Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-13 / 285. szám
1927 október 13, 11. oldal BACSMEGYHf IfAPLÖ Meg kell szüntetni a devizarendszabályokat A nemzetközi valuták és devizák szilárdsága feleslegessé teszik a túlzott szigorúságokat Milyen rendszabályok vannak most érvényben? Csaknem minden országban a pénzügyi kormányok enyhíteni iparkodnak a fennálló de\ izaszabályokon, mert a nemzetközi devizák és valuták szilárdsága teljesen feleslegessé teszik a túlzott szigorúságot. Jugoszláviában a gazdasági körök szintén szünetlenül követelik a meglevő korlátozó' és a gazdasági életet bénító devizaszabályzatok enyhítését. A pénzügyminisztérium Jugoszláviában is több enyhítést eszközölt, de erek még messze vannak attól a mértéktől, amelyet a gazdasági viszonyok elvárhatnak. A pénzügyminisztérium legutóbbi rendeleté alapján ezidőszerint a következő szabályok vannak érvényben: Fizstésteljesitések a küíföl- 1 diók számára Külföldön lévő cégek és magánszemélyek részére fizetésteljesitések csak az esetben észközölhetők; ha a fizetéseket teljesítők a devizakereskedelemre jogosított bankoknál Írásbeli nyilatkozatot (Obaveza) helyeznek el, amelyben kötelezettséget vállalnak, hogy az átutalás ellenében külföldről behozott áruk faktúráját és vámnyugtáját az átutalás napjától számított hát hónapon belül bemutatják. A befizetést eszközlők kötelesek ezenkívül cégjegyzésüket tanúsító bizonylatot, iparengedélyt' és a legutóbbi negyedről-szóló adónyugtájukat csatolni. Ha azonban a megrendelt árut külföldről már behozták, a'befizetés megtörténtekor az erről szóló faktúrát és vánmyugtát be kell mutatni. A beogradi, zagrebi, szarajevói és ljubljanai postahivataloknál, minden különösebb engedély nélkül korlátlan öszszegii befizetések eszközölhetök külföldiek számlájára. Ezzel szemben ifyeji számlák alapján csak felkaronként lehet legfeljebb 5000 dinárt iídvenraV de csak akkor, ha a számlán már legalább két hónapja szerepelnek ezek az összegek. A f ól ha vpnként felvehető 5000 dinár felett a számlatulajdonos szabadon rendelkezhet. Azokat az összegeket, amelyeket legalább egy hónap óta ilyen számlákon befizettek, belföldön lakó személyek és itt levő cégek számára szolgáló átuta fásokra felhasználhatók. De ezeket az eszközölt fizetéseket nem tekintik szabad külföldi követeléseknek és nem szolgálhatnak a valuták biztosítására. Külföldi számlák Ezeknek a korlátozásoknak figyelembevételével külföldi számlára eszközölt fizetésteljesitések a számlatulajdonosok szabad rendelkezésére állanak. A fent telsorolt okmányok nélkül is. történhetnek ilyen számláról külföldre szóló átutalások, de az átutalt összegeket úgy nevezett »zárolt számlára« viszik át, amely felett a szükséges okmányok bemutatása esetén, vagy a pénzügyminisztérium vezérfőielügyclőségének 'engedélye alapján lehet rendelkezni. A vezér felügyelőséghez intézett kérvényben a zárolt számlák nyílt számlákká való álváltoztatását lehet kérni. Külföldi számlákon jóváírhatok külföld, ö! behozott olyan bankjegyek, amelyeket a belépési vámhivatal tanúsága szerint az országba behoztak. Posta utján küldött összegek a Narödna 1 Janka vagy annak fiókjai dinére küldendők és azoknak a bankoknak zsirószámlája javára Írják, amelyeknél a külföldi számlák vannak. Ezekről a külföldről behozott összegekről a bankoknak külön jegyzéket kell vezetfiiök és azokat, mint »külföldi szabad készpénzdinárszámlát* kell feltüntetni. Külföldi számlatulajdonosoknak külföldről behozott készpéiizdinárszámláí nem használhatók fel exportvaluta céljaira. A Jugoszláviából kivitt árukról bizonyítványt (uverenje) állítanak ki, amelyet a címzettek a devizakereskedelemre jogosított bankoktól abban az esetben kapnak, ha a címzettek az áruk fejében kapott devizákat a banknak biztosították. A kapott devizák egy harmadát a Narodna Bankának keli felajánlani, inig a fennmaradóit kétharmadot a belföldi tőzsdék valamelyikén dinár ellenében el kell adni.Értékpapírok kivitele Értékpapírok a pénzügyminisztérium vezérfeliigyelősígének c'őzetcs engedélyével külföldre kivihetők azzal a feltétellel. ha kötelezettséget vállalnak, hogy az értékpapírok ellenértékét vagy' más devizákat ennek fejében behoznak az országba: Ezekét az engedélyeket rendszerint megadják, de a kivitt értékpapírok ellenértékét a kiviteltől számított tizennégy napon.bélül a belföldi tőzsdéken dinár ellenében el kel! adni. Dinár píuzesleyéjben vagy postautalványon legfeljebb 5000 küldhető ki külföldre. A Jugoszláviába eladás céljából küldött értékpapírok ellenértékét a külföldieknek zárolt számlán jóváírják. Külföldiek meglevő külföldi számlájuk terhére értékpapírokat minden további nélkül vásárolhatnak. Külföldieknek dinárkihitelezéseket csak a vezérfeliigyeiősig különös engedélyével lehet eszközölni. Mennyi értéket lehet utasoknak kivinni? az. Jugoszláv állampolgárok útlevelük alapján utazásaik alkalmával a következő összegeket vihetik ki: Angliába. Svájcba, Amerikába és más tengerentúli országokba 25.000 dinárt. Romániába, Bulgáriába. Magyarországba, Görögországba és Albániába 10.000 dinárt. Minden más európai országba 20.000 ’’dhíárt, de mindezeket az összegeket az illető beutazási ország valutájában. Dinárban csak 2:| 00' dinár vihető ki. Azokba • a külföldiekre, akiknek itt állandó tartózkodásuk van. ugyanezek a szabályok érvényesek, Olyan idegenek, .akik nem állandóan laknak Jugoszláviában, dinárokat nem vihetnek ki. Munkásviszonyok Jugoszláviában Jugoszláviában ma az ipari munkások száma meghaladja a félmilliót. Pontos statisztika nem áll ugyan rendelkezésre. de ez a szám minden bizonnyal legjobban megközeleti a v'őrágot. Minta Jugoszláviában bevezették a kötelező munkásbiztositást, az ipari munkások számát a biztosító pénztárak kimutatásaiból állapítják meg. Az ipari munkásság helyzete 'Jugoszláviában 1023: óta állandóan javul Míg 1923-ig a munkások keresete fordított arányban állt az árak emelkedésévé!. ez idő óta nemcsak követte az árhullámzásokat, hanem emelkedő' tendfciV ciát iimtaic.t.t abban az időben is, amikor az árak estek. A mai het'ytéf az, hogy a.jíjgostfáv munkásaik többel keresnek, mint háború előtt. Hímek ellenére érthető a inujikassúg elégedetlensége, mert nálunk a háborít előtt is rosszul fizették az ipari munkásokat.. A sztrájkok megszűnése az utóbbi időben nem jelenti a munkásság megelégedettségét. Részint az ipari .dekonjunktúra következtében látják a sztrájk céltalanságát, másrészt a viszonyok javulásától és az államhatalom beavatkozásától helyzetük . változásét remélik; A jugoszláv szociálpolitika, ntpelynek alapja az SHS. királyság modern és demokratikus alkotmánya, eddig is sokat tett a nfiiiikasságkérdekébeíi, . Az 1922. február 28-iki munkavédelmi tör * 1 2 vény és ugyanez év május 11-ikén életbelépteteít kötelező biztosítás olyan újításokat hoztak, amelyek a jugoszláv munkásság helyzetét ilyen tekintetben egyszerre- nyugateiirópai nívóra emelték; A nyolc órai munkaidő Bevezetése, munkáskamarák cs niunkaközvetitőbivs’talok létesítése csak bevezető része ciitiek a programnak. A másik törvény, amely a kötelező betegség-, baleset«, agg sági-’ és rokkantbiztositást írja elő. a müveit világ csodálkozását keltette fel víívfb'k'idéjén. A -'konszolidáció kétiégu dcimiele voll ennek a törvénynek keresi tülvite'é, amelynek következményeképen eca}i30ö millió dinárral segítik évenként a liéteg és\ munkaképtelen ipari viv.nkásokíh. Az ’állam számára ndru Csekély megíetriclést jelentett ennek az uj törvénynek bevezetésé, amelynek illusztrálására közöljük az 1925. évi 'eredményt. •Biztosítás betegség 209.7 mit Biztosítás betegség esetére Balesetbiztosítás Bevétel Kiadás 209.7 56.2 207.8 millió 73.3 dinár Ezeknek a számoknak köröse a legcélszerűbb a jugoszláv szociálpolitikának méltatása, amely rövid idő alatt te ‘jsitetfe hivatását, keresztülvitte az alkotmány r líl-ik szakaszának utasításait a- »Szociális és gazdasági határozatok > ra vonatkozólag. (bős) A kártérítési jog nemzetközi rendezése Minden á hm file ős az idjgBti állampolgárokat az állam tg U'atén éri károk rí Géniből jelentik:, A Lausanneban székelő nemzetközi jogi intézet, amely James Broy. n-Scott amerikai jogtudós vezetése alatt működik, claborátumot terjesztett a nemzetközi kártérítés ügyében a Népszövetség elé. A nemzetközi jogi intézet a nemzetközi jogot azoknak az államoknak felelőssége alapján kívánja felépíteni, amelyeknek területén akár békeidőben is idegen államok polgárai személyes vagy dologi károkat szenvednek. Ennek az elvnek rnegfelelöleg a következőket javasolja: 1. Minden állam felelős azokért a károkért, amelyeket saját területén idegen állampolgároknak valamely a nemzetközi kötelezettségekkel ellenkező akcióval vagy késedelemmel okozott. , 2. Az állam azonban nem felelős egyes polgárainak kürt okozó cselekedeteiért, kivéve azokat az eseteket, amikor bebizonyítható, hogy az állam elmulasztotta az ilyen cselekedeteket meggátoló rendszabályokat. 3. Az idegen állampolgároknak legalább is olyan joguk vau kárpótlásra, mint az illető állam saját polgárainak,. 4. Az állam mint olyan főként a. következő esetekben felelős: a) Ha nem rendelkezik törvényszékekkel az idegen állampolgárok jogainak biztosítására. b) Ha a törvényszékek az idegenek elöl cl vannak zárva. c) . Ha az ottani törvényszékek az idegenek számára nem nyújtanak kellő biztosítékot igazságos ítélkezésre. 5. Az állapi abban az esetben is felelős, ha bebizonyítható, hogy törvénykezése .rosszakaratúi viseltetik 'idegenek iránt, úgy általános értelemben, mint bizonyos államok polgáraival szemben. C. Az állam forradalma,!; és polgárháborúk esetén okozott kálókért nem felelős, csupán abban az esetben tartozik kárpótlással idegeneknek, ha saját polgárainak is kárpótlást tizet. 7. Az állam felelőssége nemcsak kártérítési kötelezettségre terjed ki, hanem az elégtételadásra azokkal az államokkal szemben is, amelyeknek polgárait károsodás íéf te. 8. Valamely állatit, mint olyan, más állam ellen nem indíthat kártérítési pert addig, atnig a károsult személyek nem merítették ki az összes jógi eszközöket követeléseik érvényesítősére. 9. Az államok kötelezik magukat, hogy minden esetet előbb egy nemzetközi vizsgáló bizottság elé terjesztenek. Azután kötelező egyeztetési eljárás következik és ha ez nem jár eredménnyel, úgy az illető államok kötelesek valamely nemzetközi döntöbiróság ítéletének alávetni masukat. 10. Az államok kötelezik magukat, hogy semmiféle rendszabályhoz nem folyamodnak addig, amis a felsorolt összes jogi eszközök nincsenek kimerítve. Castiglioni újból koiicesszjókat kapott az osztrák kormánytól A bácsi bankrk he'yzeta Bécsböl jelentik:; Az infláció után kitűnt. hogy Ausztriának túlságos sok pénzintézete van. Az összes kisbankok megbuktak, a legtöbb középbank is öszszeomiott. sőt a nagybankok közül is többen eltűntek a piacról. A Depositenbank botrányos összeroppanása még élénk emlékezetben van. A Verkchrsbcuk és az Unionbank kénytelenek voltak beolvadni a Bodenkréciianstaltba, míg az Anglo’oai;kot a Kreditanstalt nyelte cl. Így Ausztriának ma csupán I négy jelentős pénzintézete van, amelyek: magukhoz láncolták a vidéki bankokat i és takarékpénztárakat is, főként a Zen- i traíbank der deutschen Sparkassen ta- I vaiy nyáron bekövetkezett összeomlása j óta. A nagybankok sorában kétségkívül a ; legagiiisabb a Bodenkreditanstalt, amely : az összeomlás előtt a bécsi udvar bank- i ja- volt, ma pedig ugyancsak .az állam 1 ösfecs'"üzleteinek lebonyolítója. Elnöke I Sieghorilt clr., Ausztria legnagyobb haj tdimassága,. A---Bodenk-reditaiistalt an- 1 Ktial és amerikai partnerei a Mb'rgan- 1 ház és a Schröder-csoport. Igen jelentős Szerepet játszik a Kreditanstalt is, amelynek elnöke a bécsi I RothschiUlAriz feje, Rothschild Lajos I báró. A Kreditanstalt azonban nem olyan ! fürge, miiit a Bodenkreditaustalt és j ezért az utóbbi időben a nagy verseny! ben Rpíbscbildék bankja elmaradt Sieghard tik inelöl A Nicdcrösícr rcichische Hskompte‘tcseilsdiaít Bécs városának üzleteit bo- I uyolitja le, ausztriai megbízottja a • moszkvai külkereskedelmi népbiztosságuak is, azonkívül érdekelve van a Rajna-Majna-Duna-csatorna építkezésében is. A negyedik nagybank a Wiener Bankverein. amely a legtöbb kommitens fe) lett rendelkezik és ipari érdekeltsége is ! igen jelentős. I A Laenderbank az összeomlás után Báiisba helyezte székhelyét és'Becsben csak telep formájában működik. Azóta r eu tősége nagy mértékben csökkent. A középbankokból a háború után nagy» ! bankká fejlődött Merkurbank -\ isszfejiesztis előtt áll. A részvénytöbbséget • néhány hónap előtt a legnagyobb német bankok egyike, a Darmstädter und Natlonalbank vásárolta meg, amely a Mcr-I lairbank egész szervezetét leépítette, a j vidéki fiókokat megszüntette és a hivaj tahi okok • létszámát Csökkentette. . Min- I den jel arra mutat, hogy a Darmstädter Bank azért vállalt érdekeltséget a Mer- 1 kurtánknál, hogy a visszafejlesztés után 1 jól megalapozott bécsi fiókteleppel rctij dclkezzék. Az infláció két nagy alakja közül Bo' sei egészen, eltűnt a közszereplés: színteréről. Castiglioni .azonban,, úgy fii iszik, : valahogyan újból összeszedte magát, ismét bankvezéri ambíciói vaunak és ; nemrégiben . az . osztrák kormánytól si! került is bankkoncessziót kapnia, cgye! lőre azonban még bizonytalan, hogy j milyen formában fog • élni evvel a kon- 1 ccsszióval.
