Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-27 / 299. szám

16 OLDAL » ARA l1/2 PIWAR PoStarfna p!s6ena o g&ovomi BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVfiL évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, október 27. 299. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—88 Szerkesztősé? 5—18. 8—52, 378. _ Szerkesztősé?, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotlca Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. Zma] Jovln trg, 3. (Minerva palota) Közigazgatás és párturalom Nem nézzük, hogy ki mondja s nem keressük, hogy melyik párt kí­vánja: a legnagyobb helyesléssel fo­gadjuk azt a követelést, hogy az ál­lami közigazgatási szervezet ne le­gyen egyben pártszervezet is. A nyugati és keleti közigazgatási szervezetek rendszerét és szellemét voltaképen ez választja el egymás­tól. A mi országunk intézmények­ben, jogalkotásokban, közszellemben igyekszik a nyugati példákat követ­ni. Ez az igyekvés nem is meddő fá­radozás. A közszabadságok terén, az állampolgári jogok kiterjesztésé­ben, a választójog terjedelmében s gyakorlásának módjában, a földbir­tokreform elvi alapjaiban a nyugati demokrácia, a vallási tiirelmesség, a demokratikus közszellem, a társa­dalmi egyenlőség tekintetében pedig a tisztult liberálizmus aligha találhat állami, politikai és társadalmi beren­dezkedéseinkben kivetni valót. Sok olyan jogi intéményünk van, amivel szemben inkább a túlságos előreha­ladás, mint az elmaradottság kifogá­sát lehetne felhozni. A pártszervezetté alakított köz­­igazgatási apparátus rendszerét azonban még mindig nem adtuk át az átalakulás történelmi múzeumá­nak. Tagadhatatlan, hogy bizonyos vonatkozásokban enyhült a helyzet s javultak az állapotok, a megtar­tandó községi választások is remél­hetőleg az államigazgatás és köz­ségi élet nagy területén fogják or­vosolni a mai helyzet patologikus jelenségeit. Lehet-e azonban remél­ni, hogy az uralmon lévő pártok le tudnak mondani uralmuk megtartá­sának leghatékonyabb eszközéről? Lehet-e joggal várni, hogy a közér­dek oltalma bármikor eredménnyel követelheti meg a párturalomtól ezt az áldozatot? A rendszer eddig ez volt, tekintet nélkül arra, hogy melyik párt volt uralmon és melyik párt szorult az ellenzékbe: amelyik párt uralmon volt, az nem .tagadta meg magától a közigazgatás támogatását s amelyik párt kisebbségben maradt, az a párt csudálatos meggyőződéssel, el­szántsággal és eréllyel harcolt a köz­­igazgatásnak a párturalomtól való függetlenitéseért. Ma már nincs olyan ellenzéki pártunk, amelyik ne lett volna kormányon. (Anglia is el­jöhetne hozzánk parlamenti váltó­gazdaságot tanulni.) Mindegyik el­lenzéki párt tisztában van hát, mit jelent a hatalom birtoka és mit jelent azoknak a tisztviselőknek független­sége és politikai meggyőződése, aki­ket át lehet helyezni, akiket rendel­kezési állományba lehet tenni s aki­ket egyszerűen el is lehet bocsátani a közszolgálatból. A tisztviselő nem­csak dolgozni akar, hanem kenyeret is. A tisztviselői állás nemcsak disz. hanem kenyérkereset is. Minél rosz­­szabbak a gazdasági viszonyok, mi­nél kevesebb elhelyezkedési lehető­séget adnak a szabad pályák, annál kiszolgáltatottabb a tisztviselők osz­tálya, annál könnyebb támadást in­tézni a közigazgatási tisztviselők po­litikai meggyőződése ellen. Ez a rendszer azonban sohasem szolgálta az államérdekét, de nem szolgálta azoknak a kormányoknak uralma alatt se, melyektől a mai kormányzat leltár mellett örökölte. Az a tisztviselő, akit a szolgálati pragmatika nem véd, akit becsületes munkája és puritánsága nem tart meg állásában, aki nemcsak a fe­gyelmi törvény rendelkezéseinek szankciót érezheti meg, de aki poli­tikai okokból is elveszítheti állását és vele a maga és családja kenyerét, az a tisztviselő nem szolgálhatja munkabírásának és becsiiletsségének száz százalékával a rábízott köz­érdeket. Ha a tisztviselőnek materiá­lis érdeke fűződik ahhoz, hogy me­­lyi kormány maradjon uralmon, ak­kor, anélkül, hogy ezt megkövetel-1 Párisból jelentik: A Titanic :Isfilyedé­­séhez hasonló katasztrófát jelentenek Buenos-Airesből. A buenos-airesi rádió­­állomás szerdára virradó éjjel S. O. S. jeleket fogott a Bahia felé haladó Prin­­cipessa Mafalda olasz luxus-gőzösről amelyeket a hajó rádióállomása adott le. A Princlpessa Mafalda luxusgöziis közölte a rádiójelentésben, hogy a hajó 1300 utasával elsülyedöfélben van. A hajó segélykérő rádiógrammjait a kö­zelben tartózkodó gőzösek is felvették és teljes gőzzel siettek a sülyedö hajó. segítségére. A Principessa Mafalda az olasz Navi gazione Qenerale Italiana legnagyobb gőzöse Hajótértartalma 26.000 tonna. A gőzös október 11-íkén induit Ge­novából és menetrend szerint szer­da este kellett volna Rio de Janeiro­­ba megérkeznie. A Principessa Mafalda óránkint tizen­nyolc tengeri mértföld sebességgel ha­ladt és a Genova—Rio de Janeiro utat tizennégy-tizenöt nap alatt tette volna meg. A hajó százötven méter hosszú, ti­zenhét méter széles, húsz méter magas és húsz mentőcsónakja van. Borzalmas jelenetek a sülyedö hajón A Principessa Mafalda segélykérő je­leire öt oceánjáró érkezett a szerencsét­lenség színhelyére, amely mintegy százharminc tengeri mértföldnyire volt délkeletre Bahiától. A hajó segítségére érkező gőzösök között volt a Formosa nevű francia, az Athéna német, az Ava'un nevű angol gőzös és két brazíliai tehergőzös. A Principessa Mafaldának körülbe­lül ezerbatszáz utasa volt, akik kö­zött igen sok volt az Argentínába Igyekvő kivándorló. A Formosa érkezett elsőnek a sülyedő nék tőle, óhajtatlantil is a kormány kortesévé szegődik. Ha a tisztviselő­nek félni kell attól, hogy végezze bár munkáját a legtöbb tudással s ernyedetlen szorgalommal, szolgál­ja bár a közönség érdekeit önfelál­dozó önzetlenséggel, még is el kell hagynia dolgozószobáját, ha a kor­mány, mely őt kinevezte, lemond, úgy a tisztviselő sem mentesítheti magát a saját magáról való gondos­kodás legemberibb kötelességének teljesítése alól. A balkáni példák elég tanúságot szolgáltatnak amel­lett, hogy milyen veszedelmeket, mi­lyen közkárt okozhat a tisztviselők örökös kicserélésének rendszere.1 Nem lehet puritánságot, önzetlensé­get és hozzáférhetetlenséget köve­telni attól a tisztviselőtől, aki nem lehet abban biztos, hogy ha becsület­tel végzi dolgát, öreg korára nyug­dija megmenti az éhenhalástól. Csodálatos önfeláldozás példáit mutatják tisztviselőink, hogy meg tudták őrizni a maguk és az ország szeplőtelen hírnevét. Ez a példátlan önfeláldozás azonban jutalmat kö­vetel a tisztviselőknek és biztonsá­got továbbra is államunk jóhirének. De csak a közigazgatásnak a párt­uralomtól való tökéletes függetleni­­tése adhatja meg ezt a jutalmat és ezt a biztonságot. Elsülyedt egy oceánjáró és 500 utas a tengerbe fulladt A „PrlracSpessa Mafalda4* borzalmas szerencsétlensége — A hajó Genovából ezerháromszáz utassal Rio de Janeiro felé tartott és Brazília közelében zátonyra futott — A gőzö? segélykérő szikra­jelzéseire angol és francia hajók siettek a mentésre — Nyolc­száz utas megmenekült Jugoszláviái kivándorlók is voltak, az elsülyedt hajón hajóhoz és ez vette fel fedélzetére a megmenekült utasok nagy részét. A fran­cia gőzös szikratávirata szerint mindössze hétszázhusz utast sike­rült kimenteni a tengerből, a többi hatszáz ember a hullámokba ve­szett. Különösen sok fedélközi utas sitlyedt cl a hajóval. A hajótöröttek egyrésze mentőcsóna­kokon és deszkadarabokon igyekezett menekülni, mások uszóöwel ugrottak a vizbe. Leírhatatlan jelenetek játszódtak le menekülés közben. Az utasok egy részét álmából verte fel a vészhir, hogy a hajó sülyedőben van mások a hajó tánctermében szórakoztak Pillanatok alatt mindenki a fedélzeten tolongott és a halálfélelem kétségbeesé­sével igyekezett menekülni.. A hajó ka­pitánya és személyzete hiába próbálta a rendet fenntartani, a sülyedö hajó mentöcsónakjai kö­rül élethalálharc fejlődött ki a hajó. töröttek között és több menföcsó-Zátonyrafutás okozta a hajó katasztrófáját A brazíliai tengerészeti minisztérium több, cirkálót küldött ki a katasztrófa szín-1 helyére. A gőzös túlterheltsége hoz­zájárult a katasztrófához Rio de Janeiróból érkező újabb jelen­tések hirt adnak arról, hogy az »Empire* Star« angol gőzös jelentése szerint legalább nyolcszáz a megmenekül­tek száma és közel ötszáz utas ve­szett a tengerbe. Minthogy azonban a Pricipessa Mafalda segítséget kérő szikraieleit igen sok hajó felfogta és mind a katasztrófa szín­helyére sietett remélhető, hpgy más hajókon is van­­oak menekültek. A szerencsétlenség amerikai időszámí­tás szerint kedd este hét órakor, közép­­európai időszámítás szerint szerdára vir­radó éjjel egy órakor történt. A szerencsétleuságet az okozta, hogy a hajó egy tengeralatti szik­lára futott és léket kapott. A tengernek ez a része tele van ten­geralatti szirtckkel és zátonyokkal. A szerencsétlenség idején a tengeren süni köd volt és valószinüleg e miatt futott zátonyra a Principessa Mafalda. A hatalmas gőzös percek alatt el­­sülyedt. A gépterembe bezúduló viz kazánrobbanást idézett elő, ami még gyorsabbá tette a szerencséi­­lenség lefolyását és megnehezítette a bajó utasainak menekülését nak felborult; mert százával kapasz­kodtak a csónak peremébe. Estélyi ruhás hölgyek és szmokingos urak térden állva könyörögtek szegény kivándorlóknak segítségért. A hajó sze­gény fedélközi utasai, főképp a kiván­dorlók között voltak sokan, akik a leg­nagyobb veszély pillanatában szegényes cókmókjukat és batyujukat is a fedélzet­re cipelték és azt is meg akarták men­teni Az izgalmak következtében a me­nekülök közül többen megörültek, néhányan pedig öngyilkosságot kö­vettek el. Anyák, gyermekeiket, gyermekek szülőiket keresték kétségbeesve, amikor azonban a motorcsónakon való menekülés lehetősé­ge felmerült, az emberek egymást le­gázolva igyekeztek életüket megmenteni és sok asszonyt és gyermeket agyonta­postak. A szerencsétlenül járt gőzös utasai kö­zött volt, hír szerint, Giggly Benjamin, a világhírű tenorista is, aki világkörüü tournéra utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents