Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-07 / 279. szám

r 1927 október 7. bácsmegyej kaflö » C5. dd sí i%z/o/iszízrfo fiát egy bánáti pásztor Gyilkosság Ilandzsa községben Pancsevóról jelentik: Borzalmas gyil­kosság történt a bánáti Itandzsa község­ben: Mauzinke Ádám pásztor meggyil­kolta fiát. Mauzinke Ádám ötvenkilenc éves iland­­zsai pásztor már régóta hadilábon állt harminckét éves fiával, Mauzinke Juon­­nal. Szerdán együtt mentek látogatóba Miladinov Cséda földműveshez, ahol bo­rozni kezdtek. Borozás közben ismét összeszólalkoztak, de később kibékültek és látszólag a legnagyobb egyetértés volt közöttük, amikor hazafelé indultak. Hogy azután mi történt közöttük, azt senki sem tudja,, de amikor Miladinov ké­sőbb kiment a háza elé, néhány lépéssel odébb a földön találta holtan Mauzinke Juont. Körülötte minden csupa vér volt. Azonnal értesítette a csendőrséget, ahon­nan bizottság szállt ki a helj szinre. Meg­­állapitották, hogy Mauzinke Juon tiz késszurást kapott a mellébe, amelyek közűi hat a szivet érte és azonnali halált okozott. A rendőrség nyomban letartóztatta a meggyilkolt apját, aki beismerte, hogy 6 volt a gyilkos. Kihallgatása után be­szállították a pancsevói ügyészség fog házába. kik, amikor megjelentek a detektívek és a cigánylányt {elkísérték a rendőrség­re. Kihallgatása során eleinte tagadott, de mikor a két leány ellene vallott, be­ismerte, hogy abból élt, hogy fiatal leányokat szerződtetett el pincérlányck­nak. A keritőnő tagadta, hogy társai voltak és hogy éjjeli mulatóknak adí el a leányokat. Predina Dragicát kihallgatása utá a rendőrség letartóztatta és folytatja a nyomozást. harc kezdődött Peking birtokáért •Japán nagy aggodalommal figyeli a kínai polgsrháboru újabb eseményeit Londonból jelentik: A lapok tokiói je­lentése szerint a japán kormány foko­zódó aggodalommal figyeli a kinai észa­ki hadszíntéren lejátszódó eseményeket. Az északi hadsereg mindenütt hátrál és Feng-Ju-Sziang tábornok csapatai köz­vetlen Peking előtt állanak. Csang Cső Lin csapatai Poa-Ting-Fu városi* vonultak vissza, mely mind­össze százhúsz kilométerre van Pekingtöl. A japán kormány elhatározta, hogy Pe­­kingbe és Tiencsinbe újabb csapatteste­ket küld az ottani japán alattvalók vé­delmére, mert számit arra, hogy á döntő harc, mely Peking birtoká­ért már megkezdődött, a déliek győzelmével fog végződni és ebben az esetben Peking japán alatt­valóit veszély fenyegeti. Nagyszabású szovjetkémszervezetet lepleztek le Romániában A kémszervezet központja Prága volt A cselédlányok réme A szuboticai rendőrség elfogott egy cigánylányt, aki fiatal cseléd­lányokat „szerződtetett“ el mulatóhelyekre A szuboticai rendőrség hetekig tartó nyomozás után elfogott egy veszedelmes keritönöt, aki hónapokon keresztül va­lóságos réme volt az állást kereső cse­lédlányoknak. A keritőnő, aki feltűnő [szépségű huszonötéves cigányleány, ele­gánsan öltözve jelent meg a szuboticai jcsetódszerzö intézetekben és onnan szedte össze áldozatait, akiket aztán rosszhirü lokálokban helyezett el. Prodanovics MIaden rendőrkapitány, akinek ügykörébe tartoznak az ilyen ^esetek, detektivjeivel megfigyeltette Predina Dragica adai cigánylányt, akit gyakran láttak szuboticai cselédszerzők körül ólálkodni. A cigánylányt többször előállították a rendőrségre, de blzonyi­­ttékok hiányában mindannyiszor elen- I gedték. Ilyenkor a szép cigánylány egy ildőre eltűnt a városból, de néhány hét elteltével újból megjelent. A detektívek megfigyelték, hogy Pre­dina Dragica az uccán megszólít fiatal cseléd- és munkás lányokat, akiknek állást, pénzt és ruhákat ígért, ha hozzá elszegődnek. A cigánylány különösen a cselédelhelyező intézetek körül setten­kedett és a kijövő vidéki tapasztalatlan leányokat igyekezett hálójába keríteni. Ezek előtt jómódú asszonynak mondta magát, pénzt mutatott a leányoknak és azt Ígérte, hogy könnyű munkát sze­rez számukra. Gyakran látták a cigány­lányt a vasúti állomáson is, de sohase s'keriilt akkor elcsípni, mikor áldozatá­val beszélgetett. A delek ti veknek csütörtökön sikerült •a veszedelmes keritönöt akkor elfog­ni, amikor egy tizenöíéves ntoravicai és egy. tizenliétéves szuboticai leányt arra akart rábeszélni, hogy vele menjenek. Prcd'na Dragica. akinek minden lépé­sét f'a’-cltík, csütörtökön reggel a vas­­utálhmáron megszólított egy leányt, aki kis batyujával éppen egyik cselód­­szcizfihe Igyekezel t.-- Ugye állást keres, kedvesem? — rz.óFlolta meg a leányt — ne menjen tovább, én indok a maga szántára jó. könnyű állást. A leány örült, hogy ilyen'hamar el­helyezkedést talált és abban állapodott meg a »nagyságával«, hogy délután találkoznak a vasút előtt levő Kralja Petra-parkban. Két detektív egesz dél­előtt a parkban várt. Egy óra tájban megjelent a moravicai leány, nemsokára pedig jött Predina Dragica is, aki ma­gával hazott egy másik leányt is. A keritőnő íél óráig beszéli a leányok­kal. maid száz-száz dinárt adott ne-Bukarestből jelentik: X román szigu­­ranca egy nagyszabású szovjetkémszer­vezetet leplezett le, melynek közponi­­ja Prága volt. A bukaresti sziguranca inspektoránál megjelent egy Tekenovszky nevű mér­nök, aki közölte vele, hogy ha büntet­lenséget biztosítanak számára, leleplez egy orosz kémszervezetet. Miután meg­ígérték neki, elmondotta, hogy a szov­­jetkormány megbízta Dolisnickij volt cári vezérkari kapitányt, aki Prágában lakik, hogy szervezzen kémirodákat az Oroszországgal határos államokban. Do­lisnickij Romániában őt és Schor nevű mérnököt bízta meg, hogy szerezzenek fontos katonai adatokat a vörös hadse­reg számára. Schor érintkezésbe lépett számos katonatiszttel és előkelő intel­lektuelle!, köztük a Radaulban, szolgála­tot teljesítő Löbel ezredorvossal és fe­leségével. akiknek segítségével számos fontos katonai okmányhoz jutott. A sziguranca detektivjei csütörtökön letartóztatták Schort egyik bukaresti kávéházban és onnan a lakására szállí­tották. A mérnök 90 dollárt ígért a de­­tektivfőnöknek, ha futni hagyja, mikor a vesztegetés nem sikerült, ki akart ugrani az ablakon, de még idejében megakadályozták ebben. A házkutatás alkalmával rengeteg okmányt, a had­ügyminisztérium titkos jelentését, a ve­zérkar néhány titkos tervét találták meg. Schor letartóztatásával egyidejű­leg Radaulban őrizetbe vettek néhány tisztet, Löbel ezredorvost és feleségét. Tekenovszkyt szintén letartóztatták. A bukaresti sziguranca értesítette a prágai rendőrséget, hogy a kémszerve­zet vezetőjét, Dolisnockijt azonnal tar­tóztassa le. A bánáti dobrovoijácok nyomora Öt telepes család lakik e«y istállóban — Az agrárreform hibái okozzák a bajokat — Huszonnyolc kormány egyik agrár­­minisztere sem látta a bánáti telepeket — A bánáti agrár­­szövetség alelnökének nyilatkozata — De ezt a kérdést még sokkal egy­szerűbben is meg lehetne oldani. Hozni kellene egy olyan törvényt, amely s -e­­rint a dobrovoijácok megvehetik a volt földbirtokostól a földjeiket és az áii. i az ár megállapításánál és a kifizetés módjára vonatkozóan gyakorolna fel­ügyeleti jogot, akkor a dobrovoijácok maguk megoldanák az egész nagy ag­­rárreíorm problémát. — Nagy baj továbbá, hogy az agrár­­reformminiszter az egyes rendeletek ki­adása előtt egyáltalában nem érdeklődik a helyi viszonyok iránt. Magukat az ér­dekelteket, vagy azok szervezeteit nem hallgatja meg,, egyáltalában semmilyen intézménye nincs az agrárminisztérium­nak, amely a helyi viszonyok ismere­tével tanácsokat adhatna a Vendeletek kiadása előtt. Az összes agrárérdekéitek egyöntetű kívánsága az, hogy az agrár­­törvénybe vegyenek fel olyan rendelke­zést, amely szerint minden rendelet ki­adása előtt az érdekeltek, illetve agrár­­zajednicájuk véleményét meg kell hall­gatni. — A legíontosabb és legsúlyosabb pro­bléma az agrárhitelek kérdése. Az ag­rárérdekeltek privátkölcsönt nem vehet­nek fel, mert a föld telekkönyvileg nincs a nevére irva, tehát nem lehet betábláz­ni. A kormány pedig minimális hitelt bo­csát rendelkezésükre. Ebben az évhan az egész Bánát részére nyolcszázezer dinár hitelt adott az agrárreform minisz­ter, ami még ötven ház felépítésére sem elegendő, pedig minden kolónián volna száz felépítendő lakóház. Ezen a bajon úgy lehetne segiíeni, ha a kormány a kolonizációs alapból is juttatna kölcsö­nöket. Ez az alap, amely igen nagy ösz­­szeggel rendelkezik, érintetlenül fekszik és semmire sem használják. A másik lehetőség az volna, ha a me­zőgazdasági hitelből megfelelő összege­ket osztanának fel az agrárszövetségek között, viszont az agrárznjednicák szö­vetkezeti alapra térnének át. — Mindezekhez a bajokhoz még hoz­zájárul egy jellemző mellékkörülmény. Kilenc év alatt huszonnyolc kormányunk volt és egyik kormány agrárreform­­minisztere sem tartotta szükségesnek; vagy érdemesnek, hogy legalább egy­szer személyesen jöjjön el a íirinátba és személyesen győződjék meg a nagy bá­náti kolóniák állapotáról. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a telepesek és dobro­­voljácok állandóan azt hangoztatják, hogy szívesen lemondanak földjeikről, ha ennek ellenében kapnának útlevelet Délamerikába... \ -Becskerekről jelentik: A Rácsmegyei Napló beszámolt azokról az, események­ről, amelyek Banatszki-Alekszandroyó telepes községben történtek. A csend­őrök és mezőőrök között súlyos össze­ütközés történt, amelynek során szá­mos dobrovoljácot összevertek, mire az egész falu férfilakossága elmenekült a faluból. A Bücsmegyei Napló munkatársa eb­ben a kérdésben beszélgetést folytatott dr. BrOtics Dusánnal, a bánáti agrár­egyesületek szövetségének alelnökivel aki az esettel kapcsolatban az egész agrár reformprob! éiuát megvilágító ér­dekes nyilatkozatot tett. — Ne keressük ki a hibás, ki a bűnös ezekben a véres eseményekben — mon­dotta dr. Bratics — mert itt a szemé­lyek a legkevésbbé hibásak, de hibás az egész agrárreform rendszer. Kétségte­­ntíl törvénytelenséget követett el az a hatóság, amely elrendelte, hogy egy há­zat le kell rombolni. Ilyen rendeletét az agrárliivatal soha ki nem adót En ma­gam tanúja voltam egy hasonló esetnek, amikor csendőrök jöttek Leonovácra, hogy állítólag a jasatomicsi főbíró ren­deletére lerombolják egy dobrovoljác házát. Akkor az egész község népe rá­­támadt a csendőrökre, akik kénytelenk voltak elmenekülni. — De ennél még sokkal nagyobb ba­jok vannak a bánáti telepes községek­ben. Például Karagyorgyevón, Alek­­szandrovón, I.eonovácon, Ruszka-SzeT lón és Banatszki-Dvorac a volt Cseko­­nics-birtokon mindenütt előfordul, hogy. öt-hat dobrovoljác család lakik össze­zsúfolva istállóban és csak egy deszka választja őket el egymástól. Banatszki- Dvoron csak nemrég történt meg, hogy öt nap alatt ötvennél több gyerek betegedett meg szívbajban, valamennyien ilyen istállóban lakó csa­ládok gyermekei. Leonovácon, ahol há­romszáz ház éptilt és közel kétezer la­kos van, egyetlen kút van az egész köz­ségben. — Hasonló események már sokszor történtek és ez mind az agrárreform hi­báinak a következménye. És mindaddig nem szűnik meg a baj, amig nem hoz­nak törvényt az agrárreform likvidálá­sáról, de mindenekelőtt igen sürgősen meg kellene hozni ezt a törvényt a Vaj­daság területére vonatkozólag, mert itt van a legtöbb orvoslásra szoruló baj és panasz. Ez a törvény rendkívül egysze­rit volna, nem járna oly nagy nehézsé­gekkel. Egyszerűen arról van szó, hogv a kiosztot földek törvényileg menjenek át a kolonisták és dobrovoijácok tulaj­donába. Ezzel azonban aktuálissá válna a földek megváltásának kérdése is ár­az államnak ki kellene fizetni az agrár­reform alá vont földek tulajdonosait. Az egész országban kétszázezer hold földet osztottak ki éh ha csak a legminimálisabb i árat, holdanként 2500 dinárt fizetének is a volt tulajdonosoknak, az ötszázmillió j dinár megterhelést jelentene az állam-! nak. Most pedig éppen a költségvetési takarékosság van napirenden és ez az oka -annak, hogy a kormány uem akarja j az uj. agrárreformtörvényt megalkotni- i Állandó repülőjáratot terveznek Németország és Amerika között AD1230.Junkers-rep{jlógípLÍ2Szabon­­ból péntek?» indul az Aiori-szigstekrs Berlinből jelentik: A D 1230. Junkers­­repülögép kényszerleszállásával kap­csolatban megállapították, hegy a gép nem motorhiba következtében szállt le Lisszabonban, hanem mert a sötétben nem találta meg a repülőteret. A leszál­lás a tengerre teljesen simán történt és sem a gépnek, sem a pilótáknak sem­mi baja sem lett. A D 1230. Lisszabon­ból pénteken folytatja útját az Azori­­szigetek felé. A Junkers-gép oceánrepülőutját a Ham­burg-Amerikanische Paketschiffahrtsge­sellschaft finanszírozza, mely a Nord­deutscher Lloyd-dal együtt rendszeres repülőjáratokat akar bevezetni Német­ország és Amerika között. A repülőgép utasai nagy összegekre vannak biztosítva. A három pilótát a lunkers-gyár halál esetére 80.000. bal­eset következtében rokkantság esetére ’00.000 márkára Jűztositotta fejenkhr. A montőr éleiét 40.000 márkára biztosi­­í.itták, de bizositva van halálesetre a re­pülőgép nő utasa, Dillenz Vily asszony is. Magát a repülőgépet 80.000 márkára biztosította a Junkers-gyár. 2 COMBINAISON mosható selyemtrikőból . . 1*3 dinár reformnadrág....................... 71 dinry Klein Jenő üzleteik eu No vilid Vel.-Beíkerek Senta

Next

/
Thumbnails
Contents