Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-16 / 288. szám

1927 október 16. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal Rádió-műsor {A váró* melletti mám a hullámhoeixt jtlantÚ Vasárnap, október 16 Zfigíeb (31,0) 17: Tánczene. 20.30: Vidám szórakoztató zene. 22: Szórakoz­tató zene. Zürich (CSS) 11: Délelőtti hangver­­seny. 15: A házizenekar hangverse­nyé. 10.30: Kamarazene. 20: Sig. Kun Gluck-dalokat énekel. 21: A házizenekar hangversenye. Budapest (555.6) 9: A katholikus nagy­gyűlés alkalmából tartandó ünnepi nagymise a belvárosi plébániatemplom­ból. 10.30: Újsághírek, kozmetika. 11: Evangélikus istentisztelet a BécSikapu­­téri templomból. 12.15: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Utána: Radics Béla és cigányzenekarának hangversenye. 13.30: Dr. Ballenegger Róbert egy. tanár: »A föld és a gép.« 16: Kalotaszegi népme­sék. 16.30: Pontos időjelzés, időjárásje­­lentés. 16.45: Dr. Bevilaque Béla elő­adása: »A daloló pesti ucca.« Az uc­­ca zenéjének művelődéstörténete 1885 —1927. 19.15: Másfélórai könnyű zene. Zenekari hangverseny. 20.4^: Pontos időjelzés, sport- és lóversenyeredmé­nyek. 21: A Britannia-nagyszállóból Pertis Jenő és cigányzenekarának hang­versenye. 22.30: A Britannia-nagyr.zálló­­ból Brit Boy’s jazz-band. Berlin (485.9, 566) — Kenijfiwuster­­bausen (1250) — Stettin (236.2) 9: Egy­házi 'zene. 11.30: Hangverseny. 16.30: Szórakoztató zene. 21: Népies hang­verseny Puccini és Wagner müveiből. 22.30: Tánczene. Prága (345.9) 16: Katonazenekari hangverseny. 17: Barthelet-emlékünne­­pély átvitele a nemzeti múzeumból. ]9: Operaelőadás »Tiefland« d’Albert. 22-20: Hangverseny. Róma (450) 10.30: Egyházi zene. 17: Szórakoztató zene, 20.45: G. Bizet: »Carmen« cimü operájának -3-ik és 4-ik felvonása. ‘ Leipzig (365.8) — Dresden (275.2) 2d,36: A drezdai házizenekar hangver­senye. 23: Tánczene, Milánó (315.8) 17: Jazz-band. 17.50: Gyermekkarének. 20.45: Időjelzés. Utá­na a házizenekar hangversenye. 23: Jazz-band. München (535.7) — Nürnberg (303) 11: Harangjáték. 12: Térzene közvetí­tése. 18: Egyházi énekek. 19.30: Hang­verseny. 20.30: A házizenekar hang­versenye. 22: Tánc- és szórakoztató zene. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 21: Zenekari hangverseny. 22: Sporthírek. Wien (517.2, 577) — Graz (357.1) — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 10.30: Karl Walter orgonahangversenye. 16: Délutáni hangverseny. 19: Paul Ste­fan előadása a modern zenéről. 20.05: H. Ibsen »Nova« című 3 felvonásom szín­müvének közvetítése. Mrs ze f&ldSn, messze álon csak a vröászf GAYER BÚTOR dicséretét hello i 7232 Hé’fő, október 17 Zagreb (310) 17.30: Délutáni hang­verseny. 20.30: Kamarazene. 22: Szó­rakoztató zene. 20: Házizenekar hang­versenye. Szórakoztató ztene. Berl.n (483.9, 566) — Könlgswuster-hausen (1250) — Stettin (236 2) 17: Szórakoztató zene. 20.30: Szórakoztató­est. 22.30: Zenekari hangverseny. . Wien (517.2, 577) — Graz (257.3) — Innsbruck (294.3) — Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti hangverseny. (Silving­­kvartett.) 18.45: Heinrich von Kleist emlékünnep. 20.5: A wieni szimfonikus zenekar hangversenye. Leipzig 355.8) — Dresden (275.2) 16.30; A drezdai házizenekar hangversenye. 18: A német, diákegyesületek wartburgi ünnepélye. 19:; »Undine«, romantikus opera négy felvonásban (Lortzing). 22.15: Tánczene. Budapest (555.6) 9.30: Hirek, közgaz­daság. 12: gontos--időjelzés, hirek, köz­gazdaság. 13: időjárás- és, yizgllásje­­lentés. 15: Hírek. kBigazdaság. > 16)45: Pontos időjelzés, -időjárás-.-és.vízállásje­lentés. 17: Dr. Lukinich Imre »Az em­beriség legrégibb történelmi emlékei.« 17.35: Hangverseny. 19: »Mit üzen a. rá-ALBUS« ídfó?« 20: - Német -nyelvoktatás. (Dr. Eduard Szentgyörgyi.) 2Ö.30: Dr. Zá­­dor Jenő rádióestje, Basilides Mária és Goda Gizella, az Operaház művész­nőinek közreműködésével. 22: Pontos időjelzés, hírek, közlemények. 22.20: A Britannia-nagy szál lóban Pertis Jenő és cigányzenekarénak hangversenye. A 7-es SZÁMÚ CELLA ! (30 1 REGlifr Y — Leo! a nyomorult... fenyegetett!... azt mond­ta, megöl. Nem emlékszem többre. Az emberi erőlködésnek határai vannak... A hang hirtelen elhalt ajakán . . . feje vállára hanyatlott és kimerültén, sápadtan, fehér tajtékkal ajaka szélén, visszahullott a párnára. Az orvos feléje rohant és megfogta kezét. »— Uten mentsen meg attól, hegy oly embert öl­jek meg, aki tudja, hol a bökkenő. — Engedje nyugodni estig. — I’gaza van, mondta Buvard, addig sebesültünk visszanyeri erejét és tetszés szerint kérdezhetem. Ezzel mindketten eltávoztak egyedülhagyva a sebesü’teí. A VÉN ASSZONY. Gardener sz’ntén eltávozott. Nem maradt a pavil­­lonban senki, mint az alvó Tibart és Ferenc, aki az első emeleti lakosztályt takarito.ta. De alig távoztak, midőn az előszoba harangja még'ioiidult. Az előszobába ment, begy kinyissa az ajtót. A lépcsőn egy vén asszony állott, fején több he­lyen kilyukadt kockás kendővel, melynek egyik csúcsa rosszul fedett el egy ‘sebhelyet, mely arcán látszott. — Mit akar? — kérdezte Ferenc. Az öreg nő alázatos mozdulatot tett. — ítt nem osztogatnak alamizsnát — mondta Fe­renc. — Bocsásson meg, uram . . . nem azért jöttem, hogy a’amizsnát kérjek, annál kevésbbé, hogy alkal­matlan legyek őrnek, hanem szívességre akarom kér­ni. Sok jót hallottam önről, barátom -és most látom hogy épen nem túloztak azok, kik önt magasztalták. Figyeljen tehát és el ne áruljon . . . Azt mondták nekem, hogy olyan embert vettek ide magukhoz, ki néhány nap előtt halálos sebet kapott. — Hallja . . . folytatta, szemét törülve, ámbár nehéz lett volna abban könnyet fölfedezni. Nagyon csekély dolgot kérek öntől, de ha megteszi . . . soha se feledkezem meg étiről imáimban. Engedje, hogy megnézhessem. A szolga nagy zavarban volt, de meglátszott, hogy ingadozik. Végre elhatározta magát és a szoba felé ment melyben Tibart feküdt: — Jöjjön! de ne maradjon sokáig és föl ne éb­ressze. Ezzel belépett. Ferenc kivül maradt. Az öreg nem sokáig maradt. Legföllebb öt percig. Aztán kikelt arccal megjelent. Ezzel borítékot adott át Ferencnek, melyet ez re­megő kézzel vett át, mintha valami rejtélyes és bor­zasztó dolgot érzett volna maga körül Vissza akarta adni, de az öreg nő már távozott és betéve maga után az ajtót, eltűnt. Midőn Ferenc magához térve megle­petéséből, kibontotta a borítékot . . . ezerfrankos bank­jegyet talált abban. Hideg veritek lepte el egész testét és a sebesült szobájába szaladt, de álig lépte át kü­szöbét, midőn megkövültén állt meg. A VIZSGÁLÓBÍRÓNÁL Búvára tíz órakor távozott a pavilonból, azzal a szándékkal, hogy Chataigneraielioz megy. Különben is átlátta, hogy tovább nem habozhat. Liprani herceg fi­gyelmes lc.t, kétségkívül intézkedni fog, elkerülje az öt fenyegető veszélyt és attól lehetett tartani, hogy külföldön fogja keresni a biztonságot, melyet Parisban nem élvezhet többé. Ámbár a herceg bűnössége reá nézve világos volt, mégis maradtak homályos pontok, melyeket föl kellett világosítani. Az bizonyos volt, hogy Lucenay Kloíildot a herceg akarta megfigyelni . . . •Buvard tehát legjobbnak vélte, ha Chataigneraiera bízza magát és vele együtt igyekszik felderíteni a bűn­tényt. Chataigneraie a vizsgálóbírót nem találta iro­dájában. Buvardot nagyon bosszantotta a véletlen, miután azonban csak este kellett megjelennie a pavillonban, el­távozott és midőn az óra hármat ütött, visszatért a törvényszéki palotába. Ezúttal Chataigneraie irodája ban volt — Ah! Ön az, Mangin! mondta — üléssel kinálva őt — régóta nem hallottunk önről és ha nem csalódom, eltűnése egy időre esik Lucenay Klotild gyilkosának megszökésével. — Hát biz én azóta a gyilkost kutattam! — De legalább sikerült? — Féligmeddig. Egyszerűen annyi, hogy tegnap óta tudom, ki a gyilkos. Épen ezárt jöttem ide. Isme­rem a gyilkost, tudom hol lakik és mi se lenne könv­­nyebb, mint hogy azonnal megnevezzem . önnek, de jónak láttam, hogy. előbb közöljék, önnel valamit. Az az egyén, aki meggyilkolta I.ucenay Klotildot. magas állást foglal el Parisban, melyet nevének és va­gyonának köszönhet. Az ellene felhozott vád nagy botrányt okozna és ily kalandot csak is tagadhatlan bizonyitékok után szabad kockáztatni. — Tehát egyetlen bizonyítéka sincs erre nézve? — Csupán meggyőződésem. Azonban néhány nap óta egy embert tartok, barátaim egyikénél, ki részt vett a gyilkolásban és ki hajlandónak mutatkozik, hogy mindent mcgvaüjon. Azt akarom önnek . fölajánlani, hogy maga hallgassa ki Tibartot, ő az az ember. A vizsgálóbiró fejét rázta. Buvard, elszánta magát. — Legyen! Előbb-utóbb úgy is meg kell tudnia... Hallja tehát Lucenay Klotild gyilkosa . . . Liprani her­ceg! Chataigneraie félig fölemelkedett székéről és ugv nézett Búvárára, mintha kételkednék eszének épsé­gében. — Liprani herceg! — ismételte kételkedő mo­sollyal . . . — Bizonyos vagyok benne. Valóban, Mangin,1 azt hiszem, helyesen tette, hogy habozott. Ezzel föl akart állni, midőn az ajtó kinyílt és a szolga egy névjegyet adott át a vizsgálóbírónak. Mihelyt a vizsgálóbíró a névjegyre pillantott, föl­ugrott és Buvard felé fordult és átadta neki a névje­gyet, melyen ez állt: LIPRANI HERCEG. Chataigneraie intésére a szolga bevezette a her­ceget. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents