Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-13 / 285. szám
*,927. október 13. BÄCSMEGYE1 NAPLÓ 51 oldal CIRKUSZ Férjem, a bölény Ezt az elbeszélést egy feltétlenül szavahihető svéd hölgytől hallottam. Megbízhatóságáért kezeskedem s éppen ezért kérem az olvasót, hogy a történetnek adjon hitelt, bármennyire is valószinütlenül hangzik. A svéd önagysága igy mondta el az esetet: »Férjemmel most egy éve kimentünk a stockholmi állatkertbe. Egész utón rossz vicceket csinált és halálosan felbosszantott. Az állatkert kapuja előtt, ahogy előtte mentem, úgy hátbavágott, hogy majd hasra estem. — Te bölény! — mondtam neki mérgesen. — Mu-u-u! — felelte bőgve. Nagyszerűen utánozta a bölényhangot. Elnevettem magam és megfordultam. A szám tátva maradt: férjem nem láttam sehol, hanem ott állt mögöttem egy igazi bölény. Percekig tartott, amig magamhoz tértem és rájöttem, hogy mi történt? Férjem. átváltozott bölénnyé. — Te vagy az, Péter? — érdeklődtem súgva, hogy az arrajárók ne hallják. — Mu-u-u! — válaszolta és igenlően bólintott. Mit tehettem mást, hazavezettem. Az állatkertbe nem mertem bemenni vele, féltem, hogy ott tartják. A szakácsné először csodálkozott, hogy egy bölénnyel jövök haza, de amij kor felvilágosítottam arról, hogy a bölény csak a felületes szemlélő előtt böj lény, valójában azonban a férjem, rögtön megértette a dolgot. Pétert egyelőre kint hagytuk a kertben, mert édesanyám éppen látogatóban volt nálam és neki nem mertem megmondani az igazságot. A mama két óra hosszat ült a nyakamon: azt hittem, megörülök köz] ben. Mikor végre búcsúzni kezdett, bolídogan kisértem ki a kapuhoz. Hát per- I sze, ahogy a virágágyak mellett elmegyünk, az egész fel van dúlva. Rögtön tudtam, mi történt Édesanyám azonban hüledezve megkérdezte a szakácsnőt: — Mi történt a begóniákkal, Róza? — A nagyságos ur megzabálta — fejelte a lány. Rápisszegtem, hogy hallgasson. Mama közben észrevette az uramat. — Nini, egy tehén — mondta na ez okos, legalább lesz tejetek. Ha akarod, napi három litert átveszek. Néha roppant furcsa a mama. Azt hiszi, hogy egy köz- és váltó ügyvédet meg lehet fejni. Erre még nem volt eset a történelemben. (A fordítottjára igen.l Amikor megérttettem vele, hogy az előttünk álló egyed nem tehén, hanem ellenkezőleg, roppantul hlmnemü bölény, a mama csalódottan kijelentette, hogy butaság bölényt tartani a háznál — De amikor olyan hercig — mondtam. — Ez? — kérdezte megvetően — mi lehet hercig egy ilyen Szarvasmarhán, ha még kávét se ad? Es hozzátette: — Érdekes, mennyire hasonlít az uradra. — Mu-u-u! — bőgött Péter. Megijedtem, hogy elszólja magát. Szerencsére a mama nem vett észre semmit és hazament. Megcsókoltam az uramat és fel akartam vezetni a lakásba, de nem tudott feljönni a lépcsőn. Kénytelenek voltunk ideiglenesen a garázsban elhelyezni. Rézivei rántottat csináltattam neki, azonban nem ette meg, sőt a délről maradt rántottcsirkét is visszautasította. Érdekes. hogy a fii viszont, amit a szakácsné lekaszált neki, határozottan Ízlett Péternek. Holott azelőtt kinevette a vegetáriánusokat. Éjjel nyugtalanul aludtam, azt álmodtam, hogy Péter sok lucernát evett és megpufiadt. Amikor reggel felébredtem, első dolgom volt felkeresni férjemet, hogy megnézzem, mi van vele. Nem vagyok babonás, de a lucerna-álom nyugtalanítót* mégis. Szerencsére nem volt semmi baj, vidám bőgéssel fogadott, amikor beléptem hozzá és odatartotta a hátát, hogy vakarjam meg. Délelőtt elmentem az egyetemi könyvtárba és áttanulmányoztam a bölényekről szóló összes szakmunkákat, hogy tudjam, hogy kell a férjemet ápolni. Ez a fáradság azonban felesleges volt. Amikorra délben hazaérkeztem, a férjem már visszaváltozott emberre. A díványon aludt, mint egy bunda. Ennek a fordulatnak képzelhető, mennyire örüRem. Fél év múlva fel kellett mondanom a Rézinek, mert a fél spájzot ellopta a bakája javára. Amikor elment, bosszúból kijelentette, hogy a férjem sose volt bölény, hanem egész éjjel kártyázott a klubban és másnap délelőtt vele vitette vissza a véletlenül hozzánkkerült bölényt az állatkertbe. Ez persze rágalom. Konkolyt akart hinteni családi boldogságomba. Egy ilyen I elbocsátott trampli mindenre képes.« A szombori Kredltna Banka lietven százalékos egyezséget akar felajánlani Beogradból jelentik: A szombori Kreditna Banka csődjével kapcsolatban Novákovics Izidor demokrata képviselő, a bank vezérigazgatója, aki állandóan Beogradban tartózkodik, a következő nyilatkozatot tette a Bdcsmegyei Napló munkatársa előtt: — Az önök lapjának eddigi közleményei különösen az első és második a szombori Kredltna Banka csődjére téves és tendenciózus állításokat tartalmazott. Különösen áll ez arra az állításra, hogy az intézet nemzetiségi alapon szervezkedett. Ez valótlan. Az intézet soha sem volt nemzetiségi és ha az is lett volna, az sem volna elítélendő. — A run pártpolitikai niahinációkra vezethető vissza és azzal kezdődött, hogy egyes fiókok betéteseit az intézet ellen uszították. Amikor Szombor város felmondta körülbelül félmilliós betétjét, a »Deutsches V olksblatt € azt irta, hogy a város hat milliót mondott fel, ami különösen a német községekben levő fiókoknál okozott nehézségeket. Az igazgatóság látva, hogy ezzel nem veheti fel sikeresen a harcot, jónak látta a csődkérvényt beadni a beogradi kereskedelmi törvényszéknél, annál is inkább, mert a Szerbiában érvényben levő csődeljárás szerint az egyezkedési tárgyalásokat hivatalból kell megindítani. A tárgyalás ki van tűzve és a benyújtott mérleg szerint a betétesek körülbelül hetven százalékos kielégítést nyernek, ami annál is inkább remélhető, mert a csődeljárás költségei aránytalanul kisebbek Szerbiában, mint a Vajdaságban. — Az igazgatóság nem annyira egyezkedést, mint moratóriumot akart elérni és ebből a célból több bankkal folytatott tárgyalásokat, amelyek előreláthatólag eredményre fognak vezetni. A jelenlegi tárgyalások célja, hogy az angazsálandó pénzintézet uj tőkebefektetése ismét életképessé tegye a bankot és igy remélhető, hogy még az egyezkedési tárgyalásokat megelőzően, a bank ismét a rendes kerékvágásba kerül és az igazgatóság kérheti majd a csődeljárás beszüntetését. Olcsóbb lett a tüzelőanyag, de a közönség csak igen lanyhán vásárol A hirtelen beállott hűvös időjárás miatt mindinkább előtérbe nyomul a téli tüzelő anyag beszerzésének kérdése. A téli gondok első állomása a meleg szoba biztosítása. A Bdcsmegyei Napló munkatársa több nagy szuboticai cégnél érdeklődött az árak és a kilátások felől és megállapítható, hogy a tüzelőanyag tavalyi árához viszonyítva az idén az árak csökkentek. A tüzelőanyagok közül Szuboticán leginkább fát fogyaszt a közönség. A tűzifa ára általában az összes kereskedőknél egyforma. Elsőrendű aprított tűzifa házhoz szállítva kistételűén 36—40 dinár métermázsánként. másodrendű aprított házhozszállitva 33—36 dinár. Vagontételnél az ár öt-hat dinárral olcsóbb. Hasábfa, elsőrendű, házhozszállitva egyes helyeken 33—35, máshol 30—32,. gyertyánfa 36—38 dinár métermázsánként. Szén Szuboticán kevés fogy. A belföldi, boszniai szén ára 50—60 dinár, de ez az ár nem stabil. A külföldi szenek közül az elsőrendű porosz és magyar kályhaszén ára 85—100 dinár métermázsánként. A Koksz szintén nem cikk Szuboticán és keveset tartanak raktáron a kereskedők. A finom, gázkoksz ára 80—85 dinár, másodrendű koksz ára 70—75 dinár. A bécsi diószén ára 80—85 dinár. A vásárlási kedv igen lanyha, nagy mennyiségben csak kevesen vásároltak. Akik tehették, szükségletüket már fedezték és most már csak a kisemberek vásárolnak tiz-husz niétermázsás tételekben. A fakereskedök általában nincsenek megelégedve a fogyasztással és az üzletmenettel. Az árak emelkedő tendenciát mutatnak. A lanyha üzletmenet az oka annak, hogy a szuboticai kereskedők nem egészítették j ki raktárukat és most a főszezon idején ! a szuboticai kereskedésekben nincs több száz vagon fánál, noha j a város lakossága átlag 100—120 vagon fát fogyaszt havonként. A szállítások egyébként zavartalanul bo-! nyolithatók le és nem fenyeget az a veszély, hogy Szuboticán nem lesz fa. Feles'eps tisztviselők hatalmas serege árasztja e a pénzügyi adminisztrációt Dr. Markovics Bogdán pénzügyminiszter arra inti a pénzül* i ha óságokat, hogy jó példával járjanak elöl a szigorú takarékosság terén A pénzügyminisztérium jövő évi költségvetésének összeállításával kapcsolatban dr. Markovics Bogdán pénzügyminiszter, aki legutóbbi szigorú adóbehajtási rendeletéivel arról tett tanúságot, hogy erős és kíméletlen kézzel fogott hozzá az államháztartás szanálásához, ismét igen érdekes rendeletét küldött a pénzügyigazgatóságoknak és a vezetése alatt álló minden pénzügyi intézménynek. Eddigi intézkedéseivel a miniszter főleg az ország adózó polgárságától követelte meg a legsuiyosabb áldozatokat célja érdekében, most pedig az államigazgatás területén belül kiváltja könyörtelenül végrehajtani programját, ez állami kiadások szőkébbre szorításával. Kifejti uj rendeletében a miniszter, hogy az ország pénzügyi és gazdasági viszonyai megkövetelik a szigorú takarékosságot minden vonalon és egy egészséges pénzügyi politika keresztülvitelének a takarékosság az alepelvc. Ennek az elvnek alkalmazását követelte a miniszter a kormánynak minden tagjától és emellett a végsőkig ki fog tartani. A pénzügyminisztériumnak kell elöltárnt ió oéldáva! — — mondja a rendelet — hogy mely iráni ban és milyen végső határokig kell a takarékossági elvet keresztülvinni. A pénzügyminisztériumnak és alárendelt intézményeinek óriási tisztviselőserege van, amely teljesen felesleges a pénzügyi szak ügyeinek jó elintézéséhez. A tisztviselőknek ez a nagy száma két okból ered: 7. Tényleges szükség nélkül, bizonyos személyek protekciójára vesznek fel pénzügyi tisztviselőket. 2. A szolgálat organizációját úgy vitték keresztül, hogy nem a tényleges szolgálati szükségletekkel vetettek számot, hanem az egyes tisztviselők amaz óhajával, hogy hivatalt és állásokat biztosítsanak maguknak. — Az ilyen politika vezetett odáig, hogy ma az állam, a tisztviselők felesleges létszáma következtében a szükséges tisztviselőket sem tudja fizetni úgy, ahogy azt az életfeltételek megkívánják. Elégedetlen vagyok a hatáskörömbe tartozó intézmények 1927—28. évi költségvetési javaslatával és el vagyok szánva arra, hogy ennek véget vessek. Ezért, apellálva az alárendelt közegek együttműködésére, követelem a felelős pénzügyigazgatőktól és hivatalíönököktöl, hogy revideálják költségvetési javaslataikat a fenti észrevételek alapján, a takarékosságot tartva szem előtt és azt a szükségességet, hogy az állami szolgálatból elíminálják a felesleges, főleg a kvalifikálatlan tisztviselők nagy számát, egyszerűsítsék az adminisztrációt ügyosztályok egyesítésével és a felesleges hivatalok megszüntetésével. A rendelet végrehajtására tiznapi határidőt adott a miniszter a pénzügyi hivatalok vezetőinek. Halálra gázolt az autóbusz egg vrbászi földmivest Borzalmas szerencsétlenség a kalai országúton Vrbászról jelentik: Halálos kimenetelű autóelgázotós történt a Vrbászról Kulára vezető országúton. A szerencsétlenség áldozata KnrAcs Péró negyvenhároméves vrbászi földmives, aki még a helyszínen meghalt. Kunics a kulai vásárra igyekezett és amikor az országút közepén haladt, nem vette észre, hogy szembe robog egy autóbusz, amely Gájics Lázár kulai lakos tulajdona. Eddig még nem sikerült megállapítani, hogy kinek a hibájából következett be a szerencsétlenség, de egy pillanat leforgása alatt Kunics az autó kerekei alá került, olykép, hogy a kerekek eltörték nyakcsigolyáit. A szerencsétlen emberen nem lehetett segíteni. Sérülésébe még a helyszínen meghalt. Kunicsot feleségén kívül két gyermek gyászolja. A rendőrség megindította a nyomozást annak megállapítása végett, hogy a halálos szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. dadranska Pl ovidba D. D. Adria Tengerhajózási R. T. Su&ak Táviratcím tJADKOPLOV. 0 különféle nagyságú gőzhajó. Rendszeres gözhajójáratok az Adriai tengeren, elegáns ós kényei es gőzhajókkal. Gyorsjáralok Dalmű* c ába és a/- öas .éfs fürdőhelyekre. Dalmáciába gyors sie mély gőz ös indul minden vasárnap :\15 érakor a 2 csavaros „Karadjordje* gőzhajó és minden csütörtökön 14.45 órakor a «Zagreb* gőzhajó, közvetlen csatlakozással a 'ief/gradi gyorsvonathoz. Állandó gőzhajójára!o; személy- és fehéráru forgalomban Triesltel, Alb okival és Görögországgal Igazgatóság Snlak.
