Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-30 / 302. szám

1927. október 30

BACSMEGYEI NAPLÓ

9. oldal

Rádió-műsor

ifi város melletti teám a h&Uémhoeutf jelenti)

Vasárnap október 30

Zagreb (310) 17: Délelőtti hangverseny. 12.30: Zenekari hangverseny. 16: A házizenekar hangversenye. 19.32: Kamarazene. 20: Dalest. 21: A házi zenekar hangversenye.

Prága (348.9) 16.30: Délutáni hangverseny. 19: Hangverseny. 20: Vidámest. 21: Hangverseny. 22.20: Hangverseny.

Budapest (555.6) 9: Újsághírek, kozmetika. 10: Zenésmise a -belvárosi plébánia-templomból. 12: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Utána az Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye. 13.30: Czakó Zoltán min. oszt. tanácsos: »Az angol telivér a magyar lótenyésztésben.« 15.30: Dr. Zeltsky Artur m. kir. kisérletügyi igazgató: »Körforgás a természetben.« 4: Manchen Mariska saját szerzeményű gyermekdalait énekli, Polgár Tibor zongorakiséretével. 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Mozik műsora. Utána: Pápai Molnár Kálmán nótáit éneklik: Laurisin .Lajos, a m. kir. Operaház tagja és Márhé Eleonóra, Kurina Simi és cigányzenekarának kíséretével. 18: Gárdonyi-emlékünnep. Halálának ötödik évfordulójára. ,18.45: Tarka-est. Közreműködnek: Radó Sándor, Dénes Oszkár, Fenyő Rózsi, Fekete Pál és Kővári Gyula. Utána: Sport- és lóversenyeredmények. 20: Szieberth Imre: a Budapesten megtartandó Európa amatőr birkozóbajnokságokról. 20.30: Koch János: »A takarékossági nap jelentősége.« 21: Modern operett-est. Zenekari hangverseny. 22.15: Pontos időjelzés. Utána: A Dunapalota nagyszállóból jazz-band.

Berlin (485.9), (566) — Königswusterjhausen (1250) — Stettin (236.2) 16.30.

Szórakoztató zene. 20.30: Felolvasás: »Max Reinhardt.« 22.30: Tánczene.

Leipzig (355.8) — Dresden (278.2) 16.30: Délutáni hangverseny. 20.15: Szlnielőadás: »Iphigenia«, színmű. Irta: Goethe. 21: Tánczene.

Milánó (315.8) 17: Valentina (szoprán) hangversenye. 17.50: Gyermekkarének. 61: Zenekari hangverseny. 23: Tánczene.

München (535.7) — Nürnberg (203) 15: A házizenekar hangversenye. 19.30: Bettina Salzberger énekhangversenye. 21: Richard Wagner-est. 22: Frank-zenekar hangversenye.

Nápoly (333.3) 17.05: Szórakoztató zene. 21: Zenekari hangverseny.

Róma (450) 20.45: Részletek Giacomo Puccini »La Rondine« c. operájából.

Bejártam én minden földet, Melyet Isten megteremtett; Nem hallottam jobb rádiót, Mint amilyet Konrath adott

Hétfő, október 37

Zürich (588) 15: Gramofonzene. Szórakoztató zene. 20: Népies hangverseny. 21.10: Max Siegrist bucsuhangversenye.

Zagreb (310) 17.30: Ötórai tea-zene. 20.30: Hangverseny. 22: Szórakoztató zene.

Budapest (555.6) 9.30: Hírek, közgazdaság. 12: Pontos időjelzés, hírek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hírek, közgazdaság. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vizáilásjelentés. 17: Dr. Katona Lajos előadása: »A takarékosság tízparancsolata. 18: A reformáció emlékünnepe a székesfővárosi Vigadóból. 19: »Mit üzen a rádió?« 20: Német nyelvoktatás (dr. Eduard Szentgyörgyi). 20.30: Tisza István emlékünnepély. 22: Pásztor Béla, az UFA filmszínház igazgatójának második felolvasása az amerikai filmgyártásról, kapcsolatban a »Don Juan« című filmmel 22.20: Pontos időjelzés, hirek, közlemények. Utána az Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar hangversenye.

Berlin (483.9, 566) — Königswusterhausen (1250) — Stettin (236.2) 17: A Löventhal zenekar hangversenye. 20.30: Mandolinhangverseny.

Leipzig (365.8) — Dresden (275.2) 16.30: A házizenekar hangversenye. 22.15: Tánczene.

Milánó (315.3) 17: Jazz-band. 18.15: Gyermekkarének. 21: Könnyű zene. (Katonazene.) 23: Jazz-band.

Róma (450) 17.15: Szórakoztató zene. 20.40: Zenekari hangverseny.

München (535.7) — Nürnberg (303) 17.15: Hangverseny. 19.15: Reiber-zenekar hangverseny.

Prága (348.9) 16.30: Délutáni hangverseny. 18.30: Szinielőadás: »Limbussá« Smetana. 22.15: Színházi hirek.

KINTORNA

— Ha olyan nagyon gyűlöl és anynyira szeretné, hegy valami nagy csapás érjen, miért nem jön hozzám feleségül?

A szórakozott professzor bemegy reggel a fürdőszobába és a zuhany alá áll. Mikor megcsavarja a csapot és az első víztömeg a fejére zudul, ijedten felkiált:

— Te jó Isten, már megint otthon felejtettem az esernyőmet!-$■

A menyasszony féltékenységi jelenetet csinál a vőlegényével, aki egyszerre csak igy szól:

— Hát nem maga mondta, hogy a papájának hárem háza van?

— De igen.

— Na látja és maga még, kételkedik a szerelmemben?

Kanavászt hazahívják a kávéházból, hogy a felesége haldoklik. Kanavász hazarohan. Mire azonban hazaér. az asszony már meghalt. Kanavász a fejéhez kap és elkezd ordítani:

Az álmatlanság az egészség és az életerő legnagyobb ellensége. Az álmaűanság oka, hogy az idegek oly időben működnek, amikor pihenniök kellene.

Ha nyugodt, egészséges alvást akar magárak biztosítani, lefekvés eiőtt rendszeresen egy csésze

az, amit Önnek innia kell.

Az Ovomaltine megnyugtatja a fáradt idegeket, erősíti és megujíija az agy és a test sejtszöveteit és másnapra uj energiát termei.

Kapható m'nden g/ógysrortárban, diógeriában és a iobb cs snogsker skedésekben a következő árakon: 100 gramm Dia. 18‘50, 250 gramm Din. 36'25 és 510 gramm Đio. 6L25 Kérjen erre a lapra való hivatkozással ingyenmintát az alanti cégtől:

Dr. A. Wander D. P. Zagreb

— Ezt nem élem túl! Ezt nem élem túl!

Az orvos egy darabig nézi, aztán odalép hozzá:

— Nyugodjon meg, barátom, higyje el sokkal nagyobb örömöket is túlél az ember.

REGÉNY

LÁNGNYELV

IRTA: c AX ROHMER

Benson szolgált fel egy barátságtalan tekintetű szobalány segiségével, akiben Harley megismerte a házvezetőnő haragjának okozóját.

Amikor mindketten kimentek, Sir Charles lopva körülnézett a szobában és megszólalt:

— Az önné! tett látogatásom után beláttam, hogy a rajtam úrrá lett félelemnek oka olyan távoli eseményben gyökerezik, hogy szinte lehetetlen lett volna, önnel rövid idő alatt ismertetni az ügyet.

— Ez érthető.

— Ezért azt hiszem, először arról kell önt felvilágosítanom. hogy van egy lányom. A feleségem már évekkel ezelőtt meghalt és talán nem fordítottam lányomra annyi gondot, amennyire egy anyátlan gyermeknek szüksége van, az apja részéről. Ezzel nem akarom az. mondani, hogy nem értjük meg egymást hanem az utóbbi időben sajnos kissé elidegenedtünk eg/mástó!. Egy bizonyos előkelő keleti úrról van szó..

Sir Abingdon elhallgatatott, miután Benson bejött és leszedte az asztalról a levesestányérokat.

— Mindenkor nagyon kellemes olyan valakivel beszélgetni, aki Indiát olyan jó ismeri, mint ön — folytatta, sokatmondó tekintette! nézve vendégére.

Harley, aki hamar megértette ennek a váratlan téma-változtatásnak a célját, beleegyezöen bólintott.

— A Kelet csábitó ereje egész reális jelenség. Csak az tudja igazán méltányolni, aki már ismeri.

Benson az iskolázott in

nyugodtságával és

ügyességével szolgált fel és Harley hallotta, amint néhány utasítást adott suttogó hangon a barátságtalan szobalánynak.

Amikor a személyzet ismét elhagyta a szobát, Sir Charles folytatta:

— Nem vagyok ugyan bizalmatlan a személyzettel szemben, azonban az ember sohasem lehet eléggé óvatos . . .

A szalvétát ajkához emelte és azonnal folytatta:

— Épen leányomról akartam önnek . . .

Elhallgatott és köhécselni kezdett. Azután gyorsan egy pohár vizet töltött magának és egy nagy kortyot ivott, de Harley észrevette, hogy a keze remeg. A könyvtárban látott fényképre gondolt és az előkelő keleti urra tett iménti clézásból már következtetett arra, hogy milyen fordulatot fog venni a beszélgetés.

Ez bizonyára olyan pont volt, amelynek érintése nagy önmegtagadással járt Sir Charles részéről. Olyasmiről volt szó, ami a leányára vonatkozott és mialatt Harley szemei előtt látta újból a tiszta ovális arcot a gúnyos szemekkel, amelyeket az előbb a fényképen megcsodált, egy pillanatig sem képzelte, hogy az a veszedelem, amely Sir Chariest fenyegette, a legcsekélyebb összefüggésben is lehetne Mary Abingdonnal. Ha azonban az a közlés okozta Sir Charles roszszullétét, arait tenni akart, akkor a helyzet egész furcsának látszott. Harley, aki nem tudta tovább palástolni aggodalmát, felkelt.

— Ha ez az ügy annyira érinti önt, Sir Charles, akkor kérem . . .

Sir Abingdon megnyugtatón intett a kezével.

— Óh, nem jelent semmit . . . Csak múló rosszullét . . . — nyögte.

— De attól tartok, hogy . . .

Harley hirtelen elnémult és a házigazda mellé sietett, mert ez most már láthatólag nagyon .rosszul volt. Rózsás arca hamuszürkévé vált és remegő kezeivel görcsösen az asztal szélébe kapaszkodott. Amikor Harley odaért, a tudós hirtelen erőfeszítéssel megpróbált felkelni, miközben átkarolta a detektív a vállát.

— Benson! — kiáltotta Harley. — Gyorsan! Rosszul van a gazdája!

Gyors léptek közeledtek és kinyitották az ajtót.

— Végem van! — nyögte Sir Charles és a nyakát szorította.

— Úristen! — dörmögte Harley. — Meghal!

Sir Charles már alig próbált beszélni. Az asztal másik oldalára meredt, mintha kisértetet látna ott. És óímos súllyal zuhant Harley karjaiba. Rekedten és darabosan nyögte, mintha a halálküzdelem kényszeritette volna ki a szavakat:

— Lángnyelv . . . Nicol Brinn . . .

Sápadtan, ijedten hajolt Benson föléje.

— Sir Charles! Sir Charles! Mi van önnel?

Ijedt sikoly hallatszott az ajtóból és Howettné, az öreg házvezetőnő támolygott be, inig a személyzet többi tagjai a küszöbről bámultak be a barátságos világos ebédlőbe, ahol Sir Charles Abingdon . holtan hanyatlott vissza székében.

— Volt valami alapja arra, doktor ur, hogy szívbajt tételezzen fel? — kérdezte Harley.

Dr. Me. Murdock orvos, Sir Abingdon barátja a fejét csóválta. Magas, rendkívül sovány skót volt, simára volt bcretválva az arca és sürü szemöldöke alatt sötét tekintete volt a szemének.

— Sohasem állapítottam meg nála szívbajt — felelte és mély hangja teljesen hozzáillett rideg külsejéhez. — Néha ugyan felléptek bizonyos légzési zavarok. Történt valami, ami Sir Chariest felizgatta?

— Nem, hacsak azt nem vesszük tekintetbe, hogy bizonyos családi ügyek miatt. ámelyekVől épen beszélni kezdett nagyon aggódott. Közben kapta a rohamot.

A könyvtár csendjébe időnkint hangok szűrődtek be, amelyek a házban lefolyt tragédiát juttatták az ember eszébe. Néha, amikór egy távoli ajtót kinyitottak, egy kétségbeesett asszony zokogását lehetett hallani. A szegény, öreg házvezetőnőt teljesen leverte a csapás. És kísérteties zaj hallatszott a könyvtár fölötti zobából, ahova a halottat vitték, bútorokat toltak el a helyükről és felravatalozták Sir Abingdont.

Harley arra gondolt, hogy Sir Charles az ö segítségét kereste. Vájjon halálával megszűnt az 6 szerepe vagy pedig most rávetődött az az árnyék, amely a tudós halálát olyan rejtélyessé tette? . . .

A krimináüsta hirtelen azon vette észre magát, hogy Mary Abingdon fényképére bámul. Róla beszélt Sir Charles, amikor a titokzatos görcs hirtelen megbénította a nyelvét. Ez a hirtelen rosszullét egészen rejtélyes volt, hiszen az orvos teljesen egészséges embernek látszott. Valami titokzatos erő közre játszását érezte Harley, Ugyanúgy, mint már Sir Charles látogatása alkalmával az irodájában is: Valami zavar, vagy szellemi bénulás akadályozta meg akkor Sir Chariest hogy elmondjon mindent és most este a halál hiúsító' a ezt meg.

(Foly. köv.)

I