Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-09 / 312. szám
9. oldal aovefnb&r 9. «ÄCSMEGTET K*Pl4 KINTORNA — Azt hallottam, hogy a maga férje 'éjjel sétál álmában. — Egy szót se higyjen el belőle. Sose jön haza reggel előtt. * Kencét tanukép hallgatják ki a bíróságon. — Nős? — kérdi a biró. Kence hallgat. — Hát miért nem felel? — Mert ebben a kérdésben nem vagyok hajlandó többet az igent kimondani * Móricka borzasztó piszkosan jön haz3 6s az anyja rászól: — Móricka, az istenért, mit csináltál már megint, hogy ilyen piszkos és poros vagy? — Semmit. Csak mithológiát játszottunk és én voltam a Phönix-madár, aki a hamuból felkel. * Az alábbi eset egy vajdasági iskolában történt. Ebben az iskolában volt egy tanár, akitől a gyerekek egyáltalában nem féltek Ha valami rendellenesség esett meg, az holtbizonyos, hogy ennek a tanárnak az órája, előtt történt. Egyszer azonban egyik • osztályban ahol órája lett volna ennek a tanárnak, a jobbérzésii fiuk összebeszéltek, hogy most az egyszer halotti csendben fogadják. A második csöngetés után az említett tanár megjelenik az osztályajtóban s mikor be akar lépni, észreveszi, hogy bent halotti csönd van. Vár, benéz a kulcslyukon, de még mindig halotti csönd Ez vele még idáig nem történt meg, pedig régóta tanár. Nem bírja ki tovább, rohan az igazgatóhoz s magából kikelve mondja: — Gyere be, kérlek az osztályba. Halotti csönd van. Valami készíti ellenem... Közgazdaság Csakovecan marad a vámkirendeltség Csak az importált áruk elvámolását végeihoti Csakovecről jelentik: A napokban Csakovecre érkezett Veljkovics Iván vámvezérigazgatóhelyettes, hogtv a vámhivatal beszüntetésével felmerült sérelmeket felülvizsgálja. t A vámvezérigazgató helyettese, miután a helyi viszonyokat alaposan áttanulmányozta, csodálkozását fejezte ki afölött, hogy a csakoveci vámhivatal főnöke Kotoribát alkalmas helynek véleményezte, mely ellentétben Csakoveccel, még annyi helyiséggel sem rendelkezik, hogy a Csakovecről odahelyezett hét vámtisztviselőnek lakást tudjon biztosítani. Áz áthelyezett vámhivatalnokok naponta vonaton ■ járnak át Kotoriba és így a lakásínségben szenvedő Csakovecnek a vámhivatal elhelyezésével járó az az egyetlen előnye sem valósulhat meg, hogy a hét vámtisztviselő lakása felszabaduljon. A csakoveci vámhivatal megszüntetésének elrendelése előtt a vámvezérigazgatóság megkérdezte az illető vámhivatalok főnökeit, hogy a helybeli viszonyok megengedik-e a vámhivatal megszüntetését, azért a megszüntetés tényén most már nem lehet változtatni. Veljkovics vámvezérigazgató-helyettes felterjesztésére azonban a pénzügyi kormány beleegyezett abba, hogy az importált áruk elvđmoldsáliak lebonyolítására egy vámkirendeltség maradjon Csakovecen. A csakoveciek bíznak abban, hogy a vámvezérigazgatóság a csakoveci kirendeltséget rövidesen a behozatal elvámolására is fel fogja jogosítani. Rádió-műsor 04 «áru mtUttii nim a fatllAmhetssi jtUntíi Csütörtök, november 10 Zürich (588) 16: Szórakoztató zene. 20: Francia-est. 2030: Offenbach: >Fortunies Lied«, egyíelvonásos vigoperájának közvetítése. 21.15: Szórakoztató zene. Prága (348.9) 16.30: Délutáni tánczene. 17.30: Délutáni hangverseny. 19.30: Szimfonikus hangverseny. 22.30: Hangversenyátvitel a Narodni dum in Vinochradyból. Bécs (5172) — Graz (357) — Innsbruck (2941) — Klagenfurt (2727) 11: Délelőtti zene. 16.15: A Hans Himrnerzenekar délutáni hangversenye. 19.30: A Wiener Tonkiinstler-Orchester Il-ik hangversenye. Leipzig (365.8) — Dresden (275.2) 16.30: A házizenekar hangversenye. 20.15: Állatok a dal- és zeneköltészetben, illusztrációkkal. Milánó (315.8) 17.50: Gyermek' karének. 21: A házizenekar hangversenye. 23: Jazz-band. München (535.7) — Nürnberg (303) 16.30: Délutáni hangverseny. 19: Gramofónhangverseny. 20.35: Modern zeneszerzők hangversenye. 21.40: Tarka-est. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 21: Opera- és operettrészletek. Pozsony (Bratislava) (300) 17-30: Hangverseny. 19.05: Gramofónzene. 19.30: Átvitel Prágából. Róma (450) 17.50: Tánczene. 20.40: Hangverseny. Budapest (555.6) 9.30: Hírek, közgazdaság. 11: Zongorahangverseny. 12: Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hírek, közgazdaság. 16: Dr. Konkoly Thege Sándor előadása. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Teleky Sándor magyar nótákat énekel Bura Károly és cigányzenekarának kíséretével. 18.15: Sik Sándor: »A vallásos költészet«. 19: A Magyar Rádió Újság félórája. 20: Popper-est. Közreműködnek: Relle Gabriella, azJ Operaház művésznője és Kerpely Jenő gordonkaművész. 21.35: Pontos időjelzés, hírek, közlemények, lóversenyeredmények. Utána: A Pogány Boy’s jazz-band. Péntek, november 11 Zürich (588) 16: Gramofónhangver-seny. 17.10: Szórakoztató zene. 20: A .házizenekar hangversenye. 21.20: A házizenekar hangversenye. Prága (348.9) 16.30: A házizenekar délutáni hangversenye. 19.15: Könnyű zene. 20.10: Ének- és zongorahangverseny. 21: Szórakoztató zene. 22.20: Hangversenyátvitel a Narodni dum in Vinocrhadyból. Budapest (555.6) 9.30: Hitek, közgazdaság. 12: Pontos dőjelzés, hírek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hírek, közgazdaság. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Az Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. 18.15: Dr. Sikióssy László: »Magyar vitézi tornák.« 18.45: Dr. Hans Göttling német nyelvű irodalmi előadása. »Heiter Nachdenkliches von Fritz Müller, Partenkirchen.« 19.30: Mit és kit idézek? Irodalmi rejtvényverseny. Tartja: dr. Bánóczy Dezső. 20.15: Kosa György zongoraművész és Csóka Béla, a Városi Színház operaénekesének együttes hangversenye. Utána: Perils Jenő és cigányzenekarának hangversenye. 19,30: Dolmány! Ernő hangversenye. Berlin (483.9, 566)' — Königswusterhausen (1250) — Stettin (236.2) 16.30: Szórakoztató zene. IS: Az uj orosz költészet. 20: Énekkari hangverseny. 20.30: Zenekari hangverseny. 22.30: Részletek »Die Tanzgräfin« és »Strohwitwe«, operettekből. Leipzig (365.8) — Dresden (278.2)’ 16-30: A drezdai házizenekar hangversenye. 19: »Othello«, opera 4 felvonásban. (Verdi.) 22.30: Tánczene. München (535.7) — Nürnberg (303) 19.30: Operaelőadás. »Rahab.« Opera 1 felvonásban. 20.30: Lope de Vega és müvei. 21: A házizenekar hangversenye. Róma (450) 17.15: Tánczenc. 20.40: Könnyű zene. Hafa Solid harisnyák Brnéa Scfcönbereer-tlél MMnl, JWMjSlH Dl. 6 REGÉNY LÁNGNYELV IRTA: SAX ROHIVÉR (11) Harley megígérte. Bensője úgy fel volt dúlva, hogy magány után vágyott, hogy rendbehozza összekuszált érzéseit. Amint utánanézett a távozó autónak, tudta, hogy ma nem bizhatja magát intuitiv érzésére. Megfigyelte a járókelők arcát és bekémlelt az autókba, amelyek ugyanabban az irányban haladtak, amerre Mary távozott. De nem tudott semmi érdemlegeset felfedezni és gondokba mélyedve ment ismét lel lakásába. * Gondolkodva, az élénk forgalomra alig ügyelve járkált Paul Harley az uccákoti. Hirtelen kizökkent álmodozásából: Fátyolosán, gyászruhában megpillantotta Mary Abingdon karcsú alakját az özönlő tömegben. Az volt az érzése, mintha lopva sietne valahova a leány; gyors lépésekkel ment, mintha attól félne, hogy felismerheti valaki .Néha körülnézett; látszólag autótaxit keresett. A gyanú mindjobban megerősödött Harleyban: Marj* Abingdon a Savoy-.Hotel irányából jött; lehetséges lett volna, hogy Ormuz’khánnál volt? A detektív átsietett a köcsiuton és közvetlenül a siető lány mellett állt meg, — Éreztem Mary kisasszony, hogy ma találkozni fogok önnel! A fekete fátyol mögül a lány nagy szemei szinte bűntudattal néztek rá. Harlcy mind bizonyosabb lett gyanújának helyességéről és megkérdezte: — Autót keresett? Meglepetését leküzdve, Mary Abingdon megszorította a férfi kinyújtott kezét és azt egy pillanatig a magáéban tartotta, mielőtt válaszolt: — Már feladtam minden reményt, hogy kocsit kapjak. Pedig úgyis erősen elkéstem. ‘ — A Savoy-Hotel portása bizonyára tudott volna szerezni önnek egy autót? — Megpróbáltam. De a várakozás nagyon kifárasztott. Egy kissé enyhült Harley bizalmatlansága. Miután most egy üres autótaxit vett észre a közelben, intett a soffőrnek. — Hová kíván menni? — kérdezte, kinyitva a kocsi ajtaját. — Dr. Mc. Murdockékhoz! Harley habozott és hatáiozatlanul nézett a lányról a sofförre. — Nagyon örülnék, ha volna annyi ideje és elkísérne — mondotta Mary. — Tudom, hogy Dr. Mc. Murdock beszélni szeretne magával. — A legnagyobb örömmel — felelte Harley és ez a válasz teljesen megfelelt a valóságnak. Megadta a soffőrnek a címet és a fiatal lány mellé ült, aki élénken fordult feléje. — Örülök, hogy alkalmam van magával beszélni Harley ur. Az utolsó napok olyanok voltak, mint egy súlyos, rossz álom. — Mély sóhaj tört ki belőle. — Dr. Mc. Murdocknak bizonyára igaza van: az ön borzalmas gyanúja valószínűleg alaptalan? — Hevesen nézett kísérőjére. — Szegény apának egyetlen ellensége sem volt, erről meg vagyok győződve. Különös szavainak, amelyeket magához intézett, alighanem szintén egyszerű magyarázatuk van. Oh, milyen lelki megnyugvást jelentene nekem, ha tudnám, hogy természetes halállal halt meg. Harley nem tudott ellcntállni könyörgő tekintetének. Boldog lett volna, ha megvigasztalhatta volna a lányt. — Lehet, hogy igy van, ahogy ön hiszi. Mindenesetre remélem azonban, hogy ön olyán keveset gondol erre a kínos kérdésre, amennyire csak lehetséges. — Meg fogom próbálni, de nem megy könnyen. Sejtem, hogy valami súlyos oka lehet feltevéseinek. Valószínűleg egyéb oka is van erre, mint az a néhány szó, ami annyi titokzatosságot rejt. Nem mondaná el nekem? Miután Mary Abingdon nem ismerte Nicol Brinnt. Harley elhatározta, hogy mindent titokban tart a lány előtt, ami erre a különös emberre vonatkozik. Félt annak a lehetőségétől, hogy a veszélyt jelentő sötét felhő árnyékot vethet ennek az elragadó, bájos fiatal lánynak az életére is. Kitérően válaszolt: — Még legcsekélyebb bizonyítékom sincs, Mary kisasszony arra, hogy tényleg bűntettről van-e szó. A körülmények persze nagyon különösek voltak, mindenesetre azonban bizni lehet Dr. Me. Murdock diagnózisában és nincs sok értelme, hogy az ember kétségbevonja megállapításának helyességét. Mary Abingdon cipőjének orrát nézte. — Nem bízik bennem? — kérdezte hirtelen. — Vagy nem tart elég okosnak ahhoz, hogy őszintén beszéljen velem? — Bízom önben és meg vagyok győződve intelligenciájáról. Ha valamit mégis elhallgatok, annak egészen más oka van, mint amit ön gyanít. — Tehát titkol előttem valamit? Tudtam. — Mary kisasszony, majd ha már túl lesz a legfájdalmasabb aktuson, fogunk még erről beszélgetni. Nem hiszi el nekem, addig is, hogy a legjobb szándékkal járok el? Mary Abingdon tekintete ismét kihívó volt. — A maga szempontjából bizonyára. De sajnos nem veszi tekintetbe az én szempontjaimat. Harley várta ezt az elutasító magatartást, de azt hitte, hogy Mary azt palástolni fogja. Erősen meg volt a lányban az a női szokás, hogy szeretett vitát provokálni, de vigasztalta a férfit az a tény, hogy elvont dolgokról személyes kérdésre terelődött ez a vita. Mosolygott és a lány arckifejezése is megenyhült. — Tulajdonképen miért kezel engem állandóan úgy, mint egy gyereket? — kérdezte lágyan. — Nem tudom, — felelte Harley meghökkenve — talán azért, mert azt szeretném, hogy tényleg gyerekes legyen. Mary gondolat nélkül bámult ki az autó ablakán és Harley is hallgatott. Átgondolta még egyszer az előző nap eseményeit, amikor egy gyarmati utas álruhájában órákhosszat tartózkodott a Savoy-Hotel halijában, hogy csak egy pillantást vethessen Ormuz khánra. Fáradozása azonban eredménytelen maradt és irodájába visszatérve, keserves szemrehányásokat tett magának, hogy ilyesmire pazarolta drága idejét. Amikor azonban később dolgozószobájában rendezta gondolatait, talált néhány olyan pontot, amely igazolni látszott eljárását. Mert Ormuz kháii megfigyelése bizonyára szükséges volt a mindenre kiterjedő nyomozás érdekében. Amíg ő maga a perzsa excellenciás ur megfigyelésére vállalkozott, egyik munkatársának az volt a megbízatása, hogy figyelje Nicol Briun lépéseit. Harley nem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy a perzsa cselekedetei sokkal fontosabbak az .amerikainál. (Folyt, köv.)