Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-23 / 295. szám
1927. október 23 12. oldal BÁCSMEGYÜ3 wmjb FILM A bugyi és egyéb német filmek Végre egy jó német film. Nem is jó, kitűnő. A Phoebus megfilmesítette Carl Sternhelm hires színpadi szatíráját, A bugyl-t, s ami ritkán szokott megtör, ténni, a müfaü halmazállapot-változás nem ártott meg ezúttal a darabnak. Werner Krauss-t idáig nem tartottam nagy művésznek, de — be kell Ismerni — tévedtem, a legkülönbek közül való. Sterheim gyilkos csúfolódását a német filiszterről Werner Krauss olyan tökéletesen át tudja vinni mozgásba és ritmusba, hogy ezzel az alakításával bejegyezte a filmet Az aranyláz, a Potemkin, a Madame Dübarry és a filmgyártás eddigi nyolc-tiz komoly értéke mellé. Van egy jelenete, vasárnap, frissen borotválkozva, kipödört bajusszal peckesen, jóllakottan, elégedetten átmegy a szobán: ezt a járást nem lehet soha elfelejtem. Pár lépéssel karakterizált egy embert és egy nemzetet. A chaplini kacsázás mulatságos, de nem jelent semmit. Ebben a feszes biztonságban, ahogy Krauss — minden bohóckodás nélkül — végigtalpal a szőnyegen, véres gúny .van, a »Deutschland über alles« egész elbizakodottsága. A többi szereplő meg sem tudja közelíteni, de egyik sem rossz. Jenny Juso, a kis polgárasszony, aki a vasárnapi szagos mise után elveszti a bugyiját s ezzel magára tereli az uralkodó-her. cég figyelmét, — ez a darab alapötlete — nagyon kedves és nem több. A rendezés olyan jó, mintha amerikai lenne. V '■ . * De a többi német film! Biich Waschnek, akinek nyári Gottfried Keller-filmje egészen jó volt, újból Lee Parynak rendezett egy filmet. önagysága, a világrekorder, ez a cime. 'Sportfilm, mert most divattj,ajt,s vannak a sportfilmek, a szőke Lee egy uszónőt játszik benne. \ Úszni tud. Játszani nem. ~ (, De a bajuszát se vétette le. A hősszerelmes, Adalbert von Schlettow, enyhén molett. Nincs egy jóképű, férfias megjelenésű szerelmes színész az egész német filmiparban. Illetve van. De azok statisztálnak. A rendezők nem veszik őket észre. banks is ennek a publikum-rétegnek dolgozik s mégis visz valami értéket legponyvább filmjeibe is, de nem lehet mindenki Fairbanks. Ugyebár? A rejtélyes éjszaka cimü filmnek egyébként az a legfőbb hibája, hogy teljesen és tökéletesen hiányzik belőle minden eredetiség. A kalandor film nem esetem, de ha már valaki ilyet csinál, csinálja ötletesen és ne kopirozzon. Azt, ahol mindenféle hátborzongató dolog történik, körülbelül negyvenszer meg. filmesitették már. Nem lehet egy uj ötletet kitalálni? * A legtermékenyebb filmproducensek egyike Reinhold Schänzel, aki kitűnő színész, közepes rendező és csapnivaló filmíró. Sajnos, hiú embet és nem tud letenni arról a gyönyörűségről, hogy rossz darabokat írjon magának s azokat személyesen rendezze. Uj filmje, aminek a címét igy valahogy lehetne lefordítani, Hűséges mind a sírig, derb komédia, elég mulatságos, de nehézkes, ötlettelen. Schünzel egy ligeti hintáslegényt játszik benne ,— szabadon elővezetve a Liliom-ból — akit különböző félreértések következtében gazdag bécsi kereskedőnek néznek s ebből komikus szituációk adódnak elő. (A színész-szerzők speciálitása a helyzetkomikum. A ripacs kitör az Íródból: nincs szive elmenni a legócskább hatáslehetöség mellett sem.) A film legkomolyabb értéke Rosa Valetti. Ez a kivénült kabaréénekesnő egészen nagy művész. A ringlispil öreg tulajdonosnőjét játssza, aki szerelmes a hintáslegénybe. A legmélyebb tragikumot érzékelteti a tökéletes egykedvűségével. Más színésznő a kezét tördelné sírna, a haját tépné, Valetti asszony egykedvűen ül. Irtózatos fájdalmat és kétségbeesést tud kifejezni — faarccal. * Amerikában divatba jöttek a háborús filmek, hát a németek is háborús filmet csinálnak. Könnyű lovasság a cime. Az amerikai háborús filmek pacifisták. A német háborús film: operett. A hadnagy ur, magyar huszár, beleszeret Galíciában az ellenséges alattvalónőbe. Van a filmben árulás, támadás, ágyuharc, rabbi, — a szerző, dr. Alfieri Manó ügyesen összekeverte Biró Lajos Hotel Imperiál-l&t Bródy Sándor Lyon Leójával. A szereplők rossAik. Elizza la Porta néha egész élettelen, néha viszont túlozza a gesztusait. André Matíoni gyenge huszárhadnagy és még gyengébb színész. Ragyogó viszont az öreg rabbi szerepében Albert Steinrück. Egy kicsit mindig egyforma, de mindig kitűnő. Sok ötlete, megfigyelése van, de viszont egész évben egyfolytában filmezik és minden este színpadon játszik. Rablógazdaság egy elsőrangú színészi értékkel. * Steinrück játssza a főszerepet a Plüsch és Plümovski cimü filmben is, amit Norbert Jacques rossz regényéből írtak át filmre. A darab cselekménye abszolút sablon, de olyan tempó van a rendezésben, hogy a vászonra kényszeríti a figyelmet, hiába ellenkezik a néző a leánykereskedö-miliőből merített ostoba történet ellen. Steinrück egy kétlaki leánykereskedőt alakit a darabban, egy szivtelen lélekkufárt, aki otthon erkölcsös és jámbor családapa. Társa Ernst Deutsch, ez a nagyszerű művész, aki a másik leánykereskedőből formál csodálatosan ellenszenves figurát. * Fleck I. és Fleck L. két filmrenderő, még pedig férj és feleség. Hogy melyik a feleség, az L.-e, vagy pedig az I.? — azt nem tudom. Egy leány a népből, ez a cime a műnek, amely II. József császárnak egy suszter leánya iránt táplált odaadó szerelmét tárgyalja. Vadonatúj ötlet, mert II. József ezelőtt kizárólag mosónőkbe volt szerelmes s a cipészet körébe vágó hölgyeket, elég helytelenül,. mellőzte. Na most a Fleck-házaspár jóvoltából ez a csorba is ki van küszöbölve. A darab—valószínűtlen, közönséges és buta. Más hibája nincs. A rendezők: két Fleck-suszter. A főszerepeket Harry Liedtke és Xenia Desni játsszák. Miért ne? (-) Izgalmas hajsza Páris uccáin egy menekülő apacs után Páris, október. y * Pestről importálnak egyet, valami Fekete nevű fiatalembert, aki Ráday Imre néven lett Ufa-sztár. Ráday valószínűleg németesebben hangzik, mint Fekete. Egyszerre két darabban hozták ki, az egyiknek Donald Westhof harca a cime, a másikét elfelejtettem. Megnézhetném egy újságban, de nem érdemes. Leégett. öt év óta nem volt ilyen bukás Berlinben, mind a két darabot sietve leszedték a premiermozik műsoráról, az elsőt még játsza pár elszántabb kültelki mozi, a másodikat azonban betehetik a jégszekrénybe. Erről eszembejut a cime, valami ilyen volt: Asszony a szekrényben. A szekrény okvetlenül benne volt a címben, de hogy a szekrényben mi volt, asszony-e, vagy más, azt már nem tudom. Ráday mindenesetre nem elveszett ember. Lesz még kórista a budai színkörben. Az isten is annak teremtette. * A nő ébredése a cime a Beba Palast uj filmjének. Arról szól, hogy ha egy serdülő lánynak gyereke születik, az kissé kellemetlen. Nem lehet azért azt mondani, hogy a darab érdektelen lenne, de azt se, hogy érdekes. Főleg, ha azt vesszük, hogy három szerzője is van, Fred Sauer, — aki rendezte — Walter Wassermann és dr. Kurt ThomaHa. Együtt nyögték ki. A női főszerepet Grete Mosheim játsza, Harry Liedtke uj felesége. Szép és nagyon ügyes. # Nem lenne e'egáns dolog Harry Pielt levágni. A ő filmjei speciális publikumnak készülnek s a közönségnek ez a valóban nem legfelső rétege meg van vele elégedve. Igaz, hogy Douglas Fair— Fogják meg! Hirtelen felpattan a kis szajnaparti bistró ajtaja és mint a nyíl, kirepül rajta egy ember. Dúlt arcú, szőke, karikalábu, középtemetü, rongyos. Vakon, habozás nélkül rohan előre. Mögötte hatásos csoportkép: a korcsmáros és a vendégek dühödten hadonászva, arcukon vastag elképedés, akár a mámor, amelyből még nem ocsúdtak fel. Hallatlan, valaki meglopta őket! Ép olyan emberi ábrázata van, mint nekik, ép úgy evett, ivott, röhögött, ki hitte volna... — Fogják meg! Tolvaj! Az egész uccát mozgósítják, a sietős járókelők megfeledkeznek kötelességeikről, a bankról, irodáról, randevúról, mindenki a menekülő után veti magát, aki Nurmit is megszégyenítő gyorsasággal nyargal Pris uccáin át. A rendőr ott hagyja posztját, a villamoskalauz a villamost, a kereskedő a boltját, mig a sofför a- taxiján próbálja űzőbe venni az elvetemültei, aki vétett a társadalom eilen. — Fogjátok meg! — Gyilkos! A tolvaj úgy surran át a hídon, mint az árnyék, színpadias térdgörbületekkel, közbe néha visszapillant és rekedten íelkacag. Mit visz? Mért fut ilyen lélekszakadva, kétjcarját a mellére szorítva, hogy ki ne ugorjon a szive? Az életét menti, a még hátralevő pár esztendőre szóló lélegzeteket, hisz egyszer csak őt nkakoncsipi a Nagy Rendőr, aki nem tesz kivételt becsületes ember és tolvaj között. Az egyik középületen óriási betűkkel a büszke forradalmi jelszó: Liberté! Egalité! Fratemité! A vágtató tolvaj rápillant és nevethetnékje támad, ö már eljátszotta a szabadsághoz való jogát, rá nem érvényes ez a szabály. A hídhoz támaszkodva két apacs áll, biztatóan intenek a menekülőnek és látni rajtuk, hogy drukkolnak érte. Hopplá! Bekerítették! Két teherautó közeledikszemközt, elzárják előtte az utat. Ó, ha most hirtelen elsötétedne az ég! Vagy földrengés támadna! A nagy rumliban talán megfeledkeznének róla... Állítólag szoktak csudák történni... Itt van például annak a kis paraszílánynak, Jcanne D’Arcnak az esete... — Állj! Revolvercsövek merednek rá. Utolsó ugrásra lendülnek az izmai, aztán elernyed és a legvadabb izgalomból átcsap az apacscinizmusba: — Na tessék, zabüljatok fel! És nyújtja a két kezét a bilincsek felé. A teherautóról éles sípjel hallatszik és a fehérkabátos rendező a hangszóró tölcsérből ordítja: — Elég! Vége a felvételnek! A rendőrnek öltözött színész pedig lelkendező szeretettel öleli át a verejtékező tolvajt: — Pompás voltál barátom! Nagyszerű! Az egész uccát megbolonditottuk! Aztán ők is felülnek a teherautóra az operatőrök mellé. KömM Jókai és Igaz Regény. A Nyugat október 16-iki száma egyszerre két olyan irodalmi mü közlését kezdi meg, amely az olvasók legszélesebb rétegeiben tarthat számot rendkívüli érdeklődésre. Egyik Színi Gyula müve, aki regényében Jókai életét Írja meg, másik Tér. sánszky J. Jenő »Igaz regény« c. müve, amelyben az iró saját életét dolgozza fel. A szám egyéb szépirodalmi tartalma: Móricz Zsigmond remek történelmi novellája (A vaskereszt), Rédey Mária novellája és Révész Béla miniatűrje, Moüináry Gizella és Missik Endre versei. Eszmecsere címen uj rovatot nyit a Nyugat. A rovat gazdag tartalma: Ignotus és Tóth Aladár vitája az uj magyar szellemről Babits »Halálfiai« c. regénye kapcsán, Adorján Andor »Az istennő rózsái« c. cikke arról, hogy a magyar sajtó mennyire német szemüvegen át szemléli a francia eseményeket és Sinkó Ervin elmélkedése »Nagy költőnek való téma« címen a marnei csata rekonstrukciójának tervéről. Az irodalmi rovatból ki kell emelni Tersánszky J. Jenő cikkét Karinthyról és Marsovszky Miklósét Paul Valéryról, egyéb irodalmi aktualitásokkal Kárpáti Aurél, Sándor Imre, Aszlányi Károly, Ignotus és Francois Gachot foglalkoznak. Kosztolányi Dezső az olasz bábszínházról, Elek Artúr Rippl-Rónairól és fiatal művészekről ir. A szám ára 20 dinár. Negyedévi előfizetési dij 100 dinár. Aki októbertől előfizet, a január-októberi háromnegyedév számait féláron kapja. Főbizományos: Pravda, Beograd, Kn. Michailova ul. 19. KOZMETIKAI TANFOLYAM Inteiiigsns hölgyöket 6 hét alatt önálló kozmetikusnak kiképezek Levélben! megkeresésekre válaszolok Váradiná Pataki Aranka kozmetikai lllízelo Budapest, VII., Erzsébet-körut 8. arám Úsű divatcikkek fé fi és női gyapjuharisnyák, keztyük, mellények, poullowerek, ingek, nyakkendők sál .Te legolcsóbb árban Klopfer Ignácnál (Hús-piac) __________________6901 Kozmetikai intézet állandó orvosi vezetés és felügyelet alatt Subotica, Ciril-illttod trg I ‘ 5 villany- ás lénykezalés ** Bőr- ás szépségápolás \
