Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-21 / 293. szám

2. oldal 1927 október 21 BÁCSMEGYET WAPLÖ különböző követeléseket támasztanak a k;'-:::f*zgfttásl állásokra vonatkozólag. A ;z«boticai kerületben hat jegy­ző?, a szombor! kerületben egy iő­­szóigabiról, nyolc jegyzői és két aljegyzői, a noviszadi kerületben egy főszolgabírói, tíz jegyzői, a úélbánáti kerületben két löszolgabirói, tiz jegyzői, a felsöbánáti kerület­ben két főszolgabírói és tizenkét jegyző! állást követelnek a vajdasági demokraták. Megalakult a parlament tisztikara A parlament csütörtöki ülésén a ház­szabályok értelmében megtörtént a par­lament elnökségének megválasztása. Bojovics Dragutin radikális indítvá­nyozta. hogy korelnöknek Szelios Jocát válasszák meg, akinek javaslatára négy ideiglenes jegyzőt választottak és három •szavazási ellenőrt sorsoltak ki. Tiz perces szünet után lefolytatták a titkos szavazást, amelynek eredménye a következő: Leszavazott összesen 299 képvise­lő. Ebből 188 szavazat Pcrics Nin­kóra, 100 pedig Markovics Pera de­mokratára esett, 11 szavazólap üres Volt. Az eredmény kihirdetését a radikáli­sok egyrésze tapssal fogadta, mire az ellenzékről közbekiáltották: — A kisebbség tapsol! Kétszázhatról leapadtak száznyolcvannyolcra! Szépen haladnak! Kobasica: A kisebbség tapsol, de a többség választ. Perics Ninkó azonnal elfoglalta az el­nöki széket és rátértek a két alelnök megválasztására, amelynek eredménye a következő: Leadtak 292 szavazatot, amiből Markovics Pera demokrata 192 Hrasznica Halil bég muzulmán 192, dr Síbenik Sztankó Radics-párti 91 és dr, ,Kramer Albert független demokrata 91 /szavazatot kapott. Eszerint Markovics Péra és Hrasznica Hali! bég lettek a parlament alelnökei. A titkárok választásánál Regyanin József klerikális 187, Popovics Dirnitri­­je radikális .184, dr. Stevcsics Milán de­mokrata 283, Valter Lujó radikális 186 szavazatot kapott és igy ezek lettek a parlament titkárai, mig a többi szavazat a következőképp oszlott meg: Bacsinics Rude Radics-párti 91, Koszanovics Pri­­bicsevics-párti 91, Kokanovics földmives­­párti 91, Uzunoyics Nikola Volt minisz­terelnök 1 és Plvko független demokrata í szavazatot kapta-k, 8 szavazólap üres vótt._ ’ V" ■' ' •*' ■ Az uj alelnökök elfoglalták helyeiket, mire Perics Ninkó rövid beszédet mon­dott.­— Képviselő urak! — kezdte beszédét, de Radics István közbeszólt: — Most- már parlament vagyunk! Penes (folytatja): Köszönöm a bizal­mat és kérem, támogassanak kötelessé­gem téljesitéSében. Én a házszabályok­hoz és a parlamenti gyakorlathoz fogok mindig ragaszkodni, a nép javát és a par­lament tekintélyét tartva, szem előtt. A parlamentre nagy feladatok és intenzív jirnnka vár ... Az az óhajom, hogy a parlament munkája legyen termékeny. Végül bejelentette, hogy a parlament megalakulásáról nyomban értesíteni fog­ja a kormány elnökét és ha választ kap arra nézve, hogy őfelsége mikor fogja megnyitni a parlament uj ülésszakát, ak­kor meg fogja állapítani a legközelebbi ülés napját. A legközelebbi ülés napirend­jére nézve azt a javaslatot tette, hogy azon válasszák meg az állandó bizott­ságokat. Az ülés félegy órakor ért véget Vukicsevics miniszterelnök meg van elégedve Az ülés után a képviselők megállapí­tották, hogy a tizenegy üres szavazó lap a demokratáktól ered és hogy a radiká­lisok részéről is többen hiányoztak. Ma­ga Vukicsevics miniszterelnök kijelentet­te, hogy az eredménnyel meg van elé­gedve. Egy radikális miniszter olyan ki­jelentést tett, hogy a Pasics-csoport tagjai is mind le­szavaztak Perics Ninkóra, sőt azt követelték, hogy az ő szavazó­céduláikat jelöljék meg, hogy utólag meglehessen állapítani, hogy leszavaztak Perics Ninkóra. Valószínűnek látszik, hogy Markovics Péra elnökségére egy demokrata képviselő is szavazott. A vajdasági radikális kép­viselők konferenciája A vajdasági radikális képviselők csü­törtök délután Lalósevics Jócó elnökle­tével konferenciát tartottak. A konferen­cián jelen voltak a Vajdaságban meg­választott miniszterek is: Szubotics igazságügyminiszter és Sztankovics földmiveiésügyi miniszter. Az ütésről csak Nincsics Momcsiio, Kosztics Milán és a két magyarpárti képviselő marad­tak távol. A konferencián elsősorban a községi választásokról volt szó. Popovics Dáka ismertette a kérdést. Utána Racks, La­­losevics, Sztankovics földmiveiésügyi miniszter és Szubotics igazságügymi­niszter s más képviselők szólaltak fel. Szóba került a demokratáknak az az igénye is, hogy az eddiginél nagyobb mértékbeli' részesüljenek a közigazgatási hatalomban. Á koriferéncián elhatároz­ták, hogy az egyes képviselők járásaik­ról á választásokra szükséges adatokat a legközelebbi konferencia été terjesz­tik. Azt is elhatározták, hogy a vajda­sági radikális képviselők állandó kon­taktusban maradnak egymással. A legközelebbi konferenciát a jövő szerdán tartják meg. A miniszterek meg­ígérték. hogy a konferencián felmerülő kívánságokat támogatni fogják. A radikális Dórt tárgyal a német párttal A radikális párt tárgyalást kezdett a német párttal, hogy a német képvi­selők lépjenek be a radikális klubba. Ezzel kapcsolatban a német képviselők felkeresik Vukicsevics Velja miniszterel­nököt. Dr. Kraft, a német párt vezére kinyomatta egy beszédét a németek is­­kolakivánságairól és a beszédet átnyúj­totta több radikális képviselőnek. A radikálisok s a németek közti tárgya­lások eredménnyel biztatnak. A demokrata klub esti ülése A demokrata klub délután négyre ösz­­szehi-vott ülését hét órakor még nem kezdték meg, mert sem Davidovics, sem Marinkovics, sem Szpaho nem jelentek meg. Davidovics végre háromnegyed hétkor megérkezett a klubba, ahol a képviselők nagy izgalommal várták már az ülés megkezdését. A hangulat a kép­viselők között a párt egységének meg­tartása mellett nyilatkozott meg, Davi­dovics lemondásáról azonban hallani sem akarnak. Davidovics megérkezése ntán az el­nöki szobában szélesebb körű konferen­cia kezdődött, amelynek végeztével megkezdődött a klnbüiés Ribar Iván el­­nökfete alatt Marinkovics és Spaho nem vettek részt az ülésen, mert a mi­nisztertanácson voltak elfoglalva, Da­­vidovícs sem jelent meg az ülésterem­ben, ámbár a klubhelyiségben tartóz­kodott. Ribár Iván megnyitó beszéde elején haugstóyozta, hogy a demokrata klafa Davidovics be­nyújtott lemondását semmiesetre sem fogadhatja el. A szónok fejtegette Davidovics nagy érdemeit és kijelentette, hogy Davido­vics nélkül a párt nem is volna a demo­krata párt. Ezt a véleményt — mondat­ta Ribar — osztják a demokrata mi­niszterek is. Javasolta, hogy ne fogad­ják el Davidovics lemondását és sza­vazzanak bizalmat a párt elnökének ami Davidovics éljenzése közben meg is történt. Ezután Kumanndi Koszta dr. közok­tatásügyi miniszter a távollevő Marin­kovics külügyminiszter nevében is be­jelentette, hogy a demokrata miniszterek mindent el fognak követni, hogy a képvise­lők jogos kívánságait a kormány­ban keresztülvigyék. és felhívta a képviselőket, hogy kívánsá­gaikat közöljék a miniszterekkel. Egy­úttal elmondotta, hogy milyen koncesz- I sziókat fog a Bárt követelni a radikáfi­soktól. Bejelentette végül, hogy a legközelebbi kiubülést a jövő hét keddjén fogják megtartani és ezen a míniszterk be fognak számolni a kormányban vafó működésükről és a jövőre vonatkozó terveikről. Mijovics Áoa erdőügyi és Angyelino­­vics Qrga törvényegységesitő miniszter ugyancsak felszólították a képviselőket, hogy közöljék a miniszterekkel kívánsá­gaikat, majd végül bizottságot választot­tak az állandó parlamenti bizottságokba való jelölések megejtésére. Az ülésről a következő kommünikét adták ki: — A demokrata egyesülés képviselő­klubja a mai ülésen egyhangúlag bizalmat szavazott Da­vidovics Ljubának és nem iogadta el lemondását a demokrata egyesülés, valamint a demokrata klub elnök­ségéről. Felkérte Davidovicsot, hogy maradjon tovább is a klub élén. Ezután a klub meg­választott egy bizottságot a parlamenti bizottsági tagok jelölése céljából. Az ütés után Davidovics barátai köré­ben hangsúlyozták, hogy a döntést a de­mokrata kulb elhalasztotta ugyan, de a jövő keddi ülésen feltétlenül ki fogják provokálni a döntést a koa­líció fenntartásának kérdésében. Demokrata körökben általában ez a vé­lemény, hogy a klub a radikálisokkal való kormánykoalíció fentartása mellett fog dönteni. Az első koncesszió a demokratáknak A minisztertanács csütörtök esti ülé­se előtt Vukicsevics miniszterelnök ta­nácskozást folytatott Marinkovics kül­ügyminiszterrel és Spaho kereskedelmi miniszterrel, akik kifejtették, hogy a demokrata párt hangulata miatt feltét­len szükséges olyan megegyezés, amely szerint miniszteri bizottságot alakíta­nak, amely a belügyminisztérium alá tartozó tisztviselők névsorát átvizsgálja és nem pártkulcs szerint, hanem a tiszt­viselők alkalmasságát vizsgálva, nagy­arányú revíziót hajt . végre. A miniszter­einek hozzájárult az indítványhoz és a minisztertanács ebbe a bizottságba tagokul Unyovics és Sitmenkovics de­mokrata, valamint Kodes és Popovics radikális minisztereket választotta. Petljura merénylője Moszkva eszköze? Izmainak a Schwarzbaríh«p8 árgyal&sán egy demmciáló Párisból jelentik: A Schwartzbarth­pör csütörtöki tárgyalása általános fel­tűnést keltő incidenssel kezdődött. Az el­nök felolvashatott egy levelet, amelyet az ügy egyik tanúja Dajbrovszky juttatott el az elnök lakására és amelyben Daj­brovszky a III. Internacionálé által a vi lág minden részében folytatott kémkedé­sekkel és terrorcselekedetekkel foglalko­zik és azt állítja, hogy Schwartzbarth, akit már rég ismer, csak eszköze volt Moszkvának. A levél szerint a Petljura elleni merényletet már hosszú ideje ké­szítették elő és a merénylet csak egyik láncszeme azoknak a merényleteknek, amelyeket a moszkvai Gseka szervezeti meg. A Cseka Petljurában az ukrajnai levél miatt függetlenség megszemélyesítőjét akarta eltenni láb alól. A levél felolvasása után Schwartzbarth igy kiáltott fel: — Dajbrovszky, akit én emeltem ki a szegénységből és akit állandóan támogat­tam, gyalázatos Judás. Schwarzbarth védője és a magánvádló jogi képviselője között ezután heves vita keletkezett, mert a védő azt állította, hogy Dajbrovszky 1918 óta többször szerepelt, mint agent provokatőr. Az elnök a vitának úgy vetett véget, hogy felolvastatta Butakov ezredesnek, Petljura egykori tisztjének vallomását, amely szerint Petljurát a pogromokért semmiféle felelősség nem terhelte. Örvendetesen halad a jugoszláv-magyar szellemi kapcsolatok kiépítése Dr. Germanus Gyű a budapesti keleti akadémiai tanár nyilatkozata beogradi tapasztalata ról és a jugoszláv közvéleménynek a magyar irodalom iránti érdeklődéséről Budapestről jelentik: Germanus Gyula dr., a Keleti Akadémia tanára a napok­ban érkezett vissza Budapestre balkáni tanulmányutjáról. Germanus visszatérő­ben pár napot töltött Beogradban, ahol a legelőkelőbb jugoszláv köröknek a ma; gyár irodalom iránti érdeklődéséről és a magyar-jugosziáv szellemi kap­csolatok folyamatban levő kiépítésé­ről érdekes tapasztaltokat szerzett, ame­lyekről a következő nyilatkozatban szá­mol be a Magyarország csütörtök esti számában: — Még az elmúlt évben felkerestem Beogradban a Pen-Club titkárát. Vidako­­vics irót, akit régebbről ismertem. Vida­­kovics bemutatott több jugoszláv írónak és ezekkel való első összejövetelemkor feltűnt már az a meleg érdeklődés és lelkesedés, amellyel az öregebb és fiatalabb jugoszláv írógárda a magyar szel­lemi élet iránt viseltetik. Azóta egy év telt el. Amikor most n> hány nap előtt bulgáriai és macedóniai tanulmányutamról ismét visszatértem Beogradba, azt tapasztaltam, hogy a tavaly tervezett feladatokat a jugoszláv írók hatalmas lépéssel vitték közelebb a megvalósuláshoz. Petrovics Szveti­­szláv a Knjizsevni Glasznik-nak, a leg­előkelőbb folyóiratnak a szerkesztője rendelkezésére bocsátotta orgánumát: hogy abban kiváló műfordítók a müveit jugoszláv közönséggel megismertessék a magyar irodalmat. Petrovics Vcljko, a •kitűnő miivész-iró, leforditoita Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Kosztolá­­nsi Dezső néhány novelláját és közre-i adta a lapban. Ugyancsak a Knjizsevni I Glasznik szerkesztője kért tőlem egy kimerítő tanulmányt a magyar iroda­lomról. amit Kdllay Miklós Srodalom­­! történ; * rt meg, aki feladatának olyan { derekasan felelt meg, a XX. század ma­­j gyár irodalmáról irt, szerb nyelven megjelent essai-jét a jugoszlávok köve­tendő mintának álitották oda. Több kivétő magyar Írónak és mű­történésznek Jugoszláviába való meghívása is szóba került, hogy megismertessék velük Jugoszlávia archeológiái és művészettörténeti ér­tékelt. — Beogradban — folytatta Germanus I Gyula dr. — olyan ünnepeltetésben volt I részem, hogy zavarban voltam. Tudom hogy ez a szívélyes fogadtatás, ez a lebilincselő vendégszeretet nemcsak az én személyemnek szól, hanem annak a magyar kultúrának, amelynek egyik szerény munkása vagyok. Szerb előke­lőségek házában délutáni teákon, szerb irók által tiszteletemre adott banjeette- S ken azt a meggyőződést nyertem, hogv a jugoszláv nép őszinte tisztelettel viseltetik a magyar nép Iránt I ts mohón vágyakozik a magyar kul- I túra kincseinek megismerése után. A szerb nép a maga öserejii de­mokráciájában látja jövendőjét biz­tosivá és ez az az ut, amelyen a magyar néppel találkozni és kibé­külni akar. A magyar kultúra, a magyar nyelv — I fejezte be nyilatkozatát Germanus Gyu­­• la dr. — a mi legerősebb fegyvereink ■ Beogradban.

Next

/
Thumbnails
Contents