Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-30 / 302. szám
28. oWnT. BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 1927 október 30 Megjelentek a Minerva naptárak Regánymetíekletek és rengeteg olvasnivaló mindegyik naptárban \ A Minerva nagy népszerűségnek örvendő naptárai: a Vajdasági Magyar Naptár, a Petőfi Naptár, a Jézus Szent Szive Naptár és a Gazdák Naptára a napokban hagyták el a sajtót és hamarosan forgalomba is kerülnek. A Minerva-naptdrak, amelyek évről-évre gazdagabb tartalommal jelennek meg, az idén meglepetést hoznak az olvasóknak: mindegyiket egy külön, könyv-melléklet teszi még érté^ssébbé. A Vajdasági Magyar Naptár melléklete Jókai Mór *Az istenhegyi'székelyleány* cimü kis regénye, a Petőfi Naptár mellett a »János vitéze-1 találja meg az olvasó, a Jézus Szeíit Szive Naptár melléklete »A nagy tiíok« cimü regény és a Gazdák Naptárához a »Göre Gábor kalandjai* cimü humoros regény van mellékelve. A naptárak mindegyike közli az 1928. év naptárát, az ünnepnapok vörös nyomású feltüntetésével, és a csillagászati jelenségek megmagyarázásával,^ jegyzeteket a jövő esztendőre, a »Százesztendős jövendőmondó«-t, a névnapok betüsoros jegyzékét, a királyi család fényképét, az országos vásárok jegyzékét. A'Minerva-naptárak további tartalma a következő: I A Vajdasági Magyar Naptár-ban a következő érdekes olvasnivalókat találjuk: Mari néni (novella), Kánya (elbeszélés), A madarak otthona (tanulságos dolgok a madarak életéből), Az Isten palástja alatt (novella), Apró történetek Cserebogár, mint baromfitakarmány, Pásztorok (elbeszélés), Anyák kiskátéja a szoptatásról és a csecsemő ápolásáról, Halál a mezőben (elbeszélés), Bus az idő (vers). Zivatar (elbeszélés), A kulcsár (elbeszélés), A halott menyaszszony (novella), A halhatatlan érzés (elbeszélés), Hej, gazd’ uram, adja ki a béröm! (vers), Mi az érelmeszesedés? (orvosi cikk), Csitt-csatt (elbeszélés), Apróságok a macskáról, Uj amerikai hajóágyu, A fegyenegróf (novella). A rossz gyermek (pedagógiai cikk). Az ördög (novella), Az uj bor (novella), A gyöngyhalászok (ismeretterjesztő cikk), Ki szép, ki jó (elbeszélés), Kend a pap? (novella), A világosság (novella), A kotlós (elbeszélés), A kömlöszüvő pille (ismeretterjesztő cikk), Amivel Sárika tartozott (elbeszélés), A háziállatok vemhességi ideje), Ellési naptár. Adomák, stb. A Petőfi Naptár tartalma a következő: Amivel Sárika tartozott (novella), Hogyha kár ér, kinevetnek (elbeszélés), Ragályos-e a rákos megbetegedés (orvosi cikk). Meglógta az álok a kovácsot (novella), Csoór Ádám (elbeszélés), A gyümölcsfák terméketlensége (tanító cikk) Bolyonguni (Farkas Antal verse), Furcsaságok a nagyvilágból, Majd-összeszoknak (elbeszélés). Emlékezzél! (vers) Az a szamár Adamek (elbeszélés), Ezüst pengők (elbeszélés). Tiszta magtár tiszta gabona (tanító cikk), Sétálgatunk (Bujdosó Péter verse), A gyilkos (novella), A jótékonyság (novella). A lágyszívű Pacsuta (novella), Igazságtétel (elbeszélés), Hasznos tudnivalók, A rab hazamegy (novella). Védekezés a íiloxera ellen (tanító cikk), A hörcsög (elbeszélés), Az elszabadult komp (novella) A rozmaringos erdő (novella), Az öreg orgonista (novella). Az okos szamár (mese). Öreg Montvai leszerelt (elbeszélés), Az ágy (novella), Csak titokban (vers), A gyiimölcsritkitás fontossága (tanító cikk), Anyák kiskátéja a szoptatásról és a csecsemő ápolásáról, Adomák és más olvasni valók. A Jézus Szent Szive Naptára cikkei a következők: XI. Pilus pápa, Az egyházfejedelmek fényképe, Omnia peccavi (el beszólás). A gonoszságot a fa is elárulja (novella). Az aszfaltbetyár halnia (novella), És ne vigy a kísérteibe (cibeszé lés). Kicsi Jóska (mese), Séta a másvi lágon (elbeszélés), Az a jó fiú... (novella), A magasugró királykisasszony (novella). Nem iszom bort (vers), Ki kérés előtt (novella), A vihar (novella Virrasztók (elbeszélés), Kivándorlók (novella), A szúnyogok sorsa (tanító cikk) Partáj a padíásszobában (novella), lélekharang (novella), A homoktalajé javítása (tanitó cikk), A kinai óriás (elbeszélés), Zsuzsa (elbeszélés). Aki örökké födetlen fővel jár (elbeszélés), Kata csonyi történet. A legkeservesebb nt (elbeszélés), Anyák kiskátéja a szoptatásról és a csecsemő ápolásáról. Az átok megfogta a kovácsot (novella), Adomák stb. A Gazdák Naptárá-ban a következő cikkek találhatók: A disznóölés (elbeszélés). A csurgók (elbeszélés), A csodaszerekről és kuruzslókról (orvosi cikk), Gerson mulat (novella), Ültessünk nemes füzt (tanító cikk). Éjféli párbaj (novella), A por veszedelmei (tanitó cikk), A leves (elbeszélés), Régi mesék — mai valóságok, A tisztitó tűz (novella), A Icvéltetvek elleni védekezés, Az angol telivér (tanitó cikk), A Silbak (novella), A százlábúak, Védekezés a rovarkártevők ellen (tanitó cikkek), Isten (vers), Anyák kiskátéja a szoptatásról és a csecsemő ápolásáról, A tanya (elbeszélés), Hogyan lehet holdankint három mázsával több kukoricát ter-F. Galambos Margit: melni (tanitó cikk), Jeremiás tudománya (elbeszélés), A régi halottakról, meghalt a vekecsi pásztor (novella). Egy legényről (vers), Szakítsunk a karórendszerrel a szőlőtermelésben (tanitó cikk), Katika gyászol (novella), A gyiimölcsritkitás fontossága, Búvárok munkában, A fekete malac (elbeszélés). Hogy vannak odahaza, édesanyám? (novella), A sátán sípja (elbeszélés), Hetivásárban (novella), A háziállatok vemhessége, Ellési naptár. Adomák és egyéb olvasnivalók. A tartalomjegyzékek száraz felsorolása maga is mindennél többet mond és bizonyos, hogy a négy Minerva naptár olcsó pénzen annyi érdekes olvasnivalót és hasznos tudnivalót ad az olvasóknak, hogy az érdekes, képekkel és rajzokkal illusztrált kalendáriumok lapozgatása a hosszú téli estéken a legkedvesebb időtöltést fogja jelenteni falun és tanyán. Jó volna Jó volna mini a többi olyan lenni. Uttalan utat soha nem keresni! Kiszabott mesgyón csak a sorba menni. # Álmot nem látni, nem nézni messze. Nem vágyódni a rejtelmes vizekre Egy szál virágért szakadékos hegyre. ^. Titkot nem katattni, mélységet nem mérni. Ahol csak lény van az árnyékot vélni Színes örömöt bánatért cserélni. Jó volna: mint a többi olyan lenni. TERE-FERE A tudomány és a Spiritismus. Annak idején nagy feltűnést keltet a tudományos világban, hogy R. J. Tillard az angol természettudós a spiritiszták iletve metapszihisták mellett tört lándzsát. Most példáját követi Hans Thirring, a bécsi egyetem jeles tanára. Az megtérését voltaképen Willy Schneider nevű médium okozta, akit Shrenck- Notzlng müncheni egyetemi tanár mutatott be neki. Világitó gombostűket helyeztek az asztal szélére. De beszéljen maga a bécsi egyetemi tanár: — Ezeket a gombostűket az asztalon többizben feldöntötte a médium, anélkül, hogy a legcsekélyebb mozdulatot tette volna, vagy a legkisebb zajt lehetett volna hallani. A közönséges fizika segítségével nem voltam képes megmagyarázni a jelenséget. Két hivatalos állásban levő orvos s egy igazgató fő. orvos ellenőrizte velem együtt a médiumot, tigyhogy a köztük való összejátszás teljesen lehetetlenség. Az is ki van zárva, hogy a személyzet segédkezett: a vörös világítás eléggé erős volt, hogy mindent lássunk. Aztán világitó gombok voltak oda varrva a médium kabátja ujjara, a csuklója köré, a nadrágjára, a bokája köré. Karjának, lábainak minden mozdulatát ellenőrizhettük. — Ilyen körülmények között tüzetcr.,.„figyelhettük, az asztalon lévő tárgyak mozgását, melyek a médiumtól körülbelül egy méter busz centiméternyire foglaltak helyet. Egy világító gombostű előbb fölborult, aztán — akár a varangyosbéka — tovább ugrált az asztal végéig s leesett a főidre. Én magam tartottam a médium kezét, szemmel tartottam lábalt is. A tudósok a médiumot mindig mint gonosztevőt, vádlottat kezelik, ahelyett, hogy emberileg, tudományos szemügyre vennék. Minthogy megfigyeléseim a médiumnak kedveznek, kartársaim nemcsak nem hisznek nekem, hanem meg sem akarták hallgatni érveimet. A tudomány, a metapszihika közötti egyetértés nem végződhet a metapszihika hiú diadalával. Lehetséges az is, hogy a vélemények barátságos összehangolása által mindkettő megálljon egymás mellett. Meg kell érteniük a tudósoknak, hogy a metapsziiiistúk zöme nem »megrögzött spiritiszta«, hanem komoly búvár, akinek magának is gyakran vannak kétségei és fönntartásai. építkezik. Pincéit átalakíttatja az uj kor vívmányainak megfelelöleg: három földalatti emeletet építtet, két méter vastag falakkal, olyan acél ajtókkal, melyeknek mindegyike néhány mázsát nyom. Az angolok biztonságban akarják tudni aranyukat., Moit néhány újságjuk föleievenit-egy történetet, vagy egy legendát, melyet széltében beszélnek a Bank of Englandról. Egy napon a bank igazgatói előtt megjelent valami utkaparó, aki ezt mondta: — Csukják be kérem az összes ajtókat, állítsanak eléjük annyi őrt, amenynyit akarnak, én mégis lekerülök a pincébe, anélkül, hogy megtudnák, hogyan. Az igazgatók csóválták a fejüket, mosolyoglak, de belementek a különös próbába. Az ajtókat kulccsal zárták be, örök sorfalait állították fel mindenüvé, de egy bizonyos idő múltán, mikor terepszemlét tartottak a bank helyiségeiben, az utkaparót meglelték a pincében, amint az aranyhalmok között békésen üldögélt. Elámultak. Mit lehet ilyenkor tenni? A történet (vagy legenda) szerint az igazgató urak magukhoz hivatták az utkaparót. Ezt mondták neki: — Barátom, tartsa meg magának a titkát. Mi csal; azt kérjük, hogy ne mondja el másoknak se, ahogy nekünk se mondja el. Ha hallgat, mindaddig, amig él, olyan évi járadékot utalunk ki, melyet egy herceg is megirigyelhet. Az utkaparó elfogadta az ajánlatot, évek hosszú során húzta a busás évjáradékot, holta napjáig állotta szavát: nem szólt senkinek. A legtisztességesebb zsaroló volt. Bank of England. Anglia leghatalmasabb, legrégibb, legelőkelőbb bankja Hogy öltözködjék a sarllsnri munkás? Ezzel a kérdéssel már sokan foglalkoztak. Kantnak is szemet szúrt a férfidivat esztclensége, sohasem viselt harisnyakötöt, harisnyáját a vállára aggatott zsinegekkel tartotta fönn, hogy ne zavarja vérkeringését. Edison is bő, szinte lötyögő ruhákat hord s ormótlanul nagy cipőket. Az uj reformátor egy francia. Dr. Jean Bouchon, aki az eszményi férfiöltözetet, melyet már évekkel ezelőtt megtervezett, igy írja le: — A kabát ujja! legombolhatók, mint némely yadászruhánál. A gombok megengedik, hogy kabátunk ujját a könyökig feltörjük, ha munkához akarunk látni. Puhagallért viselünk, egyenest, vagy lehajtottat melyet kinyithatunk, részben, vagy egészben, hogy szabaddá tegyük nyakunkat. A kabát vért gyanánt, védelmezi a hasat a hideg ellen, mert a has legérzékenyebb a hőmérséklet rokkanása iránt. Mai kabátjaink, íökép a zsákét a test hátsó részét oltalmazza teljesen céltalanul. Pedig csak a hason keresztül hülhetünk meg, mert azt lapos, igen vékony izmok burkolják körül. Ezért én a kabátomba macskaprémet varrattam. A nadrágtartóknak el kell tiinniök. Ezek akadályozzák a vérkeringést, nyomást gyakorolnak az idegekre, melyek a felsőbb tagokhoz vezet-; nek. Gombokkal kell niegrögziteni a nadrágot derékon, helyesebben a köldök és gyomor fölött. Ismétlem; a nadrágnak a mellbimbók alatt kel! megrögződnie. így a has szabad marad s a nagyevők is könnyen emészthetnek. Nadrá-’ gom bő, térdben szűk. A hosszú, pötyögő nadrágok, melyet fölkavarják az' ucca porát s magukkal viszik, csak % baktériumokat tenyésztik. Hosszuszáro csizmákat kel! viselnünk, lábszárvédö-, két, sporthoz való gyapjú harisnyákat. # A dohányzás és a nők. Egy amerikai orvos, Cltaunccy L. Barber kijelenti, hogy a dohányzó nők gyermekeinek hatvan százaléka két éves kora előtt pusztul el, csak azért, mert anyjuk dohányozott. Ezt a kijelentését statisztikai adatokkal igyekszik bizonyítani. Szóval a gyermekhalandóságnak egyik oka — állítólag — a mindjobban lábrakapó dohányzási szenvedély. Annyi kétségtelen, hogy a nők az utóbbi években ijesztő arányokban pártolnak át a dohányzók táborába. Ez pedig annak tulajdonítható, hogy a franciák meg az angolok a krimi háborúban behozták a cigarettát. Annakelötte, mikor még csak szivar volt és pipa, a nők tartózkodtak a dohányzástól már csak azért is, mert stilszerütlen lett volna szájukba szivart, pipát biggyeszteni. Angliában kezdődött a nők dohányzása, ahol már busz esztendővel ezelőtt is vidáman pöfékeltek az uecán, Ekkoriban történt, hogy egy vasúti társaság külön, »nőt .dohányzó- szakaszt* létesített : rangokat, felháborodottan., tácgyáltká az a vasúton. Az újságok félreverték a haujitást, intézkedést követeltek, mely megtiltsa a nőknek, hogy nyilvánosan is cigarettázhassanak. Egy ekkori újság azonban igy veszi védelmébe a dohányzó nőket: — Azok a nők, akik unatkoznak, dohányoznak. Helyes is, mert ha nő hoszszan unatkozik, végül valami rosszat (övét el. A férjek nevében kérjük, hagyják meg a nőknek ezt az ártatlan bűnüket. # Lengyel trónkövetel#. A lengyel köztársaságnak is megvannak a maga trónkövetelői. Általában a háború utáni időkben, ha nem is jó» de mindenesetre tűrhető állás lett valami trónra pályázni, vagy támogatni azokat, akik különböző kalandos elmeken igényt tartanak erre. vagy arra a trónra. A lengyel trónkövetelő kijelenti, hogy a Jagellóktól származik s minden teketória nélkül fölvette a IV. Zsigmond ’.evet. Bizonyos körökben tényleg népszerűségnek örvend, mert ügyesen szöviíonja hálóját s hírszolgálata, sajtóakciója ötletes. Újabban IV. Zslgmond rendkívül elégedetlen, mert más trónkövetelők is jelentkeznek a szernliatáron s ki merik nyújtani kezüket ama trón után, mely — hite szerint — csak őt és családját illeti meg. Egy memorandumban, melyet egyenesen Lengyelország miniszterelnökéhez intéz, azon sopánkodik, hogy a trónkövetelők napról-napra Szaporodnak. Végül igy fakad ki: — Egyedül nekem, IV. Zsigmondnak van jogom a koronára. Feleségem Jadwiga és fiam, Algierd, a trón törvényes örököse... — Megjegyzi, hogy kész kardot ragadni és leverni »nevetséges vetélytárcait«, de párthívei mérsékletre intik, ezért a köztársasági kormány miniszterűnökéhez fordul, megkérvén őt, hogy a többi trónkövetelőt egyszerűen űzze ki a lengyel köztársaság területéről. Kérvényének természetesen semmi foganatja se lett.
