Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-19 / 291. szám

1927 október 16. BÁCSMEGYEf NAPLÓ 9. oldal Rádió-műsor —EH— fi várót mslltUi szám a futüÓMheavrt jalantO Szerda, október 19 Budapest (555.6) 9.30: Hírek, közgaz­daság. 12: Pontos időjelzés, hírek, köz­gazdaság. 13: Időjárás és vízállásjelen­tés. 15: Hírek, közgazdaság. 16: Ritoók Emma meséiből olvas fel Ritoók Mar­git. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Közgazdaságtudomá­nyi előadás. 17.30: Szimfonikus zene­kari hangverseny a Zeneművészeti Fő­iskola kupolaterméből. 19: Rádió-amatőr posta. 20: Előadás a Stúdióból. »Sze­retni« (Aimer) Paul Geraldy három­­felvonásos színmüve. 20.30: Pontos idő­jelzés, hírek, közgazdaság. Utána: Ult­­raíon hangverseny. Berlin (483.9, 566) — K&nigswusíer­­hausen (1250) — Stettin (236.2) 19.30: Ernst Krenek »Jonny spiel auf« cimii kétfelvonásoa operájának közvetítése. Milánó (315.8) 16.15: A házizenekar hangversenye. 20.45: Időjelzés- Utána egy opera közvetítése. München (535.7) — Nürnberg (303) 16.15: A házizenekar hangversenye. 19.30: A kínai divat Európában. (Felol­vasás.) 20: Tarka est. 22.35: Tánczene. Prága (348.9) 16.30: Délutáni hang­verseny. 19: Szinjelőadás-átvitel a vá­rosi színházból. Róma (450) 17.15: Szórakoztató ze­ne. 20.40: Zenekari hangverseny. Utá­na Virginia Brunettf és Franco Ca­­seíli (tenór) operaénekesek hangver­senye. Wien (517.2, 577) — Graz (357.4) — Innsbruck (294.4) — Klagenfurt (272.7) Ti: Délelőtti hangverseny. 16.15: Dél­utáni hangverseny. 21.15: Johann Nes­­troy »Frühere Verhältnüsse« cimii egy­­felvonásos daljátékának közvetítése. íUtána könnyű zene. Zürich (588) 13.35: Tőzsdei árfolya­mok. 16: Szórakoztató zene. 20: Opera­részletek. 20.30: Dalest. 21.15: Könnyű zene. Csütörtök, október 20 Budapest (555.6) 9.30: Hírek, köz­gazdaság. 11: Zongorákangverseny. 12: iPontos időjelzés, hírek, közgazdaság. ,13: Időjárás és vízállásjelentés. 15; Iii­rek, közgazdaság. 16: K. Takács Gyula: »A vetőgumó jelentősége« a burgonya­termelésnél. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés Utána::1 »Asszonyok tanácsadója.« TeöreöknS Arányi Mária előadása. 17.10: Radics Béla és cigányzenekarénak hangverse­nye. 18.45: Siklós Albert: »A hangsze­rek fejlődése.« 19: »Mit és kit idézek?« 20.50: Hangverseny. 22.15: Pontos idő­jelzés, hírek, közlemények, lóverseny­eredmények. Utána a Britannla-nagy­­szá! lóból Brit Boy’s jazz-band. Berlin (483.9, 566) — Köaigswuster­­haiiten (1250) — Stettin (236.2) 16: Szórakoztató zene. 20,35:. Szimfonikus hangverseny. 22.30: Tánc zene. Hamburg (394.7) — Eremen (252.1) Hannover (297) — Kiel (354) 16.15: Hannover: Hangverseny (pisztonszóló). 16.15: Kiel: Hangverseny. 18.55: Tea­­hangverseny, 17! Hannover: Teahang­verseny. 20.15: Népszerű hangverseny. Leipzig (355.8) — Drezden (275.2) 16.30: A házizenekar hangversenye. Leipzig (365.8) — Drezden (275.2) 16.30: A házizenekar hangversenye. 20.15: Szemelvények svájci költők mü­veiből. 22.30: Tánc'zene. Milánó (315.8) 17: Jazz-band. 21: Könnyű zene. Utána varjetémüsor. 23: Jazzband. München (535.7) — Nürnberg (.303) 17: A nürnbergi trió hangversenye 17.05: Albert Spenger R. Wagner em­lékirataiból olvas fel., 18.30: A házizenc­­kar hangversenye. 20.45: Richard Wag n er-est. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató ze- 21: Zenekari hangverseny. Pozsony (Bratislava) (300) 17.45: Hangverseny. 19.30: Hangversenyátvitel Prágából Prága (318.9) 16.30; Délután hangver­seny. 19.30: A cseh íilharmónikus tár­saság szimfonikus hangversenye. Róma (450) 17.15: Szórakoztató ze­ne. 20.40: Könnyű zene. Wien (517.2, 577) — Graz (337.1) — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) IP: ’Délciot# hangverseny; 16.15: .DáP' utáni hangverseny. 18.15: Dr. Max Fis-' ler müvészctUrhímehni c’ooGlra * * Rem­brandtról és a müveiről V': Franca nyelvlecke haladók rérzőre. 19.30: An­gol nyelvlecke hab dók részére: 20.’G.3-.: Népszerű zenekari he.rsverseny. -Zürich (583) 13.35: Tőzsdei árfolya­mok. 15: Délutáni hangverseny. 20: Olasz est. 30.40: Dalest. 21.20: Olasz szerenádok. Péntek, október 21 Budapest (555.6) 9.30: Hírek, közgaz­daság. 12: Pontos időjelzés, hírek, köz­gazdaság. 13: Időjárás- és Vízállásjelen­tés. 15: Hírek, közgazdaság. 16: Onkol Hans mesél a gyermekeknek. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­­jelentés. 17: Az Első Budapesti Citera Kör hangversenye. 18: Az Operaház előadása: »Walkür.« 22.15: Pontos idő­jelzés, hírek, közlemények. Utána: Az Ostende-kávéházböl Vörös Feri és kü­lönleges hármas zenekarának hang­versenye. Berlin (483.9, 566) — Kcnigswuster­­hausen (1250) — Stettin (236.2) 18.30: Szórakoztató zene. 20.30: Szalonzenekar hangversenye. 21: Vidám est. 22.30: Szórakoztató zene. Leipzig (365.8) — Dresden (275.2) 16.30: A drezdai vonósnégyes hangver­senye. 22.15: Táíiczene. Milánó (315.8) — Nürnberg (303) 16: A házizenekar hangversenye. 19 30: A niandolimtlub hangversenye. 20: L. Gánghofer »Der Geigenmacher von Mit­­terwaid« cimii vígjátékénak közvetítése. Nápoly (>333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 21: G. Puccini »Manón Lescaut« cimii négyfelvctíásos operájának köz­vetítése. , Prága (348.9) 16.30: Délutáni hang­verseny. 19.15: Tánczene. 20.10: Tarka­est. 21.50: Szinielőadás. Róma (450) 17.15: Szórakoztató zene. Wien (577) — Graz (357.1) — Inns­bruck (3911) — Klagenfurt (272.7) 11: ! Délutáni hangverseny, 16.15: Délutáni hangverseny. 17.45: Zenés gyermek­­óra. 19: Olasz nyelvlecke kezdők ré­szére. 20.05: Angol nyelvlecke. 20.30: Klefst-etnlékfmnep. Kleist »Der zerbro- I ebene Krug« c’mü színjátékénak köz­vetítése. ’Téfin&teinény y ffV :%-m. >v e isníert jő fcka'f műnyü ke pitit'n már a Síelne** euki*&$a;dábaxi Te’ífon: 205 ;0322 KINTORNA —■ Apukám mikor házasodik meg Mu­­ki bácsi? — Három nap múlva. — Es addig persze még rzabad neki azt enni, amit akar? * Két asszony beszélget: —- Meg vagy elégedve a szakácsnéd­­dal? — Meg volnék elégedve vele. Jól főz és sokat lehet tanulni tőle, de ki neny állhatom, mert nagyon , müveit. — Olyan baj ez? — Hogyne! Képzeld: azt kérdeztem tőle, mit szól a gesztenye tortához, ame­lyet kísérletképpen készítettem? — s ő azt felelte: nehéz szatírát nem írni róla, A szórakozott professzor valamelyik üzletben felejtette esernyőjét. Minthogy négy üzletben is járt a nap folyamán, végigjárta mind a négyet. Háromban tagadó választ kap, végre a negyedik­ben átnyújtják az esernyőiét. — Lássa kérem — fordni a kereske­dőhöz — maga az egyetlen derék em­ber. A másik három egyszerűen taga­dott * Az apa odafordul a fiatalemberhez, aki az utóbbi időben sokat forgolódik a lánya körül. — Hallja, barátom, mondja meg rö­viden, mit akar maga tulajdonképpen a lányomtól, el akarja venni, vagy mi? — Vagy mi! — felel hirtelen az ifjonc, * Egy idegen ur bevetödik egy szuboü­cai korcsmába és fehér óbort kér. — Azzal nem szolgálhatunk. — Akkor kérek vörösbort, de Sé fest­ve, se cukrozva ne légyen. ' — Péter —■ kiált a gazda a kiszol­gáló fiúnak — hozzál a nagyságos ur­nák egy pohár vizet. A 7-ss SZÁMÚ CELLA l ’. . ' ■ • —I ■ i> nimnun—«’ i«w»',iliMiinaHw--i■ —r (32 ‘ . S HEGEK ¥ Buvard közbeszólt. — Úgy hiszem, ön azt mondta, hogy testvére Leó bevallotta bűntettét. — Igaz! — És azt^mondta volna: Elhibáztam, de ha si­kerül, olyan vagyonra tettünk volna szert, melyet az egész Maláj irigyelt volna. — Ezek az ö szavai. —• Ebben az esetben — folytatta Buvard rövid szünet után — legyen szives és tudassa velem, hogy Leo testvére miként jöhetett arra, hogy Lucenay Klotild halála mindkettőjüket meggazdagitaná? A BŰNTETT. Egy napon — úgy emlékszem reá, mintha tegnap történt volna — hosszú vadászat ütán fáradtan lova­goltunk hazafelé. Gyönyörű est volt, a hold ezüst Su­garai halvány fényt vetettek a vidékre. Leó szó nélkül szivarozott, de több ízben különös mosolyt vettem észre ‘ajakén. — Atyánk kétségkívül gazdag — mondta Leó — de egy országban, amely közel esik hozzánk, sokkal nagyobb vagyont tudok, mint a mienk. — kid? — kérdeztem. — Bourbonban. Lucenay báróé. Leó közelebb jött hozzám. — A forradalom idejében — mondta — a Luce­­nay-csftlád Indiába menekült és itt családunk néhány tagjával házassági frigyre lépetL ii mit se tudtok er­ről, de én biztosíthatlak, hogyha Lucenay báró leánya meghalna, egész vagyona kettőnkre maradna. Leó különös hangon folytatta: ■ — Gondolkozz erről... és különösen őrizzed meg a titkot, melyet veled közöltem... A következő' napokban gyakran eszembe jutottak Leó szaval — Meggyőződött-e testvére állításának valódiságáról? — kérdezte Búvard. — Sói'.»! — felelte a liérceg. Nem sokat törődöm vele... Homályos sejtelmem volt ugyan arról, hogy a két csalid közt rokoni összéköttétésiiek kell lennie, cie ez cicg volt nekem ... A herceg fölállt. — Még egyszer, uram — mondta köszönve — bo­csássa mag a bátorságot, melyet magamnak vettem; a bizalmas, közlést melyet önnek tettem, kissé meg­nyugtatott, de azért aggodalmam nem oszlott el vég­képpen. Aztán köszönt és távozott. — Nos, Mangin — mondó a vizsgálóbíró — halloft-c valaha különösebb történetet? — Megvallom, uram, hogy soha. — Remélem, hogy a herceg elbeszélése meg­győzte önt? — Rosszul... nagyon rosszul. Buvard fölállt, — Meglehet, hogy csalatkozom, de végig megyek és ha bebizonyult, hogy tévedtem, magam teszem sem­mivé müvemet. Ezzel köszöntötte a vizsgálóbírót és távozott — Az uccára érve, bérkocsiba ült és a pavilonba vitette magát. Ferenc nyitott előtte ajtót. Sápadt volt, tagjai re­megtek. — Jöjjön, jöjjön gyorsan! — mondta a szolga. — Hol van az orvos? — kérdezte Buvard hirtelen. — Hát a sebesült? — Oh!... a sebesük... Buvard félrelökte a szolgát és a szobába rohant. Midőn belépett, dühében felkiáltott. Tibart meredten feküdt az ágyon, nem lélekzett, karja ldógoít. >. Meghalt! — Hiszen' meghalt! — kiáltotta Buvard magán-Idvüt. — Meg -- felelte Ferenc — reggel. — £s mit mondott halála előtt? — Azt nem tudom. — Hát nem voltál jelen? — Azaz, hogy Jelén, voltam és még se... Buvard homlokára csapott és galléron ragadta a szolgát. — Beszélj, beszélj! — mondta elfojtott dühvet — most már mindent sejtek... valaki itt volt! —■ Egy nő, «ram, szegény és nyomorult nő. — Azt tnondá. hogy a haldokló az ő embere is ámbár sokat vétett ellene, mégis látni óhajtaná, hogy megbocsáthasson neki. — Láttad a nőt? — kérdezte Buvard. Vén vők? Magas? — Magas. — És arcán... itt... nem volt forradása? — De volt! Hisz ön ismeri! Buvard nem felelt. — ö az! Balafrée — mondta. — Egyedül Tiboriét tarthatott... és Balafréet bízta meg, in gy elnémítsa-. ‘ aztán biztosnak érezvén magát, eljött, hogy előadja1 pokoli meséjét a vizsgálóbírónál! Buvard elgondolkozott. E pülanatban kinyílt az ajtó és Gardener lépett be. A KÉT PALOTA. Buvard, amint meglátta Oardenert, feléje sietett megfogta karját és a szomszéd szobába vezette. — Beszélnem kell önnel! — mondta Buvard. Mihelyt a terembe léptek és helyet foglaltak a pamlagon, Buvard elmondta neki azt a különös tör­ténetet, melyet a hercegtől hallott. A történet hosszú volt, de Gardener figyelemmel hallgatta. — És hisz ön a herceg szavainak valódiságában? — kérdezte azonnal Buvard vállat vont. — Az egész nem egyéb dajkaincsénél és csakis gyermekeknek való — felelte — de annyi bizonyos, hogy a herceg ügyes férfi és ezentúl csakis Murderné ránthat ki minket! Gardener összerezzent, majd odalépett Búvárához és bevallotta, hogy találkozóit Muráiméval és tudja, hogy ő nem más, mint Klotild. — Jól vau! — Minthogy pedig megtalálta Lucenay Klotildot, akar-e foglalkozni a másikkal, a gyilkossal? — Mit kell megmondanom? .— Mindent, amit tud. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents