Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-29 / 301. szám
2. oldal BÄCSMEftfET NAPLÓ 1927 otófeer 29 zár amaz indítványának tárgyalása, hogy állandó külügyi bizottságot állítsanak lel. Negyed tízkor nyitotta meg Markovlcs Púra alelnök, miután Perics Ninkó dr. elnök gyöngélkedik és nem vett részt az ülésen. A karzaton jelen volt a női párt vezetősége is, amely beadványt nyújtott be a parlamenthez a nők választójoga érdekében. Pribicsevics állandó külügyi bizottságot követel Az elnök elsősorban Pribicsevicsnek adta meg a szót, hogy megindokolja sürgősségi indítványát állandó külügyi bizottság felállítására vonatkozó javaslatával kapcsolatban. Pribicsevics hoszszu beszédben mutatott rá, mennyire fontos, hogy a külügyminisztérium és a parlament között állandó kontaktus legyen. A legutóbbi külügyi események megmutatták, hogy még a pártvezérek sem tudnak felvilágosítást kapni a külügyminisztertől. A legutóbbi időkben Albániában, Görögországban és Délszerbiában igen íontos események játszódtak le és itt van a Romániával kötött iskolaügyi egyezmény, amelyről szintén nem kapott felvilágosítást a parlament. A Romániával kötött Iskolaügyi egyezmény értelmében fskclaügyi bizottságot kell választani, amelynek felügyeleti joga van az öszszes bánáti román iskolák felett. Ennek az öttagú bizottságnak joga lesz arra, hogy a közoktatási miniszternek javaslatot tegyen román tanítók és egy tanfelügyelő kinevezésére. Ezt a bizottságot az összes román tanítók és lelkészek gyűlése választja és a gyűlés összehívása a legidősebb bánáti román papnak a joga. Ez azt jelenti, hogy az állam prejudikál az iskolatörvénynek, mert a megegyezés felekezeti irányban rendezi a románok iskolakérdését és ezzel tulajdonképpen a román iskolai autonómia alakul meg, amelyet pedig ez., a parlament nem fog jóváhagyni, mert ugyanilyen alapon a többi kisebbség is Iskolai autonómiát fog követelni és ilyen módon az uj iskolatörvénynek az iskolai autonómiák föderációját kéltottak egyhangúlag a boszniai választási visszaélések kivizsgálására. A bizottság tagjai Kobasziea Sztjepo és Csolakovics radikálisok, Suté] horvát A délutáni ülésen dr. Gossar Andrija szociálpolitikai miniszter hosszabb expozét tartott. Az ő ideálja — mondotta — a városok perifériáin építendő családi házak és nem a bérkaszárnyák. Mindenki, aki csak teheti, építsen magának házat. Nagy iparvállalatok pedig építsenek alkalmazottaik számára lakásokat. Ezt a törvény elrendeli ugyan, de a mostani rossz gazdasági viszonyok mellett, nem lehet követelni ezt a gyáripartól. A csehszlovákok lekopirozták a mi törvényünket és azt.végre is hajtották. A lakásépítés különben is a községi politika körébe tartozik. Novemberben ankétot íog összehívni, amelyre meghívja a városok, a munkások és a munkaadók képviseletét. Az ankét után törvényjavaslatot fog benyújtani olcsó lakásépitő akció előmozdításáról. A nagyvároskoban tulajdonképen nincs is lakáshiány, hanem a lakbérek túlzott drágasága fenyeget. Beogradban sok üres lakás van, amelyeket a lakosság nem tud kibérelni a magas házbérek miatt; A hadügyminisztérium százharmincnégy lakást épített, a közlekedésügyi minisztérium kétszázhúszat és ezenkívül nyolcvannégymillió dinár kölcsönt vett fel vasutaslakások építésére, a szociálpolitikai minisztérium tízmillió dinárt adott kölcsön, hivatalnoklakások építésére. Most készült el egy szabályrendelet, amely szerint a munparasztpárti, Kokanovics Cséda földmivespárti és dr. Bchmeti Sefkija muzulmán. Félegy órakor a délelőtti ülés véget ért. kanélküliség enyhítésére összegyűlt pénzalap legnagyobb részét kislakások építésére fogják fordítani. A lakbérek kérdése fontosabb, mint maga a lakáskérdés. A felmondott lakások száma nem tulnagy, de tekintettel arra, hogy küszöbön áll a él, meg kellett akadályozni a lakók kilakoltatását és ez a főcélja a törvényjavaslatnak. Figyelmezteti a háztuljadonosokat. akik a legtöbbet nyernek ezzel a javaslattal, ne higyjék, hogy május elseje után teljes szabadságot élvezhetnek a lakók kizsákmányolása terén. Ilyeneljárás a legnagyobb felháborodást idézné elő és arra kényszerítené a kormányt, hogy újból kényszerrendszabályokat alkalmazzon Mussoini példáiéra. A vitában először Raáics István szólalt fel ós beszéde végén a pénzügyminiszter lemondásáról elterjedt hírekre is kitért. Utána Kosztics Milán dr. Pribicsevics-párti bírálta részletesen a javaslatot, majd Pavelics Ante dr. horvát Frank-párti felolvasta a horvát blokk deklarációját, amely Horvátország közjogi önállóságát követeli és megtagadja a vidovdani alkotmányt. A deklaráció felolvasását a parlament a legnagyobb csendben hallgatta végig. Peteljan szociáldemokrata felszólalása után a parlament 170 szavazattal 76 ellenében a javaslatot általánosságban elfo- I gadta és nyomban áttértek a részletes vitára. Wifci hercegnő házassága (Dire tanította egy orosz konferanszié Wilmas cxcsöszár húgát? — R mznydsszony harmincnyolc esztenöaue! iőaszbb uölzgényénél — R ualt német császár uj sógora rauatt múltú szélhámos A szociálpolitikai miniszter expozéja a lakáskérdésről lene alapul venni. Obradovics vallásügyi miniszter: Ezt ók is megadják nekünk. Pribicevics: Természetesen ők is megadják nekünk. De könnyű nekik megadni, öert csak harmincezer szerb él Romániában. Nekünk az a fontos, hogy mi mit adunk. Ez különösen nekünk demokratáknak fontos, mert nem engedhetjük meg, hogy felekezeti iskolai törvényt létesítsenek. Amikor a tanítónak ugyanolyan vallásunak kell lenni, mint az illető község lakoságának, ez a legnagyobb fokú klerikalizmus. Pribicsevics végül felszólította a miniszter, fogadja el a sürgősséget. Radies a koncentráció mellett Utána Jovánovics Jován követelte, hogy a külügyminisztérium legyen állandó kontaktusban a parlamenttel \ és rámutatott arra, hogy Pásics is,,aki pedig ellenezte a külügyi bizottság felállítását, fontosabb külpolitikai események ideién mindig informálta a pártvezéreket akcióiról. Radics István szintén rendkívül fontosnak tartja a külügyi bizottság megalakítását, kimerítően beszélt arról, hogy a szerbeknek és horvátoknak közös érdekei vannak és beszéde végén a koncentráció mellett foglal állást. Marinkovics Voja külügyminiszter a sürgősséget nem fogadta el, miután a kérdést tanulmányozni kell. Ami Pribicsevics kívánságát illeti, hajlandó alkalmat nyújtani a parlamentben külügyi vitára. Eddig még nem volt alkalma, hogy külügyi kérdésekről nyilatkozzék. A többség a felszólalások után a sürgősséget elvetette. Predávec Joszip Radics-párti siirgőségi indítványa került ezután sorra, a passzív vidékek ellátására vonatkozóan. Kokdnovics Cséda íöldmivespáríi felszólalása után Sztankovics Szvetozár föidtnivesügyi miniszter kijelentette, hogy elfogadja a sürgősséget, mire a parlament kimondta a sürgősséget a javaslatra. Ezután ötwrgu bizottságot válasz-1. -U . • .A, bécsi. Kammerspiele-btn .vendégszerepeit öt evvel ezelőtt a »Blaue Vo-> gél« nevű orosz kabaré. Emigráns dilettánsok csinálták, ezt a nagyon tehetséges kis színházat, aminek az igazgatója és egyszemélyiben konferansziéja valami Jushnii nevű egykori cári tiszt volt. Ez a Jushnij ért legtöbbet az egész kabaréban. Nem tudott semmit, főleg németül nem tudott, de ezt olyan kedvesen csinálta, hogy a publikum, amely minden este zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, nem fogyott ki a nevetésből. A borotváltfejü, aranyos Jushnij kijött a függöny elé és elkezdett oroszul beszélni. Oroszul a bécsieknek. Már erre mosolygott mindenki. Az ottakringereknek és a mariahilíerstrassei ősiakóknak az orosz szó’kinaiul vau. A konferanszié tört németséggel be is jelentette mindjárt: •— A tisztéit* hölgyeknek és uraknak meg kell tanúim valamit oroszul, hogy megértsenek engem. Megjegyzem, roppant könnyű. Például ez a szó, hogy da, oroszul van és annyit jelent, hogy igen. Na, ugye. hogy egyszerű? És rámutatott az egyik földszinti páholyban ülő, igen elegáns, őszes hajú dámára: — Legyen szives, kérem, mondja utánam: da! A hölgy a páholyban könnyedén elvörösödött és nem szólt egy szót sem. — Csak bátran — biztatta Jushnij — tessék kibökni: da! A dáma kővémeredve hallgatott. A konferanszié vállat vont és odafordult' egy fiatal lányhoz, aki az első sorban foglalt helyet: — Legyen szives, kedves kisasszony, mondja maga, hogy da! Az a hölgy fönt a páholyban ráér még megtanulni igent mondani... Nevetés. A mellettem ülő osztrák újságíró meglökött: — Tudja, ki az a hölgy — kérdezte súgva — akit a konferanszié kifigurázott? Viktória hercegnő, Vilmos császár nővére. Látogatóban van Bécsben. 2. A berlini rendőrségen pár héttel ezelőtt feljelentést tettek egy Zubkov nevű orosz diák ellen, valami apró szélhámosság miatt, A .detektívek kinyo-. mpzták, hogy Zubkov a Hotel Adionban lakik, , Berlin legdrágább és legelőké- I lőbb szállodájában. Kora reggel rajta- ; ütöttek a fiatalemberen. Mindenekelőtt I a feljelentést tisztázták, kiderült, hogy Zubkov abban csakugyan ártatlan. De j miből lak k az Adlcnban? Miből költe- j kezik? Miből vett tizenkét öltöny ruhát magának? —. Van pénzem — húzódozott Zubkov. Megmutatta a tárcáját. Volt benne hatezer márka. A detektívek szerették volna tudni, hogy honnan. Zubkov nem maradt adós a felvilágosítással. Ékszereket adott el. Kinek az ékszereit? A sajátjait. — Honnan szerezte az ékszereit? — faggatták tovább a detektívek, Mindenesetre gyanús volt a dolog. A fiatalember egy-két évvel ezelőtt még jómódú volt, de mindenét elkártyázta és ellumpolta, a végén egyetemi tanulmányait is abbahagyta és parksttáncos lett. Tovább züllött és kisebb csalásokat követett cl, amikért ült is egy-két hónapot. Most vagyont érő ékszereket találtak a bőröndjében. — Lopta? — Kaptam. — Kitől? — A-menyasszonyomtól. — Ki a menyasszonya? —- Schaumburg-Lippe hercegnő. Viki princesszin, Schaumburg-Lippc herceg özvegye, most töltötte be hatvankettedik évét. A Zubkov-flu huszonnégy esztendős. A detektívek elnevették magukat. — Kérdezzék meg tőle, ha nem hiszik — erősködött Zubkov. Bevitték a rendőrigazgatóságra. Kihallgatták. Fenntartotta vallomását. Nem lehetett mást tenni, felhívták telefonon a rajnamenti Boun városkát és az ottani telefonközponttól kapcsolást kértek Schaumburg-Lippe hercegnő Koblenzer-strassei palotájával. A telefonbeszélgetés rövid volt. Viktória hercegnő, az c.xcsászúr nővére megerősítette az űrizeibe vett szélhámos vallomását, az ékszereket csakugyan ő ajándékozta Zubkovnak, aki vőlegénye. 3. A botrány kipattant. Viki hercegnő sirógörcsöt kapott, aztán levelet írt a doorni számüzöttnek és megkérte, hogy egyezzen bele házasságába. II. Vilmos sürgönyileg beleegyezett. Henrik herceg leutazott Bounba és nyilvánosságra hozta a hymen-liirt, hogy báró Zubkov eljegyezte herceg Schaumburg-Uppe Viktóriát, gcb. Hohen zoll ern. 4. Senki se tudja, hogy Zubkov hogyan lett egyszerre báró? Azt ellenben mindenki tudja, hogy az öregasszonyt az uccun szólította le és úgy ismerkedett meg vele. Ilyen demokratikus egyszerűséggel még senki sem jutott be a Hohenzollerncsaládba, mint ez az orosz csaló. 5. Jushnijnak volt igaza, amikor leckét adott a hercegnőnek az orosz nyelvből. Abban is igaza volt, hogy ráér megtanulni igent mondani. Hiszen akkor még csak ötvenkét tavaszt számlált Viki. Most már fehér a haja. A isbáróé« koromfekete. Talán ebbe a fekete hajba szeretett bele a hercegnő olyan nagyon, hogy ki kellett mondania a boldogító da-1... s. k. A sarlach-járvány miatt tiz napra bezárták a szombori gimnáziumot Szomborból jelentik: Szomborban vedelmcs arányban terjed a sarlach-járvány, amely az egészségügyi hatóságok részéről a legszigorúbb óvintézkedések elrendelését tette szükségessé. A járvány különösen a tanulóifjúság körében terjed és az utóbbi napok alatt, a gimnáziumban nyolc megbetegedés fordult elő. Dr. Petrovics Milenkó, a tartományi egészségügyi hivatal főnöke, hogy a járvány további terjedését a, gimnázium tanulóifjúsága körében meggátolja, tiz napra bezáratta a főgimnázium kapuit és elrendelte, hogy a tanulóifjúságot oltsák be. A többi iskolák bezárása méff nem vált szükségessé. Még nincs döntés a vajdasági magyar sz nészet ügyében Beogradból jelentik: A vajdasági magyar színtársulat tagjainak beutazási engedélye ügyében már több intervenció történt, mindeddig azonban döntést nem hoztak. Dr. Racics pénteken felkereste Vukij csevics miniszterelnököt, akivel hossza- I san tanácskozott a vajdasági jegyzői áldások felosztásáról. Ez alkalommal szóba hozta a miniszterelnök előtt a vajdasági magyar színtársulat kérdését is. A miniszterelnök megígérte, hogy a kérdést az iiletékes ügyosztály főnökének jelentése alapján megvizsgálja. -------------■■■Ili IMIIM1'"— ---------Az akasztója árnyékában Becskerekről jelentik: A becskereKi törvényszék büntető-tanácsa fölszólította az ügyészséget, hogy terjessze elő indítványát a halálraítélt Szubu Katica j peril itási kérelme ügyében. Az ügyészség pénteken hozta meg í döntését, mely szerint a perujitási fcé- i relém elutasítását javasolja a büntetőtanácsnak. Az indokolásban az ügyészség rámutat arra, hogy a perújításnak csak akkor van helye, ha a vádlott I olyan adatok birtokába jut, melyek az ítélet megváltoztatását szükségessé te-, j szik. Szubu Katica azonban semmi fonj tos adattal nem támasztotta alá kérel- I inét. amelyet az ügyészség véleménye I szerint a tanácsnak cl kell utasítani. A büntetőtanács hétfőn dönt végérvényesen'Szubu Katica perujitási kérelme fölött.
