Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-28 / 300. szám
2. oldal BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 1927 október 28 is, akik a vérengző Frank Mihályt lefegyverezték. Éppen ideje is volt, mert a föllieviilt ember talán halálra kaszabolta volna áldozatait, akiken így is súlyos sérüléseket ejtett. Frank Mihályt azonnal a csendörségre kisérték és kihallgatták. Frank mindent töredelmesen bevallott és azzal védekezett, hogy a harag annyira elfutotta, hogy maga sein tudta, hogy mit csinált. A csendőrség a kihallgatás után Frank Mihályt szabadonbocsátotta, mert szökésétől nem kell tartani, az eljárást azonban tovább folytatják ellene. A fasizmus semmivel sem jobb a bolsevizmusnál A Temps éles támadása a fasiszta uralom fennállásának ötödik évfordulóján Szerbiában milyen bíróságok illetékesek lakásügyekben. Goszár miniszter azt válaszolta, hogy ezt rendelettel fogják rendezni. A bizottság elfogadta azt a pótlást, hogy minden lakáspörben a pereskedő felek egyenlően viselik a perköltségeket. A 3—6. szakaszoknál élénk vita fejlődött ki. Az ellenzék élesen kritizálta a javaslatot. A bizottság a szakaszokat elfogadta, csak a 6-ilc szakasznál, mely a nem higiénikus lakásokra vonatkozik, fogadták el a következő pótlást: »... amig azokat ki nem javítják...« A többi szakaszt vita nélkül elfogadták. A vita végén dr. Kosztics Milán és dr. Beszárovics javaslatokat tettek, hogy kislakások építésével segítsenek a lakásínségen. Az ellenzék ilyen értelemben külön véleményt fog a parlament elé terjeszteni. A javaslatot végül tizenegy szavazattal hét ellenében harmadik olvasásban is elfogadták. Érdekes, hogy az ülés tartama alatt o háztulajdonosok egy csoportja behatolt a terembe és röpcédulákat osztogatott, de a csendőrök az elnök intézkedésére eltávolitották őket. Megegyeztek a radikálisok és demokraták a vajdasági jegyzői állások felosztásában A vajdasági radikális és demokrata képviselők között csütörtök délelőtt Párisból jelentik: A Temps vezércikkében foglalkozik a fasiszta uralom ötödik évfordulójával és végeredményben arra a következtetésre jut. hogy a fasizmus ugyanazokon az alapelveken nyugszik, mint a bolsevizmus. Mind a két irányzat ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik — irja a Temps — uralmának biztosítása érdekében. Úgy a fasizmus, mint a bolsevizmus párturalmat jelent, a szisztematikus politikai és erkölcsi elnyomást. A bolsevizmus a proletariátus, a fasizmus a nacionalizmus diktatúrája. A fasiszta nagytanács feltűnően hasonlít a kommunista párt központi végrehajtóbizottság'ához. Mind a két irányzat a demokratikus irányzat súlyos veszélyeztetését jelenti — fejezi be a Temps vezércikkét — a demokráciát azonban még sem fogja elnyelni sem a fasizmus. sem a bolsevizmus tengere, hiszen az emberi fejlődés mai stádiumában nem állhat fenn olyan modern társadalom, ahol a szabadságjogok telje’sen megszűntek. végleges megegyezés jött létre a vajdasági jegyzői és aljegyzői állások fölosztásáról. Sztankovlcs Szvetozár földmivelési miniszter kabinetjében volt ebben az ügyben konferencia, amelyen a demokraták részéről dr. Setyerov Szlávkó, a radikálisok közül néhány képviselő vett részt, A létrejött megegyezést a legrövidebb idő alatt végre fogják hajtani. Dr. Racics Szima szombori radikális képviselő délelőtt meglátogatta Vukicsevics miniszterelnököt, akivel hoszszabb beszélgetést folytatott azokról az elvekről, melyek szerint a demokraták meg akarnak egyeZni a vajdasági közigazgatási állások tekintetében. A miniszterelnök mindenben helyeselte dr. Racics álláspontját, aki azt az elvet tartja szem előtt, hogy a közigazgatási állások betöltésénél nem a pártszempontok a mértékadók és ha engedményeket keV tenni a demokratáknak, az ne sújtsa a korrekt közigazgatási tisztviselőket, hanem csak azokat, akik ellen komoly kifogások merülnek föl. A szombori kerületben egyébként a több mint nyolcvan jegyző közül a demokraták egy ellen sem tudnak olyan panaszokat felhozni, melyek indokolttá tennék elbocsájtásnkat. A véres mesgye Egy tor dal gazda sarlóval Ssseizurkálta szomszédját és feleségét Becskerekről jelentik: Izgalmas és véres esemény játszódott le Torontál-Torda bánáti községben. Frank Mihály és Biczók András mesgyésszomszédok, akik a mesgye miatt már régóta rossz viszonyban vannak, mert mindegyik azon az állásponton van, hogy a mesgye az ő telkéből egy darabot jogtalanul a szomszédjának juttat. A két rossz szomszéd legutóbb a mesgye szélén ismét összetalálkozott és mint rendesen, megindult közöttük a szócsata a mesgye miatt. A vitatkozás annyira kiélesedett, hogy Frank Mihály beszaladt házába és egy élesre fent sarlóval rároliant ellenfelére. A sarlóval egyenesen az arcába vágott Biczók Andrásnak, akit azonnal elborított a vér. Biczók nagyot kiáltott és elterült a földön, de az elvakult Frank Mihály csak tovább is vagdalt feléje a sarlójával, úgyhogy szeréncsétlen áldozatát több helyen megsebezte. A kiáltásra kijött Biczők felesége is, hogy urának segít- J ségére siessen, de már akkor a vértől megittasodott Frank Mihály teljesen elvesztette az eszét. Amint az asszonyt meglátta, azonnal rátámadt és a véres sarlóval nyolc-tiz helyen súlyos sebet vágott az asszony arcán, karján és a testén. A fámává megérkeztek a szomszédok Az árva Muravidék sok gazdáfa Muravidék lakossága nem akar a szlovénekhez tartozni, hanem ujj területi beosztást követel Csákovccről jelentik: A Muravidék lakossága mindmáig abban a tudatban élt, hogy Horvátországhoz tartozik és tiltakozni is készült a belügyminisztérium honát ügyosztályának beszüntetése ellen. A mozgalom kezdetén aztán kiderült. hogy a Muravidékhez, a horvát testvérekhez már régen semmi közük, miután több mint négy év óta a maribori szlovén oblaszthoz tartoznak. Ez a tény a legnagyobb elkeseredést váltja ki az egész Muravidéken és most minden követ, megmozgatnak, hogy a régi környezetbe visszakerülhessenek és a horvát testvérekkel újból egyesülhessenek. Muravidék közjogi hovatartozandósága kérdésében különben is oly nagyfokú kliáosz uralkodik, hogy ehhez hasonlót nemcsak Jugoszláviában, de az egész világon sehol sem találunk. Ezt legjobban az illusztrálja, hogy bizonyos adminisztratív ügyekben Muravidék majdnem minden nagyobb városnak alá van rendelve. így például, hogy mindjárt az elején kezdjük, közigazgatási tekintetben a maribori zsupátisághoz tartozik ugyan, de azért saját külön zsupánja is van Muravidékre kiterjedő hatáskörrel, Csákovec székhellyel. A munkafelügyelőség (Jeliében van, inig építészet és vizrendészet tekintetében Varasd alá tartozik. Ha tehát a Muravidéken házat akar valaki építeni, akkor a szolgabiró a maribori zsupánságtól; az építészeti referens pedig a zagrebi zsupánságtól száll ki a helyszíni szemlére. Az erdöfelügyelőség Mnrskaszubotún van, de az agrárreform alá tartozó erdőügyekben a zagrebi zsupánság intézkedik. A bányakimiivelési ügyekben Vörasdhoz tartozik, de bányapörökben már Belacrkva illetékes. • Egészségügyeit Ljubljanából intézik, az árvaszék pedig Szőmborban van. A szombori törvényszék csákoveci kirendeltségétől feiebbezet Ítéleteket a noviszadi felebbviteii bíróság és semmitöszék intézi egész Muravidékre kiterjedő illetékességgel. A muravidék! postahivatalok ma még Zagrebhez, de november 15-től már a ljubljanai postadirekció alá tartoznak. Adóügyeit Varasdon, pénzügyeit Zagrebban, vámügyeit Beogradban intézik, de alig van nagyobb város, ahova egyházi, tanitásiigyi, katonai vagy ehhez hasonló ügyekben ne tartozna. Ha egy nagyobb ház vagy telep építését akarják elkezdeni, a helyszíni szemlére egész kongresszus érkezik a különböző városokban székelő hatóságoktól kiküldött szakreferensekből. Muravidék legbeavatottabb ismerőjéhez, dr. Novák Iván volt muravidéki kormányzóhoz fordultunk útbaigazításért, hogy a Muravidék közigazgatási helyzetére némi világosságot deríthessünk. A volt kormányzó legprecízebb részletességgel adta meg a kért felvilágosításokat a következőkben: — Az uj állam megalakulása után — mondotta dr. Novák, — harminchárom kerületbe (oblaszt) osztották be az egész Jugoszláviát, kimondották azonban azt, hogy 'egy oblasztba nyolcszázezer embernél több nem tartozhatik. A mi Muravidékünknek tehát, — amely Jugoszlávia legsűrűbben lakott területe. — ilyenformán nem jutott hely a zagrebi kerületben, azért azt akartuk, hogy egy drávai oblaszt ot állítsanak fel var esdi székhellyel. En vezettem annakidején ezt az akciót. Agitáltunk, deputációkat vezettünk, azonban minden hiábavaló volt... Varasd város nem akarta a Drávavármegyét. Nem akart megyeszékhely lenni, pedig tudhatta, hogy mit jelent az egy város fejlődésére. Ma sem tudja senki, hogy mért ellenezték ezt az akciót, mintahogy ma sem tudja senki, hogy miért ellenezték a vasutat is. Igv azután Muravidéket a maribori szlovén obiasztlioz csatolták. Jóllehet a szlovénekkel semmi közösségünk nincsen. — Amikor a kormány engemet a Muravidék élére állított — folytatta a volt kormányzó — megbízott, hogy itt belátásom szerint intézkedjem. Én a lakosság érdekében a közigazgatás folytonosságát óhajtottam és elrendeltem, hogy az adminisztrációt továbbra is az eddig érvényben volt magyar törvények szerint folytassák. Felkértem a magyar Jegyzőket, hogy maradjanak helyeiken és garantáltam, hogy később sem fogjuk őket elküldeni. Bár ezt nekik a magyar kormány is megparancsolta, mind egy szálig, kivétel nélkül itt hagytak bennünket. Erre azután Horvátországból és Szerbiából küldtek ide tisztviselőket és... gondolhatja, hogy milyeneket. Mindenesetre nem a legiavát. Igv azután az. a furcsa helyzet állt most elő. hogy azokat a rendelctekct. amelyeket a maribori zsupán az olt érvényben maradt osztrák törvények szerint nekünk kiad, a csak a szerb közigazgatást ismerő horvát tisztviselői: a magyar törvények szerint próbálgatják végrehajtani. — Az adminisztráció tehát rövidesen: hivatalból: osztrák, de Jure: magyar, de facto: horvát. — Az "gesz dologban az a sajnálatos — mór : >vább dr. Novák — hogy a maribe bánságnak egyetlen tisztviselőié s. ismeri a Muravidékre érvényes magyar adminisztrációt, intézi tehát az ügyeinket, ahogy tudja... ha pedig nem tudja, akkor sehogvansem intézi. Ha azután reklamálják, akkor átteszi elintézésre a muravidéki zsupánnak. Mert ilyen is. van. Hatodik éve likvidál már, de azért minden uj kormány is uj zsupánt nevez ki. Húzzák a szép fizetést, de maguk sem tudják, hogy hova, mire és kire terjed ki a hatáskörük. A maribori zsupán természetesen nem ismeri el a muravidéki zsupánt, de azért minden ügyet, amit nem tud elintézni, a muravidéki zsupánnak küld le elintézésre. — Ez az állapot mindenesetre tarthatatlan és nem méltó egy ilyen komoly államhoz, mint Jugoszlávia. Ha a Bácsmegyei Napló valóban szolgálatot akar tenni a muravidéki lakosságnak — mondotta befejezésül a volt kormányzó — akkor azt emelje ki különösen a lapjában, hogy Muraköz lakosságának semmi köze a szlovénekhez. Mf eddig is azt akartuk... és a jövőben is azt akarjuk, hogy állítsák fel már azt a Podravszke oblasztot. A belováriból kérünk két járást, a zagoriaiból hatot és ez lenne az a sokat emlegetett Drávavármegye. amely az egész adminisztrációt egyesíthetné és ezt a zavaros problémát végre egyszer mégis csak megoldaná I Kotzig Károly Nagyarányú kutatómunka indult a Vajdaság múltjának feltárására A noviszadi Történelmi Társulat megállapította munkaprogramját — Legközelebb megjelenik a Vajdaság története s a németek és szerbek bácskai letelepedésének története Noviszadról jelentik: A nemrég megalakult Vajdasági Történelmi Társulat szerdán újabb ülést tartott dr. Sztanojevics Sztanoje, beogradi egyetemi tanár, ismert történész, a társulat elnökének elnökletével és ez alkalommal megállapította munkaprogramját. A Történelmi Társulat elkészítette alapszabályait, amelyeket jóváhagyás végett felterjesztettek a belügyminiszterhez. Az alapszabályok szerint a társulat a szükséges anyagi eszközöket a vajdasági városoktól, továbbá a bácskai és bánáti tartományoktól kívánja segély alakjában megszerezni és évi költségvetését körülbelül 3—400 ezer dinárban irányozta elő. Rendes tagjaivá a történelemtudomány ama művelőit fogja megválasztani, akik sikerrel foglalkoznak a Vajdaság múltjának feltárásával, vagy nagyobb érdeklődéssel viseltetnek a történelem iránt. Ezenkívül lesznek tiszteletbeli alapitótagok is. A társulat minden hónapban ülést tart. A Történelmi Társulat iránt, nemcsak történészek körében, de az egész Vajdaságban nagy az érdeklődés. Dr. Sztanojevics Sztanoje elnök, aki egyúttal a »Nemzeti enciklopédia« szerkesztője, előterjesztette a társulat munkatervét. A szervezési munkálatokon kívül össze kell gyűjteni mindazokat az adatokat, amelyek a Vajdaság történetére vonatkoznak, továbbá össze kell állítani a Vajdaság történetére vonatkozó történelmi forrásokat, meg kell irni a vajdasági monográfiákat, ki kell adni folyóiratokat. A szervezés és adatgyűjtés munkája már foylamatban van, dr. Kirüovics Dimitrije, a Történelmi Társulat titkára megbízást kapott, hogy összeállítsa a kórdőpontokat, amelyeket az egyes vajdasági városokhoz és községekhez küldenek meg. Választ kérnek arra vonatkozólag, hogy az illető városban, vagy községben, milyen történelmi értékű okmányok és történelmi emlékek (várak, romok stb.) vannak. A körkérdést már szétküldtük és arra rendesen beérkeznek a kért válaszok. Sztefanovics Veiimir, noviszadi gimnáziumi tanár megbízást kapott, hogy dolgozza ki az 1903. évi anneksziótól 1918. végéig a háborús történelemnek a Vajdaságra vonatkozó adatait, gyűjtse egybe az erre vonatkozó okmányokat és még írásba le nem rögzített, de közszájon forgó adatokat, adomákat, történeteket. Popovics Alekszander, noviszadi gimnáziumi tanár megbízást kapott a vajdasági bibliográfia megírására. Dr. Popovics Dusán, beogradi egyetemi tanársegéd fontosabb monográfiákat ir meg és gyűjt, össze. Dr. Popovics már elkészítette az erre vonatkozó tervezetet. Dr. Ivies Aleksza, szuboticai és dr. Radoisics Nikola ljubljanai egyetemi tanárok egybegyüjtik a történelmi forrásokat és megírják a Vajdaság történetét 1526. a mohácsi vész óta. A szerdai ülésen elfogadták dr. Ivies Aleksza történelmi munkáját a Vajdaságról és elhatározták annak kinyomtatását. Hasonlóképen elhatározta a Történelmi Társulat, hogy Locz Miroszláv odzsacii polgári iskolai tanárt, aki megírta a németek és: szerbek bácskai, letelepedésének történetét és Klicin Mi-j tát beválasztják a történelmi társulat' tagjai közé.
