Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-26 / 298. szám

1927. október 26. bXcsmeoye* napló 5. oldal Az egyetemi zavargások ügye a magyar parlament előtt Pakots József tette szóvá a tüntetéseket a képviselőház ülésén — K^ebels­­berg kultuszminiszter nem Ígért szigorú eljárást a zavargók ellen, ele hang­súlyozta, hogy a numerus clausus revízióját nem az egyetemi ifjúság, hanem a parlament fogja eldönteni — „Külpolitikai okok parancsolják a numerus clausus revízióját“ — mondotta Klebelsberg Tovább folynak az igazoltatások az egyetemen Budapestről jelentik: Az egyetemi if­júság körében még mindig nem állt hely­re a nyugalom és az egyetemeken kedden is tovább tartottak az igazoltatások és a különböző bajtársi egyesületek to­vábbra is tüntetnek a numerus clausus reformja ellen. Úgy a központi egyetem Szerb-uccai kapuja előtt, mint a böl­csészeti fakultás Muzeum-köruti épüle­tében és a József-műegyetemen is to­vább folytak az igazoltatások és a hely­zet csak annyiban változott, hogy a zsidóvallásu egyetemi hallgatók a hétfői események után kedden nem jelentek meg az előadásokon és igy újabb verekedések nem vcltak, csupán az Üliöi-uton, az Iparművészeti főiskola előtt volt összetűzés, ahol több egyetemi hallgató megverte Göndör Bertalan főiskolai hallgatót, akit súlyo­san bántalmaztak. Göndör orvosi lát­leletet vétetett fel sérüléseiről és bűn­vádi feljelentést tett támadói ellen. Az egyetemek körül kettőzött rendőri őr­szemek cirkálnak, amelyek minden cso­portosulást feloszlatnak. Az egyes bajtársi szövetségek veze­tőségei bizalmas tanácskozást tartottak a numerus clausus enyhítése elleni tün­tetések előkészítéséről és ezeket a tün­tetéseket az egyetemi hallgatók, az ed­digi hirek, szerint, meg is valósítják. * Kedden a debreceni egyetemen is zavargá­sok voltak. A jogi karon a botrány a tettlegességig fajult és az egyetemi hallgatók Neumann Károly joghallgatót megverték. Igazol­tatások voltak az orvosi karon is. A szegedi és pécsi egyetemen teljes rend van. a Ház egész sereg mentelmi ügy­ben hozott c'ysn döntést, bogy a szociáldemokrata képviselők men­telmi jogát nem függeszti fel. mert zaklatás esetét látta fennforogni, így Vancák János 23 mentelmi ügyét, Szabó Imre 26, Peyer. Károly 8, Reisin­­ger Ferenc és Popper Sándor egy-egy mentelmi ügyét tárgyalták és a mentel­mi bizottság valamennyiben a zaklatás esetét látta fennforogni és azt javasol­ta, hogy a képuiselőház ne függessze fel az illető képviselők mentelmi jogát. Szabó Imre ellen, többek közt, Zadra­­vec püspök által indított és a frankhami­sítás! üggyel kapcsolatos 14 perben kér­ték a mentelmi jog felfüggesztését, de n képviselőház minden esetben a zaklatás tényét állapította meg. Pakots József a kormány erélytelensége ellen Napirend után került sor az egyetemi tüntetések ügyére. Pakots József demo­krata szólalt fel a tüntetések miatt és rámutatot arra, hogy amikor a kormány a numerus clausus re­víziójával a konszolidáció uj oszlo­pait kívánja lerakni, akkor nem lehet tűrni, hogy az egyete­mek körül bujkáló és a gyűlölet tüzet ál­landóan szító bujtegatók befolyására az egyetemi ifjúság tüntessen. Azt a kérdést intézte a kormányhoz, őszintén kivánja-é végréhájtani ä'mimerüs clausus revízió­ját, vogy tovább is tűri, hogy rendsze­resen’ jzgás'áátíálv a revízió éllen. Hang­súlyozta, hogy a jobboldati sajtó állan­dóan izgat és ha a miniszterelnök el tud járni a baloldali sajtó ellen, akkor járjon el a jobboldali sajtó ellen is, amely ve­szélyezteti a nemzeti érdekeket és osz­tályellenes izgatást hirdet. Ellenzéki ál­láspontja mellett meg kell állapítania azt —■ mondta Pakots — hogy a kormány halad a jog és az igazság felé. de azt látja, hogy a kormány nem tauusit kellő erélyt. Pakots beszédét a jobboldalon Maller István állandó közbeszólásokkal zavarta, úgyhogy az elnök végül is rendreutasitot­­ta. Pakots azzal a felszólítással fejezte be beszédét, hogy a kormány tartson rendet az egyetemen és óvja meg az országot a külföld hamis megítélésétől. A kormány biztosítsa a tanulás rendjét az egyete­men, de azzal szemben, aki ezt megaka­dályozza, lépjen fel kíméletlen szigorral. Pakots beszédét az ellenzék hosszan­tartó tapssal fogadta. Klebelsberg szeretetteljes szigort ígér Gróf Klebelsberg Kunó miniszter nyom­ban válaszolt a felszólalásra és kijelen­tette, hogy arra nem tud ígéretet tenni, hogy az egyetemi ifjúsággal szemben me: nem engedett szigorral fog fellépni, mer az ifjúságot minden körülmények között szeretni kell. de ez nem jelenti azt, hogy rendet ne teremtsenek az egyetemen. Ha a pedellusok nem bizonyulnak elegendőnek a rend fenntartására, akkor igénybe kell venni a rendőr­séget és ha komoly rendbontás tör­ténné, azt szeretetteljesen, de teljes s/'gorral kell elnyomni. A numerus clausussal kapcsolatban Kle­belsberg csak annyit mondott, hogv a Ház várja be az erre vonatkozó törvény­­javaslatot, kijelentette azonban, hogy act a jogot senkitől sem veheti, cl. hogy tör­vényes kereteken belül kifejezést ne ad­jon a javaslat elleni ti'takozásnak, ami még nem jelenti azt, hogy a kérdést Gó­lyavárban döntik el. Vita a »Nagyasszony« körül Petrovácz Gyula kereszténypárti szó­lalt fel ezután és sérelmezte, hogy Buda­pest nccáin ok nélkül brutális rendörat­­takők folytak és véres támadást intéztek az egyetemi ifjúság ellen, holott az sem­mi egyebet nem tett. mint azt a jogot gyakorolta, hogy tetszésének, vagy nem­tetszésének adott kifejezést. Az esemé­nyek kezdeményezője, az ominózus Szo­­nicry-drrab — mondotta Petrovác — és az is természetes, hogy az ifjúság, amely a numerus clausus revíziója által saját létét látja veszélyeztetve, állást foglal a revízió ellen. Klebelsberg kultuszminiszter válaszolt Petrovác- felszólalására is és kijelentette, hogy ezek az izgalmak nem merültek volna fel a Nefitzcti Színház körül, ha a közönség a tényállási tisztán látta volna. Szomory Dezső darabját* a Nemzeti Színházban 125-ször adták, magát a »Nagyasszonyt« 35-ször. nem lehetett tehát feltételezni, hogy a darab felújítása ekkora recenzust kelt. Bethlen miniszterelnök válaszolt ezután Petrovác felszólalásának a rendőrségre vonatkozó részére és a leghatározottab­ban megcáfolta, hogy 3 rendőrség ta­pintatlanul és jogtalanul járt volna el. A rendőrség teljes joggal járt el. mert az az egyetemi hallgató, aki meg­sebesült, tettleg is inzultálta a rendőri készültség egyik tagját, az pedig nem volna tanácsos, hogy a kormány a rend­őrségnek olyan utasítást adjon, hogy keztyüs kézzel járjon el azzal, aki a rendőrséget inzultálja, mert ez egyet jelentene a rendőrség destruálásával. A képviselőház ülése ezzel véget ért, az egyetemi tüntetések ügye azonban továbbra is napirenden marad a parla­mentben, mert szerdán Petrovác Gyula kereszténypárti interpellál az ügyben. Ooyd Georg békeszózata Az angol liberálispárt vezére a ć jíte s lia,í a,Lma,Sí lc^s35í?r^^l ^ ^ a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletbe «tartását követeli A tüntetések ügye a parlament előtt Az egyetemi tüntetések kedden fog­lalkoztatták a parlamentet is. Az iilés megnyitása előtt, főleg egyssgespáríi képviselők és újságírók vették körül a folyosón Klebelsberg Kmió kultuszmi­nisztert és érdeklődtek az iránt, hogy a kultuszkormánynak mi az álláspontja a tüntetésekkel kapcsolatban. Klebels­berg kijelentette, hogy most, amikor a külföld hangulata egyre jobban meg­nyilvánul Magyarország mellett, nem szabad megengedni, hogy Magyaror­szágnak ezt a jó hírét kompromittálják s rámutatott arra, hogy a numerus clausus rendezését kül­politikai érdekek parancsolják és ezek miatt a kormány nem veheti! figyelembe azt, hogy egyes körök ellen-! kező befolyást akarnak gyakorolni. Kle- j belsberg kérte a képviselőket és újság- j Írókat, hogy az eseményeknek ne tulaj- j donitsanak nagyobb jelentőséget, mert I a numerus clausus ügye semmiesetre sem a boulevarden, hanem a parlament­ben fog eldőlni. Közeledés a kormány és a j szociáldemokraták között Mig a folyosón ez a beszélgetés folyt.; benn az ülésteremben mentelmi ügyeket tárgyaltak. Nem érdektelen az a tény, hogy milyen feltűnően megváltozott a kormány­párt magatartása és felfogása a szo­ciáldemokratákkal szemben, ami a mentelmi ügyek kezeléséből is megállapítható. Eddig' csak kivételesen volt eset arra, hogy egy szociáldemo­krata képviselő jogának felfüggesztését a parlament megtagadta volna, kedden | azonban a mentelmi bizottság javasla­tára Londonból jelentik: A népszövetségi egyesület hétfőn közgyűlést tartott, amelynek legkiemelkedőbb pontja Lloyd George beszéde volt. A közgyűlésen el­nöklő Gilbert Murray egyetemi tanár felszólított mindenkit, hogy támogassa Llóyd George-t. hogy benne tisztelhes­se az utókor a világbéke eredmények­ben gazdag építőmesterét. Lloyd George nagy beszédbén arra utalt, hogy az európai viszály kodások és hábo­rús előkészületek azt az érzést kel­tik. begy újból megismétlődhetik az 1914. évi katasztrófa, ha nem kerekedik felül a józan ész. A nyugtalanság főoka az — mondotta Üoyd George —, hogy semmibe se veszik a leszerelés ügyében ígéreteket. Európa tele van háborús lehetőségekkel. A háborús bonyodalmak oka a határ­konfliktusokban van, amelyeket csakis békés utón, a Népszövetség keretén be­lül lehet megoldani, még pedig csupán olyan időpontban, amidőn az európai hatalmak leszerelése ténnyé Vált. — A Népszövetség hibásan értelmez­né feladatát — folytatta Lloyd George — ha nem volna hajlandó a békeszerző­dések ellen felhozott panaszok ügyében pártatlanul igazságot szolgáltatni. Rendkívül súlyos háborús veszély Európára a békeszerződések túlsá­gosan szigorú alkalmazása is — mondotta Lloyd George — amivel szemben a kisebbségek jogait védő határozmányokat eddig még egyet­­legy esetben sera alkalmazták lojá­lis módon. A szövetséges hatalmak részéről tulaj­donképen szószegést jelent a legyőzött nemzetekkel szemben az a körülmény, hogy a legyőzött nemzetekre ráerősza­kolták a leszerelés végrehajtását, amivel szemben a szövetséges ha­talmak eddig egy lépést sem tettek a leszerelés megvalósítása ielé, holott erre vonatkozólag a legyőzött nemzeteknek ünnepélyes ígéretet tettek. A tegyőzött nemzeteknek együttvéve is alig van 250.000 főnyi hadseregük, ami­vel szemben a szövetséges hatalmak Európában tízmillió katonát tartanak fegyverben. Arról, hogy Európában rendszeres döntőbíráskodás kezdődjék, mind­addig szó sem lehet, amíg nem haj­tották végre a lefegyverzést. A Balkán — folytatta Lloyd George — amely 1914-ben lángra gyújtotta Euró­pát, tovább is állandó tűzfészke Euró­pának. Az elkeseredett, sarokba szorí­tott véres Oroszország sötét árnyként lebeg Európa .felett. Nagy veszélyt jelentene ugyan Szovjeto: oszországnak az európai nagy nemzetek közösségébe való visszatérése, de a veszedelem sok­kal nagyobb, ha Oroszország kívül marad a nemzetek közösségén. Déleurópában is rengeteg robbanóanyag halmozódott fel. Egyre-másra követnek el politikai bűnöket és épen itt van már az ideje, hogy megalakuljon a politikai tűzoltóság, amely eloltja a háborús le­hetőségek tűzfészkeit. Ma még olyan generáció él, amely kifáradt a háború­ban — fejezte be beszédét Lloyd George — és ismeri a háborús borzalmakat, rö­videsen azonban uj generáció nő fel, amely csak filmről ismeri a háborút és amelynek a háború szenzáció lesz. A nagy lelkesedéssel fogadott be­széd után az ülés határozati javaslatot fogadott el, amely annak a vélemény­nek adott kifejezést, hogy a fegyverke­zések nagyarányú korlátozása és csök­kentése nemcsak az angol világbiroda­lomnak, hanem az egész világnak élet­­szükséglete. Akció a koronanyuodijasokért A magyar radikális klub intervan­­ciőra késiül A pénzügyminiszter, mint ismeretes, j hat hónappal ezelőtt rendeletet adott ki a j koronanyugdijak dinárra való átszámító : sáról, eddig azonban még egy nyugdíjas j sem kapta meg az uj illetményeket. En­­, uek elsősorban az az oka. hogy a nyug j díj átszámításához sok okiratot keli be­szerezni, amelyet ugyan bélyegmentesek de azoknak a beszerzése nagy időt vesz igénybe. Még nagyobb baj. hogy az öreg nyugdíjasok legnagyobb része nem bírja teljes mértékben az államnyelvet és igy a szükséges okmányok beszerzése költ­­j ségessé válik számukra. A szubotical nyugdíjasok és nyugdijasnök ügyét most Szántó Gábor dr., a magyar radiká'is klub elnöke vette pártfogásba és a ma­gyar radikális klubnak erre a célra szer­vezett irodája minden szubotlcai nyug­díjas ügyében tanácsot ad és eljár. Az érdekeit nyugdíjasok délutánenkint 4 • fi óráig kereshetik fe! ilyen ügyekben a klubirodát, amely szerdától kezdve az Alekszandra-ucca sarkán levő volt Wed­­rál-vendéglő külön helyiségében van.

Next

/
Thumbnails
Contents