Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-10 / 313. szám

16 OLDAL V ARA i*/2 DINAR Poitarina pfafiana u gotwoml BAGSMEGYEI NAPLÓ XXV fü. évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, november 10. 313. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—68 Szerkesztőség 5— II, 8—S3, 37«. _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és kíay vosztálp, Szubotica Megjelentik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. cIÖHgetés! ár negyedévre 165 din, Zmal Jovln trg. 3. (Minerva palota) Adóegységesités Érdekes jelenség ez. A kormány legfőbb kormányzati programjában legelső feladatok egyikének jelölte meg az adóegységesitést. Az ellen­zék a legnépszerűbb, leghangzato sabb s a tömegeket leginkább vonzó programpontként követeli az adó­­egységesités megteremtését. Azok, akik kívül állnak a pártkereteken s akik azt vallják, hogy a céltalan és oktalan politikai küzdelmek helyett alkotó gazdasági programban kel­lene egyesiteni minden munkára ké­pes erőt és értelmet, a politikamen­tes politika számára legelső felada­tul az — adóegységesitést tűzik ki. Nem volt még feladat, amiben ilyen maradéktalanul értett volna egyet kormánypárt és ellenzék, po­litikusok és gazdasági érdekeltsé­gek, többséghez és kisebbséghez tartozók. Itt nincsenek politikai el­lentétek, világnézleti harcok és nem­zeti érzékenykedések. Az adókat egységesíteni kell — ezt követeli a program és az élet uniszónója. S talán éppen azért nem csinálják meg. mert mindenki meg akarja csi­nálni. A sok bába és az elveszett gyermek példája elevenedik meg. A kormány »lassan siet« a reformmal, mert csak nem hozza megfontolás nélkül tető alá azt. amit az ellenzék is követel tőle? Az adóegységesités így úgy hatna, mint az ellenzék egyik sarkalatos követelésének tel­jesítése. Az ellenzék viszont sürgeti, de nem úgy, hogy annak mielőbbi megvalósulását lehetővé tegye, ha­nem csak annyira, amennyire a kormánynak kellemetlenkedni lehet á sürgetéssel. A kormány talán már meg is csinálta volna, ha az ellen­zék nem sürgetné. Az ellenzék pe­dig bizonyára nem sürgetné, ha nem látná, hogy a kormánynak is sür­gős. Mindegyik oldal politikai érde­mek babérját akarja letépni a tör­vény megalkotásából, de egyik ol­dal sem szívleli el. hogy a másik ol­dal kérkedjék az alkotás érdemével. Pedig talán nem is csak arról kel­lene beszélni, hogy az adó egységes legyen, hanem arról is. hogy az egységes adó ne büntesse tovább a termelést, ne oltalmazza a passzi­vitásba menekülő tőkét, ne nehezít­se meg a gazdasági regenerálódás életmentő munkáját. Ha gazdasági rendszerünk is olyan haladott, olyan újszerűén modern lenne, mint pél­dául választási rendszerünk, akkor minderről már anakronizmus vol­na beszélni. A választói törvénnyel eljutottunk a kor tudományos szín­vonaláig gyakorlatban is s az adó-, rendszerünkkel még messze kullo­gunk a pénzügyi tudomány felis­mert igazságai mögött. 11a már egységesítünk, akkor a jót egysé­gesítsük, ne a hibásat. A modem pénzügyi tudomány abban az adó­rendszerben látja az állammá szer­vezkedett nagy gazdasági egységek közteherviselésének helyes módját, mely nemcsak a pénzügyi eredmé­nyekkel, hanem a szociális hatás­sal s a termelés védelmével is tö­rődik. A fogyasztási adók. jövedel­mi adók és pótadók rendszerének kiterjesztése s a fogyasztási adój kon és jövedelmi adókon nyugvó adótörvények egységesítése még csak a legelső munkát végzik el az adórendszer modernizálása terén. A nagyobb munka még hátra lesz. Nehogy félreértessünk, senki sem akarja az adóegységesités jelentő­ségét kisebbíteni. S főként nem ki­sebbítheti azt senki a Vajdaságban hisz ez a terület s ennek a terület­nek gazdasági katasztrófái szolgál­tatják majdnem egyedül az átütő erejű érveket az adóegységesités programjához. Az ország többi te­rülete még az adópanaszok tekin­tetében is passzív területnek tekint­hető. Lege'sősorban a mi érdekünk, ha megszabadulunk attól az indoko­latlan kortehertöl. amit gazdasági versenyünk teherosztói raktak vál­­lainkra. Az életnek, munkának, ter­melésnek mesterséges feltételeiben talán nem lesz különbség s minden munkával szerzett ezer dinárból ta­lán nem kell majd közteherré há­romszor annyit fizetni a Vajdaság­ban sem, mint amennyit az ország más területén. Most már csak az lenne a kívá­natos, ha az adóegységesités kérdé­se kikerülne a politika futballpályá­­iáról, ahol mind a két csapat »haza játszott« vele s egyik sem akarta belőni az ellenfél kapujába. Az adó­egységesités feladatát ki kellene emelni a napi politika érvényesülési eszközei, a népszerűség tényezői közül. Pártkö^i egyezménnyel ken lene megvalósítani, hogy pártok fél­tékenykedése ne akassza meg mun­kájában a törvényhozás munkáját Pártközi egyezménnyel kellene biz­tosítani sorsát, mintahogy másutt nemzeti hősök emlékének törvény­beiktatását védik meg minden disz­­szonanciától. Az adóegységesités megalkotása törvénybeiktatná egy­ben a törvényhozók érdemét is. Radios és Pribicsevics csütörtökön megalakítják a parasztdemokrácia koalicióját A kormánypártok is ellenzik a házszabályreviziót — Izga­lommentes volt a parlament szerdai ülése Két’ héten belül beterjesztik a törvényegysége­sitési törvényjavaslatot Beogradból jelentik: A parlamenti pár­tokat, úgy a kormánypártokat, mint az ellenzékieket élénken foglalkoztatják a kormány házszabályreviziós tervei. A radikális és a demokrata párt soraiban nem a legnagyobb szimpátiával kí­sérik a házszabáiymódositásl ter­veket és a képviselők azt követelik, hogy mi­előtt a kormány erre vonatkozó javas­latát a parlament elé terjesztené, azt a pártklubokban tárgyalják le. A kép­viselők egy része különben sem tartja fontos kérdésnek a házszabályreviziót és nerfi látják be, hogy amikor fontos gazdasági -kérdések várnak megoldásra, miért kelljen a parlament idejét házsza­­bályrevizióval eltölteni. A kormány vi­szont egyes hírek szerint ragaszkodik a házszabálymódositásokhez, a költség­­vetési vita simább lebonyolítása érde­kében. A parlament csütörtökön ismét ülést tart, amely alkalommal interpellációs nap lesz, pénteken pedig a Stip­­hen meggyilkolt Kovdcsevics Mihájló tábornok érdemeiről szóló javaslatot továbbá Popovics Szvetiszlávnak a hor­­vát községi törvény módosításáról szó­ló javaslatát fogják tárgyalni. Perics Ninkó, a parlament elnöke a parlament ülése előtt a pártvezérekkel konferenciát tartott, amelyen megegyez­tek ug5r erre nézve, mint abban is, hogy pénteken a parlamentet tiz napra elnapolják. Az elnapolás célja, hogy a parlamenti bizottságok előkészíthessék az anyagot a plenáris tárgyalásra. Az ellenzék frontján ismét nagy az élénkség. Radics és Pribicsevics már az utol­só tanácskozásokat folytatták a két párt végleges koalíciójának lét­rehozásáról. A koalíciót kimondó határozatot való­színűleg csütörtökön nyilvánosságra is hozzák. Az uj alakulat »parasztdemok­rata koalíció« nevét fogja viselni és to­vábbra is szoros kontaktusban akar ma­radni Pcvidovics Ljubával. Számítanak a szei i . Jcímiivcspárt csatlakoz.ására is. A parlament ülése A parlament szerdai ülését délelőtt tiz órakor meglehetős csekély érdeklő­dés mellett nyitották meg. mert a napi­renden nem szerepeltek politikai kér­dések. Hrasnica alelnök az ülés elején kegyelctes szavakkal parentálta el dr. Polics Ladiszláv elhunyt képviselőt, majd utána felolvasták a múlt ülés jegyzőkönyvét, amelyhez Lázics Voja földmüvespárti szóit hozzá. A felszólalás után Hadzsics Steván hadügyminiszter törvényjavaslatot nyúj­tott be a repülöíorgalomról. A javas­latot egy speciális bizottság elé utalják. Dr. Krajacs Radics-párti interpellá­ciót nyújtott be a belügyi és a keres­kedelemügyi miniszterhez. Az interpellá­ciókban tiltakozik a Dentschoesterrei­­chische Tages Zeitung egy cikkére, amely a Ráb-szigetén osztrák és német turistákkal történt szabálytalanságokat teszi szóvá. Az interpelláció tárgyalá­sára a sürgősség kimondását kérte Kra­jacs, amelyhez dr. Szuhotics Dusán igazságügyminiszter a kormány nevé­ben hozzájárult Felolvasták ezután Petrovics Nasztáz törvényjavaslatát a földmivesadósságok likvidálásáról. Petrovics Nasztáz nem volt jelen az ülésen és igy nem indi­­kolhatta meg a javaslatra kért sürgős­séget, amit a parlament Sziankovics Szvetiszláv íöldmivelésiigyi miniszter felszólalása után el is vetett. Trumbics Ante a horvát községi ügyek rendezéséről nyújtott be törvényjavas­latot és kérte a sürgősség kimondását. Popovics Veija tárcanélküli miniszter el­fogadta a sürgősséget, annál is inkább, mert a kormány a legközelebbi jövőben napirendre akarja tűzni a községi tör­vényjavaslat tárgyalását. A többség Po­povics Veija felszólalása után elfogadta a sürgősséget és a törvényjavaslatot át­adják annak a bizottságnak, amely dr. Budiszavljevics Pribicsevics-párti tör­vényjavaslatával foglalkozik. Dr. Tupanyamn földmivespárti nyúj­tott be ezután törvényjavaslatot a föld­mi vés adósságok kérdéséről és a sür­gősség kimondását kérte: Dcmetrovics Juraj Pribicsevics-párti képviselő is fel­szólalt, de Sztankovics Szvetozár föli­­mivelési miniszter javaslatára a többség a sürgősséget elvetette. Radics István a tartományok önkor­mányzatának közelebbi meghatározásá­ról és a tartományi bevételek megálla­pításáról nyújtott be törvényjavaslatot, amelyre hosszú beszédben a sürgősség kimondását kérte. A kormány nevében Popovics Veija elutasította a sürgőssé­gi javaslatot és kijelentette, hogy a kor­mány foglalkozik ezzel a kérdéssel. A többség a sürgősséget elvetette. Viijics Dimitrije földmivespárti javas­latot terjesztett be, amelyben követeli, hogy a vajdasági községi választások kivizsgálására alakuljon ankétbizottság. A javaslatot a többség elutasította. Az ülést egy órakor berekesztették és folytatását délután • négy órára halasz­tották. A délutáni ülésen Kumanudinak és tár­sainak azzal a javaslatával foglalkoztak, melyben kérik, mondják ki, hogy a pol­gármesteri és képviselői állás nem ösz­­szeférlietetlen. A javaslat ellen Lázics Voja, Radics István és Uzunovics Nikola volt miniszterelnök beszéltek. Uzunovics az ellenzék helyeslése mellett fejtegette, hogy a képviselői és polgármesteri állás összeférhetetlen. A javaslat melett Ra­des Punisa és Timotijevics Koszta szó­laltak fel, majd a parlament egyhangúlag kimondta, hogy a polgármesteri és kép­viselői állás nem összeférhetetlen. Az ülés negyed hétkor ért véget. V Miért szavaztak a vajda­sági képviselők az adó­törvény sürgőssége ellen? Vajdasági politikai körökben nagy fel­tűnést keltett, hogy az adóegységesítési, törvény sürgősségi vitája alkalmával a pénzügyminiszter kívánságára a vajda­sági radikálisok a sürgősség ellen sza­vaztak, holott ez a lépésük látszólag el­lenmondásban áll eddigi politikájukkal, Valójában magatartásuknak az a ma­gyarázata, hogy a pénzügyminiszter Radics István éles támadása után nem

Next

/
Thumbnails
Contents