Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-10 / 313. szám

*927 november !0. BÄCSMEGYKI NAPLÓ 5. oldal Szabadlábra helyezték a noviszadi zárda hazaárulással vádolt főnöknőfét A törvényszék ^megszüntette ellene az eljárást Noviszadról jelentik: Péjics Mária Polixenia zárdafőnöknő ügyével szerdán foglalkozott a noviszadi törvényszék vádtanácsa. Az ügyész­ség hazaárulással vádolta az apáca­főnöknőt és a szerb büntetőtörvény­könyv 103. és 90. szakasza alapján kérte a vizsgálati fogság fentartását. A vádtanács elutasította az ügyészség vádinditványát. Elren­delte a letartóztatott Péjics Mária Polixenia zárdafőnöknő azonnali szabadlábrahelyezését és megszün­tetett ellene minden eljárást. A végzés indokolása kimondja, hogy azok az imakönyvek, ame­lyeket a vád alapjául a rendőrség lefoglalt, még az 1908—1913. évek­ben készültek és már két év óta a zárdafőnöknő birtokában voltak. Péjics Mária Polixenia a szerdai napon már el is hagyta az ügyész­ség fogházát és visszatért a kolos­torba. sszzm Olaszország|lsan nyugtalanságot k.elt a franeia-fngoszláv szerződés A Carriers dela Sera vezércikke a szövetség következményeiről Milánóból jelentik: A Corriere delin Sera vezércikkben foglalkozik a fran cia—jugoszláv barátsági és szövetségi szerződés küszöbönálló aláírásával, amely a lap szerint nem egyéb, mint a Franciaország és Jugoszlávia közt már évek óta fennálló viszony megpe­­csételése és ezért teljesen felesleges volt ezt az amúgy is aggasztó viszonyt hiva­talosan is jóváhagyni. Az általános biztonság és az erkölcsi leszerelés érdekében — irja a lap — sok­kal célszerűbb lett volna, ha a szerződés alárását sine die elhalasztották volna. Most, hogy a szerződés aláírása befeje­zett ténynek tekinthető, nyugodtan és izgalom nélkül kell bevárni a további fejleményeket. — Természetesen semmi értelme sem volna — folytatja a lap — ha azzal ál­tatnánk magukat, hogy a francia—jugo­szláv szerződés csupán formai szerző­dés, amilyent egyre-másra kötöttek az utóbbi években az európai államok. Tagadhatatlan, hosíy a frsneia-ju­­goszláv szerződés kifejezetten szövetségi szerző 1ás. Az a tény, hogy a szerződést csupán barátsági szerződésnek minősítik, nem jelent semmit, hiszen Paris és Beograd politikája ez utób­bi i 'öben olyan szeres kapcsolat­ban állt egymással, hogy a való­ságban két állam között már rég­óta úgy politikai, mint katonai te­kintetben szoros szövetség áll fenn. A szerződésnek a jelen pillanatban tör­ténő aláírása talán nem is annyira a szerződés oiaszelíenes tendenciája miatt nevezhető időszerűtlennek, hanem inkább következményei miatt. Franciaország és Jugoszlávia olasz­­ellenes elemei minden bizonnyal úgy fogják értelmezni a szerződést, hogy annak jelentősége kizárólag olnszellcnes élében áll, amely kö­rülmény végzetessé válhat. A szerződés — fejeződik be a vezércikk — végleg megdönti azt az aiapelvet, hegy a Balkán a balkáni nemzeteké. A demokraták és az ellenzék szerint a zett tisztviselők nem szavazhatnak, az tiszt­viselők melválasztása alkalmával A német p rl memorandummal fordult Vukicssvics Vélj a miniszterelnökhöz, hogy adton ki sürgős rendeletet a községi törv 'ni hehes értelmez lséről Beogradból jelentik: A magyar köz­ségi törvény 69-ik szakaszának egye; radikáiis politikusok által való értelme zése nagy kavarodást idézett elő beo­­gradi politikai körökben. Ezt a szakaszt egyesek úgy értelmezik, hogy az újonnan megválasztott községi és városi képviselőtestületekben ez uj tisztviselők megválasztása al­kalmával az eddigi egyébként sza­vazati joggal bíró tisztviselők is szavazhatnak. A demokraták épugy, mint az ellenzéki pártok állást foglalnak az értelmezés el­len és azt mondják, hogy ez kijut zás i volna a választási rendszernek. A demo­kraták odáig menne!:, hogy kormánykérdést elemek efcbö’ csi­nált!’. Erle vonatkozólag a radikálisok és a de­mokraták között tárgyalások vannak, de egyelőre a radikálisok ragaszkodnak magyarázatukhoz. Ez a szakasz azt mondja ki, hogy az a községi elöljáró akinek mandátuma lejár, köteles a hivata­lával járó összes kötelességek további végzésére és összes eddig jogait is él­vezi. A törvényszakasz félremagyarázá­sa eilen a nómetpárti képviselők: Kralt István dr. és társai kedden beadvánnyal fordultak Vukicsevics miniszterelnökhöz ebben a kérdésben. A beadvány a kö­vetkezőképen hangzik: — Arról értesülünk, hogy u vajda­­sági főispánokat táviratilag utasították hogy az újonnan megválasztott köz sági bizottságok megalakítása alkal­mával a lelépő községi elöljáróságok tagjainak is szavazati joguk van és pe­dig az 1SS6. évi XXII. törvénycikk 69 szakasza alapján. Magának az önkor­mányzatnak értelméből folyik azon­ban, hogy ezalatt nem lehet azt is ér­teni, hogy a lelépő elöljáróság részt vesz az uj elöljáróság megválasztásá­ban és igy döntő befolyást gyakorol­hat az uj elöljáróság megalakítására Ez kijátszása volna az önkormányzat eszméjének és ezzel a községi válasz­tások elvesztenék céljukat és értelmü­ket. Ellenkeznék az alkotmány rendel­kezéseivel is és nincs alapja a községi választásokról szóló szabályrendelet­ben sem, mert-hiszen a 6S-ik szakasz azt mondja, hogy az első ülésen rög­tön az eskütétel után a községi kép­­visalők testületé megválasztja a bi-. rőt stb. Ezért kérjük önt adjon ki sürgős rendeletet a főispánoknak, hogy csak az újonnan megválasztott képviselő­testületi tagok vesznek részt a tiszt­viselők megválasztásában. Sí Blaupuaki“ mindig a legjobb! I „Blaupu nkt ■-S aper“ a legkiválóbb fejhallgató érzékeny, hangos és könnyű, a hangszinezete pedig természetes és igen lágy. „B!a apu nkt-Primus“ a legjobb fejhallgató, kiváló präcisios j munka. Kaphatók minden rédióüzletben. Ildeal-Werkei Berlin expositur S. H. S. Subotiea Károly lierceg környezete cáfol minden puccstérvet „A Manoílösci“-ügyet a román kormány mesterségesen fel­­- fújta, hogy a trónörököst kompromittálja“ Parisból jelentik: A román királykér­déssel kapcsolatban a világsajtóban megjelent számtalan cikk különböző be­állításban szerepeltette Károly volt trónörököst, anélkül, hegy rámutatott volna arra az alapvető okra, amely Károly herceg egész magatartását irá­nyítja. A herceg közvetlen környezeté­ben is erősen hangsúlyozzák, hogy 1925. végén Károly csak apjának, Ferdinand királynak súlyos betegsé­gére való tekintettel a kényszer hatása alatt mondott le trónigényé­­röl és távozott az országból. Károly her­ceg nem akarta a Bratianu által be­folyásolt Ferdinánd király életét azzal a súlyos harccal megrövidíteni, ami a hercegnek a trónigényhez való ragasz­kodásából származott volna, de már akkor kijelentette Mária ki­rálynőnek és több román pártve­zérnek, igy Averescu veit minisz­terelnöknek is, bogy a mega részé­ről a lemondást nem tartja végle­gesnek. Ferdinánd király halála ótá Bratianu több ízben tett kísérletet arra, hogy Károlyt újabb trónlemondó nyilatkozat megtételére bírja, sőt egy ilyen tartal­mú szöveget is készíttetett, amit a her­cegnek aiá kellett volna írnia. Ezt a le­mondó nyilatkozatot Bratianu plaka­­tiroztatni akarta egész Romániában. Bratianu éles ellenségeskedése Ká­rollyal szentben éppen attól az idő­ponttól kezdődik, amikor ennek az újabb lemondó kiáltványnak az alá­írását az extrónörckös határo­zottan megtagadta. Károly herceg környezetében hang­súlyozzák azt is, hogy a Manoüescu­­iigye.t a román kormány mesterségesen fújta. fel szenzációvá és a trónörökös kompromiHálására akarja’ felhasz­nálni. Romániát semmiféle puccsveszede­­lem nem fenyegeti és a trónkérdés felvetésének nincs is nemzetközi szempontokból más súlyo­sabb következménye, mint az, hogy Ro­mánia külföldi hitelrelációit bizonyos mértékben befolyásolja a volt trón­örökös ,■szándékai tekintetében külföl­dön uralkodó bizonytalanság. Ezért mojt is határozottan kijelentik a her­ceg ’ környezetében, Rogy Károly semmiféle erőszakos lépés­re nem gondolt a trón visszaszer­zésénél és ManoJlescu megbízatá­sa sem volt oly természetű, hegy felfordulásra vezetett volna. A trónörökös békés utón keresi a trónkérdés megoldását, azt azonban amelytől a mostani kormányzat azért Károly nem titkolja, hogy alkalmas időben visszatér Romániába és a maga számára fogja igényelni az öt joggal megillető hatalmat, amelytől a mostani kormányzat azért akarja elütni, mert korlátlan uralmát ve­szélyeztetve látja, mihelyt Károly ro­mán földre ér. Csütörtökön kezdik meg a Manoilescu-pör tárgyalását Bukarestből jelentik: A kormány a ka­mara délutáni ülésén beterjesztette a ki­vételes állapotról szóló rendelet megszi­gorítására vonatkozó javaslatot, melyet előzőleg a minisztertanács és a ré­­genstanács is jóváhagyott. A törvényjavaslat szerint aki akciót in­dít, vagy kísérel meg a kormányforma vagy a dinasztikus h'itz'om módjának megváltoztatá­sára, hat hónaptól tíz évig terjedő börtönnel és polgári jogainak el­vesztésével büntetendő. A dinasztikus hatalomról, a korrránvfor-i máról terjesztett hamis hírekért 6 hó­naptól 2 évig terjedő börtön jár a rende­let szerint, mely kimondja azt is. begy ha államhivatalnokot vagy egyházi funkciót betöltő személyt gyanús­nak találják, fel kel! függeszteni és fizetését be ke'í szüntetni. A törvényjavaslat óriási elír cseredéit váltott ki, valószínű azonban, hegy a kamara és a szenátus változtatás nél­kül elfogadja. A Mnnoüescu-pör tárgyalása csü­törtök reggel kezdődik a bukaresti hadbíróságon.

Next

/
Thumbnails
Contents