Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-02 / 274. szám

20. oldal BÄCSMEGYE1 NAPLÓ v 1927. október 2. .vonzott, deleli und Gleich gesellt sich gern. Az örökszépnek kultusza csábit téged idegen tengerekre, ma­gas hegytetőkre és Hellász klasszi­kus ege alá, ahol megelevenül szá­modra a héroszok kora és testet ölt a régi monda. Ott szeretsz lenni, ahol tiszta és mocsoktalan a levegő. A végtelen vizeken, ahonnan távol minden, ami emberi lárma és földi próza, az alpesek magasain, ahová nem látszik el a hiú társaság fonák­sága, s a délszaki ég nyájas ég bol­tozata alatt, ahol ciprusok árnyában, fehér szobrok között uj életre kél a homéroszi hősök regényes világa. Ott érzed magad otthon, e magas szférákban, ahol a természet telje­sen szűzies s a Szépnek eszménye imádságként rezg a tiszta levegő­ben. — Jól mondod, Lajos. így érzem s igy élvezem a Természet fensé­gét, amely messze fölülmúlja a leg­ragyogóbb udvarokét. De hát, ha igy megérted a kedvteléseimet, mért nem követed a példámat? Én is gyű­lölöm a- Spektakel-t, az etikett ráb­­törvényeit s a szenteskedést, amel­lyel a nagyvilági élet jár együtt, de nem vonulok tőlük egészen magam­ba vissza. Nincs, unalmasabb valaki, mint önnönmagának az ember. S te ilyen társaságban élsz, Lajos, mig én a költészet szárnyán repülök a világi élettől az erdők méla csönd­jébe s az óceán hangtalanságába. Óh, mért nem menekülsz te is ide? Akkor talán meggyógyulhatnál, La­jos! — Te is betegnek tartasz, Eliz? — Én is az vagyok. Mindenki az, aki kerüli az embereket, akiket egy­más számára teremtett az Isten. De te betegebb vagy, mint én, mert ön­magadba menekülsz tőlük. Ez a leg­rosszabb szanatórium, fiam. — Belátom, hogy a kettőnk kü­löncsége közt a tiéd az okosabb. De nem tehetek róla. Semmire se tudom elhatározni magam, ami a passziói­mon túl van., — így hát, szegény barátom, az életviteled állandó tápot ád annak a gyanúnak, amellyel a viselt dolgai­dat nézik. Próbáld emancipálni ma­gad? — Mitől? — A magad különösségeitől. A nőgyülölettől és emberkerüléstől, fő­i, x~ trXl+riImpact móniaríf n 1 ^ DINNYESZELET:.. Irta: Somlyó Zoltán Ezüst tálon egy szelet sárga dinnye fekszik egy nő előtt; a magvas dinnyebél húsának mályvaszinén a gyenge őszi napfény betegen oszlik el... A nő a dinnyeszelethez nyúl, lakkfényii körmére vigyázva; kis kagylóbul cukorport hint rá S a szája jóízűen rándui. Vékony pengéjű éles kését a dinnye mély belébe vágja S a csemegét nyelvére ejti a csillogó villa hegyével... Nyeldeklője alatt a vajszin fiatal bőr hullámba szökken; mandolavágásu szemén az élvezet langy könnye bágyad. Es egyre fogy a dinnyebél S a kikapart zöld héjj-szelet úgy leng, inog az ezüsttálon, mint a kerek nagy tengeren egy árva, gyenge, karcsú csónak, amelyből egy hajótöröttet a mély vizár magába rántott... Kik lesznek az Egyesül'-Áliamok I •••? • neon.« on elnokjeloltjeir Irta: dr. Seitmann R zső képpen pedig költekezési mániádtól] — Te vagy az egyetlen halandó ezen a világon, aki büntetlenül állít­hatja, hogy pazarolok. Mikor a pénz­ügyminiszterem fogta ezt rám, pisz­tolyt szegeztem a mellének s lemon­dásra kényszeritettem. — Mindent szívesebben hall az ember, mint az igazságot. — Tőled ezt is meghallgatom. — Beismered hát, hogy igaz, amit mondtam? — Most beösmerem, de holnap vagy talán egy félóra múlva már visszaesek. C’est plus fort que moi, kedves cousine. Építeni fogok, amed­dig uralkodók. — Lajos, vigyázz! Előbb fogsz fölhagyni az uralkodással, mint gon­dolod. — Ha nem építhetek kedvemre, az uralkodás se kell. — Már is visszaestél, Lajos... Fáj a szivem, hogy nem tudok segí­teni rajiad, szegény öcsém. Holnap utazom. Nem jössz egyszer Bécsbe vagy Pestre? — Eszem ágában sincs. Nem érde­kel senki és semmi. Hiszen tudod, Rudolfod esküvőjére se mentem. Mit csinál a jó fiú? — Boldog. Csak soká legyen az! Isten áldjon hát, Lajos. Szomorúan jöttem s még szomorúbban búcsúzok, mert látom, hogy boldogtalanabb vagy náiamnál is. Add át bucsuiid­­\ üzletemet a stahrembergi tónak, leányéveim e szép emlékének. — Én is szeretem ezt a tavat, s néha ellenállhatalan vágyat érzek, hogy beletemetkezzek. — Vigyázz! Nekem azt jósolták valamikor, hogy egy tó lesz a vég­zetem. — Nekem nem jósolta senki, de gyakran úgy érezem... A kezedet csókolom, Éliz. Jóllehet, még nyolc hónap választja el az Egyesült-Államok népét a hiva­talos elnökj elöléstől, amely 1928. má­jusában esedékes, mégis az amerikai sajtó hónapok óta állandóan előtérbe helyezi ezt a valóban nagyfontosságu eseményt. Coolidge elnök ugyanis nem' régiben egy vermonti fürdőhelyen olyan kijelentést tett, amellyel kétértelműsé­ge miatt az egész világsajtót heteken át foglalkoztatta, annál is inkább, mert Coolidge jógbehütött puritán termé­szete és hallgatagsága régóta közis­mert. Ezért hatott meglepetésszerűen az a kijelentése, hogy nem kívánja ma­gát jelöltetni a következő elnökválasz táson. (»I do not choose to run for Pre­sident in 1928.«) Sokan e kétértelmű ki­jelentést rögtön úgy értelmezték, hogy Coolidgenak nincs ugyan kedve egy cél­talan választási kampányba idő előtt belemenni, de viszont a republikánus párttal se szállna szembe, ha az első helyen őt jelölné. Ha pedig igy áll a do­log, akkor ez a dodonai kijelentés az amerikai alkotmányt valóban Súlyos pro­bléma elé állítaná. Az Egyesült-Államok alkotmánytör­ténetéből ismeretes az a tény; hogy két periódusnál hosszabb időre egyetlen el­nököt se választottak, sőt nem is jelöl­tek hivatalosan. Az Egyesült-Államok alkotmányának Írott szövege nem tenné lehetetlenné a harmadik választást se, I azonban egy jogszokás egyenesen kizár­ja azt. Mikor Washington, aki két perióduson át elnök volt, harmadszor is jelölni kí­vánták, visszavonult virginiai birtokára, a jelölést nem fogadta el, hogy ezzel precedenst szolgáltasson utódainak. A negyedik elnök az Egyesült-Álla­mok legnagyobb és legszimpatikusabb államféríia, Thomas Jefferson nem csu­pán kitért az uj jelölés elől, hanem azt részletesen meg is okolta s ez irányú írása, jóllehet az tisztára magánfeljegy­­zés, mégis az amerikaiak előtt mint az alkotmány sarkalatos pontja él máig. M elóit ennek mai jelentőségét megem­­liteném, csupán arra akarok még utalni, hogy a lefolyt százötven év alatt még a következő esetekben volt szó folyta­­tő'agos harmadik jelölésről, u. m. Ma­dison. Monnroe, Grant és Ropsewelt eseteiben, de valamennyinél már a hi­vatalos jelölés előtt elálltak ettől a terv­től. Mindezen alkalmakkor Washington és Jefferson példáira hivatkoztak az ál­­'imtogászok. Ahogy a jelenlegi elnök, Coolidge ki­fejtette vermonti faluiában a fent idézett mondatot, azt a szakértők rögtön úgy fogták fel, mént a tradíció félre lökésé­nek szándékát, noha Coolidge első el­nöklése nem választás, hanem ez alel­­nököt jogszerűt megillető hivatalátvétel utján történt. Azonban, aminthogy Roo­­seweltet nem lehetett harmadszor je­lölni, úgy a jelen esetben is az alkot­mány szellemébe ütközőnek tartja azt' Butler és mások, akik Jeffersonra hi­vatkozva méltán félthetik az államot a caesarir.mus szellemétől, amelytől Jef­ferson annyira óvta polgártársait. A do­log tehát alkotmányjogilag úgy áll, hogy Coolidge az írott alkotmány szerint je­lölhető, de jelölése sebet ütne a száz­ötvenéves tradíción. Minthogy Coolidge éppen a nagy trösztök kedvence, ennél­fogva a szavazásnál igen erős ellen­zéke volna. Az amerikai és angol sajtó szerint a jelöltek két kategóriára oszlanak, u. m. első- és másodosztályú jelöltekre. Előb­biek volnának a következők: Dawes, Lowden, Hughes, Hoover, Longworlh és Smith, utóbbiak: Borah, Johnson, Watson és Morris szenátorok. Nézzük meg tehát közelebbről, kik a világ leg­nagyobb hatalmú államának elnökjelölt­jei napjainkban. Dawes alelnök nevét eléggé ismertté tette a róla elnevezett tervezet, mely a jóvátételi fizetéskötelezettségekre vonat­kozik. Karriérje meglehetősen amerikai izü és jellegű. Korán ügyvéd lett és egé­szen fiatalon a pénzügyi államtitkárság­hoz került, miután előzőleg Mc. Kinley egyik* főkortese volt. Később óriási vál­lalatoknak lett ügyésze, a világháború­ban pedig a front mögé küldték gaz­dasági szakértőnek. A minőségben el­sőrendűnek bizonyult és ügyvéd létére generális rangot kapott. Népszerűsége meglehetősen nagy s máris rengeteg kép gondoskodik róla, hogy a Dawes-pipák terjesztése ciánén elnökjelölését forga­lomba hozza. Minthogy azonban az al­elnöki méltóság a hagyomány szerint a politikailag túlságosan ambiciózus fér­fiak jégretételét jelenti, nem lehet túl­ságos nagy reménysége a választáso­kon, bár a trustfőnöknek bizalmas em­bere. Hogy ale’.nökből elnök lehessen, mindig az elnök idő előtti halála szük­séges. Hughes, Charles Evans, (ejtsd Juz) jelenleg a legfelsőbb héttagú-bíróság egyik chief-justice. 1916 óta állandóan elnökjelölt, 1921—24 közt pedig külügyi államtitkár volt. ö is a trustöknek meg­bízható, kedvelt embere, konzervativ­­republikánus. Eredetileg ügyvéd és egyike a legkiválóbb gyakorlati jogá­szoknak. Népszerűsége majdnem sem­mi. Hosszú, szikár, szakálas alakja és a humor iránti érzékenysége, túlzott komolysága nem tud egységes szimpá­tiát teremteni számára. Mig az északi republikánusoknál jelölése majdnem bi­zonyos, addig a dél és nyugat állandóan ellene vannak. A legutóbbi választáson állítólag azért bukztt meg, mert egv san-franciskói körútja alkalmával egy hotelbe szállt veszedelmes ellenlábasá­val, Johnsonnal, aki tüntetőleg távol tartotta magát tőle s nem mutatkozott vele együtt a nép előtt. A szavazásnál kitűnt ennek a fogásnak a hatása. Hughes a választás éjjelén abban a tu­datban feküdt le, hogy már megválasz­tották, mert az Atlanti-államok szava­zatainak majoritását kapta. Reggelre azután kitűnt, hogy 13 szavazat hiá­nyával bukott meg s ezt a hiányt Kali­fornia és környékének szavazatai okoz­ták. Hughes jelenleg 62 éves és saját kijelentése szerint »magas korára való tekintettel« szintén »nem kívánja« — a jelölést. Hoover, (ejtsd: Huvör), Herbert Ch. a harmadik posszibiüs jelölt. Egyike az amerikai közélet legtiszteletreméltóbb és legkiválóbb jelenségeinek. Élete a meg­­szakitásnélküli munka láncolata. Komoly­sága, egyéni és közéleti tisztasága csu­pán nagy tehetségével vetekedhet. Hoo­ver quäker szülőktől származik és Ms gyerek korában árvaságra jutott. Erede­­tileg bányamérnök volt s Ausztráliában, I Birmában és Kínában fejtett ki igen je- I lentékeny szakmunkásságot. A világhá­borúban a termelés és elosztás legfőbb intézője lett, a világháború után pedig, mint az amerikai segélyezés organizálója Bécsben működött s rendkívüli szimpátiát és elismerést szerzett neki úgy szakéra telme, mint humanitása. Észak-Francia­­országban és Belgiumban tiz millió em­ber segítését ő intézte. 1920 óta kereske­delmi államtitkár (miniszter) és köztudo­mású, hogy az utóbbi hét év kormányá­nak egyetlen markáns egyénisége. Elmé­letileg is több kiváló szakmunkát irt, sőt feleségével együtt Agricola német huma­nistának a bányászatról irt müvét ő for­dította le latinból angolra. Személye a legnagyobb tiszteletnek örvend s ezt fo­kozta a Misziszippi-áradás károsultjai között kifejtett nagyarányú jótékonysági tevékenysége, amely a szavazásnál is visszhangra fog találni. Állítólag Coolid- I ge is őt látná legszívesebben utódjául. I Egyetlen nagy baj és akadály megválasz­tásánál az, hogy ő, aki a legnagyobb élő organizátor, a politikával annyira nem törődött sohasem, hogy elfelejtett gon­doskodni saját híveinek organizálásáról. Legtekintélyesebb szószólója Ford. Jelenleg az Egyesült-Államok legnép­szerűbb embere, akinek legnagyobbszá­­mu szavazatra van kilátása, Smith Al­fred, vagy mint népszerűén hívják Al­fred Smith, Newyork állam kormányzója Ellentétben az clőbiekkel, ő a demokra­­ta párt egyik jelöltje. Jelölésének pusz­ta lehetősége már valóságos forradal­mat idézett elő a sajtóban, mert ez az első eset az Egyesült-Államok fennállá­sa óta,, hogy katholikust fognak jelölni. Tudniillik Smith nemcsak katholikus, ha­nem vallásához szigorúan ragaszkodó' katholikus is. Mint szegény ir szülők gyermeke, Newyork legszegényebb ne­gyedében született és nőtt fel. Igazi self-mademan, aki rikkancsból lett new*t yorki kormányzó. Népszerűsége New-; yerkban olyan mértékű, mint aminő' Rooseweltté volt. Az óriási létszámú szegénynegyedek a szavázatok millióit fogják juttatni személyének, felekezeti tekintet nélkül. Smith ellensége az ah koholtilalomnak, ami-csak fokozza nép­szerűségét. Ellenfelei szerették volna kimagyarázni az alkotmányból, hogy; katholikus mivolta lehetetlenné teszi je­lölését, de ez a felfogás a jelölésnél min­den bizonnyal kudarcot fog vallani. Minthogy a Ku-Klux-Klan és a puritánok, de meg a déli demokraták is ellene dói* goznak, megválasztása valószínűtlen. ] Az objektiv angol lapok szerint a sok elnökjelölt közül Lowdennek, Illinois-ál­­lam kormányzójának vannak a legko­molyabb kilátásai az elnöki méltóságra, mert ő gondoskodott olyan organizáció­ról, mely a szavazatszedéshez múlhatat­lanul szükséges. Annál érdekesebb, hogy; semmi más tevékenységéről nem tud­nak, csupán arról, hogy az elégedetlen farmereket meg tudta szervezni. Némely, más jelöltnek, mint Borahnak, Long­­worthnak és Butlernek régóta ismert ne­ve van, de köztük csak Longvorthnak, Roosewelt veiének vannak komolyabb esélyei. Főkortesei: felesége, aki még mindig rendkívül népszerű és az ame­rikai felsőbb társadalom vezető egyéni­sége, továbbá Mc. Cormick szenátor öz­vegye. Borah szenátor viszont Öméltóságá­val és politikai intaktságával tűnik ki. ö a külügyi bizottság elnöke a szená­tusban s ehhez képest befolyása a kül­politikára döntő súlyú, azonban, bár hí­vei mindenütt vannak, pártja nincs or­ganizálva és igy jelölése esetén sem tudják megválasztani. Borah a leszere­lés és a női szavazati jog régi hive, de ellene van a döntőbíróságnak. N. Murray Butler, a Columbia-egyetem pedagógia tanára, egyike a legagilisabb politikusok­nak. Végül Hiram Johnson kaliforniai szenátor a legismertebb intrikusok közé tartozik, akit 1912 óta folytonosan jelöl a republikánus párt egyik frakciója, Népszerűsége a vadnyugaton Igen nagy, de eddig csak negativ eredményeket tu­dót felmutatni, ö szokta elbuktatni a többi, neki nem tetsző republikánus elv­barátait, miközben ő is rendszerint megbukik.

Next

/
Thumbnails
Contents