Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-30 / 302. szám
1927 október 30 BÄCSMEGYE7 NAPLÓ 11. oldal KONl\M — 2RE—Hyppokrates sebészete Fordította: Dr. Schattier Jenő A tudományos orvosi irodalomban .nem gyakoriak az olyan müvek, amelyek a gyógyítás történetének múltjával foglalkoznak, pedig talán egy tudományágnak eredete és keletkezése sem vezethető vissza olyan meszi időkre, mint az orvostudományé, amely kétségenkivül épen olyan idős, mint maga az emberiség. A »Hyppokrates sebészete« cimii munka kiragadott egy részt az orvoslás művészetének nagy komplexumából és feltápja előttünk a régmúlt időknek a sebészettel foglalkozó tudományát, ami Hyppokrates nevéhez fűződik. Ez a ittév tulajdonképen nem is egy ember neve, hanem fogalom, mert az ókor több kiváló tudósának adták ezt a nevet, sorozatos számot adva nekik, amint a királyoknak szokás. Ha végigolvassuk ezt a könyvet, nem egy helyen szinte megdöbbenéssel, hogy az évezredek előtti orvosi beavatkozás mennyire tökéletes volt már, és hogy nem egy esetben a mai tudományos felfogásnak is megfelel, különösen áll e: a ficamokat tárgyaló fejezetről. Messze menne és terünk sem engedi meg, hogy bárcsak rövid kivonatban is ismertessük az egyes fejezetekben tárgyalt gyógyítási módokat és hogy kritikát gyakoroljunk felettük, bár kétségtelen, hogy ez még a laikust is érdekelné, tény azonban az, hogy e munka mint olvasmány rendkívül érdekes azonkívül hézagpótló, úgyhogy élvezettel olvashatja bárki is nemcsak tartalma, hanem nagyon szép és könnyed nyelvezete miatt is. Ez a könnyed stílus, amely csak nagyon kevés tudományas mü sajátja, kétségenkivül nagyban emeli a mü értékét. \ Dr. V. J. szakállán. Mert Landru az más, ő ma-' rád, neki törzsközönsége van. ö a gyilkolás klasszikusa. A plasticon ime jó üzlet, nagy forgalmat bonyolít ie borzalomban és a tulajdonosának igaza van: — Anatómiát a népnek. A céllövöldék előtt összehúzott sze. möldökök próbálgatják a mordályokat. Teli Vilmos művészete változatlanul hódit. De fel kell ülnöm a hullámvasútra is. A szürkületben sejtelmes kolort kap a merész ivekben lendülő vaspálya. Kétpercenkint indulnak a hullámvonatok, nagyon jó az őrült rohanás hegynek fel és völgynek alá. A végtelen tikkasztó érzete rejtezik ebben az utazásban, micsoda ehhez a feszülő inu autó száguldása... Kevés kivétellel csupa rutinirozoít régi utas ül a padokon, nem is szij- * * jazzák le magukat, nem is sikoltoznak, csak szerelmesei a bolondos vaspályának. Jól esik a kis, színes lelketrázó vágtatás, egy csepp végtelen a bolt után, savanyu irodaszoba után itt a parkban, hol később habzó sörkanta mellett búcsúztatják a röpke vasárnapot és Fricsay mester zenéjére szomorodnak el lassankint, gondolván a közelgő köznapokra és az őszre, mikor bezárják majd a parkot, ha leesik a hó. Mert most övék a világ, a lucskos októberi vurstli, a sárguló sétaút, a körhinta bársony batárja, övék a lovacska és a dodgem, a bordószin édesvíz, a finom ragadós törökméz, minden, minden. Es jövő vasárnap övék lesz megint. D. J. FILM Az asszony és az ördög Greta Garbo filmjének bemutatója a Lifka-mozlb3n ŐSZ A VURSTLIBAN Mintha az ősz is azon a villanyoson lőtt volna, amelyiken én. Benn a városban üzemben volt még a nap, az emberek nagyokat szippantottak a langyos Jevegőből és bizakodva mondogatták: Szép őszi napunk lesz! De künn a liget bokrai között, mint bolondos, fürge pincér, szaladgált már a szél, a földalatti nagyokat pislogatva a világosságtól Ijedten zakatolt vissza az odújába, az állatkertből pedig borongós zene szűrődött ki, szóval hamisítatlanul októberi vol ez a vasárnap. Kevesen is jártak a ligetben, a párok az enyhén fűtött kis vendéglők felé siettek inkább, fázékonyan és összebújva. Láttam álméikodó kis cselédeket párosával, hármasában a szájuk körül kis ibolyákkal a hidegtől, amint boldogan és mintegy könnyű ájulatban kerengtek azon a veszett ringlis. pilen és még sok mindent... A barlangvasut előtt vörös villanykörték, törpék és csodaszörnyek, harminc fillér menetje. Most indul a kis vonat, a masiniszta unottan dobja el a cigarettát, istenem hányadszor iordul már be ő az alagútba, ahol a sötétben mesés folyócskák csobognak és örökké mosolyogva ingatják fejüket a törpék. Sárkányok, manók, tündérek. Csodaszép, mellettem meglepetés halk ah-jai, elnyomott sikolyok. Odébb már két klaun markolássza egymást, a hallgatóság nagyokat nevet. Megjelenik egy rézbőrü is, a tetoválást, mintha bélyegzővel nj'omták volna a karjára, egyáltalán nem ijesztő és ön hallottam magyarul súgni a mellette állónak az imént. Most indiánusul beszél, a tömeg szájtátva hallgatja. A plasticonban pedig bélistára helyezték Lederert és Lederernét. Hiába, nem érdekli már az embereket a gyilkos házaspár. A véresajku Leirer Amália is alig pár embert vonz csak, nemsokára padlásra kerül a szegény' körúti kokott, újaknak, másoknak kell a hely', megállás még a plasticonban sincs, jönnek az újak. A Forgács Anna fehér nyaka körül már vörösük a sei.vem zsinór nyoma és ó, mint borzongunk Landru fekete Rég nem láttunk szebb és tökéletesebben rendezett filmet, »Az asszony és az ördög«--nél, amelyet szombat délelőtt mutattak be a Lifka-rnoziban a sajtó képviselői előtt. Ha a filmszcenárium alapjául szolgáló Sudermann »Egyszer veit« volt cimü regényének témája ma már kissé ósdi is, ezt a hibákat a rendező teljesen feledtetni tudta. Ritkán csinálnak Amerikában filmet, amely ilyen szerencsésen kapcsolja össze az amerikai filmtechnikát a német rendezés hibátlanságával és tökéletes színészi munkájával. Clarence Brown ezzel a filmjével a legjobb rendezők sorába emelkedett: ahogyan néhány esztendő eseményeit egy rövid jelenetbe sűríti vagy inkább csak érzékelteti, ahogy a művész szemével meglátja a festői helyedet és azokat fel tudja használni, általában ahogyan matériájával bánik, az a legtisztáb müyészi .munka az »'Az assszpny és az ördög«-öt értékes és figyelemreméltó komoly filmalkotása teszi. A rendező gondos munkáján és sok finom ötletén túl azonban igazi sikerré a női főszerepet játszó Greta Garbo avatja a filmet. Hogy ez a csodálatos érzéki szépség, hogy ez a csupa szemnö hogyan tud nézni, csókolni, ölelni és megsimogatni egy férfifejet, hogyan tud csábítani és odaadón elomlani, nyitott érzéki szájának egy rángásával férfisorsokat összezúzni, azt látni kell. Felejthetetlen élmény ennek a színésznőnek a játéka, mint izzó elektromos áram fut végig a nézőtéren szenvedélyes érzékiségének tikkasztó forrósága. Kitűnő partnere John Gilbert, aki tudja hitetni minden gyönyört, vergődést és lelki válságot ennek a nőnek a karjaiban. Férfias alakításának nagyszerű kontrasztját adja passzív szerepében Lars Banson, ez a rokonszenves megjelenésű színész. Barbara Kent finom lány-portréja és George Fawcett pompás plébánosalakja egészíti ki nagyszerűen az együttest. ” A gyönyö'ü fotográfiákban gazdag film egész héten át szinre kerül a Lifka-moziban és bizonyos, hogy nagy sikere lesz. (I. f.) D.OETKER«. BACKIN' SÜTŐPORRAL SUT! Dr. Oetker képes receptkönyve körülbelül 200 elsőrendű receptet tartalmaz 51 illusztrációval. Ára 5 dinár. Kapható mindenütt. Ha valahol nincs raktáron, írjon közvetlenül a következő címre: Dr. Öatker d. z. o. z., Maribor Mozfláz a tetőfokán Frcccaroli Hollywood mindennapi életéről ir. Ez az amerikai város ma már az uj szerencsekergetőknek tanyájává lett. Éjszakánként Los Angeles-ből a Bewerly Hills magaslatairól óriási fényreklámot látni, mely láng’oetükkel ezt hirdeti: »Hollywood Land.« Itt a mozi mekkája a meseország, mely minden becsvágyat maga felé vonz. A világ minden tájáról özönlenek feléje a legkülönbözőbb fajok abban a hitben, hogy végre megtalálják a várva-várt diadalt. Ahogy hetven esztendővel ezelőtt a Californiába loholtak a boldogtalanok, a nincstelenek, ugv érkeznek most ide az »uj aranyásók.« Az aranylázból filmiáz lett. De azért végeredményben a film is aranyat jelent. * A moziszenvedély mindenütt nagy, Amerikában azonban egyenesen mániává lett. Különösen a nőket kisérti: a boltilánytól kezdve a milliárdos lányokig, a kis nőcskéktől kezdve, akik a földalattin kalandregényeket falnak, az iskoláslányokig s a gépirókisasszonyokig, mindenki mozisziiiésznő akar lenni. A moziban az élet túlontúl egyszerűsödik: A hősiség, a szerelem, a szerencse, a fölfedezés, a bűntény mindössze nehány gyorsan lepergő, fordulatos képből áll, mely végül is jó megoldást talál. A mozi kitárta a Lehetetlen kapuit s a nagy Élettel csalogatja a szürke embereket. Imádják a mozit, mint látványosságot, de főkép játszani szeretnének. Ez már őrjöngéssé vált. A kapu nyitva boldognak, boldogtalannak s a kapu aranyból van. Kik voltak pár évvel ezelőtt a dicső és híres csillagok? Ismeretlen emberek. Ennélfogva az ismeretlenek nagy tömegei azt hiszik, hogy ők is máról-holnapra hiresk lehetnek. Hollywood maga is pár év alatt cseperedett föl. Hasonüt a kiállítások rögtönzött városaihoz, melyekben minden átmeneti, játékszeré. Hetvenötezer lakossá közül ötvenezer mozival foglalkozik, vagy színész, vagy színész akar lenni. A nemzetközi fürdőhelyek, ahol nyaranta mindenféle nyelv hallik. nem mutat föl olyan vegyes közönséget, mint ez a város. Lányok érkeznek a földgolyó minden részéről, akik kirakatba akarják tenni szépségüket. Sokan otthagyták a családi kört, apjukat, anyjukat, mások egy gyors házasság reménytelen csaló' dásából menekültek ide. Otthon mindnyájan azt hallották, hogy nagy siker vár rájuk. És biztosak is sikerükben. Se szeri se száma a sok csinos ifjú nak, aki megtanult fésülködni, mozogni, öltözködni, akár a nagy filmek hősei. A Valentinok, Chapiinok, Fairbankok csak úgy nyüzsögnek. Reménykedő szülök vezetik ide kisfiáikat, akik megszólalásig hasonlítanak Jackie Coogan-hoz. Hihetetlen milyen áldozatra képesek a szinésznőjelöltek. Megérkezett egy leány, megannyi ajánlattal s hozzálátott, hogy szerződést kapjon. Hetekig üldögélt az igazgatók várószobáiban, mig végre beengedték. Szép arca volt, kitűnő aiakja, érdekes mozdulatai. Ccak a vastag lábikráját kifogásolták. Ezzel nem lehet játszani. A szegény leány kétségbeesett. A.ztán egy ötlete támadt. Megoperáltatta vastag lábikráját, a sebészek kiszedték belőle a hájat. Ismét jelentkezett az igazgatónál, aki most végre hat hónapos szerződést kötött vele. Közben azonban a lábán gennyedő fekélyek keletkeztek, uj operációnak kellett alávetnie magát, hónapokig feküdt a kórházban. Szerződése ezalatt lejárt. Sohase lesz belőle moziszinésznő... [ * Hogy mennyire hat a mai színpadra a mozi, azt semmise bizonyítja jobban, mint Noziére-nek darabja: A válasz. Jelentőségét szinte nem is lehet súllyal mérni, hanem méterekkel. Mozgalmas képek sorakoznak egymásután. Először egy vidéki nyomortanyát látunk, kopott asztallal, éjjeliszekrénnyel, melyen vizsekancsó áll. A hálófüike függönyeit széthúzzák s ott az ágyban egy sápadt arcú, dúlt szemű öregaszszony fekszik. Haldoklik, félrebeszél. Valaha jobb napokat látott, de elzüliött, ivásnak adta magát s most betelik végété. Lázálmában Margit nevű leányát hívogatja, akit látni akar, minekelőtte meghal. Tizenhárom esztendős volt, mikor elvették tőle egyetlen , leányát. A szerelő, az asszony ismerőse, sürgönyt küld Londonban, ahol Margit varrónő, iözben a beteg elszunnyad, dé állandóan kezében szorongat egy dobozt, melyet a »kincsének« nevez. Egy ott ólálkodó fiú, valami sápadt csirkefogó, ellopja a dobozt, abban a hitben, hogy pénz van benne, de látja, hogy minden tartalma néhány levél, egy száraz virág meg egy férfiarckép. A szerelő kedves kis házacskája. Itt van, már gyászruhában, Margit. Édesanyja azóta meghalt. Nem tudja siratni, mert ismeri milyen csúnyán, züllötten élt. Irtózik anyja emlékétől. Apját nem ismerte. Talán az is valami korhely munkás lehetett. A szerelő átadja neki a dobozt, a »kincsei.« Margit elolvassa a benne levő leveleket, értesül arról, hogy anyját egy gazdag gyárigazgató léha fia, W^bstein döntötte a nyomorba. Sírva fakad, most érti meg anyja életét. Elegáns párisi próbaterem. Margit a tulaj donosnö. Kis színésznő lép be, már nem fiatal udvarlójával, Websteinnel, a ki közben megnősült, éli régi életét. Szemet vet Margitra. Margit közben rájön, hogy anyja rossz szellemével találkozott. A gyárigazgató találkáért rimánkodik. Margit hosszú huzavona után el is megy erre. Itt hideg, démoni kegyetlenséggel gyötri őt s mikor az udvarló láza tetőfokra hág, elmeséli neki anyja éltet, majd rákiált: »Apa.« Az udvarló elsápad, összerogy, szörnyethal. A leány végre bosszút állt, diadalmasan és kétségbeesetten behívja az inast, igy szól hozzá, a holttestre mutatva: »Söpörje ki.« Kozmetikai intézet állandó orvosi vezetés és felügyelet alatt Subotica, Ciril-Metod trg a RC s O villany- és íénykezsiés ** Bőr- fis
