Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-16 / 288. szám
24. oldal BÄCSMEGYE1 NAFLŐ 1927. október 16 A pipaszár Az ember nem is hinné, mennyire megromlott a világ. Ennek előtte, ha az ember vett egy pipaszárat, hát az akár élete végéig kitartott mellette. Persze, ha csak véletlenül a kocsi kereke keresztül nem ment rajta. Ugyan volt egy pipaszára Csányi Bandinak, amin a kocsi kereke is körösztül ment, oszt még máig is pipaszár, azonban az ilyesmi már csakugyan ritka. De meg a szerkezete is egész más volt a régieknek. Sokkal bővebb lyukat fúrtak bele, hogy az ember könnyen kitisztíthassa. • A mostani pipaszárról már nem is érdemes beszélni, mert csak a mérgit kavarja föl vele magának az ember. Nincs egy hónapja, hogy a koma hozott egy pipaszárat a városból, oszt máris alig szelei. No mondom, úgy látszik, nagyobb az ereje az idén az adoriáni dohánynak, jobban fogja a szárat, hát majd kitisztítom. Azt előre megmondom, igy a feleségem, idebe ne büdösködj Vele, eridj ki az udvarra. No, no, nem is akartam én idebe, csak azt mondjátok meg, hol van az esernyődrót. Tudni való, hogy esernyő-drót nélkül nem történhet pipaszár tisztítás. Hát ki is mentem az udvarra, oszt próbálgattam a drótot beleküldeni a pipaszárba. Elég keservesen, de lassan csak ment befelé. Már a közepe felé lehetett, egyszer csak pattan egyet, nem a drót, hanem a pipaszár, oszt akárcsak a lámpacilinder, tisztára kettőbe hasadt. Erre én, bár nem lehet mondani, hogy hirtelen mérgü vagyok, de ami sok, az már sok, elég hangosan megemlékeztem a világ összes pipaszár fúróiról, legkivált pedig arról, akitől a koma ezt a hitványát vette. Hát hogyisne jönne méregbe az ember, amikor mindene meg van hozzá, hogy pipára gyújtson, csak épen az a nyavalyás szár hiányzik. De még az is, hogy iiyen tajtékpipába való szárat nálunk nem is árulnak. No, nem halsz bele, igy a feleségem, ha egy napig nem tudsz pipálni. Különben meg a doktor úgyis mindig rosszalta. hogy nem szakad ki sose az a büdös pipa a szádból. De persze némelyjk. embernek beszélhetnek, akár a falnak. Ha már az egészségeddel nem is törődsz, a feleségednek tartozol avval, hogy ne dolgoztasd haiáira. Nem győzöm a firhangokat mosni a füsttől. Más ember, ha pipázik is, nem szórja szét a hamut a szobában. De neked biztosan a kezed törne le, ha a pipa kupakját lecsuknád. Amerre csak mész a szobába, mindenütt hullajtod magad után a hármuk Én meg csak győzzek utánad takaritani. Ugyan nem egészen igy van, ahogy az asszony mondta, de azért az ember ilyenkor nem szól közbe. Meg az igazat megvallva, ha esetleg mondom csak úgy példakép, ha esetleg közbe is szólnék ilyenkor, biztosan még nagyobb veszedelem lenne. Megpróbálom, igy magamba, mátói kezdve nem gyújtok rá. Bár nehezen merít az idő, de csak eljött a dél. Ahogy a kanalat letettem, oda esett a tekintetem a sublótra. Avval már vége is lett a próbálgatásomnak, mert szinte ágaskodott felém a dohányszita, meg a száratlan pipám. Nem szóltam eg yszót se, csak csendesen betettem a kiskaput, oszt átmentem a Krauszhoz, a sarki boltoshoz. Szomszéd ur, mondom, adjon egy egész olcsó pipát szárral együtt, mivel az enyémbe egy kis hiba esett. Hát vettem is egyet szárral együtt öt dinárért. Zsebre tettem a szerszámot, de nem mentem haza, hanem elmentem a patikába. Nem azért nem mentem haza, hogy esetleg a feleségem igy vagy úgy, meg mintha én az asszonytól izé, hogy is mondjam, de mégis, jobb ha az ember egy kicsit csendben maradhat. Meg úgy lehet, a prakszi bemegy biciklin a városba, hozatok vele egy szárát. Ahogy belépek a patikába, látom Gargyit; a bognárt az egyik széken ülni, a prakszi meg valami kenöcsöt kavargatott. Nini, mondom Gargyinak, hát maga mikor került haza. Hogy el ne felejtsem, Gargyi két hétig bent lakott a városban. A törvénnyel volt egy kis véleménykülönbsége a dohány miatt. Reggel gyüttem haza. , , >. Tán beteg? Néni, aszondja, csak a gyógyszerész urat várom. Holnap mék Adorjánra dohányért, meg akarom kérdezni, neki mennyit hozzak. -Hol a gyógyszerész ur, tán még ebédel? így én a prakszihoz. Már ebédeltünk, csak átszaladt a doktor úrhoz. Valami könyvbarátok társaságáról volt szó az újságban, azt akarja megbeszélni vele. Hozza csak ki öcsém a principálisa dohányát, hagy gyújtok rá, mondom, mert hogy nálam nem volt dohány. Alig tömöm meg a kis cseréppipám, már jött is a koma. Hát a tajtékpipád? Kérdezte a koma. Ne is emlitsd, kettőbe repedt a szára. Most evvel a kis pipával köll kínlódni. Épen most akartam kérni a prakszit, ha bemenne máma a városba, hozzon egy uj szárat. Szerencséd van, igy a koma, délután én kocsikázom be, majd hozok egyet. Mit akarsz a városban? Bé akarok lépni a könyvbarátok közé, oszt alá akarom irni az ivet a plébánián. A mi papunknak még eddig nem küldtek. A koma oszt föladta a rendelést Gargyinak, én magam is egy kilót rendeltem, bár még van otthon elég dohányom. De sose tudhatja az ember előre, mit hoz a jövő. Hátha Gargyit megint financszerencsétlenség éri az utón. Jobb ha egy kis tartalék dohány van otthon. Ahogy tárgyalunk Gargyiva! a dóhány felül, gondoltam egyet, bemegyek én is a komával a városba, legalább egyszer hozzá jutok egy kedvemre való pipaszárhoz. Mondom is neki, ahogy Gargyinak magyaráz, hallod-e koma, bemék veled én is, amíg te beiratkozol a könyvbarátokhoz, addig én megveszem a pipaszárat. Ügy is volt. Egész besötétedett, mire visszajöttünk. A patika előtt leszálltam a kocsiról és lépegetek haza, elébem áll az albiró Bóka Pali, oszt kérdezi, hogy a komám már ott is maradt-e a városban a plébánián. Már minek maradt volna, mondom én. Hát akkor még nem állt be? Hova? A barátokhoz. Micsoda barátokról beszél? A Gargyi mondta, hogy a gyógyszerész ur belép könyvbarátnak, már mint akik a könyveket csinálják, alkalmasint imakönyveket. No mondom, bolond beszéd ez nagyon, sose hallottam én arról, hogy barát akar lenni, de meg olyan barátok nincsenek is, akik könyveket csinálnának. Már engedelmet, igy az albiró, még sajtbarátok is vannak, akik a sajtot a trappistát csinálják. Benne van ez a kalendáriumban is, olvashatja, akinek szeme van. Bolondság ez, nem igaz abból egy szó se, de meg házas ember, hogy menne el barátnak. De néni sok szót vesztegettem az albiróval, nagyon siótéékem volt haza. Szeretem nagyon a békességet, de meg szerettem volna az uj pipaszárat is kipróbálni. Másnap már az egész falu arról beszélt, hogy a patikus beállt barátnak. Még mióta meg van a patika, annyi vevője nem volt, mint ezen a napon. A komát a méreg csak úgy ette, mert a prakszi megmondta neki, micsoda pletyka kering róla. Úgy látszik komasszonynak is fülébe jutott a pletyka, mert a komám , kétszer izent értem. Én azonban csak este felé mentem át. A koma is mindég akkor hagyott cserben, mikor a családi veszedelem kellős közepében álltam. Hiába no, bár nem vagyok rosszmájú, nem nagyon sajnálom a komát, ámbátor teljesen ártatlan volt. Mindég is úgy volt, de tán mindég is úgy lesz még ez a világ fönnáll, hogy a szegény ember a másik szegény baján nyer egy kis vigasztalást. Novoszel Andor rlETIKA* Rovatvezető íi*r. Vécse; Jenő kozmetikus ~ A viz, mint közinél kum Ősrégi tapasztalat, hogy a viz nemcsak tisztálkodásra szolgál, hanem a legnélkülözhetetlenebb kozmetikum is. Kifejezetten kozmetikus célra használták már a legrégibb idők népei is, hiszen, tradicionális hit volt a hinduknál és egyiptomiaknál, hogy a Ganges és Nilus vize nemcsak egészséget, de szépséget és fiatalságot is ad. Bár látjuk az emberiség történeiében, hogy nem egyszer voltak évszázados ciklusok, amelyekben a fürdést és mosdást elhanyagolták;* de azért a viz mint börápolószer egyformán fontos örök időktől fogva, amióta a nő és vele a hiúság és tetszeni vágyás megszületett. Kozmetikai szempontból a viz három irányú hatást vált ki: 1. Feloldja a bőr felületéről a levegőből oda lerakodott szennyet, főleg a sókat és a zsírsavak egyrészét, inig a fel nem oldódó port, kormot, valamint egyéb lerakodásokat, továbbá a szarusejteket feláztatja, meglazítja, úgy, hogy a bőrről könnyen leválhatnak. 2. Megduzzasztja a bőrréteg sejtjeit, aminek folytán a verejték és íaggyumirigyek kivezető csövei elzáródnak. Az igy összegyűlt nedvek a bőrt feszessé és simává teszik. 3. Hőmérsékletével arányban 'kitágítja a véredényeket és az igy keletkező vérbőség elősegíti a bőr jobb táplálkozását, ami a legtöbb esetben ismét csak a szépség előnyére válik. Nem minden viz alkalmas kozmetikus célra. E tekintetben leginkább figyelemre kell méltatnunk a viz vegyi összetételét. , Megkülönböztetünk lágy vizet, amely vagy semmi, vagy csak a legminimálisabb vegyi alkatrészeket tartalmazza, ilyen az eső, folyó, vagy hóviz, kemény vizet, amilyen a kút és a vízvezetéki viz, amelyek mész és magnézium tartalmuknál fogva a mosdásra nem alkalmasak. Az olyan viz, amely ivásra nem jó, a mosdásnak sem felel meg, mivel legtöbbször ammóniát és salétromsavat tartalmaz. Mosakodásra mindig csak lágy vizet használjunk, de iia ez nem áll rendelkezésünkre, akkor a kemény vizet meg kell lágyítani, hogy az használható legyen. Ecélból a vizet vagy fel keli forralni, vagy alkalikus szereket adni hozzá, amilyen a szóda, a szódabikarbóna, vagy a bórax. Egy mosdótálnyl vízhez elegendő egy késbegyni szóda, vagy féikávéskanál szódabikarbóna, vagy bórax. Kozmetikai szempontból fontos még a viz hőmérséklete, ami a véredények teltségére van befolyással. Nézzük tehát, hogy milyen hömérsékü vizet használjunk a mosakodáshoz? A hideg viz behatására a véredények kezdetben megsziikiilnck, majd később kitágulnak, a langyos vagy meleg viz azokat tartósan kitágítja, mig a forró viz rögtön kitágítja, de pár pillanat múlva ismét összehúzódásra bírja. Mivel a meleg és forró viz nemcsak az izzadságnak, faggyuváladéknak és más szennynek a legjobb eltávolító szere, de a magas hőmérséklet egyúttal az areizmokra és a bőr rugékonyságára is hatással van, a bőrt fokozottabb működésre ösztönzi, mindenkinek a meleg, vagy ha birja a forró vízzel való mosdást ajánljuk. Kozmetikus szempontból a hideg víz egyenesen káros, mert a bőrt keménnyé, durva tapintatévá teszi. Ez az eljárás a mosakodásnál csak a normális bőrre vonatkozik. A kivételekre egy más alkalommal térünk rá. A mosdó vizbe, ha azzal az üditésen és tisztálkodásán kívül még speciális kozmetikus hatást is akarunk elérni, különféle aromatikus szereket is önthetünk, amely célra sokféle mosdóesszencia szolgál. . Egy részük ecettel készül és ezek főleg meleg időben tesznek jó szolgálatot, mert hűsítenek, másrészük etherikus olajokból, növényi kivonatokból lesz előállítva. Enyhe, jótékony, börizgató hatásuk kétségtelen. A mosdásra szabályként a napentai ! kétszer való mosdást állíthatjuk fel. Az ) esti a tisztálkodás, a reggeli pedig a j bőrnek felüditése céljából ajánlatos. Kék nefelejts* Mal'-Idjos. Bőrpuhitás; ra zsírokat és olajokat lehet használni, j Elsősorban glycerint, de ezt csak háromszoros hígításban. Használható még a I Jfanolin is, vagy bórax, amelyből egy kávéskanálnyit kell venni egy télliter vizhez, de ha bóraxot használ, azért a kenőcsöt vagy a zsíros krémet nem nélkülözheti. Lehet használni azonfelül mandola korpát is, amellyel mosdás után néhány. percig bedörzsölendő az arc,, majd az arcot újólag le kell mosni. Puliit, zsirosit még a vazelin is, de ügyelni kell arra, hogy az abszolút tiszta legyen. Előfizető, Bácska-Topola. Igaza van; abban, hogy az úgynevezett esztétikai torna szorosan nem vág ugyan a kozmetika körébe, de közvetve mégis hoz-1 zájárul a test szépségének az emeléséhez. Célja az egészség, az ügyesség, az erő, a szép, tetszetős mozdulatok elsajátítása. E torna alkalmazása az eddigi tapasztalatok szerint a növést erősen befolyásolja és javítja, szépíti a test formáit. Hatással van a test alakjára, az idomok külsejére. Az arcszint, a fokozatosan gyorsult vérkeringés folytán szépíti, az izmokat erősiti, az idegeket megnyugtatja. Szerepe van a lélegző szervek működésében is, előidézi a helyes, nyugodt lélekzést, amely fontos kelléke az egészség zavartalanságának. Bella. Csonoplja. Jóhatásu lehet ha reggeli mosdó vizbe 2-*-3 evőkanálnyi tiszta glycerint tesz, vagy esetleg 5%-os tiszta bóraxot, amit úgy állíthat elő, ha két deciliter vízbe 10 gr.-ot felold. Éjjelre be kell kenni az arcot egy kis Lanolin krémmel, vagy sárga, amerikai vazelinnel. Esetleg ugyanilyen jó szolgálatot tesz egy kis sótalan vaj. Mosakodáshoz langyos vizet használjon tulzsiros szappannal. . Egy kétségbeesett, Szubotica. Levele, I tényleg nagyon desperátus hangon van írva. Amint a hűvös vagy kissé hideg időjárás beáll és kimegy az uccára sé-j tálni, az orra azonnal kivörösödik ésez a szépséghiba nemcsak hogy kellemetlenül érinti, de szinte kétségfceejti. Hogy miként lehet ezen segíteni? A do• lúg. nem,.olyan könnyű, mint.ahogy gonj dolja, de azért ha a tauácsunkat követi, faat-'lii&eml lehet a bajöm segHstii. Egyes i cjetetóbcn' rövid néhány órai .hatást ér! hetünk el azzal, ha az orra éterrel vagy ! benzinnél átitatott vattát nyomunk. A 1 helyi kezelés alkalmas gyógy anyagai a ] kén, áz Ichthyol, a resorcin. Az orvos j által felírandó kenőcs, vagy paszta erőssége az egyéniségtől függ. Az egyiknél már erős az, ami a másiknál még gyenge hatású. Az egyéniséghez alkalmazott kenőccsel bekenjük a már előzőleg szappannal megmosott orrot. Reggel lemossuk. Használhatók egyébként az ichtliyolos szappanok is. Más eljárások otthon orvosi utasítás, felügyelet nélkül nem végezhetők. Az orr vörösségének megszüntetése sok fáradtságot, főleg azonban kitartást igényel. Végig kell sokszor használni mindent. Előre nem lehet tudni, hogy melyik szer használ. Az orr vörössége gyakran nem más, mint fagyás következtében beállott pir. Használhátó eljárás ez esetben: forró vizes borogatás. Kenőcs gyanánt ichthyolos vazelint Írassunk fel. Célszerű, ha a vérkeringés fokozása céljából enyhe másságét alkalmazunk. A bőr, illetve az orr előzőleg forró vizben megmosandó. Ebbe a kezelésbe még erősen bej illeszthető a hdmlusztás. Erre vonatko- I zólng itt nem mondhatok egyebet, mihtj hogy óvatosság és gondos felügyelet ! szükséges. L. E. Szubotica. Á púder! legcélsze- i riibb akként használni, hogy egy kis vattacsomócskát bemártunk és az erre tapadó porral egyenletesen behintjük a bőr felületét, vigyázva arra, hogy az arc minden része, zuga, hajlása, egyformán fedve legyen. Igen sok hölgy hibája, hogy csak addig preparálja a bőrét, ameddig azt a tükörből látja és nem törődik vele, hogy pl. az áll, a fültövében, a nyak hátulsó részén stb. éles vonal határolja el a púderezett és az anélkül való felületet és hogy ez a szipdifferencia idegen szemlélőben visszatetszést szül. A kellőleg nem tisztítható púderpamacs veszedelmes baktériumokat juttathat a bőrbe. -A többi levélről a jövő vasárnapi számban. A rovatvezető bárkinek díjmentesen ad ebben a rovatban felvilágosítást. óriási választékban hihetetlen olcsó árakon Braéa Schfinboryor-nél Novisad, Jevrejska 6
