Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-18 / 290. szám

1927 október 18. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal FILM Gyurkovics lányok Herceg Fér ne Hímjének bemutatója a Lifka-Mozlban Herceg Ferenc népszerű regényének, a »Gyurkovics lányokénak alakjai előbb • színpadra kívánkoztak, majd most a fil­men látjuk őket viszont. Gyurkovics mama és hét lánya haladnak a korral és a konty után bubira nyiratták a ha­­jukatv hogy a regény sárguló lapjaiból uj életre kelve a filmen hódítsanak. És ha nem Is tudjuk, miért öltöztették er­re a kétségkívül ünnepi alkalomra a mamát és lányait magyar ruhába, bi­zonyosak vagyunk benne, hogy a fil­men ugyanolyan sikere lesz Herceg Fe­renc naiv történetének, mint a regény­ben és a színpadon. A legérdekesebb, hogy a berlini Ufa­­filmgyár csinálta német színészekkel ezt a -kifejezetten magyar filmet, amelynél jobb magyar filmet még nem láttunk eddig. Ha néha természetellenesen hat is a magyar motívumok túlzott kihang­­sulyozása, Rhgnar Hyltn-Cawalius-nak, az idegen rendezőnek nagyszerűén si­került magyar levegőt teremteni a film­ben, amelyben nem egy olyan hangula­tos magyar vidéki felvétel van, arnely­­íbői sok megszivlelésreméitőt elleshet­­’nének a magyar rendezők. Ezenkívül -híven adja vissza a film a regény me­séjét, a szcenárium mindig mulatságos :és sehol sem teszik unalmassá terjen­gős jelenetek, amelyek néha sokat ron­tanak a regényből készült film-szcená­­riumokon. Á' film főszereplői egytől-égyig kitű­nőek, Horkay szerepében Willy Fritsch valóban ellenállhatatlan és nála kedve­sebb, közvetlenebb színészt alig lehetett .volna erre a szerepre találni. Gyurko­vics Miéit Betty Balfour jáfsza. Ez a 'démonba oltott naiva annyi kedves ga­­mtnsággal ruházza fel szerepét, hogy la legbájosabb Micit Ismertük meg ben­ne. Gyurkovicsné alakját kissé megha­­misitja Lydia Potéchina, Radvánjú ez­redes szerepében azonban Ivan Hcd­­fiUist annál figyelemreméltóbb. Kedve­lek a Gyurkovics-lányok egytŐl-egyig lés elsőrendű kabinetalakitást ad Olga Engl Hohenstein grófnő szerepében. Igen jó a film többi szereplője is és a fotográfiák tiszták és művésziek. A film Lifka-mozibeli bemutatóján egy ének* és táncbetétben Kiss Idának, Kőhalmi Pálnak és Béres Mihálynak van nagy sikere és dicséret illeti a ki­bővített zenekart is, amelyet Pospeck Johanna dirigál lendülettel Könnyű megjósolni, hogy az egész héten át szin- I ekerülő filmnek nagy sikere lesz Szu­­jboticán. (1. f.) S PORT „Csak az hozna békét, ha a SzAND visszalépne a bajnokságtól“ Firchl Pti nvi'a'kozata a vasárnapi bo!rínyről Az a botrány, amely vasárnap délután a SAND—Bácska meccsen történt szo­morú fényt vet a szuboticai sport-életre és csupán arra alkalmas, hogy azt a párezer főnyi közönréget, amelyet évek során át nagy nehezen sikerült a fut­ballmeccsek látogatására rászoktatni, a jövőben visszariassza a sport támogatá­sától, mert eltekintve attól a néhány klubfanatikustól, akik csak a gyűlölet és izgatás szolgálatában állanak, a közön­ség legnagyobb részének semmi kedve sincs ahhoz, hogy .hasonló botrányos je­lenetekben gyönyörködjék, nívós fut­ballmérkőzések -helyett. A vasárnap tör­téntek mindenkit a legnagyobb mérték­ben felháborítottak és elkeserítették és már vasárnap este elterjedt Szubpticán az a hír, hogy FiSclll Pál a SAND fut­­ballSzak'ÓSZtályának elnöke, akinek rendkívül nagy érdemei vannak a Szubo­ticai futballsport fejlesztése körül, a va­sárnapi események miatt elkedvetlene­dett és minden sportmiiködéstől vissza akar vonulni. A Bácsmígyéi Napló munkatársa felkereste Fischt Pált. aki megerősítette ezt a hirt és elhatározását a következőkben indokolta meg. — Legkomolyabb elhatározásom, hogy visszavonuljak a sportól és nem teszem ki magam olyan durva inzultusoknak, mint amilyenek a csapatom érték és amelyek épp így engem is érhettek vol­na. Azonkívül elkeserít az a tény, hogy a SAND-öt. amelyből fáradságos munka árán kitűnő együttest sikerült neve'ni. sikerei miatt csak támadások’ égik. Alá vasárnap kint volt a Bácska-pálvfu, meggyőződhetett arról, .hogy V SAI D Icgéhvsőgé úri gondolkozást!’ játékosoíM !:• rugianak és Siflis,-aki védelmévé sietett­­játékostársának, csak pgután Ij-sZnáltá tenyerét, amikor már védekeznie kellett. Szerintem ezekért a botrányokért első­sorban a bírák felelősek. Horvátiki Fá­bián, akit egyébként a legkiválóbb jugo­szláv futböllbifófiak ismerek, nem ve­­zétte azzal az eréllyel a mérkőzést amellyel elejét lehetett volna Venn! a tör­ténteknek és már csak akkor avatkozott he, amikor késő volt. De amit mos: Hor­­váczki tett, ugyanazt számtalan bíró megtette a múltban is és ez az egyik oka annak, hogy annyira elfajultak a szen­vedélyek. —■ Ami visszavonni ásóm illeti, az biz­tosnak tekinthető — folytatta Físclil Pál — csupán tégi programom néhány pont­ját akarom még megvalósítani ez év fo­lyamán. Van azonban egy komolyabb je­lentőségű teryem és ha ezt sikerül meg­valósítani,, megváltoztatom jelenlegi szán­dékom is. Ez a terv az, bogy a SAND-ot egy szerr,mindenkorra kUÜapcsolInk a baj­nokságból. Amint nem ’ játszik bajnoki mérkőzéseket, meg fog szűnni az ellen­ségeskedés, és a SAND még nagyobb erő­vel dolgozhat a szuboticai sport fejlesz­tése érdekében. Nem játszanánk csak nemzetközi mérkőzéseket, vagy Bcograd­­dal, Zagrebbal barátságos meccset, a szuboticai egyesületek pedig majd Örül­nének, ha néha-néha ellenük is kiállíta­nánk csapatot. A SAND-nak annvi meg­hívása vaii külföldre, de a bajnoki mér­kőzései miatt, amelyek inkább ártanak, üfftlit használnak, nem tud kimozdulni a ■ Városból. Most kaptunk egv meghívást Otörögofszágböl, kétezer dollárt kínálnak lsét mérkőzésért, azonban vissza kellett ptotfpíiun’c — á bajnokság miatt. A feáerka véleményét még nem is-PRÁGA Viktoria Zsizskov—Spdrta 5:3 43:1). KIKINDA Srbifa—Dusán Süni (Vrsac) 2:0 (0:0). I. oszt. bajnoki. Elhalasztották a vajdasági tonniszbaj­nokságek vasárnapi versenyeit. Novi­­szadról jelentik: A noviszadi tenniszklub rendezésében szombaton kezdődött meg a verseny a Vajdaság tenniszbujnoka elmért. A vasárnapra kitűzött második versenynap megtartását a. szombat éj­szakai erős esőzés miatt a jövő hét vasárnapjára halasztották. ból áll. Held- szótalamil tűrte. fcogv bele- smeriiik, de a leghelyesebb az lenne, ha A 7-es SZÁMÚ CELLA ‘fi két egyesület megkötné a békét és a lövőben a megértés irányítaná a klubokat. ■ar-tiíXMXi-ixs'-. Közgazdaság A vajdasági komlóterinslök szövetke­zetének Uj szekciója. Noviszad.ól jelen­tik: A vajdasági komlóterme'ők szövet­kezete megbízásából Mates Milorád igazgató Budirzaván ismertette a sző-, vetkezet célját és feladatait. Gulyás Ká-( roly róni. kath. plébános javaslatára! megalakult a szövetkezet budiszavaij szekciója, amelynek elnöke Wild And-( rás községi aljegyző nlcinökc Gulyás Károly plébános, títkára (Jöttél Jakab, pénztárosa Mohr György, választmányi tagjai pedig Czéh János, Jankovics Jó­zsef, Mílanóyícs Imre és Schwalm Fü­­löp lettek. Egységes árvédelmi rendszert akar bevezetni a bácskai tartomány. Szom­­borból jelentik: A vármegyeház tanács-, termében pénteken délelőtt ankét ült össze KHcin Mita, a tartományú vá­lasztmány elnökének vezetésével. Az nnkétön fésztvett Kfotin Zlatojé, a fo­­lyammárr.ökség hivatalfődöke, Budisin Száva, a tartományi választmány tagja, valamint Sztojnics Vlada, a novi­szadi folyammérnökségi hivatalnak főnöke, a bácska és baranyai ármentesi­­tő társulatok vezető mérnökei, igazgatói1 és Krause, a béljei uradalom műszaki tanácsosa. Az ankéton. amelyet őr. Pa-! lásthy Ödön magyarpárti tartomány^ képviselő javaslatára hívtak össze, i>t egyöntetű árvédelmi rendszer megvalósí­tásáról és az árvédelemhez ??ükségés anyagi eszközök előteremtéséről tanács­koztak. REGEN ¥ A herceg köszöntötte a vizsgálóbírót és miután látta, hogy Buvard távozni készül, igy szólt: — Önök él voltak foglalva, nagyon sajnálnám, ha legkevésbbé Zavarnám önöket. Aztán, különös tekintetet vetve Buvardra, foly­tatta:-— Ámbár célom bizalmas jellegű, örvendenék, ha a biró ur nem látna abban akadályt, hogy ez az ur jelen lehessen, Chntaigneraie és Buvard bámultak. — Ez az ur RichemOrtd Szilárd ur — folytatta a nerceg — volt szerencsém Murderné úrnő termeiben találkozni Vele LIPRANI HERCEG ELBESZÉLÉSE. Liprani herceg nyugodt és egykedvű volt. Bu­vard nem Volt képes arra, hogy tartásában, vagy arcán olyan mozdulatot vegyen észre, mely zavart vagy elfogultságot árult volna el. — Ki sejtene ilyen titkot! A gyalázat és vér titka ez, mely élétemre sülyosődik, mely megrftér­-gez, mely meg fog ölni, ha nem találok utat, amely ebből kivezessen! — Talán már mondták önnék, Uram, folytatta á herceg, hogy maláji eredetű vagyok és hogy a Ma­lacca félszigeten születtem. — Az imént mondtam — folytatta a herceg — hogy ikerfivérem van. Mindketten egy napon szü­lettünk és születésünk anyánk halálát okozta! Együtt nevelkedtünk és annyira hasonlítottunk egymáshoz, hogy atyám Se bift megkülönböztetni bennünket, Felnőttünk. Ugyanazon hang, ugyanaz a szem, haj és bár testünk egyenlő arányban fejlődött, jelle­münkben nemsokára különös eltérések mutatkoztak. Mig én gyöngéd természetű voltam, fivérem, Leo, nemsokára rémületévé vált azoknak, kik is­merték, Lco játékos, civakodó, hevesvérű volt. Atyám félni* kezdett... Mindent elkövetett, hogy szelídítse féktelen természetét,., deylifrsrtalnn volt minden fe­nyegetést minden könyörgésj-. Egyszer engem is tneg­­sébesiteít. — Testvér, mondta akkor —^: kegyetlen Voltam és bocsánatot kérek tőled..: ■ dg d ’sebhely ' megkü­lönböztet tőlem. Es ekkor, még . mielőtt fölfoghattam szándékát, aü enyémhez hasonló sebet ejtett kezén. Egy alkalommal apámra emelte fegyverét Ezúttal megtelt a mérték,. Még az ,nap távoznia kellett az atyai házból. De midőn másnap tudtunkra adták, hogy. még éjjel Bourbonba vitorlázott, atyám észre­vette, hogy. pénztára föl van törve és abból száz­ezer frank hiányzik, E pillanattól kezdve, évekig mit se hallottunk Leóról. Csak néha-néha utasoktól, hírlapokból követhet­tük nyomát... Itt gyilkosság, amott merénylet, vak­merő lopás, mindenfelé a szakadatlan büntettek lán­colata. Atyám nagyón elbusult.,. mindennap újabb re­dő támadt homlokán és gyakran hallottam, midőn elkeseredetten motidá, hogy átkozza a napot, me­lyen született, Atyám néhány év múlva karom közt múlt ki. Egyedül maradtam huszonötéves kólómban! Gaz­dag voltam. De nem akartam hazámban maradni! Álmaim láthatárán mindannyiszor Páris képe je­lent meg és különösen oda vonzott vágyam. Vagyonúnkat két részre osztottam.,, testvérem részét elhelyeztem: a magamét elvittem. Az első hónapokban semmi rendkívüli se történt, midőn kü­lönös események hirtelen megzavarták , nyugalma­mat. — Až ikertestvér! mormogta Buvard moso­lyogva. — Úgy van! — felelte a herceg. — Az angolok szeretik Indiát — folytatta Lip­rani — és ezt helyesen teszik. A többek közt egy napon, intendánsom mcg'elént Smith és fiai banká­romnál, hegy egy váltót mutasson be midőn a cég főnöke meg vagyok-e elégedve a fölvilágositásokkal, melyeket előttevalö nap töltik kértem. Intendánsom azt felelte, hogy alkalmasint tévednek. Előttevalö napon nem voltam ■ Londonban és így nem is lehet­tem jnáluk... Ekkor azonban többen azt állították, hogy csakugyan Liprani herceghez volt szerencsi­jük... Ijedve hallottam, hogy tetemes lopás történt' a Smith és fiai cégnél. Leo volt!... Néhány nappal későbben a legelső ékszerésztől nagyszerű gyöngyös nyakéket hoztak. Én agt feleltem, hogy én ilyesmit nem rendeltem, mire a segéd mosolygott és kijelen­tette, hogy ő maga fogadott engemet és tökéletesen reám ismer. A következő éjjel gyémántékszer tűnj el az ékszerésztől artélkül, hogy a tolvajt megcsip. hették volna! Möst már mindent megértettem! Le» Londonban volt!... és fölhasználva hasonlatosságun­kat, nevem alatt jelent meg a boltokban. Elhagytam Londont és Franciaországba menekültem. Akkoriban jómódú, tekintélyes család lakott Párisban, kinek fejt Lücenay báró ur Monroy grófhoz készült adni leá­nyát. Elég az hozzá, hogy Lucenay Klotildot meg­gyilkolva találták a Rennes fogadóban és Gardener Gyulát fogták el az áldozat gyilkosául. De egy éjjel, midőn egyedül voltam dohányzómban, az ajtó kinyílt, anélkül, hogy észrevettem volna és a küszöbön Leót vettem észre, ki felém mosolygott. Különben csak azért jött, hogy megköszönje nagylelkűségemet. Alig maradt tiz percig. Mielőtt távozott igy szólt: — Távozom és talán sohase látjuk egymást... de mielőtt elmegyek, egy titkot akarok veled kö­zölni ... — Mi az? — kérdeztem bámulva. — Hallottad a Lucenay Klotild ellen elkövetett merényletet... és azt is tudod, hogy Gardenert fog­ták el gyilkosául. — Nos? — Nos, a hatóság téved... a valódi gyilkos előt­ted áll! Ha Lucenay Klotild meghal, mindkettőnknek olyan vagyona volna, melyet egész Maláj irigyelne! Ezzel eltűnt. Másnap távoztam Párisböl. Több évig utaztam; néha-néha híreket hallottam testvéremről... és igy tudtam meg, hogy a Mazasba volt zárva, Fontaná­­nál elkövetett lopás miatt és hogy egy nő segítségé­vel megszökött. Ez volt mindén! E pillanattól kezdve semmit se hallottam többé felőle, Azt hittem, hogy meghalt és visszajöttem Franciaországba és újra letelepedtem Párisban... Cbatalgncrale rokonszenves mozdulatot tett, mi­közben Buvard türelmetlenül harapdálta ajaka szélét. (Folvt. köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents