Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-06 / 278. szám
A KÖZGAZDASÁGI BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Jugoszlávia ipara A jugoszláv ipar, különösen a modern gyáripar, legnagyobbrészben háború utáni eredetű. Még ma is az ipari üzemek legnagyobb része (9200 közül 7419) kisüzem, ahol tiz munkásnál kevesebbet foglalkoztatnak és az egész országban 22 olyan gyár működik, amelyekben a munkások száma meghaladja az ezret. Az ország kétségtelenül nem iparállam és nem is alkalmas a gyors indusztriálizálásra. A lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik, a nemzeti vagyon gyarapításában is ez a két foglalkozási ág tartja a vezető szerepet. Az ország a gyár jellegén mintha változtatott volna néhány évig az ipari belföldi konjunktúrája és úgy látszott, hogy lehetséges az ipar nagyarányú fejlesztése. Nagy volt a csalódás. A dinár stabilizációja után bebizonyosodott, hogy az ipari termelés belföldön tuldrága, az export teljesen lehetetlen. A belföldi piac számára szintén drágák lettek a hazai iparcikkek. A krízis elkerülhetetlen volt, az iparüzemek jelentékeny része a stabilizáció áldozatául esett. A változott helyzet következtében üzemredukcióra kényszerültek azok a gyárüzemek is, amelyek túlélték a stabilizációt. Ezek az üzemek azután óvatosan, a konjunktúra változásának megfelelően fokozták a termelést; hogy a belföldi szükségletet kielégíthessék. ^ termelési.költségek redukciója, és a készgyártmányok árának leszállítása a további fejlődés főfeltétele. Amilyen mértékben ez sikerül, olyan arányú fellendülés várható a hazai iparban. . Ilyen körülmények között első feladat - a meglévő üzemek rentabilizálását hely-1 reállitani és a»ok fennmaradását bhío-! sitani. Továbbá indusztriálizálás csak a meglévő üzemek helyzetét nehezítené meg. Jugoszlávia iparának fenntartása és modernizálása a közeljövő feladata, nem az erőszakos induszíviálizáció, a mely nem használ az államnak és árt a magángazdaságnak. Fontos az, hogy a 260.000 jugoszláv ipari munkás találjon elhelyezkedést itthon, a gyári munkások helyzete nem J olyan rózsás, hogy azok számát újak- j kai gyarapítsák. A munkanélküliség j megoldása ezen az utón úgysem volna j f-j-o> támer' :*«•-*! lehet H ott van a háziipar és a kisipar, amely a.ig mz.áv.a ipa. i p.u.. •c'uii.irk nem | k's ré'zít szolgáltatja. A következőkben | J-*or .’r-’g 1f>o- ‘e »■* 1 nr'r' * •’> »Pf> - ' rrn j-pl | szó, amelyek az ipari krízist túlélték es ;i;,:e.. emé! a m. tés azóta ké.ségtcleniij megállapítható. A fa'par Jttgoszláv'a vezető iparága, kétszázötven részvénytársaság foglalkozó fakitermeléssel és a fűrésztelepek í száma 2678, ezek közül 302 nagyüzem. Ezenkívül több száz gyár foglalkozik fafeldolgozással, leghíresebbek a bútor és pakettgyárak. A malomipar fejlettségét jellemzi, hagy az ország területén 700 gőz- és vülanymalom napi 600 vagonos produkcióra van berendezve. A krízis ebben az iparágban különösen súlyos volt. A makkor ónig y árak száma feltűnően nagy (25), amelyeknek évi termelése 2800 vagon. A cukoripar fejlettsége ellenére tud exportálni, minthogy az árak világparitáson felül mozogtak az utolsó években. Rekcrdprodukció 1924—1925-ben volt, a mikor Jugoszlávia nagymennyiségű cukrot exportált. Jelenleg nem használják ki a cukorgyárak a teljes kapacitást. Ilyen helyzetben vannak a sörgyárak is, minthogy a fogyasztás nem éri el a teljes kapacitást. • A szeszgyárak évi 7500 vagonos termelésük kilenctiezd részét exportálják. Dalmáciában jelentős olajprodukció folyik, ugyanottt 23 halkonzervgydr van üzemben. A dohányipar 33.000 munkást foglalkoztat Jugoszláviában. A bőrgyárak száma cca 60, ezenkívül 20 cipőgyár van az országban. A vasipar egyes ágai aránylag fejlet tek, 114 üzemen kívül, 5 vagon- és 1 hajógyár tartja fenn üzemét. A vegyészeti ipar csak a fa feldolgozásával foglalkozik. Papír, cellulózé, gyufagyárak remélhetőleg rövidesen a vezető iparágak közé fognak tartozni. A téglagyártás és a kerámia — valamint a cementgyártás már eddig is szép eredményeket érzek el. Az ország többi ipartelepei közül csak egyesek értek el nagyobb eredményeket, különben csak fejlett házi- és kisiparról beszélhetünk. (hós) Sztankovics miniszternői várja Belacrkva a borterm 3Íés megmentését ^egkömiyilik a romániai határforga’mat — Csatornával akarják összekötni Belacruvát a Dunával — B más szabad kikötő Dr. S^tajics polgármester nyilatkozata Belacrkváról jelentik: A város szélétől alig másfélki'.ométerre húzódik a román határ. Néhány perces séta után már feltűnik a láthatáron a román imtárcsendőr hegyes sapkája, amint felitWlÖfct szuronnyal a határkövet „őrzi. Az erdélyi hegyek lábánál elhúzódó Nsrapaf,ak választja el .a Rét országot és■ itt találkoznak eai a; bánáti rónával. Az utóbbi időben Delacrkvát néhány beegradi. napilap riportere Halott-városnak nevezte. Ennyire azonban mégsem szomorú a helyzet. Tény. hogy ez a bánáti kisváros sokat szenvedett az iij határok következtében, fogyasztó közönségének és piacának tekintélyes részét elveszítette, közgazdaságilag azonban ma is tekint-Tyes szerepet játszik. A »Bácsmegyei Naplón munkatársa felkereste dr. Spajics Koszia polgármestert, aki Belacrkva he'yzetéről. a város vezetőségének jövendő terveiről és az aktuális kérdésekről a következő nyilatkozatot tette: — Belacrkva lakosságának tekintélyes része bortermeléssel foglalkozik és a helyzet az, hogy itt majdnem mindenki a borból él. Épen ezért nagyon szomorú, hog” a pincék az uj termés Inszviretelése előtt tele vannak borral. A termelők nem tudták kész’eteiket értékesíteni, aminek következtében meg lehetősen nehéz anyagi helyzetbe jutottak. Mindenki a kormány segítségét várja, mert a támogatásra nagyon rá "aggunk utalva és a szőlő, must és bor kivi-elének megkönnyítése elengedhetetleü’l szükséges. Pígi kívánsága ez a vá os lakosságának. Borainknak piacot keil teremteni, ami annál is könnyebb volna, mert szakemberek által megállapított tény, hogy minőségileg a belaerkvai bor magasabb és jobb még a vrsaci bornál is. Sztankovics Szvetozár íöldmivelísügyi miniszter ur legutóbbi itt tartózkodása alkalmával meggyőződött a helyzetről és sürgős támogatását helyezte kilátásba. Most ennek következében a város társadalma a kormány irtízekdését várja. Dunai csatornát Beiaerkvának — Gazdasági szempontokból nagy jelentőségű tervet terjesztettem legutóbb Marinkovics és Sztankovics miniszterek elé, ami által a délbánáti gazdasági termékeknek árát emelni és ezt állandósítani lehetne. Gazdasági termékeink közül különösen a kukorica és a búza a háború előtt keresett export cikkek voltak és különösen Németországba, Angliába szállították- A mai viszonyok között az exoort lehetetlenné vált elsősorban a magas szállítási tarifa miatt és a termelők itt kénytelenek olcsón értékesíteni termékeiket. — Ezen a helyzeten segíteni hell és jpere a degalkalrtíasabb megoldás az" volna, ha a Nera-íoiyót a Dunával egy csatorna kötné össze. A távolság, ahol a csatornát meg kellene építeni, nem nagy, mindössze egy kilométer. A bánáti termékek ezáltal könynyen utat kapnának és hajón lehetne egészen Passaüig szállítani. A nagy befektetés okvetlenül kifizetné magát, mert lehetővé tenné a gazdasági és ipari termékek egyenes, gyors és olcsó exportját és importját. A terv iránt Marinkovics miniszter ur nagy érdeklődést mu tatott és hajlandónak nyilatkozott ezt Béonradban az illetékes köröknél támogatni. — Felhívtam a külügyminiszter ur fi gyeimét arra is, hegy a Bánát gazdasági helyzetére nagy befolyással birna, ha a román kormánnyal diplomáciai utón rendezni lehetne Báziás problémáját. A megoldás az lenne, hogy vagy Báziást kellene szabad kikötőnek nyilvánítani, vagy erre a célra Palánké és Grsdisíe mellett szabad kikötőhelye- kellene biztosítani. — Ez a kérdés szintén igen nagy jelentőségű. Ahol ritka a végrehajtó — Az adófzetés nálunk a lehető leg pontosabban történik. A város lakossága nagyon fegyelmezett és kötelezettségének a lehetőséghez képest mindig idejében eleget tesz. Pontos, rendszerető emberek laknak Belacrkván, akik még az adóval sem szeretnek hátralékban maradni és semmitől sem félnek jobban, mint az adósságtól. Az adófizető polgárok pontosan fizetnek és Belacrkván a végrehajtás a legritkább események közé tartozik. — A városi pótadót ebben az évben kétszáz százalékkal le akartuk számtani, de ez rajtunk kivül álló körülmények következtében lehetetlen volt. Ha az államtól azt a hatszázezer dinárt megkaptuk volna, ami tiz százalékos inkasszó jutalék cimén járna nekünk az állami adók behajtása és kezelése miatt, akkor’a lakosságot ebben az arányban tehermentesíthettük volna. Ezt az összeget a költségvetésbe is felvettük mind bevételt, az év végén azonban sajnos mint hiány fog szerepelni. Ez nehéz helyzetbe hozta a várqsi gazdálkodást: a pótköltségvetést csak azért nem volt szükséges eddig elkészíteni, mert néhány üresedésben levő állást már kilenc hónapja nem töltöttem be és így jgyekezem a költségvetés egyensúlyát hely« reállitani. A város tisztviselői dolgoznak két ember helyett, de a polgárságot nem akarjuk újabb terhekkel még megterhelni. Visszautasított kölcsönajánlatok — Ebben az évben két külföldi pénzcsoport is ajánlott nekünk kölcsönt. Egy angol pénzcsoport hat százalék, egy amerikai pedig költségekkel 7.5 százalék mellett akart kölcsönt bocsájtani Bélaerkva város rendelkezésére. A városi kiszélesített tanács azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy semmi körülmények között sem szabad adósságot csinálni es visszautasította mindkét ajánlatot. Pedig egyes invesztíciók elengedhetetlenek volnának. Mindenek előtt a városnak teljesen tönkrement asztfaltburkoíatát kellene kijavítani és az úttestet újból kikövezni, mert ezt már tovább halogatni alig lehet. Minél tovább várunk, annál többe képül. — Tervbe vettük egy vásárcsarnoknak az építését és a vágóhídnak átalakítását, hogy az a modern igényeknek is minden tekintetben megfeleljen. Remélhetőleg az uj képviselőtestület be fogja látni ennek a fontosságát és megvalósíthatjuk a tervet. Az újjászervezett villanyié'eo — A városi villamos müveknek újjászervezése már megtörtént. Budapesten egy uj Diesel-motort vásároltunk, amit már üzembe helyeztünk. Kicseréljük a villanyoszlopokat, németországi szakemberek és mérnökök most javítják és cserélik fel a huzalokat. Ezek a munkálatok is néhány napon belül befejezést nyernek. Ezeket a nagyszabású beruházásokat a villanytelep rendes bevételéből fedeztük. — A belacrkvai villanytelep kifogástalanul működik és merem állítani, hogy a Bánátban egyike a legjobbaknak. Bevezettük most azt is, hogy hetenként kétszer teljes napi áramot szolgáltatunk, egyébként déltől másnap reggelig van villany. — Egyéb beruházások is szükségesek volnának, de a költségvetés szűk keretein belül ez nagyon nehéz. A jövő évben azonban sor kerül a városi parkoknak a rendezésére is. Megkönnyítik a határforforgalmat Romániával — Belacrkva városnak nagy érdeke, hogy a romániai határforgalmat megkönnyítsék és a határszéli községek között a szabad közlekedést helyreállítsák. A város idegenforgalmát másképpen emelni nem lehet és ez úgy a jugoszláviai, mint a romániai határmenti lakosságnak elsőrendű érdeke. Marinkovics külügyminiszter Belacrkván kijelentette, hogy megteszi a szükséges lépéseket a romániai határforgalom megkönnyítése érdekében. — Kilátás van arra, hogy a közeljövőben ez a kérdés közmegelégedésre elintézést nyer és ismét lehetővé válik az olcsó igazolványokkal való határátlépés.
