Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-05 / 277. szám
1927. október 5. BÄC5MEGYEJ NAPLÓ 9. oldal SZÍNHÁZ —HE— Traviata A beogradi Op3ra vendégjátéka A beogradi Opera kiváló együttese hétfőn a Traviatd-1, Verdi legnépszerűbb operáját mutatta be zsúfolt ház előtt. Az együttes meg is érdemelte az érdeklődést, amely az előadás iránt megnyilvánult. ügy a szereplők, mint a Matasics karmester vezénylete alatt álló hatalmas zenekar kifogástalanul működött és teljes njértékben érvényre juttatta a d^rab szépségeit. Az eredeti szereposztás ugyan változást szenvedett, mert a szuboticai közönség előtt már jól ismert Balaban baritonista nem jöhetett ci Beogradból, de a helyére állott Pichler hamarosan elfeledtette ezt a szerepváltozást és minden tekintetben pótolta kiváló kartársa hiányát. Violetta — a kaméüás hölgy hálás, de nehéz szerepében Volevo.es asszony mutatkozott be. Magas szopránja tiszta csengésével valósággal elragadtatta a közönséget. Különösen a nagy áriában adott olyan teljesítményt, amely a legelső művésznők sorába emeli. Kár, hogy partnere, Tomics — Alfréd szerepében — már nem nyújtott annyit, mint amennyi várható volt tőle. Nagy hanganyaggal rendelkezik, de az átmenetekkel nem tud megbirkózni. Az apa szerepében Pichler szintén kiváló művésznek mutatkozott, baritonja elsőrangú. A kisebb szerepekben Vrhuncseva kisasszony, Petrovics, Trifunovics és Stefánovlcs teljesen kielégítők voltak, éppúgy a kórus is, amely fegyelmezetten és precízen énekelt. Meg kell még emlékeznünk a sikerült rendezésről, amely Rakitin érdeme, valamint a díszletekről, amelyek modernek lés szépek, s amelyeknek az a külön érdekességük, hogy már Szuboticán készültek. A díszleteket Rajkovlcs Koszta festőművész, a beogradi Opera díszlettervezője tervezte. D. A »Csókról csókra« bemutatója a ‘Népkörben. Szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg a »Csókról csókra« szombati és vasárnapi bemutatója iránt. A bemutatóra teljesen uj női és férfi ruhák készülnek. Az előadás nagy meglepetés lesz a közönség részére, amennyiben a rendező a szuboticai előadásokon még szokatlan uj színpadi és nézőtéri trükkökkel fogja meglepni a közönséget. A szereposztás a legkiválóbb. Az operett zeneszámai bizonyára a legnépszerűbbek lesznek. A főszerepeket Oláh Jolán, a becskerekiek kedvence, Piukovics Manci, Török Manci, Reményi Sári, Nyáray Rezső, Kőhalmy Jenő, Kiss Jenő, Szabó Marci és Bleszics József játszák. A második felvonásban előforduló angol betétet a városi kávéházbeli Schwarzmanov kitűnő jazz-zenekara fogja kísérni. A »Csókról csókra előadása tehát minden tekintetben ki fogja elégíteni a legmagasabb igényű színházi közönségt is. Az előadást Szabó Márton rendezi. Jegyek az előadájokra Krécsi könyvkereskedésében kap hatók. KÖZGAZDASÁG —a ■— Megnyílik a szubotica—hajai vonal Baja—Szeged közt Jugoszlávián át bonyo itják le a forgalmat Bajáról jelentik: A most folyó iugoszláv-magyar tárgyalásokkal kapcsolatban Magyarországon már komoly előkészületeket tesznek arra, hogy rövid. időn beiül megnyílik a Szm botica—bajai vasútvonal. Sziiboticáról Bajára, illetve Bácsalmásra Halason át lehet utazni, mert a közvetlen vasúti vonalai esztendők óta elzárva tartlúk. Ez a helyzet rendkívül káros úgy a jugoszláv, mint a magyar gazdasági: érdekek szempontjából. Európában aligha van másutt vasúti vonal, amit csak azért nem használnak, meri a multban olyan fokú Volt a két szomszédáilam közt a bizalmatlanság, hogy még abban is, hazaárulást szimatoltak, hogy a sínek egyik országból a másikba futnak. Szubotica és Baja közt Jugoszláv részről most csak Cslkériáig közlekedik a vonat, bajai jelentés szerint azonban a vasútvonal megnyitását annyira bizonyosnak tartják, hegy a napokban Litt ke pécsi üzletvezető a Baja-csikér.iai vonalon helyszíni vizsgálatot is tartott s úgy itt, mint a bajai állomáson különböző kibővítéseket és renoválásokat rendelt el. Az uj októberi menetrendbe nincs ugyan felvéve a Szubotica-bajai vonatösszeköttetés, információnk szerint azonban ez semmiképpen sem akadályozza a vonal megnyitását. A bajai vonal megnyitásával Baja és Szeged közt a személyforgalmat jugoszláv területen át bonyolítják le s az utasok útlevél és vízum né’kii! utazhatnak a Baja—szegedi vonalszakaszon. Baja és ? i red közt a forgalmat eddig úgy bonyolították le, hogy az utasok előbb Halasra, onnan Félegyházára s innen Szegedre utaztak, a két órás ut most fél napig tart. A vonal megnyitása után a magyar utasok zárt vasúti kocsikban utaznak át a jugoszláv területen s itt ki nem szállhatnak. Ugyanígy történik az utazás a csehszlovák területen keresztül Mármarossziget és Huszt között. Országos tiltakozó gyűlést hívnak issza a szentai kereskedők a nagy adóterhek miatt Ejymtsütán szünrek mej Szeníán az üzieie’, egymisi éri' a fizet 's’répíe'easégek és a csődök Szentáról jelentik: A szentai Kereskedelmi Egyesülőt Hétfőn este" ülést tartott dr. Zágorica Iván közjegyző elnöklete alatt. A kereskedők harmadosztályú kereseti adó kérdését tárgyalták! Elkeseredett hangon panaszolták, hogy a kereseti adókivétő bizottság előadója nem vajdasági, nem is ismerheti a szentai kereskedők vagyoni helyzetét. Elhatározták, hbgy az. állatni adóhivatalhoz és a szuboticai kerületi pénzügyigazgatósághoz, öííagu deputációt küldenek Kercppssy Vince országgyűlési képviselő vezetése alatt, hogy kieszközöljék az adókivető bizottsági előadó fölmentését és legalább ötven százalékkal szállítsák le a kereskedők adóit. A kereskedők azt sérelmezik, hogy az adóegységesítési törvény meghozatalát már évek óta Ígéri a kormány és még mindig nem terjesztették a parlament elé. Ezért szűnnek meg, vagy vándorolnak a nagyüzemek Szerbiába, ahol az adó nem sújtja őket olyan érzékenyen.' Egyik kereskedő felemlítette, hogy »büntetésből« emelték fel egyesek adóját, egy másik szónok pedig elmondotta, hogy kercskedötársára azzal az indokolással róttak aránytalanul nagy adót, hogy az illetőnek nagy kirakata van. Ha valamelyik kereskedő állami egyenesadója, amely alapul szolgál a kereseti adó kivetésnél, kevesebb volt 1925. évben,' mint 1926-ban, akkor az 1925. évi kereseti adóját is az 1926-iki egyenes állami adó alapján vetik ki. Kimutatták a gyűlésen, hogy egymásután szűnnek meg Szentén az üzletek, egymást érik a fizetésképtelenségek és csődök és a kereskedőket támogatás helyett óriási adókkal sújtják. Éppen ezért elhatározták, hogy ha sérelmeiket a legrövidebb időn belül nem orvosolják, október hó végén országos tiltakozó gyűlést hívnak egybe Szentára és ott konkrét adatokkal fogják bemutatni a kereskedelmet fojtogató adókivetési és adóbehajtási módszereket. Rádió-műsor (A város mtllelB szám a hallimhetsKt jtlentO Szerda, október 5 Bécs (517.2 és 577) — Graz (357.1) 4.15: Hangverseny. 6.10: Turisztika. 6.30: Kertészet. 7.00: Tiroli népmondák. 8.05: Népszerű est, ének és zene. Blümel: Induló. Strauss: Egy éj Velencében, nyitány. Klein: Wiener am Nil, keringő. Gounod: Der Tribut von Zamora, fant. Berlin (434 és 566) — Stettin (252.1) 12.00: Harangjáték. 4.00: G. 5.00: Költemény. 5.30: Svájci zene, dalok. 8.30: Schubert-est. Utána újság és sport hírek. Budapest (555.6) 9.30: Hírek, közgazdaság. 1.1: Grafonola koncert. 12: Időjelzés és hírek. 5.15: Kamarazene. 6.30: Novellák. 7.15: Posta. 8.30: Hangverseny. München (535.7) — Nürnberg (303) 11.15: Dalok. 5.15: Citera. 7.00: Tarka est, 'rádiókabaré. Rossini: Tancred, nyitány. Leoncavallo: Bajazzók, fant Verdi: Álarcosbál, René áriája. Moszkva (1450) 7.30': Hangverseny munkásoknak. 9.00: Tánczene. 10.30: Hangverseny. 10.55: Harangjáték. k 7-es SZA.ÍU CELLA I itSU -Bár az arcán forradás volt, mégis Babáé szép volt, azonban nem a szent Germain nec-lbeli nők sápadt szépsége volt, melynek fényét báját Viollet vagy Worth idézi elő... hanem a i|jsi: 'eáryaké, kiknek arcút a szabad mező éltető /egője bafnit.a. ■ A fiatal rö Bouuui'lart unokújá- 1; mondta magát, de a lioitak-kávébázának cgyet- 1 vendége se lát'.a az okmányokat, melyek azelíságát igazolták volna. Balafrée mindent megjegyzett, mi körülötte torit és né'.ia-néha e'íünt a teremből és az udvarra :nt. honnét nem sokára ingadozó léptekkel, komor {intettel jött vissza. Egyszer szembe találkozott mcuTnrí-al és megállította: — Hát ez a két mihaszna itt marad? kérdezte VsztsNa mutatva, melynél ’Fil-de-Fer és Bee-deiz iibeV. -—- Miért ne maradnának bt? felelte Boüquillart. — Tibart tehát nem jő el? — De eljő. — \ több’vei? — Négy órára várom. — Es nem félsz attól, hogy meg'átjúk? — Eh!... Tibort és a báró rendben vannak... ti pedig az idegent ■ illeti, akit bejelentettek, az ö Vn. I’ngv vigyázzon magára, nem az enyém. Balafrée éles tekintetet vetett B m ju Hal tra, azí gúnyosan mosolygott. — Amint látszik fenő1 Uawlis* .Unni — mnu! dá metsző1 hangon — és attól tartok, hogy megfeledkezel egyezségünkről. — Én! — hebegte Bouquiüart. — Miért? > Akarod, hogy eszedbe juttassam? — De miért? — Hát nem nekem bérelték-e ki ezt a helyiséget? — Az igaz. — Nem abban egyeztünk-e meg, hogy neked adva út az igazgatást, az egyedüli úrnő itt én leszek? — Hát ki mondja az ellenkezőt? .—..Nem esküdtél-e meg, . hogy engedelmeskedni fogsz mindaddig, Iliig mindegyikünk eléri titkos Célját, — Megszegtem volna Ígéretemet? . — Valójában még nem; de egy idő óta bizonyos zavart veszek ész"e rajtad,' valamint bizonyos tétovázást visehledben. Vigyázz, mert szemmel tartalak és bizonyos, lehetsz benne, hogy a legcsekélyebb árulást szándékra nem foglak elhibázni. Bouquillart felelni akart, de ebben a p'llanatban az udvarra nyiló ajtót megkopogtatták és Balafrée egy intéssel elhallgattatta őt. — Elég! Ne feledd, amit mondtam és különösen arra vigyázz, hogy oda ne küld jelek vissza, lionnét jöttél. Ezzel ott hagyta az ámuló Bouquillartot és az ajtóhoz szaladt, hegy kinyissa. A küszöbön egy férfi jelent meg. — Egyedül vagy? — kérdezte jobbra-balra nézve. — Boucpűilart van ott — felelte Balafrée. — A többiek még nerri érkeztek meg? — Várjuk- őket. — Jól van! menjünk a pavülonba ... Korábban jöttem, beszélni valóm van veled. Balafrée engedelmeskedett és tiz perccel későbben az idegennel együtt a pavillonba lépett. Ez volt azon idegen, kiről Bouquillart említést tett. Fiatal volt, tűig harminc éves, fekete szeme sötéten csillogott búrsenysapkájúnak ellenzőié, alatt, haja hamvas szőke, keze finom, lába parányi volt. . . . Balafrée mcggyujíotta a i hatágú kis gyertyatart.'» és leült a pamlag lábához, melyen az idegen helyei foglalt. Mert — és ez is történetünk egyik érdekessége .— a terem, melybe léptek, nem hasonlított a holtak káv» házának többi részére. Öltözőféle volt, melyben az akkori ízlés és a divatos fényűzés minden szeszélyét egyesítette. Balafrée helyet foglalt az idegen lába előtt és pillantásában, melyet reá vetett, egész lelke tükröződött vissza: «. —Beszéded van velem, Leó — mondá — lialligatlak. Leó néhány pillanatig nem felelt,, tekintete elmélyedt a fiatal nőében és arca sugárzott. — Szép vagy ma, minőnek még nem láttalak... és.vannak pillanatok, midőn azt hiszem, most szeretlek e'őször. Balafrée e szavakra összerezzent a boldogságtól. — Most érzeni, hogy szeretsz... rebegte elpirulva — és én is szeretlek. — És addig, mig igy szeretsz, úgy érzem, soha se érhet szerencsétlenség! — Tehát baj fenyeget! — szólt közbe élénken a fiatal nő, féjig fölemelkedve. — Talán! — felelte Leó. — Majd megmagyarázom. Leó átölelte a fiatal nőt. — Nyugodjál meg — mondá -- életemben már a legborzasztóbb veszélyek fenyegettek és azért ■ mindig megmenekültem, azonban a helyzet most k"':Nv és azért jöttem. — Valaki megismert? — Nem hinném. — De gyanakszol talán? — Igen, a csapszék gazdijára. I ■ ....... Kicsoda ez az ember? —- Nyomorult... a börtönből jött — felelte a nő — és majd meghalt éhen. midőn találkoztam vele. — Mit követett cl? (Folyt, köv.)
