Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-28 / 300. szám

2. oldal BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 1927 október 28 is, akik a vérengző Frank Mihályt le­fegyverezték. Éppen ideje is volt, mert a föllieviilt ember talán halálra kasza­bolta volna áldozatait, akiken így is sú­lyos sérüléseket ejtett. Frank Mihályt azonnal a csendörség­­re kisérték és kihallgatták. Frank min­dent töredelmesen bevallott és azzal vé­dekezett, hogy a harag annyira elfutotta, hogy maga sein tudta, hogy mit csinált. A csendőrség a kihallgatás után Frank Mihályt szabadonbocsátotta, mert szö­késétől nem kell tartani, az eljárást azonban tovább folytatják ellene. A fasizmus semmivel sem jobb a bolsevizmusnál A Temps éles támadása a fasiszta uralom fennállásának ötödik évfordulóján Szerbiában milyen bíróságok illetékesek lakásügyekben. Goszár miniszter azt válaszolta, hogy ezt rendelettel fogják rendezni. A bizottság elfogadta azt a pótlást, hogy minden lakáspörben a pe­reskedő felek egyenlően viselik a per­költségeket. A 3—6. szakaszoknál élénk vita fej­lődött ki. Az ellenzék élesen kritizálta a javaslatot. A bizottság a szakaszokat elfogadta, csak a 6-ilc szakasznál, mely a nem higiénikus lakásokra vonatko­zik, fogadták el a következő pótlást: »... amig azokat ki nem javítják...« A többi szakaszt vita nélkül elfogad­ták. A vita végén dr. Kosztics Milán és dr. Beszárovics javaslatokat tettek, hogy kislakások építésével segítsenek a lakás­ínségen. Az ellenzék ilyen értelemben külön véleményt fog a parlament elé terjeszteni. A javaslatot végül tizenegy szava­zattal hét ellenében harmadik olva­sásban is elfogadták. Érdekes, hogy az ülés tartama alatt o háztulajdonosok egy csoportja beha­tolt a terembe és röpcédulákat oszto­gatott, de a csendőrök az elnök intéz­kedésére eltávolitották őket. Megegyeztek a radikálisok és demokraták a vajdasági jegyzői állások felosztásá­ban A vajdasági radikális és demokrata képviselők között csütörtök délelőtt Párisból jelentik: A Temps ve­zércikkében foglalkozik a fasiszta uralom ötödik évfordulójával és végeredményben arra a következte­tésre jut. hogy a fasizmus ugyanazokon az alapelveken nyugszik, mint a bolsevizmus. Mind a két irányzat ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik — irja a Temps — uralmának biztosítása ér­dekében. Úgy a fasizmus, mint a bolsevizmus párturalmat jelent, a szisztematikus politikai és erkölcsi elnyomást. A bolsevizmus a proletariátus, a fasizmus a nacionalizmus dik­tatúrája. A fasiszta nagytanács feltűnően hasonlít a kommunista párt központi végrehajtóbizottság'ához. Mind a két irányzat a demokratikus irányzat súlyos veszélyeztetését jelenti — fejezi be a Temps vezércikkét — a demokráciát azonban még sem fogja elnyelni sem a fasiz­mus. sem a bolsevizmus ten­gere, hiszen az emberi fejlődés mai stá­diumában nem állhat fenn olyan modern társadalom, ahol a szabad­ságjogok telje’sen megszűntek. végleges megegyezés jött létre a vajdasági jegyzői és aljegyzői ál­lások fölosztásáról. Sztankovlcs Szvetozár földmivelési mi­niszter kabinetjében volt ebben az ügy­ben konferencia, amelyen a demokraták részéről dr. Setyerov Szlávkó, a radiká­lisok közül néhány képviselő vett részt, A létrejött megegyezést a legrövidebb idő alatt végre fogják hajtani. Dr. Racics Szima szombori radikális képviselő délelőtt meglátogatta Vuki­­csevics miniszterelnököt, akivel hosz­­szabb beszélgetést folytatott azokról az elvekről, melyek szerint a demokraták meg akarnak egyeZni a vajdasági köz­­igazgatási állások tekintetében. A mi­niszterelnök mindenben helyeselte dr. Racics álláspontját, aki azt az elvet tart­ja szem előtt, hogy a közigazgatási ál­lások betöltésénél nem a pártszempontok a mértékadók és ha engedményeket keV tenni a demokratáknak, az ne sújtsa a korrekt közigazgatási tisztviselőket, ha­nem csak azokat, akik ellen komoly ki­fogások merülnek föl. A szombori kerületben egyébként a több mint nyolcvan jegyző közül a de­mokraták egy ellen sem tudnak olyan panaszokat felhozni, melyek indokolttá tennék elbocsájtásnkat. A véres mesgye Egy tor dal gazda sarlóval Ssse­­izurkálta szomszédját és feleségét Becskerekről jelentik: Izgalmas és vé­res esemény játszódott le Torontál-Tor­­da bánáti községben. Frank Mihály és Biczók András mes­­gyésszomszédok, akik a mesgye miatt már régóta rossz viszonyban vannak, mert mindegyik azon az állásponton van, hogy a mesgye az ő telkéből egy darabot jogtalanul a szomszédjának jut­tat. A két rossz szomszéd legutóbb a mesgye szélén ismét összetalálkozott és mint rendesen, megindult közöttük a szócsata a mesgye miatt. A vitatkozás annyira kiélesedett, hogy Frank Mihály beszaladt házába és egy élesre fent sar­lóval rároliant ellenfelére. A sarlóval egyenesen az arcába vágott Biczók And­rásnak, akit azonnal elborított a vér. Biczók nagyot kiáltott és elterült a földön, de az elvakult Frank Mihály csak tovább is vagdalt feléje a sarlójával, úgyhogy szeréncsétlen áldozatát több helyen megsebezte. A kiáltásra kijött Biczők felesége is, hogy urának segít- J ségére siessen, de már akkor a vértől megittasodott Frank Mihály teljesen el­vesztette az eszét. Amint az asszonyt meglátta, azonnal rátámadt és a véres sarlóval nyolc-tiz helyen súlyos sebet vágott az asszony arcán, karján és a testén. A fámává megérkeztek a szomszédok Az árva Muravidék sok gazdáfa Muravidék lakossága nem akar a szlovénekhez tartozni, hanem ujj területi beosztást követel Csákovccről jelentik: A Muravidék la­kossága mindmáig abban a tudatban élt, hogy Horvátországhoz tartozik és tilta­kozni is készült a belügyminisztérium honát ügyosztályának beszüntetése el­len. A mozgalom kezdetén aztán kide­rült. hogy a Muravidékhez, a horvát testvérekhez már régen semmi közük, miután több mint négy év óta a maribori szlovén oblaszthoz tartoznak. Ez a tény a legnagyobb elkeseredést váltja ki az egész Muravidéken és most minden követ, megmozgatnak, hogy a régi környezetbe visszakerülhessenek és a horvát testvérekkel újból egyesülhes­senek. Muravidék közjogi hovatartozandó­­sága kérdésében különben is oly nagy­fokú kliáosz uralkodik, hogy ehhez ha­sonlót nemcsak Jugoszláviában, de az egész világon sehol sem találunk. Ezt legjobban az illusztrálja, hogy bizonyos adminisztratív ügyekben Muravidék majdnem minden nagyobb városnak alá van rendelve. így például, hogy mind­járt az elején kezdjük, közigazgatási te­kintetben a maribori zsupátisághoz tar­tozik ugyan, de azért saját külön zsu­pánja is van Muravidékre kiterjedő ha­táskörrel, Csákovec székhellyel. A mun­kafelügyelőség (Jeliében van, inig építé­szet és vizrendészet tekintetében Varasd alá tartozik. Ha tehát a Muravidéken há­zat akar valaki építeni, akkor a szolga­­biró a maribori zsupánságtól; az építé­szeti referens pedig a zagrebi zsupán­ságtól száll ki a helyszíni szemlére. Az erdöfelügyelőség Mnrskaszubotún van, de az agrárreform alá tartozó erdő­­ügyekben a zagrebi zsupánság intézke­dik. A bányakimiivelési ügyekben Vö­­rasdhoz tartozik, de bányapörökben már Belacrkva illetékes. • Egészségügyeit Ljubljanából intézik, az árvaszék pedig Szőmborban van. A szombori törvény­szék csákoveci kirendeltségétől feiebbe­­zet Ítéleteket a noviszadi felebbviteii bí­róság és semmitöszék intézi egész Mu­ravidékre kiterjedő illetékességgel. A muravidék! postahivatalok ma még Za­­grebhez, de november 15-től már a ljub­ljanai postadirekció alá tartoznak. Adó­ügyeit Varasdon, pénzügyeit Zagrebban, vámügyeit Beogradban intézik, de alig van nagyobb város, ahova egyházi, ta­­nitásiigyi, katonai vagy ehhez hasonló ügyekben ne tartozna. Ha egy nagyobb ház vagy telep építését akarják elkez­deni, a helyszíni szemlére egész kon­gresszus érkezik a különböző városok­ban székelő hatóságoktól kiküldött szak­referensekből. Muravidék legbeavatottabb ismerőjé­hez, dr. Novák Iván volt muravidéki kormányzóhoz fordultunk útbaigazítá­sért, hogy a Muravidék közigazgatási helyzetére némi világosságot deríthes­sünk. A volt kormányzó legprecízebb rész­letességgel adta meg a kért felvilágosí­tásokat a következőkben: — Az uj állam megalakulása után — mondotta dr. Novák, — harminchárom kerületbe (oblaszt) osztották be az egész Jugoszláviát, kimondották azonban azt, hogy 'egy oblasztba nyolcszázezer em­bernél több nem tartozhatik. A mi Mu­ravidékünknek tehát, — amely Jugoszlá­via legsűrűbben lakott területe. — ilyen­formán nem jutott hely a zagrebi kerü­letben, azért azt akartuk, hogy egy drá­­vai oblaszt ot állítsanak fel var esdi szék­hellyel. En vezettem annakidején ezt az akciót. Agitáltunk, deputációkat vezet­tünk, azonban minden hiábavaló volt... Varasd város nem akarta a Dráva­­vármegyét. Nem akart megyeszékhely lenni, pedig tudhatta, hogy mit jelent az egy város fejlődésére. Ma sem tudja senki, hogy mért ellenezték ezt az ak­ciót, mintahogy ma sem tudja senki, hogy miért ellenezték a vasutat is. Igv azután Muravidéket a maribori szlovén obiasztlioz csatolták. Jóllehet a szlové­nekkel semmi közösségünk nincsen. — Amikor a kormány engemet a Mu­ravidék élére állított — folytatta a volt kormányzó — megbízott, hogy itt belá­tásom szerint intézkedjem. Én a lakos­ság érdekében a közigazgatás folytonos­ságát óhajtottam és elrendeltem, hogy az adminisztrációt továbbra is az eddig érvényben volt magyar törvények sze­rint folytassák. Felkértem a magyar Jegyzőket, hogy maradjanak helyeiken és garantáltam, hogy később sem fogjuk őket elküldeni. Bár ezt nekik a magyar kormány is megparancsolta, mind egy szálig, kivétel nélkül itt hagytak bennün­ket. Erre azután Horvátországból és Szerbiából küldtek ide tisztviselőket és... gondolhatja, hogy milyeneket. Minden­esetre nem a legiavát. Igv azután az. a furcsa helyzet állt most elő. hogy azo­kat a rendelctekct. amelyeket a maribori zsupán az olt érvényben maradt osztrák törvények szerint nekünk kiad, a csak a szerb közigazgatást ismerő horvát tiszt­viselői: a magyar törvények szerint pró­bálgatják végrehajtani. — Az adminisztráció tehát rövidesen: hivatalból: osztrák, de Jure: magyar, de facto: horvát. — Az "gesz dologban az a sajnálatos — mór : >vább dr. Novák — hogy a maribe bánságnak egyetlen tisztvi­selőié s. ismeri a Muravidékre érvé­nyes magyar adminisztrációt, intézi te­hát az ügyeinket, ahogy tudja... ha pe­dig nem tudja, akkor sehogvansem in­tézi. Ha azután reklamálják, akkor át­teszi elintézésre a muravidéki zsupán­nak. Mert ilyen is. van. Hatodik éve lik­vidál már, de azért minden uj kormány is uj zsupánt nevez ki. Húzzák a szép fizetést, de maguk sem tudják, hogy hova, mire és kire terjed ki a hatáskö­rük. A maribori zsupán természetesen nem ismeri el a muravidéki zsupánt, de azért minden ügyet, amit nem tud elin­tézni, a muravidéki zsupánnak küld le elintézésre. — Ez az állapot mindenesetre tartha­tatlan és nem méltó egy ilyen komoly államhoz, mint Jugoszlávia. Ha a Bácsmegyei Napló valóban szol­gálatot akar tenni a muravidéki lakos­ságnak — mondotta befejezésül a volt kormányzó — akkor azt emelje ki külö­nösen a lapjában, hogy Muraköz lakos­ságának semmi köze a szlovénekhez. Mf eddig is azt akartuk... és a jövőben is azt akarjuk, hogy állítsák fel már azt a Podravszke oblasztot. A belováriból ké­rünk két járást, a zagoriaiból hatot és ez lenne az a sokat emlegetett Dráva­­vármegye. amely az egész adminisztrá­ciót egyesíthetné és ezt a zavaros pro­blémát végre egyszer mégis csak meg­oldaná I Kotzig Károly Nagyarányú kutatómunka indult a Vajdaság múltjának feltárására A noviszadi Történelmi Társulat meg­állapította munkaprogramját — Leg­közelebb megjelenik a Vajdaság tör­ténete s a németek és szerbek bácskai letelepedésének története Noviszadról jelentik: A nemrég meg­alakult Vajdasági Történelmi Társulat szerdán újabb ülést tartott dr. Sztanoje­­vics Sztanoje, beogradi egyetemi tanár, ismert történész, a társulat elnökének elnökletével és ez alkalommal megálla­pította munkaprogramját. A Történelmi Társulat elkészítette alapszabályait, amelyeket jóváhagyás végett felterjesz­tettek a belügyminiszterhez. Az alapsza­bályok szerint a társulat a szükséges anyagi eszközöket a vajdasági városok­tól, továbbá a bácskai és bánáti tarto­mányoktól kívánja segély alakjában megszerezni és évi költségvetését körül­belül 3—400 ezer dinárban irányozta elő. Rendes tagjaivá a történelemtudomány ama művelőit fogja megválasztani, akik sikerrel foglalkoznak a Vajdaság múlt­jának feltárásával, vagy nagyobb ér­deklődéssel viseltetnek a történelem iránt. Ezenkívül lesznek tiszteletbeli ala­­pitótagok is. A társulat minden hónap­ban ülést tart. A Történelmi Társulat iránt, nemcsak történészek körében, de az egész Vajdaságban nagy az érdeklő­dés. Dr. Sztanojevics Sztanoje elnök, aki egyúttal a »Nemzeti enciklopédia« szer­kesztője, előterjesztette a társulat mun­­katervét. A szervezési munkálatokon kí­vül össze kell gyűjteni mindazokat az adatokat, amelyek a Vajdaság történe­tére vonatkoznak, továbbá össze kell ál­lítani a Vajdaság történetére vonatkozó történelmi forrásokat, meg kell irni a vajdasági monográfiákat, ki kell adni fo­lyóiratokat. A szervezés és adatgyűjtés munkája már foylamatban van, dr. Kirüovics Di­­mitrije, a Történelmi Társulat titkára megbízást kapott, hogy összeállítsa a kórdőpontokat, amelyeket az egyes vaj­dasági városokhoz és községekhez kül­denek meg. Választ kérnek arra vonat­kozólag, hogy az illető városban, vagy községben, milyen történelmi értékű ok­mányok és történelmi emlékek (várak, romok stb.) vannak. A körkérdést már szétküldtük és arra rendesen beérkez­nek a kért válaszok. Sztefanovics Veii­­mir, noviszadi gimnáziumi tanár meg­bízást kapott, hogy dolgozza ki az 1903. évi anneksziótól 1918. végéig a háborús történelemnek a Vajdaságra vonatkozó adatait, gyűjtse egybe az erre vonatko­zó okmányokat és még írásba le nem rögzített, de közszájon forgó adatokat, adomákat, történeteket. Popovics Alek­­szander, noviszadi gimnáziumi tanár megbízást kapott a vajdasági bibliográ­fia megírására. Dr. Popovics Dusán, beogradi egyetemi tanársegéd fontosabb monográfiákat ir meg és gyűjt, össze. Dr. Popovics már elkészítette az erre vonatkozó tervezetet. Dr. Ivies Aleksza, szuboticai és dr. Radoisics Nikola ljub­ljanai egyetemi tanárok egybegyüjtik a történelmi forrásokat és megírják a Vaj­daság történetét 1526. a mohácsi vész óta. A szerdai ülésen elfogadták dr. Ivies Aleksza történelmi munkáját a Vajda­ságról és elhatározták annak kinyom­tatását. Hasonlóképen elhatározta a Történelmi Társulat, hogy Locz Miro­­szláv odzsacii polgári iskolai tanárt, aki megírta a németek és: szerbek bácskai, letelepedésének történetét és Klicin Mi-j tát beválasztják a történelmi társulat' tagjai közé.

Next

/
Thumbnails
Contents