállítása' nemcsak a saj. tó .nagy és osztatlan elismerését vívta ki, de a kiállítást meglátogató Massaryk elnök és több miiiiszter nagy élis"’'méréssel adózott1 a művésznek. A prá- 7’gai . állami modern galéria Dobrovics több kepét, köztük egy daltnáfcíai tájképét megszerezte. Prágából a miivész Dalmáciába jött, ahol számos képet'festett. Közben a ljubljanai nemzeti képtár Dobrovics képeiből kiállítást rendezett, amelyről Vojnovich annak idején az elragadtatás hangján irt szokatlan meleg kritikák Dalmáciából Dobrovics Párisba került, ahol végkép megtelepedett. Rövid párisi tartózkodás után a »Salon de l'Escalier* nyitotta meg számára termeit és az ott rendezett kiállítás meghozta a művésznek legnagyobb sikerét. Georges Waldemar, a hírneves mükritikus a jugoszláv művészről, mint kiforrott, értékes nagy művészről irt és mint a kiállításon szereplő német, norvég, magyar és jugoszláv művészek legértékesebbjéről emlékezett meg. Képei a budapesti szépművészeti múzeumban (különösen értékes a »Bohémek« eimü kompozíciói»), a zagrebi galériában (14 képe van ott), a zagrebi nemzeti képtárban (6 kép) és számos magyar város képtárában nyertek méltó elhelyezést. Dobrovics Petar mintegy ötven munkáját fogja a november 20-án délelőtt tizenegy órákor ünnepélyes formák között megnyíló kiállításán bemutatni. Van köztük több akt, kompozíció, portré, tájkép és csendélet. A kiállítás a tőzsdeklub helyiségeiben lesz. A noviszadi apácazárda fönöknője elmondja két napos rabságának toriéneiét A vajdaság népe — magyarok, szlá vök, katolikusok és más vallásnak — nem tud egy könnyen napirendre térni afölött, hogy egy Magyarországon kinyomott, onnan küldött imakönyvben foglalt, imádság tartalma miatt letartóztatták és két napon át fogvatartották Maria Polyxena nővért, a noviszadi apácazárda főnöknöjét. A vád alaptalansága kiderült. A főnöknőt két nap után szabadonbocsátofták s az eljárást' megszüntették ellene. Az apácafőnöknő két napos fogságának történetét meghatóan mondta el a noviszadi Délbácska munkatársának. Héttőn reggel nyolc órakor jelent me: a zárdában Vilovác Milán rendőrkapitány, aki felkérte, hogy menjen fel vele a rendőrségre. Nagyon udvariasan bántak vele és egy hivatalnoknő kíséretében átküldték az ügyészségre, hogy ott döntsenek további sorsa felől. Polyxena nővér elmondta, hogy az ügyészségen, a fogházigazgató alig akart hinni szemének, amikor egy apácát látott belépni s utasította az egyik fogházőrt hogy vezesse a lehető legtisztább cellába. Mielőtt ez megtörtént volna, elvették a nála talált értéktárgyakat, egy kis ezüst gyűrűt és száz dinárt, majd utnakinditották az egyik harmadik emeleti cella felé. A cellában még négy nő volt, akik valósággal megdöbbentek, amikor á főnöknőt meglátták. Helyet csináltak neki a pádon, hogy leülhessen, maid amikor Polyxena nővér imádkozni kezdett. sírva fakadtak. Később suttogni kezdtek egymással és hivatták a fogházőrt. akivel közölték, hogv azt kívánják. adjon magános cellát a nővérnek. mert ők nem méltóak Uirsqsägdy hoz. A fogházőr a kérésről jelentést Tett a fogliázigazgatónak, aki azonnal intézkedett, hogy a rabnőket telepítsék ki a zárkából. Ez meg is történt, de mielőtt ' magára hagyták volna Polyxena nővért, - celláját gpndosan kitakarították és rendbehozták. A nővér az első éjszakát csaknem végig imádkozással töltötte és másnap reggel nyolc órakor, amikor az őr belépett hozzá, ágya előtt térdepelve, imába meriilten találta. Az ügyész felebbezése következtében még egy napot a fogházban kellett töltenie Polyxena nővérnek. A napot nyugodtan töltötte, hisz tisztában volt ártatlanságával, de až éjszakara _ elvesztette nyugodtságát, kábultan, fásult közönnyel fiit ágyán, egy percre sem hunyva le szemét. Hajnal felé ismét imádkozni kezdett és imájában nővértársai zavarták meg, akik reggelijét hozták a cellába, de a reggelihez hozzá sem nyúlt. Nyolc óra után meggyónt és megá ldozott. ami visszahozta nyugodtságát. Délelőtt énekre lett figyelmes. amely a szomszéd cellából hallatszott. A rabnők énekelték a »Keresztfához megyek« cimü egyházi dalt s utána valamennyien zokogni kezdtek. Délelőtt 'él tizenkettőkor jelentkezett az őr és közölte vele. hogv visszanyerte szabadságát. Polyxena nővér a liir hallatára leborult a földre és megcsókolta a cella-.dióját. Negyedórával később már. odahaza veit szobájában, amelyet a többi nővér virággal halmozott el örömük jeléül. — A szobámba érve — fejezte be Polyxena nővér elbeszélését — a feszület' elé borultam és imát mondtam azokért*.,»akik. nem tudják, hogy mit. cselekszenek«. Megszületett a táncjegyadó A pénzügyigazgatóság a tánciskolákba is bevezette a jegyadót — A szigorú ellenőrzés zavarja a mozik közönségének kényelmét — Kellemetlen affér a Korzómozi hivatalnokai s egy pénzügyőr között Becsukják a tánciskolákat A mozikban .alkalmazott jegyrendszer rövid fennállása óta nagyon sok kelle-, metlen afférnak vált okozójává. A pénzügyőrök kérlelhetetlen szigorúsággal vigyáznak arra, hogy senki jegy nélkül a moziba ne léphessen be és előfordult, hogy a mozi igazgatójától is jegyet kértek a túlbuzgó pénzügyőrök. A törvény úgy intézkedik, hogy a jegyek ellenőrzését a hivatalnokok csak felvonás, közti szünetekben végezhetik, félvonás alatt azonban nem szabad a közönséget a jegyek ellenőrzésével zavarni. Mégis előfordult Szubotícán, hogy az egyik gyanakvó pénzügyőr előadás alatt csapott le a gyanúsnak talált nézőre és nem csak annak az egy embernek, hanem egész padsoroknak a figyelmét elvonta az előadástól — végül is kiderült, hogy až illetőnek szabályszerű jegye volt. Minden mozi tarthat fenn egy páholyt az igazgatóság és az alkalmazottak számára, ahová nincs joga a pénzügyőrnek belépni. A napokban a sžuboticai Korzó mozi igazgatósági páholyában a mozi több alkalmazottja ült. Az ügyeletes pénzügyőr előadás közben betoppant a páholyba és kérte a jegyeket. Szaghmeiszter Ernő, a mozi hivatalnoka arra hivatkozott, hogy a páholyban ülők a Korzó mozi r. t. alkalmazottai és mint ilyeneknek nem kell jegyét váltaniok. A pénzügyőr ezt nem fogadta el, mire közte és több hivatalnok között a sötét nézőtéren hangos szóváltás keletkezett. A zsúfolást? tel* néritfx köaönsóge a nagy lármára felugrált helyéről és kevesen múlt, hogy az előadást félbe nem szakították. Ilyen és ehhez- hasonló botrányok az úgyis kevés számú közönség kedvét végkép elveszik a mozik látogatásától. Táncolni csak jegy gyei lehet A pénzügyigazgatóság a mozikéhoz hasonló jegyrendszert vezetett be a Szuboticai tánciskolákba is. A jegyrendszer az összes tánciskolák bukását jelenti, mert a jövőben, aki a tánciskolába bé akar menni, köteles jegyet váltani, tegyen fin, legyen leány, avagy guráedáme. Gardedámra nem is lesz szükség. Ha a fiatalember tánc közben túlságos mélyen találja megfogni szive hölgyét, majd odamegy hozzá a finánc s ezért külön jegyet kér. Valószinüleg dupla jegyadót kell fizetni á tánciskolái szerelmi vallomás utáni ha az egyszerű tánclépés is adó alá esik. A Bricsmcgyei Napló munkatársa megkérdezett egy szuboticai tánctanárt az ttj rendről. A tánctanár a következőkben vázolta a tánciskolák nehéz helyzetét. A tánciskolák tulajdonosainak helyzete roppant nehéz. Régen a fiatalság a tánciskolában tanult táncolni, ma egy feketekávé mellett a kávéházban egyszerűen »lenézik«, lekopirozzák a láncot. Ma egy-egy zsurfiu fél város hölgyét megtanítja táncolni és senki se jön tánciskolába tanulni, legfeljebb csak a nagyon is felületes tudását tökéletesíteni. A tánciskolába ma valósággal be kell csalni a fiatalságot — és ilyen körülmények között jön a táncjegy, amely el fogja riasztani azokat is, akik eddig látogatói voltak a tánciskoláknak és a jövőben mindenki a legolcsóbb helyet, a kávéházat fogja felkeresni, ahol zavartalanul, ellenőrzés és drága jegy nélkül elsajátíthatja a táncokat. A tánciskolák megadóztatását egyébként a következőképen akarják megvalósítani: A tánctanárnak pontos kimutatást kell vezetni állandó tanítványairól • és a tőlük szedett tandíj után bizonyos százalék adót kell fizetni. Az ellenőrzés úgy történik, hogy a pénzügyőr megnézi a névsort és ha valaki — aki táncolni tanul — nincs beírva, megbüntetik a tánc. tanárt. A tánctanárnak tehát a jövőben hivatalnokot kell tartani, aki a ki- és belépő tanítványokról kimutatást vezet. Azok, akik már nem tanulnak, hanem csak szórakozni mennek a tánciskolába, kötelesek belépőjegyet váltani s jegyadót fizetni. Eddig úgy volt, hogy mindenki tehetségéhez képest fizette a beléptidijat, gardedámok nem fizettek semmit. A jövőben minden, u táncterembe lépő személy köteles jegyet váltani. Ha a pénzügyőr valakit jegy nélkül elcsíp, a tánciskola tulajdonosát büntetik meg. A bevétel fele része Így adóba megy. Minthogy a tánctanitónak is rezsije van, amit nem tud fizetni a megmaradt fél-bevételből, a tánctanárok kénytelenek becsukni a tánciskolákat. A pénzügyigazgatóság uj rendelete pénteken este lépett érvénybe. Árvizek mindenfelé Kiáradtak a folyók t,vajéban, Németországban és Olaszországban Zürichből jelentik: Svájc és Liechtenstein rajnai területe még ki sem heverte a szeptember 25-iki nagy árvízkárokat és már ismét uj katasztrófa fenyeget. A folytonosan tartó nagy esőzések a Rajnát Budisnál 240 centiméterről 480 centiméterre dagasztották meg. Schaannál a liechtensteini hercegségben a régi és az uj Rajna-gát között az ideiglenes hidat 40 méter hosz- Szuságban elragadta az árviz, a régi gát. amély 30 méter vonalot» ismét helyre volt állitva, most 80 iftéter hoszszttság szakadt be, RuggelL íafu teljesen viz alatt áll, éppúgy, mint Liechtenstein hercegség és a Rajna felső medrének régebbi árterülete is. Graubünden mellett az ideiglenes gátakat elmosta az áradat, Valz helység egy része már viz alatt áll, Engadin déli részén Bergellben a rohanó árviz nagy pusztításokat okozott, a most épült hidat elragadta, itgy hogy a forgalom szünetel. Vdilin környékén olasz területen is kiöntötték a folyók, a vasúti töltés sok helyütt viz alatt áll. Mint Landauból jelentik, a Pfalz nyugati részén és a Saar mentén katasztrófális méreteket ölt az árviz. A Blios völgye teljesen el van árasztva. Kinzig vidéke és a Rajna egész mentén magasan hömpölyög az áradat. A felső Rajna mentén is rohamosan emelkedik a vízállás. Coblenznél a hajózást be kellett szüntetni, mert a hajóliid alatt a magas vízállás miatt a hajók nem juthatnak át. Árvizveszedelem azonban ezen a területen egyelőre még nincs. v Milánói jelentés szerint a hetekig tartó esőzések következtében Felső Olaszországban is megáradtak a íolyók és sok helyütt kiöntötték, rengeteg kárt okozva az elöntött területeken. SDr. Friedrifib-íéle „PIVEÜIOSOL« biztos eredménnyel alka!mnzlialó a légcső husi rntos m’gbetegi'đđseme', me ytf áfásnál, makacs küh' g su -1, szám rköh' g&níl, s >anyolná.hán ' l és eniek vészé yes követkéz in ínyeinél, de főleg U«berkúloti<uo folyamatoknál. A készitm ny nagyo t kellemes i .ü, fokozza az éíváj ‘(val, er isiti a tesiet és annak régi erejét visszáruba. A . Pne»mokol*-t a legkiválóbb és legieleseb orvosok Is melegen ajánlják. Kanható m'rtdsa «yóirysxertárbaa, t Sver óío 37'5öd o. ahol nem le^nö kapható, forduljon közvet enü Dr. F.i dri h Pnfírnok©!-.! koraloriumáhox B ökő. Postai szállításnál legalább 3 üveg 112-50 din. utánvéttel. 11315
