Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-18 / 290. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. ofctóbec,18 A Varsói Hóhér — a nagyváradi ügyészség foglya Ponyva-iparosok harca Romániában Néhány nap óta a varsói hóhért, ezt a nálunk Szuboticán is jól ismert veszedelmes és gcnoszindulatu szörnyeteget a nagyváradi ügyészségen tartják gondos őrizet alatt. Ne tessék megijedni, a varsói hóhér ríém valami vérengző gonosztevő, iiatlem egy hagyott érdekes, fordulatokban gazdag ponyvafegény. A varsói hóhérral ennek dacára mégis baj történt. Az első példányok már megjelentek Nagy'át adón és óriási sikert arattak, de a folytatását hiába várták az olvasók. A veszedelmes gonosztevő rejtélyes eltűnése pár nap mtilva derült csak ki: á nagyváradi vámhivatalban hivatalos végzéssel megjelent égy bukaresti ügyvéd, lefoglaltatta a Magyarországból érkező regény összes példányait és beszállította az ügyészségre. A lefoglalást a bukaresti Ignatz Herz-cég kérelmére rendelték el a hatóságok, azon az alapon, hogy a regény terjesztése a cég jogos érdekeit sérti. A Hérz-cég a romániai magyar nyelvű ponyvaregény-ipar megteremtője: ő adta ki a Szivek harca című szenzációs idegtépő és szerelmi bánatokkal telített füzetes regényt is, amelynek példátlan sikere volt. A cég ázt vitatja, hogy á Varsói hóhér magyar nyelvű kiadási joga is egyedül öt illeti Romániában, mert ennek az irodalmi műnek magyar fordítási jogát ő szerezte meg. Ennek a jogi vitának azonban különös fordulatát vannak. AZ eredeti kiadó azt vitatja, hogy ä Varsói hóhér romantikus és megrázó históriáját nem is keltett magyarra fordítani, mert azt eredetileg magyar nyelven iriák meg és ilyenformán semmiféle fordítói jogra nem hivatkozliatik a Herz-cég. Elkeseredett és izgalmas küzdelem folyik Nagyváradon a Varsói hóhér körűi, akinek vagy: amelynek á sorsa, úgy látszik, nemsokára Jobbra fordul. Az eredeti kiadó Ugyanis már megtette az illetékes hatóságoknál a lépéseket és előrelátható,- hogy a nagyváradi ügyészség rövidesen szabadidőre helyezi a Varsói mm. A ponyvairodalom hívei, akik náluhk Szuboticán is szép Számmal vannak, valószimileg mély szomorúsággal veszik tudomásul a Varsói hóhér nagyváradi balesetét. Pedig a ponyvairodalomnak ez a remeke igazán megérdemli, hogy lahat alá Kerüljön, nemcsak azért, mert Megfertőzi az Olvasók Ízlését, hanem, mert méregdrágán szállítja az izgalma-Álotnlovagoh ifin: Színi Ögúla Az egyik szalmaszőke asszonynak a balválláról lecSüsZctt az amerikai exoti'kUS prém és karcsú alakja így még vágyakozóbb, még törékenyebb és irhbolygóbb lett. — Olyan furcsát álmodtam — szólt és mosolygott mindén gödröcske az ajkán Sápadtan kék, b'.eu mourant szemével ránézett barátnőjére, ákí mellette sétált. Ez a másik asszony a szőkéknek abból a fajtájából való volt, akiknek szivességet tesz az ember, ha gesztényebarnának mondja a hajukat, de a nagyon szemtejen és kedves embertől elfogadják a »hollófekete« jelzőt is. A gesztenyeszinhaju asszony a SZälmaszőkéhez fordult: — Mit álmodtál? — kérdezte. — Lovagkort — volt a válasz. — Azt álmodtam, hogy egyedül voltam, egészen egyedül. ÉS arra gondoltam, hogy ha ide hozzám, aki köfül vagyok véve ellenséges cselédektől, az ablakon át möst betoppanna égy kerésztés vitéz. — Miért épen keresztes vitéz? — Álom, tehát nem kell, hogy értelme legyen — felelte a szahriaszőke. — És mit szól a férjed? — A férjem nem volt álmomban — mondta a szalmaszöke. És azt álmodtam, hogy az ablakom titokzatosan megcsőrten. Roppant megijedtem és körülnéztem a szobáltan. Még arra is^emlék-1 kát és — a halottakat. A regény füzetei a legjobb esetben 400—500 dinárba kerülnek, ami olyan összeg, hogy jó pár tucat valóban értékes irodalmi könyvet ] vásárolhatnának belőle a ponyvaregényj ipar reklámjainak felülő jámbor Olva' sók, ha valóban olvasni akarnak — iro- I dalmat. A tartomány elhatározta, hogy beszerez körülbelül 200 vagon műtrágyát egy és negyed millió dinárért, melyet a gazdáknak jóra! dicsőbb' áron bocsát rendelkezésükre; a 400.000 dinár különbözet a tartomány költségvetését terheli. Szó volt arról is, hogy az állam átengedi két uradalmát, Karagyorgyevót és Koszanesidsevót, ahol a tartomány házikcxelísben gondoskodna a nemesített magok termeléséről és az uradalmakon a tartomány egyben mezőgazdasági iskolákat is állítana fel. A tartomány és az állam között a tárgyalások ez irányban' igen előre haladott stádiumban vannak és Kliein Mita, a tartományi választmány elnöke az állam illetékes tényezőivel az átengedés több pontjaira nézve már meg is egyezett. A tárgyalások során arra is kiterjedtek, hogy az állant átengedné a tartománynak a Karagyorgyén lévő méntelepet ÍS. A tartomány a fáj’övsk beszerzésére költségvetésében már beá.titött 250.000 dinárt a jövő évre. Az állattenyésztés intenzivebbé tétele végett áltat tenyésztés! szövetkezeteket lógnak felállítani és pedig a bácskai tartomány részére négy ilyen szövetkeze tét vettek tervbe; az elsőt Szekicsecn átüljdk fel, Ezenkívül magncmiesftö és__ tisztító állomásokat fognak létesíteni Szomberban és Noviszadon, Baranyában pedig borásZ&ti szövetkezeteket állítanák töl. A tartomány gazdasági felügyelője már utasítást kapott, hógy a szmedérévói szövetkezetek mintájára Baranyában egyelőre négy ilyen szövetkezetét létesítenek. Az áréiz elleni védekezés céljaira is nagyobb összegeket állítanak be az 1928. évi költségvetésbe. A bogojevói lokalizációs töltés munkálatainak befejezésére egS'milllóháromszázezer dinárt, a Bezdán-Szigeti lokalizációs töltés felépítésére egy és félmillió dinár kölcsönt vesznek fel a Hipotekarna Bankánál, mely összeget már meg is szavazták. A felépítendő töltésekkel védeni akarják árvíz-, veszedelem esetén a Kralja Petra-csafofnát, mivel Bácski-Monostor, Bezdán és Kolutnál van különösen a csatorna veszélyeztetve. A tartomány programba vette a baranyai patakok: Toplica, Karasica-Brza szabályozását, Bácskában pedig a Kígyós és a MoStonga szabályozását, melyekre szintén nagyobb összeget állítanak a készülő költségvetésbe. Kozmetikai intézet állandó orvost vezetés és felügyelet alatt Subotica, Ciril-Metod trg I 5 Villany- és íénytezeiés ** Bőf- és siftpséoápolás se szó, se beszéd, elém áll és szól: »Nem ismer meg engem?« Ránézek, megrémülök, megismerem Yattay Albrechtét, a férjem legjobb barátját. »Mi történt magával? — kérdeztem tőle. — Hogy kerül ide Ilyenkor? A kaput már rég becsukták.« Áíbeft megragadta a kezemet: »Bocsásson meg — szólt —■ esztelen vakmerőségemért!« Véglgmértém durva posztóju és egyszerű ruháját. Elhatároztam, hogy ajtót mutatok neki. De Albert így szólt: »Én vagyok a maga egyetlen katonája, A szekrényben talán félretett a számomra valamit, amit odabenn az uraság is szívesén mégenne? Maga az én szivem szakácsnője és én éhes vagyok« Nekem megtetszett a különös helyzet, felkötöttem a Zsuzsa kötényét és a tűzhelyen vacsorát melegítettem az én küz- Viíézemnek. Nem irigyeltem többé Zsuzsát. Mágam voltam a világ legboldogabb, legegyszerűbb cselédje. — És? —I Nincs tovább ... — mosolygott a gésztenyebarnahaiu asszony, akinek az arca kissé kipirult a nagyon heves beszédtől. — Furcsa álom — szólt révedezve a szalmaszőke — és hogy hasonlít az enyémre i A gészfínyészihhaju rejtélyesén mosolygott: — Te , . . hátha nem is álom? Mire a szalmaszőke asszony szemében még pajkosabb, még titokzatosabb Mosoly szivárványa jelent meg és szólt: — Az élet • * . álom Katonai személyt neveztek ki a bregalnicai tartomány élére Mihajlovics alezredes látja el Stipben a főlspáoi teendőket Beogradból jelentik: A király Vasár nap ukázt irt alá, amellyel a bregalnicai tartomány élére, a föispánság ügyeinek vezetésére MthaJióvfCs Mihajló gyalogsági alezredest nevezte ki. Mihajlovics alezredes eddig a kumanovói gyalogezred helyettesparancsnoka volt. Ez a kinevezés, amelynek folytán a bregalnicai tartomány székhelyért, Szlipben, ahol a legutóbbi gyilkos komitácsi merénylet történt, katonai személy fogja ellátni á fdispáni teendőkét, egyike azoknak a rendszabályoknak, amelyeket á kormány a bolgár határ mentén szándékozik foganatosítani a bolgár komitácsi terrorbandák akcióinak elfojtása és lehetetlenné tétele céljából. Mihajlovics alezredes kinevezése azt a célt is szolgálja, hogy a katonai és polgári hatalom egy személybén összeprmtosuljon ezen a vidéken, A bregalnicai tartomány eddigi főispánját, Vujovics Radomirt az oszijeki tartomány főispánjává nevezték ki, mig dr Francsies oszfjékt főispánt nyugdíjazták, Politikai körökben nagy feltűnést keltett Mihájtovics alezredes kinevezése a bregalnicai tartomány közigazgatásának élére. Kormánykörökben jogosultnak tartják ezt az intézkedést és hangsúlyozzák, hogy ez a dtlszerbiai határvidék biztonságának védelmére szolgáló Intézkedések sorozatába tartozik s a katonai és polgári hatóságok harmonikus együttműködésére feg vezetni. Az ellenzék szerint viszont mindez a radikális közigazgatás nagy kudarcát jelenti, de a kinevezés folytán az orszáp közigazgatásáról szóló törvény 14. szakaszán is Sérelem esett. Hivatkoznak atra, hogy a törvény szerint a főispánt esak ä rangban legidősebb jogi referens helyettesítheti és ezért ukázzil nem is volna szabad helyettest kine vezni. Mezőgazdasági célokra négy és fél milliót irányzott eő a bácskai tartomány Elkészítették a bácskai tartöölány mezőgazdasági költségvetését Szomborból jelentik: A bácskai tartomány mezőgazdasági osztálya vasárnap tartott ülésén, melyen Budisin Száva, a tartományi választmány tagja elnökölt, összeállítottá az 1928. évi költségvetés mezőgazdasági tételeit. A költségvetés-tervezet szerint a tartomány a jövő évré mezőgazdasági célokra négy és félmillió dinárt irányzott elő. Az előirányzott ‘ összeg fontosabb tételéi a következők: nemés Mag beszerzésére 600.000 dinár, tniitrágya-kiséfletezésre 400,000, magtisztító állomások felállítására 350,000, fajbikák és tehenek beszerzésére 500,000, lótenyésztés faljavítására 260.000, fajdlsZtiók és juhok beszerzésére 310.000, méhészet és selyemherrtyótértyésztés fejlesztésére 100,000. íötdmivelésügyi propagandák céljaira 12Ö.000, a szőlő és gyümölcstermelés inszem, hogy nieggyujtöttafn a villanyt természetesen álmomban és alfija néztem minden bútornak, séhol semmi. Egyszerre csak halkan felhangzik: »Vera!« A hátam mögött szólt Valaki. Ijedten néztem körül, nein láttam senkit. Érré egy hang igy szólt: »Ne féljen semmit, nagyságos asszonyom, jó barátja,« A páncélos Vitéz térdeit előttem, ugyanaz az entbérmagasságu páncél, amelyet a szalonomból jól ismersz. Halálra rémültem tőle, Hogyan került ez ide a büdoáromba á másik szoba sarkáról, ahol évek óta mozdulatlan komorsággal áll? »Bocsásson meg — Szólt a páncélos vitéz — bocsássa meg őzt a Vakmerőségemet, de más módon nem tudtam a maga közelébe férkőzni, pedig olyan szerelmes Vagyok, hogy még nagyobb őrültségét is elkövettem volna a maga kedvéért.« LeboCsátotta sisakja rostélyát és én megismertem az arcét. Kárász Géza volt. Természetesen mindezt álmodtam. *- ÉS te mit Csináltál Kárász Gézával., álmodban? — Nem utasítottam ki — felelte a szalmaszöke. — Először azért nem, mert tetszett nekem az ötlete, hógy a sZálórtöm páncélos vitézébe öltözködött föl és igy '.opózott be hozzám, Másodszor pedig azért nem, mert féltem a botránytól, hogy ha a Kárász Gézát ilyen páncélosán rajtakapják, másnap az egész Vafós rólunk beszél. Kárász Géza tisztelettel jesen megcsókolta a kezemet és aztán kijelentette: »Én most örökre itt maradok és úgy fogom magát őrizni, mint a sárkány.« . . .. Erre felkiáltottam és föltenZivébb fejlesztésére 450.000, gazdasági szövetkezetek támogatására 310.000, állattenyésztést szövetkezeteknek 70.000, földmivelésügyi sajtó támogatására 1Ö0.Ö00, a gazdák között ingyen szétosztandó állati Szérumok beszerzésére 100.603, takonykófosság miatt agyonvert lovak kártalanításáért 350.000, szakkonyVfk beszerzése 30.000 és a földiílivetésügyi kamara részére 50.000 dinár, A gyűlésen beszámoltak a Magyarországból eddig beszerzett körülbelül 20 vagon nemesitett mag szétosztásáról. A nemesített magból a tartományhoz tartozó összes községek egyenlő arányban kaptak és a magot a községekben nem zetiségekre való tekintet nélkül osztották szét. Az egyes községekben 20—50 gaz da kapott ingyen magot a nemesített maggal való kísérletezésre. ébredtem . . . Mit szólsz éhhez az álomhoz? — Furcsa , . . — szólt a gesztenyeszinhaju asszony és keztyiijével megtörölte az ajkát, amelyet nagyon csipdestek a hópihék Ezzel a mozdulattal szelíden áradt belőle a »flower girl« illata. Egy pillanatig hábozótti azt mondta: — De möSt hallgasd meg az enyémet. — Te is álmodtál? — kérdezte a szalmaszöke. Á geszfe!iyéSZinhaju nem felélt erre a kérdésre, hanem megkezdte az elbeszélését: — Egyedül Voltam és unatkoztam, amikor egyszerre csak heszt hallottam: á szobalányom szobájából, Kíváncsiságomban kinyitottam az ajtót és láttam, hogy egy közkatona menekül át előlem a konyhába . . . Lám, a Zsuzsái Hát nem boldogabb-e az ilyen szegény árva cselédlány? Elvégzi rendesen a dolgát, velem soha semmi baja nincs és vaSárttaponkinf eljön élté az embere, akiről egész héten át ébren álmodozott és álmában is dalolt.. Szabad Szeretnie. És a finom társaság, a müveit világ Olyan gyűlöletessé lett akkor előttem, Abban a pillanatban szívesebben lettem volfift a ZSuZSa helyén a fényesre csiszolt konyhai rézédények közt . . , Természetesén csak álmodban? — És amint mindezt elgondoltam — folytatta a gesZtenycSziilháju — azalatt a Zsuzsa eltűnt a konyhából és én egyedül maradtam a Uözvitézzel, aki hirtelen
