Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-02 / 274. szám
1927. október 2 BÁCSMEGYEI NAPLÓ „ 27. oldal Az őszi divatkelme a krepp-satin Minden évnek, sőt csaknem minden szezónnak megvan a maga divatos kelméje. Az, ami jellemzi az egész .szezont 'az egész évnegyednek vagy az egész évnek a divatját. ^ Ezt a divatkelmét, mely oly döntő és ■Jellemző a szezónokra, igen nehéz kiválasztani, a nagy szabócégeknek alapos fejtörésébe kerül ez szezónról-szezónra. ■Mikor azután megállapodnak valamiben, 'ez többnyire végérvényesen uralkodóvá Is lesz abban az idényben. Úgy hozták divatba például a kasát, igy mondották ki ez idén nyárára a tarka kelmék divatját és igy dobják be az őszi szezónra divatkelmének a krepp-saíint. szerű, négyszögü nyak-kivágást. A sál A sál sohase megy ki a divatból. Most újból rendkívül felkapták; sportruhához éppúgy viselik, mint estélyi toaletthez. Hihetetlen sokféle változatban látni. Szép viselet, kedves; nincs egyetlen ruhadarab sem, amely annyira visszaadja viselője egyéniségét, mint a sál; kötési módja, színe: csupa egyéni kérdés s talán ez magyarázza divatosságát ma, amikor a nő egyéni akar lenni minden dolgában. A félhosszu őszi kabát Kockás angol kelméből készülnek ezek a rendkívül divatos őszi kabátok, amelyek nappali viseletre, strapára, utazásra vagy sportra egyformán elegánsak. Gombolásuk kétsoros, bőrövvel, rárakoit vagy oldalzsebekkel. A szabása ragián. szerű, de nem tulszéles; úgy hogy a kabát vonala teljesen egyenes. Ehhez a kabáthoz nagyon illik a magasszáru esőcipő, puha filckalap. vagy puha, vízhatlan kalap a kabát színében vagy ahhoz hasonló színben. TERE-FERE 'BS Bizonyos, hegy ez a választás szerencsés és jó. A krepp-satin anyagának puhaságánál, lágyságánál, rugalmasságú- . |nál és finom árnyalásainál fogva hallatíianul alkalmas arra, hogy a most divatos igloknis ruhákat belőle készítsék. A selyem minden előnyös hatása százszorosán ^érvényesül e kedves és szép kelmében. Aztán megvan az a hallatlan előnye is, ■'hogy a tompa és a fényes selyem kombinációit belőle lehet a legszebben megvalósítani, a fénylő és a tompa kreppsatin keverése egy toaletten elragadóan szép. ■ A krep-satin délutáni ruhák anyagául 'épugy divatos lesz, mint akár estélyi ruhának. Utóbbit azonban mégis ritkábban •készítenek belőle a nagy szabók s inkább a délután vagy estélyi ruhákhoz favorizálják. A következő divatsziliekben fogják viselni: mindenekelőtt feketében, ez a leghálásabb, mert a fekete szin nem unalmas, mindig időszerű és'tartós. Van azonban a krepp-satinnak ezerféle árnyalata. Igen szép sötét belga-színben, barnában, gesztenyeszin minden árnyalatában, vagy 'ama vörhenyes barna sziliben, melyben némi lilás árnyalat van éés amelyet manapság korinthi'sh színnek neveznek. Nagyon divatos lesz egy, bizonyos finom miindulzzöld szin, úgyszintén egy kissé zc’des árnyalatú kék szin, a peírol-szin. ;A lila minden árnyalatban megint kapós és elegáns, apármai ibolyaszintől a kardinális liláig, azonban a lilaszin kiválasztásánál nagyon kell vigyázni, mert nincs még egy szin, melynek annyira hadmótniában kellene lenni a viselője arcsziné;ve! haja színével, mint ép a lila. 1 Az újfajta krepp-satin ruhák mind gloknisok. Ezt a harangvonalat azonban különféle módokon valósítják meg az őszi divatban. Néha kis kűtőcskékhez hasonló rárakásokkal érik cl, máskor kehelyíormáju gloknikat szabnak a ruhára, sokszor pedig az aljat a derék alatt egyszerűen behúzott? n varrják, ami ugyancsak harangos vonalat ad. A legújabb efféle toalettek mintáit itt felvonultatjuk, mindegyiken a krepnsatln fénylő és tompa clda’lnak kombinációit is feltiin'etve. Az első ruha például jellemző arra, hogy bár glokn's, szabásának vonala azonban mégis egyenes; a harangszerüséget az elől, két o!dalt és hátul lévő köténykékkel érik el, amelyek föntebb keskenyek, alant szélesednek és ezzel adják meg a harangesést. .Ezek a köténvkék eg yszéles, derékon aluli, puhán fekvő és szép csattal egybevont övről függenek alá; az öv is, a köténykék is, az ujj lebertiyegje és a nyak beszegése a krepp-satin fényes oldalából készült. Remek ellentét, elegáns és nem mindennapi. Alapjaiban ugyanilyen a második ruha is. Ennél iS'a ruha anyaga a tompa szinii krepp-satin, a fénylő krepp-satint az álló gallérkánál, az ujjal; alsó részén, a két oldalt futó finom bcszegésen és a keskeny övnél használják fel. Ez a ruha is tc'jescn egyenes, csupán az öv és a leiekét futó beszegés közti aljrész két oldalt harangszabásu. A harmadik toalett vonalában még egyenesebb; felső része könnyed bluzszerü, ezt keskeny öv zárja le, a sima szoknyán pedig elöl és ké oldalt széles lerakás van. Itt is látni a fényes és a tompa kelme kevesedésének szép hatását; a fényes selyem, keskeny rárakások, rendkívül élznkitik és szépítik az egész ruha képet. Egy fehér vagy rózsaszín gázból készült virág disziti az egyAz éhes katona. Ez a jelenet egy angol katonai Kórházban játszódik le. Az ezredorvos a páciensnek többheti szigorú diétát ir elő. Csak tej, tej és semmi egyéb. Egy reggel, miután az ezredorvos látja a láz görbe lefelé robbanását, könnyű ebédet is engedélyez, sőt a katona olvashat is valamit. Szóval itt a lábbadás boldog ideje. A katona csillogó szemei előtt káprázatok jelennek meg, amilyenek Falstaíí előtt: ökörcombok, zsírtól csöpögő tálak, boroskupák., Délben az ápolónő hozza neki a levest. Egy kis lötty, alig jobb, mint a meleg viz. Más semmi. Csitija az ápolónő, hogy ez csak az első ebéd, legyen türelemmel. Miután vége van az ebédnek, az ápolónő megkérdezi a katonától, akar-e olvasni valamit. — Igen — mondja a katona keserűen. — Mit hozzák? A katona gondolkozik, aztán hogy stiisze-ü legyen s a vékony koszt összhangban maradjon a szellemi táplálékkal, igy szól: — Hozzon talán, kedves nővér, egy levélbélyeget. Majd azt olvasgatom. * Fills, a : nemzet kiül. A -háfcöru> ■ trtá»k PárisAak ez a jelszavat *r •' — Legyen a városunk igazán a világ fővárosa, a nemzetköziség góca. Ez pedig nemcsak. puszta jelszó A nemzetközi' testvériség politikáját különböző tudományos, emberbaráti tueken tetté is valósítják. Nemcsak arra ügyelnek, hogy Páris fényével. és szépségével magához édesgesse a turistákat, hanem hogy a szellem birodalmában viszszakapja régi vezetőszerepét. Szóval igazán épiíő, nemzetek fölötti ielkescdés hatja át őket. A Népszövetség védelme alatt megalakították »A szellemi együttműködés nemzetközi egyesületét.« Számos külföldi mecénás bőkezű adománya lehetővé! tette, hogy létrejöjjön »A nemzetközi egyetemi város«, mely az egész világból odasereg’ö diákokat befogadja magába. itt nemcsak elsőrendű ellátást kapnak a diákok, nemcsak szellemiekben tökéletesíthetik magukat, hanem testüket is művelhetik, amennyiben pompás játszószerek, tornacsarnokok állnak rendelkezésükre. A »Bienvenue francaises« arra szolgál, hogy méltó módon fogadhassanak külföldi tudósokat és írókat. »A fiatallányok otthonában« külföldi diáklányok kapnak olcsó, jó elhelyezést. A Carnegie és Rockefeller alapítványoknál pedig a történészek, régészek búvárkodását segitik elő. Versaiiles-ben most adják át a nyilvánosságnak »A nemzetközi akadémiát«, ahol a külpolitikával foglalkozók találnak hathatós támogatást. De ezenkívül alakulóban van a »Kertészek nemzetközi társasága« s a »Repülök nemzetközi köre« is. Hasonlóan működik a háború után is a Vöröskereszt is, mélynek a Velasquezsugáruton lévő palotájában állandóan folyik a munka. Ez a fehér palota nyomban főhadiszállása válik, mihelyt valamely nppet elemi szerencsétlenség sújt. Ötvennyolc nép van itt fölsorolva, melynek a Vöröskereszt központja szükség esetén bármikor rendelkezésére állhat. * Amerikai hírek. Kaliforniában, Berkeley-ben a hatóság furcsa módját találta föl annak, hogy büntesse meg azokat, akik elgázoltak valakit. Nemcsak a soííőrt vetik börtönbe, hanem letartóztatják masát a gépkocsit is, sőt egyszer és mindenkorra kizárják a forgalomból. A soííőrt a bizonyítékok sulya szerint fölmenthetik, vagy elitélhetik, de az az autó, mely valakit megölt, az állam tulajdonává válik s véres kerekei többé nem garázdálkodhatnak az uccán. Mindenesetre különös amerikai megoldása a közlekedési biztonságnak. Egyik amerikai cirkuszban mutogatnak egy óriás nőt, akinek a teste tele van tetoválva mindenféle képekkel. Valóságos körkép vonul végig az óriás nő hatalmas testén, vállain, karjain, combjain, az indián háborúk dicső idejéből, A tetoválás négy esztendei munkába került és 5000 pengőbe. , A cirkuszszolga nádipálcával kezében odaáll az óriásnff mellé s mint múzeumokban az idegenvezető, magyarázza a képek jelentőségét, míg az óriásnő jobbra-balra fordul. Ki meri állítani/ hogy Amerikában nincs becsülete a művészeknek? * Kőt snogl história. Hilaire Belloc, a jé.les Író Írországban utazván, egy- na,[$n í:;eí,é,;L P£y ir paraszthoz, hogy tejet kérjen tőle. Amíg a paraszt tejért ment, az író szeme . megakadt az almáriumon lévő. üvegdobozon, melyben egy darab tégla volt. meg egy hervadt rózsa. Mikor a paraszt visszatért, Hilaire Belloc megkérdezte őt: — Aztán minek tartogatja itt ezeket a holmikat? — Tessék nézni a homlokomat — válaszolt a paraszt. — Még mindig itt van ez a lyuk. Ezzel a téglával vertek fejbe. — De minek akkor a rózsa is? — Az a rózsa annak a sirján nőtt, aki fejbe vert engem — mondta a paraszt. * Glad Therefore törzsökös skót atyafi volt s igy fogához vert minden penny-t, minekelötte kiadta volna. Ha egy skót barátja, — aki természetesen ép annyira kucorgó, mint jómaga — egy nem eléggé fölbélyegzett levelet küld neki s két penny büntetést kell fizetnie érte. hetekig dul-ful haragjában. Még nagyobb volt fölháborodása, mikor egy ilyen bélyegzetten levelet kinyitván, csak ezt olvassa benne; —Jól vagyok. George. Glad Therefore sokáig töprengett azon. hogy álljon rajta bosszút. Végre előkeritett egy nagy deszkaládát, beletett egy óriási követ s föladta George címére utánvéttel. George az értékesnek tetsző küldeményért szívesen szúrta le az öt shilling portót, csak akkor ámult cl, mikor íölfeszitette a láda födelét. A kő alatt ezt az Írást lelte: — Kedves George, ez a kő esett le a szivemről, mikor megtudtam, hogy anynyira jól vagy. * Ectcrés szovejtékné’. Vörös Oroszországban a betörök leleményes uj módszerekhez folyamodnak. Moszkvában a rendőrség utóbb letartóztatott egy betöröbandát, melynek élén egy ócskaruhás, egy kintornás és három erőmüvész .vezérkedett. Az ócskaruhás föladata a földerítés, nyomravezetés volt. Házról-házra. járt kopott holmijaival, rongyokat vásárolva és eladva s közben terepszemlét tartott, megjegyezte magának a lakás elhelyezését, szemügyre vette, hói érdemes dolgozni. ! Mikor elvégezte munkáját, átadta helyét a kintornásnak. Ez azt tanulmányozta, hogy a leendő áldozatoknak érzékük van-e a verkli varázsa iránt. Mert aJihoz, hogy cselük sikerüljön, szükséges volt, hogy a lakók, valamint a kapus szeresse a kintorna szomorú muzsikáját. Ha a ház lakói a zeneszóra az udvarba tódultak és táncolni-énekelni kezdtek, a többiek munkába álltak: a három erőmüvész macskaügyességgel fölkuszott az emeletekre s az ócskaruhás vezetése mellett nyugodtan kifosztotta a lakásokat. A gonosztevők addig rengeteg kárt okoztak, épen a legszegényebb nép körében. Egymásután muzsikálták el a nincsetlenek utolsó párnáit, asztalait, ládáit, a verkli siralmas kíséretével. Amikor a betörök hurokra kerültek s a rendőrség vallatta őket, meggyöződéses kommunistáknak vallották magukat, kik a magántulajdont nem tisztelik. »Különösen akkor, ha ez a magántulajdon másoké.« A rendőrtisztviselő erre a kijelentésre kissé zavarba jött. Hiszen nekik is ez az elvük. * \ A tolvaj. Éjszaka van. — Mullinger — szól Mrs. Tawny — valaki jár az előszobában. Úgy hallottam, hogy ajtót feszegetnek. Tolvaj van itt. — Ugyan — mondja Mullinger Tawny még az álomtól ittasan — ne képzelődj édesem, mit keresne itt tolvaj, hiszen nincs semmink. — Ezt én is tudom édesem — siránkozik Mrs. Tawny — de a tolvajok netij tudják. Jaj, az Isten szerelmére , ébredj már. Az az ember bejött a szobába. Tolvajlámpa van a kezében. Mullinger már talpra ugrott, galléron ragadta a tolvajt. — 'Várj, fiam — szólt a feleségéhez — ne fáij„ A;4íi.,i,4e .^.pisztolyomat, ott van a bal fiókban. Helyes. Erre ráfogta a tolvajra a pisztolyt. Az kővé dermedt, mozdulni se mert. — Most pedig — mondta a feleségének — tarsd őt szemmel, míg felöltözküdöm. Mullinger egy-kettő alatt felöltözködött. Ismét galléron ragadta a tolvajt és dulakodva kimentek a folyosóra együtt. A lakás ajtaja becsapódott mögöttük. Künn az uccán Mullinger ur igy szólt a tolvajhoz: — Köszönöm önnek. Féléve vagyok már házas. Ez lesz az első szabad éjszakám ... És elindult íütyörészve egy bárba. ' * A mintaszerű bíró. A bírói pártatlanság hősi önfeláldozásáról ad hirt az amerikai néphumor. Egy sápadt, szőke fiatalember áll a törvényszék előtt. Önt azzal vádolják, hogy egy vasúti alagutban tiszteletlenül viselkedett egy hölggyel szemben. — Igenis. — Megcsókolta. — Igenis. — Aztán még egyszer megcsókolta. — Igenis. — Aztán harmadszor is megcsókolta. — Igenis. — A fölperes ezért a három csókért 20.000 dollár kártérítést követel. Hajlanió megiizetni? — Nem. — Miért nem? Ez egészen jogos. — 20.000 dollár, az sok. Csak 5.000-et iok. — De ha 20.000-et követel. — Sokallom. Nem ért annyit. — Hát mondjuk, hogy 15.000 dollárt ért meg. — Igen tisztelt biró ur, biztosítom, hogy csak 5.000 dollárt ért meg. Már öregecske volt, a bőre ráncos. Ön nem tudhatja. De én tudom. 5.000 dollárt szívesen adok. — Nem bánom — mondja ki az utolsószót a biró — legyen 10.000 dollár. Mert én mégis jobban tudom. Ez a hölgy tudniillik a feleségem.