Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-07 / 279. szám
12 OLDAL * ARA Vf2 DINAR Poštarina plaćenau götovoml j^ii XXVI8I. évfolyam. Szubotica, 1827. PÉNTEK, október 7. 279. széf Telefon: Kiadóhivatal »-«8 Szerkesztőség 8—10, 8-52, 37«. . Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica ’’ Megjelenik mindennap reggel, finnen ntán és hétfőn Is. Előfizetés! ár negyedévre W5 dja, ZmaJ Jovfn ^ 3 (Minerva palota) Uj külpolitika Az angol flotta a Földközi-tengeren gyakorlatozik, Chamberlain Primo de Riverát látogatta meg, úgy látszik, a nagyhatalmak leültek játszani a Földközi-tenger monumentális sakktáblája mellé. A Földközi-tenger az emberiség bölcsője, de mintha az emberiség bölcsője most jövendő háborúk vérben fogant csecsemőjét ringatná. Van olyan történeti felfogás, mely a világháború előkészítésének egyik legfőbb okát a Földközi-tenger uralmára való törekvésben látja. A Földközi-tenger asztala mellé különös csoportosulásban könyököltek le a hatalmak. Az asztal nyugati sarkára a franciák telepedtek le, középrészét az olaszok foglalták le a maguk számára, de az asztalhoz vezető két utat, — Gibraltárt és Szuezt, — az angolok tartják megszállva s övék Cyprus és Málta is: két gazdag aufsatz a világpolitika menzá-ján. Ezek a nagyhatalmak, a nagyétvágyú vendégek. De az asztal mellett szerénykedig Görögország is, egyelőre' (rossz gyomorral, de hatalmas étvággyal, ott van Törökország is, a •.világtörténelem konyhájának gyomorbetege, ott ül kifogástalan frakkban, de kés és villa nélkül Spanyolország is és ne tagadjuk, mi is teljes joggal ülünk az asztal mellé a szaloniki székbe. Ki fog itt lakmározni és kinek költségére megy a dinomdánom? Az elmúlt évben — emlékezünk Livomóra, — az angol külügyminisztert, »a világ legelegánsabb monoklijának viselőjét«, Mussolini fogadta csatahajóján. Most Barcelonába ment szórakozni Chamberlain s Primo de Rivera gondoskodott a szórakozás kellemességeiről. A jelek azt mutatják, hogy Anglia az Olaszországgal kötött próbaházasságát — minden politikai szövetség próbaházasság: pactum contra bonos mores, — kezdi terhesnek találni s más szerető karjában keres vigasztalást. Ennek a látogatásnak vannak ugyanis előzményei is, melyek mind egyetlen céltudatosan kijelölt irányra mutatnak. Ez év tavaszán a walesi herceg látogatta meg Spanyolországot s ugyanekkor módosították az angol-spanyol kereskedelmi szerződést. A látogatás tehát csak barátságos nyugtázása volt a kerekedelmi szerződéssel megteremtett közeledésnek. A nyáron a spanyol király viszonozta a trónörökös látogatását s mindezt most betetőzte Chamberlain látogatása. A francia-olasz ellentétek állandósága! mellett még Anglia sem tud, talán már nem is akar, ugyanegy időben ugyanegy melegséggel barátkozni Franciaországgal és Mussolinivel. A szovjet elleni angol politikának nélkülözhetetlen segítséget jelent a francia diplomácia, a Tangertől Shanghaiig nyúló fronton a francia segédcsapatok jelentik a legfőbb támogatást. Az angol diplomácia nem mondhat le a Földközi-tenger mellett megszerzeett pozíciójáról s ha Olaszországot kénytelen elejteni, uj támaszról is kénytelen gondoskodni. S most Spanyolországban »pihen« az angol külügyek irányitója. Bennünket, a mi külpolitikánkat a legközvetlenebbül érdekli az a nagy átcsoportosulás, amely most megy végbe a Földközi tenger hatalmi szférájában. A Földközi-tenger feletti uralom nem közömbös az adriai partvidék népeire sem. A mi nagy külpolitikai ellenfelünk Olaszország volt és Olaszország maradt minden barátsági szerződés és barátsági nyilatkozat után is. Megnyugvással és megkönnyebbüléssel nézhetjük azt az átcsoportosulást, mely Olaszországot ' meg fogja fosztani Anglia támogatásának erejétől és tekintélyétől. A mi országunk külpolitikai súlya annyit fog emelkedni, mint amennyit vészit jelentőségéből a nemzetközi életben Mussolini állásfoglalása. A »mare nostrum« Mussolini teljesületlen álma marad s az a vereség, amit az olasz diplomácia a Földközi-tengeren szenved, csökkenteni fogja erejét, tekintélyét és befolyását az Adrián is. Spanyolország már részesévé vált az angol-francia politikai szövetségnek, úgy gondoljuk, elérkezett annak is az ideje, hogy mi a kisantantban elfoglalt pozíciónk teljes fenntartásával s az angol-francia szövetséghez való közeledéssel megerősíthessük pozíciónkat a világpolitikában s az adriai tengeren. A helyzet rendkívül kedvező, szinte önként adatott, külpolitikai sikerek elérésére. A jelek szerint a kormányunknak nemcsak érzéke van az adottságok előnyeinek kihasználására, de van bátorsága és lélekjelenléte a kezdeményezésre is. A világpolitika konstellációja ritka kedvező alkalmat nyújt külpolitikai semlegességünknek termékeny és teremtő aktivitássá való átváltoztatására. Nem lehet ezt az alkalmat elmulasztani nemcsak azért nem, mert az ország tekintélyét és erejét lehetne általa növelni, hanem azért sem, mert páratlan lehetőség kínálkozik a béke megerősítésére is. Viharos Jelenetek közt választották meg a parlament igazoló bizottságát Az ellenzék hevesen tiltakozott az ellen, hogy dr. Perics Ninkó elnök részt vegyen a szavazásban — Pernar Radics-párti összetépte az elnök szavazócéduláját és ezért három ülésről kizárták — Radics István tévedésből íorkonragadta Pernart — Kokanovics íö dmüvespárti képviselőt rendzavarás miatt szintén kizárták három ülésről — Az igazoló-bizottság Szubotics Nikolát választotta meg elnökévé A radikálisok sürgetik a demokraták magatartásának végleges tisztázását Beogradból jelentik: A parlament csütörtöki ülése délelőtt tiz órakor kezdődött. Az ülés napirendjén az igazolóbizottság megválasztása szerepelt. A képviselők csaknem teljes számban jelentek meg az ülésen, a kormány tagjai közül azonban az ülés elején csak kevesen voltak a teremben. A többiek a miniszterelnök szobájában tartózkodtak és a stipi gyilkosság által előállott helyzetről tanácskoztak. Az ülésen a jegyzőkönyv felolvasása után Vujics Dimitrije földmivespárti képivsető kér szót és tiltakozik a házszabályok megsértése ellen. — A második szakasz szerint — mondja Vujics — a parlament első ülésének elnökéül a legidősebb képviselőt kell megválasztani. Kobasica ur aznoban olyan személyt hozott javaslatba, akiről kiderült, hogy nem a legidősebb tagja a parlamentnek. Ez a házszabályok megsértése, ami ellen tiltakozom. Az első ülésen, amelyen az igazság, a becsület és rendnek irányát kell megszabnia olyan személy elnökölt, akinek ehhez nem volt joga, mert nem volt a parlament legidősebb tagja. Kobasica: Sohasem volt szokás, hogy születési bizonyítvánnyal igazolják, ki a legidősebb. Közbekiáltások: Hát mivel igazolják? Kobasica: Azt hiszem, hogy a legnagyobb szolgálatot éppen Paszaricsnak tettem azzal, hogy nem kellett elnökölnie. (.Nagy lárma). Pasics a legutóbbi parlamentekben mindig a legidősebb képviselő volt, de senkinek sem jutott eszébe, hogy őt javasolja korelnöknek. Mindig a többség dönt a korelnök személye tekintetében. Popovics titkár kijelenti, hogy nem fogadja el Vujics megjegyzéseit a jegyzőkönyvhöz. Pérics elnök szavazásra teszi fel a kérdést, hogy ki fogadja el Vujics helyesbítését. Az ellenzék feláll, hogy a javaslat ellen szavazzon. Az elnök erre megállapítja, hogy a többség ülve maradt, és igy a parlament a jegyzőkönyvet tudomásul vette. Szavazás izgalmas jelenetek közt Rátérnek ezután a napirendre: az iga'zolóbizottság megválasztására. A névszerinti szavazás nagy lármával folyik. Néhány képviselő szavazása alkalmával heves jelenetekre kerül a sor. Amikor dr. Perics Ninkó nevét olvassák, Perics, aki elnököl, szavazni akar. Perics szavazása azért fontos a radikálisoknak, mert három helyen választották meg, tehát három szavazata van. — A házszabályok 12. szakasza érvényben van! Nem szavazhat! — kiáltják az ellenzéken. (A szakasz szerint az elnöklő nem vehet részt a vitákban és nem szavazhat.) Az ellenzékben nagy zaj tör ki. — Botrány, nyílt házszabdlysértés! Pribicsevics és Krajacs Szavics közegészségügyi miniszterrel folytatnak. ! heves szócsatát. Korosec az elnöki emelvényhez megy és magyaráz vala- I mit Pericsnek, aki mindenáron szavazni akar. Különösen nagy a tumultus a szava- i zóurna körül, ahol a szavazatokat az j ellenzék bizalmiférfiai is ellenőrzik, köztük dr. Pernár Radics-párti. Az elnöki csengő állandóan szól. Dr. Pernár tenyerével befedi az urna nyilasát és megakadályozza a szavazást a radikálisok viszont mindenképen lehetővé akarják tenni, hogy Perics Ninko leszavazzon. A nagy lárma több mint negyedóráig tart, végre Perics látszólag belenyugszik abba, hogy nem szavazhat, és elrendeli, hogy folytassák a szavazást, A szavazás tovább folyik rendkívül izgatott hangulatban. Amikor a szavazás véget ér, Pernár magához veszi az urnát, szorosan átöleli és felteszi az elnöki asztalra. hogy ott megszámlálják a szavazatokat. Perics elnök azonban a szavazatok megszámlálása előtt ismét szót emel és kijelenti, hogy legalább egy szavazathoz joga van. Ez ellen azonban az ellenzék energikusan tiltakozik. — A szavazás le van zárva — kiáltják az ellenzéken. — Most már nem szavazhat, mégha volna is szavazati joga. Ön megsérti az alkotmányt és a házszabályokat. (Óriási zaj.) Pecsics Dragutin demokrata a terem felső végéről, kezében a házszabályokkal, szólásra jelentkezik. Közel öt percig tart, mig a nagy tumultusban a szónoki emelvényhez ér, szóhoz azonban nem jut. Félóráig áll az emelvényen és varja, hogy megszűnjön a vihar. Ez azonban nem történik meg és végül is Davidovics Ljuba lép a szónoki emelvényhez, kézenfogja Pecsicset és a demokrata padokba vezeti. Az ellenzék élénken megéljenzi és megtapsolja Davidovicsot. Majd Perics elnök szava hallatszik ki a zajból: — Az elnöknek joga van szavazni és a parlament úgy döntött... Radics István: Nem döntött, nem döntött! Közelharc a szavazó urnáért Pernár közben továbbra is őrzi az ur-, nát és Perics a titkár utján átnyújtja Pernárnak szavazócéduláját. Pernár átveszi az elnök szavazólapját, de széttépi és a radikálisok , felé hajítja. Az összes képviselők felugrálnak és óriási tolongás keletkezik. Radics István, aki rövidlátó, neki ugrik Pernárnak, abban a hiszem-
