Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-11 / 314. szám

2. oldal_____________________________ BÄCSMEGYEI NAPLÓ___________________1927 november 11. és előadta, líogy különösen a követke- | zőket kell megvitatni: 1. A községek osztályozásának kér­dése. ♦ 2. A községek hatásköre. 3. A községek rendőrbiráskodásának kérdése és a községi képviselők kvali­fikációja. Lalosevics Jóca dr. részletes kritiká­val illette a törvénytervezetet és főleg azt kifogásolta, hogy nincs benne ki­építve egy határozott rendszer; a ter­vezet ingadozik egyes irányelvek kö­zött, kitér a fogas kérdések határozott megoldása elől és megelégszik kom­promisszumos félrendszabályokkal is. Különösen szembeötlő ez a községek fe­letti felügyelet kérdésénél. A törvény­tervezet nem tudja magút elhatározni, vájjon teljesen szabad önkormányzatot adjon-e a községeknek, vagy pedig fel­ügyelet alá helyezze azokat és ha igen, kiket illet meg a felügyelet joga. A ter­vezet szerint a felügyelet joga az álla­mi szerveket illeti meg, de a pozitív rendelkezésekben a felügyelet megosz­lik a tartományi bizottság és az állam­szervek között. Mindezek mellett olyan Parisból jelentik: Marinkovics Voja külügyminiszter kabinetfőnöke és a iu­­gosdív külügyminisztérium főtitkára kí­séretében a Simplon-expresszel csütör­tök reggel Párisba érkezett. A pályaud­varon a francia külügyminisztérium meg­bízottja Spalajkovics párisi jugoszláv követtel áz élén a követség egész sze­mélyzete fogadta Marinkovicsot. Az uj-Bukarestből jelentik: A bukaresti Si­­guranca és hadtestparancsnokság szigo­ra óvóintézkedései mellett csütörtök reggel megkezdődött a hadbíróság előtt Manoilescu volt ál­lamtitkár világszenzációvá fejlődött pőrének tárgyalása. Már napokkal előbb ostrom alá fogták a hadbíróságot belépőjegyekért, de a védőkön, a sajtó képviselőin és a tár­gyalásra kirendelt detektiveken kiviil csak alig néhányan jutottak be a tár­gyalóterembe; A külföldi hírlapíróknak megkönnyebbitették a hírszolgálatot, a belföldi hírlapírók azonban kénytelenek voltak a cenzúrának bemutatni a tár­gyalásról írt tudósításaikat. A hadbíróság épületét környező uc­­cákat sűrű rendőr- és csendörkordon tartotta megszállva. Egy negyedórával a tárgyalás meg­nyitása előtt egy őrnagy-hadbíró kísé­retében, csukott katonai autón megér­kezett a jiiava fogházból Manoilescu. aki derűsen mosolyogva lépett be a tár­gyalóterembe és üdvözölte ismerőseit. Csakhamar bevonult a bírói tanács is, amelynek elnöke Vludescu ezredes, tag­jai közt pedig két őrnagy és két szá­zados foglalt helyet. A vádat. Carapan­­cea ezredes-hadbíró, ügyész képviseli. A tárgyalás Manoilescu személyi ada­tainak felvételével kezdődött, majd fel­olvasták a beidézett tanuk névsorát. A védelem harminchat tanút nevezett meg, akik közül azonban csak öten jelentek meg a tárgyaláson, köztük Maniu Gyu­la, a nemzeti parasztpárt elnöke, Mad­­gearu Virgil, a parasztpárt titkára és Jorga tanár, a nemzeti demokrata párt vezére. A védelem Károly volt trónörö­köst is megnevezte tanúként, aki azon­ban természetesen nem jelenhetett meg a tárgyaláson. A formaságok elintézése után a védők szólaltak fel, akik hosszasan feszegették a hadbíróság illetékességének kérdését és azt vitatták, hogy az ügyben polgári biróság illetékes Ítélkezni. Az ügyész csak röviden reflektált a védők felszó­fcltételeket és kautéláka'f szab, hogy a felügyelet nem lenne hathatós és csak papiron maradna meg. Községek­nek csak azokat a helyeket Ismeri el a törvénytervezet, amelyeknek leg­alább kétezer lakójuk van. Ha ezt az álláspontot el is fogadnánk — mondotta Lalosevics — ez csak a jövőre vonat­kozik és semmiesetre sem volna szabad a már meglevő községi szervezeteket szétrombolni, a községeket degradálni azon a elmen, hogy a lakosság száma nem éri el a kétezer főnyi lakosságot. Végül rámutatott arra, hogy a tervezet szerint a községek hatásköre rendkí­vül kiszélesedne. Az egész rendőrbirás­­kodás a községek kezébe kerülne, vi­szont a tisztviselők kvalifikációja ala­csony nivóra van leszállítva, amennyi­ben megelégszik a községi tisztviselők­nél elemi iskolai végzettséggel és há­rom évi gyakorlattal. Dr. Andrics Tivadar, dr. Jugu Veli­­mir és dr. Milovanovics Bogdan vettek még részt a vitában és különösen azt kifogásolták, hogy a tervezet szerint az intézkedési jog és a végrehajtó ha- I talom a községi elnök kezében van, ho­ságirók roliamát Marinkovics azzal a megjegyzéssel hárította el, hogy egye­lőre nincs semmi mondanivalója. Marinkovics még a kora délelőtti órákban felkereste Briand külügy­minisztert és egész nap tanácsko­zott vele. A két külügyminiszter a déjenuert is együtt költötte el a külügytriiniszterium­lalására és hangsúlyozta, hogy az iigy letárgyalására minden körülmények közt a hadbíróság illetékes. A hadbiróság rövid tanácskozás után Beogradból jelentik: A vajdasági de­mokrata képviselők csütörtökön testüle­tileg felkeresték Vukicscvics miniszterel­nököt és átadtak neki egy memorandu­mot, amelyben a községi választásokról szóló szabályrendelet sürgős módosítását kívánják. A demokrata képviselők úgy határoztak hogy ha a miniszterelnök nem teljesií kérésüket, pénteken sürgős törvényjavaslatot nyújtanak be, amelyet már ki is dol­goztak. A kérdésből pedig kormány-kérdést akar­nak csinálni. A memorandumban követeli a községi választásokról szóló szabály» rendelet néhány fontos pontjának mó­dosítását. A negyvennyolcadik szakasz­ban.két batáridő van előirva a főispánok' nak a benyújtandó panaszok ügyében. Az egyik határidő harminc, a másik tizenöt napos. Az ötvenedik szakaszban nincs világosan körülírva, hogy kik vehetnek részt a községi elöljáróságok választásá­ban és hogy vájjon csak az újonnan megválasztott községi képviselőtestület választ-e, vagy pedig a régi elöljáróság is a tisztviselőkkel és alkalmazottakkal együtt. A memorandum hangsúlyozza, hogy az alkotmány szelleme és a demo­krácia alapelvei szerint csak a megválasztott képviselőtestület tag­jai választhatják az elöljáróságot. lőtt tőle még irnl-olvasni való tudást sem követel a tervezet. A jegyzők és a községi elöljárók hatáskörét teljesen el­törli a törvénytervezet. Sztankovics Szvetozár földművelés­ügyi miniszter az észrevételeket tudo­másul vette és megjegyezte, hogy mint a törvénytervezetet felülvizsgáló minísz­­közt bizottság tagja oda fog hatni, hogy a törvénytervezet szembeötlő hiányait pótolják. Miután az értekezlet a késő éjszakai órákba nyúlt bele, az adóegységesités és agrárreform kérdésének tárgyalását nem kezdték meg. Mint értesülünk az agrárreform likvi­dálásának kérdésében Popovics Dáka no­­viszadi radikális képviselő konkrét ja­vaslatot készül tenni. Véleménye sze­rint a legelső lépés a további telepítések teljes beszüntetése volna. Ezt követné az általános revizió, amelyet az újon­nan megválasztott községi elöljárók hajtanának végre az agrárszövetség ki­küldöttének bevonásával azok erkölcsi és anyagi felelőssége mellett. A revizió folytán felszabadult földeket a helyi szegénység közt kellene felosztani a községi elöljáróságok utján. * 1 2 ban és a tárgyalásokat délután is foly­tatták. A irancia-jugoszláv barátsági és döntőbírósági szerződés aláírása péntek délelőtt tizenegy órakor történik meg. A szerződés aláírásának napja'egybe­esik a fegyverszünet megkötésének ki­lencedik évfordulójával. 3 szavazattal 2 ellenében kimondta illetékességét, majd a tárgyalás folytatását péntek reggelre halasztotta. Ezért az ötvenedik szakaszt világos ren­delkezésekkel kell kiegészíteni, hogy az összhangban legyen az alkotmánnyal. A memorandum szerint foglalkozni kel! azzal a kérdéssel is, hogy kiket lehet jegyzővé választani: vájjon csak azokat akik a szabályrendelet közzétételének napján állásban voltak, vagy azokat is akik a jegyzőválasztás napján állásban lesznek. A belügyminisztérium BBB. ügy osztálya október 31-ikén kelt 9467. számit rendelete szerint ez utóbbiak nem vol­nának jelölhetők. A BBB. ügyosztály úgy, értelmezi a szabályrendelet befejező ren­delkezését, hogy csak azok pályázhatnak jegyzői állásra, akik szeptember harmadi­ké előtt jegyzői állásban voltak. A demokraták memoranduma a sza­bályrendeletben a következő módosításo­kat követelik: 1, A negyyényolcadik szakasz har­madik pontjának első bekezdése igy szó! jón: »A főispán tizenöt napon belül kö­teles dönteni . . .« 2. Az ötvenedik szakasz első pontját következő ponttal egészítse ki: A községi elöljárók megválasztásá­ban csak az újonnan megválasztott kép­viselőtestületi tagok vehetnek részt mig a tisztviselők, régi elöljárók és al­kalmazottak nem. A befejző rendelkezések első pontjának vége igy módosulna: Jegyzői és a többi állásokra azok is megválaszthatok, akik a BBB. terü­letén ilyen állásokat már elfoglaltak vagy a már a lefolyhatott községi vá­lasztások után elfoglalnak még ha nincs is meg az előképzettségük. Ezenkívül minden okleveles jogász megválaszt­ható, tekintet nélkül arra, volt-e ilyen állásban vagy sem. A memorandumot valamennyi demo­krata képviselő aláírta. Miután a demokrata képviselők Vukl­­csevics miniszterelnökkel közvetve nem tudtak megegyezni, felkérték a demo­krata minisztereket, hogy a pénteki nap folyamán ők vigyék keresztül Vukicsevicsnél a szabályrendelet módosítását. Ha ez a kísérlet nem járna sikerrel, úgy benyújtják sürgős törvényjavasla­tukat a parlamenthez; Politikai körökben nagy érdeklődés­sel várják az ügy fejleményeit. Rendszeres futárszolgálatot tar* tottak Budapest és Páris között a magyar aranyjáradék hamisítói Hogyan leplezték le a bűnszövet­kezetet ? Budapestről jelentik: A. magyar ál­lampapírok hamisítása ügyében a buda­pesti rendőrség erélyesen nyomoz. Meg-, állapították, hogy Blumenstein, továbbá; cinkostársai. Tovbini Simon és Boris a nyár folyamán Budapesten jártak és on­nan kötvényeket csempésztek ki. Megállapították, hogy az ügy a berli­ni Kutisker-pör, illetve az azzal kapcso­latos Holzmann—Bartel rágaltnazásl üggyel kapcsolatban derült ki. Holzmann ellen ugyanis a Tovbini-testvérek terhe­lőén vallottak, mire Holzmann közölte ügyvédjével, hogv tudomása szerint a Tovbinidk közönséges hamisítók, akik Parisban érintkezésbe jutottak Miller,and volt köztársasági elnöknek, aki jelenleg rendkívül keresett ügyvéd, egy barátjá­val, egy-francia szenátorral és ennek ne­ve alatt mutatták be egyes.nagy francia városok bankjaiban a becsempészett ma­gyar. aranyjáradék-kötvényeket lebé­lyegzés céljából, mintha azok a francia szenátor tulajdona volnának. Az ügyvéd értesítetté felfedezéséről a berlini magyar követséget és a francia nagykövetséget, de egyben.a német bűn­ügyi rendőrséget is. így sikerült megállapítani, hogy Blu­menstein bécsi bankár már harmadik éve» űzi a járadékpapirok hamisítását és csempészését s hogy valószínűleg egy egész konzorciummal dolgozik. A Paris­ban folytatott kutatások szerint a fran­cia szenátoron kiviil, akinek nevében Blumenstein maga és ügynökei a ki­csempészett járadékpapirokat francia bé­lyegzővel való ellátás végett bemutatták, meg egy előkelő állású francia állam­polgár is kompromittálva van az ügy­ben, egy nagy francia vidéki város pol­gármestere. Megállapították azt is, hogy Francia­­országban a csempészés központja Bor­­deáuxban volt A budapesti rendőrség nyomozása sze­rint a kötvényhamisitás ügyében több budapesti tözsdebizományos cég is hí­vóit avatva, akiknek irodáit hónapok óta megfigyelés' a'att tartotta a rendőrse":­­hogy bünrészésségükre vonatkozó r.da­loknak birtokába jusson. Valószínű, hogy a párisi nyomozóhatóságok Írásbeli ér­tesítése után teszik me.g Budapesten a komolyabb rendőri intézkedéseket, de a kihallgatásokat már most is foganatosít­ják és péntek délelőtt beidézte a rendőr­ség annak a tözsdebizományos. cégnek a tulajdonosát, akiről már megállapítot­ták, hogy összeköttetésben állt Blumen­­steinnel. Ez a cég kiépített hálózattal rendelkezett és rendes tűi ár szolgálatot tartott lenit Páris és Budapest között. A hamisítványok egy része Magyaror­szágból került Párisba, ahol a már is­mert módon lemosták a magyar bélyeg­zőt, a megfelelő módon preparálták és igy értékesítették a tőzsdén. A bűnüggyel kapcsolatban a berlini tőzsde vezetősége rendkívüli intézkedé­seket készül megtenni és szó van arról, hogy a magyar járadékok jegyzését a berlini tőzsde egyelőre felfüggeszti. Péntek délelőtt irfák alá a francia-jugoszláv szerződést Marinkovics Voja tanácskozása Brlanddal Megkezdődött a Manoilescu-pör tárgyalása A hadbiróság kimondta illetékességét A vajdasági demokrata képviselők a köz­ségi szabályrendelet módos tésát kívánják Ha a miniszterelnök a kérést nem te jesiii, pénteken tör­vényjavaslatot nyújtanak be a szabályrendelet módosításáról

Next

/
Thumbnails
Contents