Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-20 / 292. szám
16 OLDAL ARA * l‘/2 DINAR Poftarina platina u gotovoml BACSMEGYEI NAPLÓ XXVíff. évfolyam. Szubotica, 1027. CEÜIÖBTÖK, október 20. 292. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztői ég 5—10. 8—52, 370. „ _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és köny vosztáiy. Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. zmaj jov|n tre 3 (Minerva palota) A magyar sajtó Ne múljanak el nyom nélkül azok a szavak, amelyeket a magyar sajtóról, a jugoszláviai magyar sajtóról mondott a verifikációs bizottság hivatalos radikális szónoka. , — Hogy milyen toleranciával folytak le a Vajdaságban a választások, — mondotta az igazoló bizottság ülésén a radikális párt szónoka, — azt legjobban a magyar sajtóval lehet bizonyítani. A magyar sajtó a leglojálisabban elismerte, hogy soha ilyen szabad választás még Jugoszláviában nem volt. Ez a kijelentés két vonatkozásban is gazdag tanulságot nyújt. Az egyik tanulságot mi, magyarok hasznosíthatjuk. Kisebbségi küzdelmünk eddigi szakaszán, az utat fel - tőrön, az irányt keresőn, az elindulás természetes és mesterséges akadályait elháritón, egyedüli nyilvánosságunk, egyedüli fórumunk, egyedüli tribününk a magyar sajtó volt. Az [eddigi ut volt a legnehezebb. Elindulni nehezebb, mint haladni, bármily keskeny s bárhogyan magasodó ut nyílik is föl a lábunk előtt. A magyar sajtó harsonázta fel a magyarság lelkiismeretét s keményiíette kötelességérzéssé a puha vágyak Népgyűléseket nem tarthattunk, összejöveteleinket a türelmetlenség anatéma alá helyezte, — a magyar sajtó volt hid lélek és lélek között. S a magyarságból mégis mindig hiányzott a magyar sa.itó munkájának elismerése. Toasztokat még csak kaptunk, de mennyi félreértés hínárba kapaszkodott bele a toliunkba állandóan. Voltak, akik egyetlen han!gos szót nem mertek kiejteni, de pálcát törtek fölöttünk, ha mi nem voltunk oktalanul is hangosak. Hányán (voltak állandóan, akik azt követelték tőlünk, hogy mi legyünk helyettük 5s bátrak, áldozatkészek, intranzigensek, magyarok, ők szépen meghúzódtak a kávéházak, vagy kaszinók öblös fűtőijeiben, de bennünket elvtagadóknak szerettek volna bélyegezni, ha nem az ő Ízlésük, vagy ércekül szerint küzdöttünk azokért a célokért, amelyekről ők egyetlen hangos szót sem mertek ejteni. Mintha a magyar sajtó megkönnyebbült jvolna már ezektől a gonoszkodó vádaktól. Itt-ott még fel-felbtirjánzik egy-egy régi, elévült szemrehányás, itt-ott még nem tudnak különbséget tenni a maguk törekvései és a magyarság érdeke között. De a magyar nép már tisztábban lát és helyesebben ítél s talán elkövetkezik nemsokára annak is az ideje, hogy a magyar sajtó munkáját, ha nem is érdeme, de tisztessége 'szerint méltányolni fogja. A másik irányban az uralom birtokosainak szolgáltat az idézett kijelentés tanulságot. A magyar sajtó, ime, tisztes, becsületes, önzetlen, békeszerető, tehát hazafias és nemzeti célokat szolgáló munkájával elérte azt a kitüntetést, hogy a törvényhozó testület egyik legfontosabb bizottságában tekintélyként hivatkoztak rá. A magyar sajtó nem lehetne tekintély s a magyar sajtónak szava nem lehetne bizonyíték. ha,nem szolgálta volna mindig az igazságot s nem szolgálta volna megalkuvás nélkül a közérdeket. Ha a magyar sajtót nem igy ismernék ebben az országban, akkor közderültségbe fulladt volna a reá hivatkozás s az ellenkezőjét bizonyította volna, mint aminek bizonyítására felhívták. Az igazoló bizottságban nem annyira elfogulatlan törvényhozók, mint inkább pártérdekek által vezetett politikusok ülnek. De senkinek nem volt kifogása az ellen, hogy a magyar sajtó állásfoglalásával történjék a bizonyítás. A magyar sajtót pártkülönbség nélkül elfogadták hiteles hely-nek. Ez a tünet pedig arra figyelmezteti a hatalom részeseit, hogy a nemzetiségi sajtóval szemben kivétel nélkül a törvéns'esség és türelem álláspontjára helyezkedjenek s vállvetett I erővel igyekezzenek megakadályozni { annak a közszellemnek visszatérését, amelyik a magyar lapok szerkesztő- I ségeiben a nacionalista érdek és ; nemzeti irányzat ellen törő tüzíész; két látott. Nem a lapok érdeke, ha- I nem nemzeti érdek a sajtószabadság, j S a kisebbségi lapok szabadsága 1 nemcsak közérdek, de az állam di- 1 sze, méltósága, tekintélye is. Létrejött a megegyezés a kormánypártok között a parlamenti elnök megválasztásában A demokraták hozzájárullak dr. Féries Ninkó jelöléséhez — Izgalmas igazolási vija a parlamentben — PriMesevics élesen támadta a kormányt a magyar párttal kötött paktum mlaf — Szubotics Dús ín dr. igazságügyminiszter heves összetűzése az ellenzékke' — Ríeics Szima dr. szombori képviselő a kerület választásainak tisztaságáról Szubotics Dusán dr. és Grol Milán szuboticai mandátumukat tartották meg Beogradból jelentik: A parlament verifikációs vitájának második napja izgalmasabb hangulatban folyt le, mint az első. Az ülés elején az elnök bejelentette, hogy azok, akiknek több mandátumuk van, melyikről mondottak le. Eszerint Cura Csazin a metochiai. Miloszavljevics Szyetozár közlekedésügyi miniszter a metochiai, Vukicsevics Velja miniszterelnök a szkopljei és banjalukai, Kodes Vlajkó postaügyi miniszter a kumanovói és bregelnicai, Perics Ninkó, a parlament ideiglenes elnöke a pozsegai és tűzi at, Sztankovics Szvetozár földmivelési miniszter a délbánáti, Szubotics Dusán igazságügy miniszter a szombori. Köröséé a Ljubljana-novomesztói, Szavics Áca közegészségügyi miniszter a toplícei, Makszimovics Bozsa volt belügyminiszter a Beograd-városi, Sibenik Sztankó a modrusfiumei, Jovanovics L.juba a montenegrói, Obradovics Dragomir vallásügyi miniszter a tetovói, Spalw Mehmed kereskedelmi miniszter a szarajevói és tuzlai, Gavran Kapetánovics Izmed bég a mosztári, Pribicsevics Szvetozár a banjalukai, Radies Pavle a banjalukai, dr. Sumenkovics Ilija építésügyi miniszter a bregalnicai, Kumanudl Koszta közoktatásügyi miniszter a kruseváci és toplicci. Davidavics L.juba Beograd-városi és Beograd kerületi, Timotijevics KöSRfa a krasuievaci, Marinkovics Voia külügyminiszter a prijepolje-plevljei és bjelopolje-beranai, Grol Milán a kumanovói és Preca Nikola a déldalmáciai mandátumáról mondott le. A parlament ezután rátért a megtámadott mandátumok tárgyalására. Első szó nők dr. Tnpanjanin Milos iöldmivespárti volt, aki a boszniai választási terrorról beszélt. Elmondotta többek közt. hogy öt a betegágyában tartóztatták le. egv tizenötéves gyereket pedig a Csendőrök összevertek, mert apja iöldmivespárti. Radios István: Ez Európa, önök pedig Ázsia. Európa erősebb Ázsiánál. Tupanjanin: A terror a választások óta is folytatódik. Radios István: Es mindezt a király nevében teszik. Gazemberek, micsoda miniszterek vagytok? Valamennyien vád alá fogtok kerülni. Kodes Vlajko postaügyi miniszter: Maga pedig a bolondok házába, Radies urf Radies István: Masa pedig a börtönbe! Piibicsevics beszéde Pribicsevics kért most szót és az ellenzék állandó tetszésnyilvánításai közben nagy beszédet mondott. — A miniszterelnök tegnapi beszéde — mondotta — feltétlen választ érdemel, mert a legjobb bizonyiték a kormány gyengesége mellett. Vukicsevicset semmiféle eszme nem vezette a kormány megalakításánál. A miniszterelnök egy nyilatkozatban azt mondta, hogy a kormánynak az a feladata, hogy közelebb hozza a radikálisokat a demokratákhoz, feloszlassa a munkaképtelen parlamentet és uj emberekkel uj lendületet vigyen a politikai életbe, vagyis a radikális pártot akarja megtisztítani. Ez volt Vukicsevics nagy koncepciója. Most persze védekezik a miniszterelnök, hogy nem akart negyedik pártot. Savanyú a szőlő. Ma már tisztán látható, hogy ez a negyedik párt lehetetlen, de Vukicsevics ezt akarta. A miniszterelnök levelet irt a királyhoz, amelyben a kormány feladatait szegezte le. Kérdem azonban, program-e az, ha felsorolunk bizonyos törvényjavaslatokat? Program-e az, ha megmondják, mogy milyen irányban akarnak egy kérdést megoldani. A radikálisok megtisztítása a korrupció elleni jelszavakkal folyt és Trifkovics Márkó és dr. Miletics Szlávkó megbuktatásával végződött. \zt hiszem azonban, hogy ebben az or szagban nem kell sem porosz, sem magyar politikát folytatni. Nincs szándékomban, hogy másnyelven beszélő polgáraink ellen szóljak, nem akarok ellenük izgatni. Meg kell adnunk másnyelvü polgárainknak az összes szükséges jogokat kulturális fejlődésükhöz. Radics István: Úgy van, éljen! Pribicsevics: Én még olyan messzire is elmegyek, hogy kijelentem: Készen kell lennünk arra, hogy meg adjuk inásnyelvü polgárainknak azt, amit más kormányoktól követelünk a mi nyelvünket beszélő polgáraik • számára. Radics István: Úgy van, éljen! (Nagy taps a baloldalon.) Pribicsevics: De nincs itt senki, aki helyeselhetné, hogy az SHS királyság kormánya paktumot köt másnyelvü polgárokkal a naciotiális polgárokkal szemben. mint amilyenek Trifkovics Márkó és Miletics Szlávkó. Radics: Ez hazaárulás volna, ha nem volna humoros. : bicsevicS; Nincs senki, aki helyeselhetné, hogy a kormány az állami apparátussal támad rá azokra az emberekre, akik a legnagyobb méltóságokat viselték az országban, akik a korona tanácsadói voltak. Különösen — mint Radics István olyan szépen kifejtette az igazoló bizottságban — nem lett volna szabad ezt megtenni az ország perifériáján. Nézzék meg Miletics Szlávkót, akinek apja megőrült a magyarokkal folytatott harcban és most megérte hogy öt az SHS királyságának kormánya töri le ugyanezeknek a magyaroknak a segítségével. Ez a rezsim odáig vitte, hogy minden hazafi fájdalommal állapíthatja meg, hogy az _ uj tartományokban felhangzik a kiáltás: Rosszabb most, mint a magyarok és osztrákok alatt volt! Egy hang a Jobboldalról: Ezt nem mondják a szerbek. Radics István: Ez a helyzet leirhatatlanul rosszabb. Önök jognélküli államot alkottak. Ez a pokol. Ezután Vukicsevicsnek Koroseccel kötött paktumáról beszélt Pribicsevics, majd rátért a demokratákkal kötött szövetségre. — Az 1922-iki koalíciót Vukicsevics dicsérte, akkor azonban demokrata volt a belügyminiszter, a parlament elnöke és a pénzügyminiszter. Ma azonban radikális miniszterelnök-belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a parlament elnöke es minden az országban. A demokraták megkapták a szombori főispánságot, dé gyámot rendeltek ki neki és ő semmit sem tehet. Ugyanez volt a helyzet az oszijéki főispánnal is. A parlamentet azért kellett feloszlatni, hogy letörjék az erősc/Arinrii embereket. Eleinte azt is mond:a
