Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-12 / 284. szám
12 OLDAL * ARA V/2 D1RAR Poštarina plaćenau gotevom! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVHI. évfolyam.______Szubotica, 1927. SZERDA, október 12. 284. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—68 Szerkesztő«ég 6—18« 8—52,379. _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. előfizetési ár negyedévre 165 din, Zma] Jovin trg. 3. (Minerva palota) Epilógus Talán a Vajdaság egész területén befejezték már működésűket, megtartották utolsó üléseiket a »kiszélesített tanácsok«. Múlásukról nem lehet elmondani, hogy »könnyű volt és tiszta, mint az égbe visszaröppenő sugáré.« Hosszú évekre visszahúzódó nehéz harcok, uralmi érdekek kiépített állásai tartoznak a kiszélesített tanácsok kimúlásának történetéhez. S talán még ma is tényezők volnának, ha a választási hadjárat alatt nem lett volna arra szükség, hogy a községi választások kiírásával dokumentálják a kormányprogram őszinteségét és elhatározottságát. A kiszélesített tanácsok intézményének az volt az alapgondolata, hogy a községi választások megtartásáig is lehetővé tegyék a polgárságnak az önkormányzatban való részesedését. Határozottan sok tiszteletreméltó törekvés hívta életre a kiszélesített tanácsokat. Az impériumváltozás első éveiben valóban hiányozhatott az az atmoszféra, az a nyugalom, mely az uralom részeseinek tanácsolhatta volna a kisebbségeknek az önkormányzati jogokban való részesítését. Most utólag sem tagadhatjuk meg az elismerést attól a gondolattól, hogy ha választás utján nem is, de legalább a lehetőséghez képest részeltessék a polgárságot a községi élet vezetésében és ellenőrzésében. Azon természetesen már nem lehet csodálkozni, hogy ez a sáppadt, törékeny polgári önigazgatás menynyire elsenyvedt az egymás után következő kormányok intézkedései s az egymás után következő kormányokat egymás után követő helyi “uralmak végrehajtásai nyomán. A főispán távozott s távozása másnapján kirakták a kiszélesített tanácsból híveit. A főispánt kinevezték s az uj főispán uj hiveket részesített a városatyaság kitüntetésében és tekintélyében. Az ideiglenes közgyűlések a mindenkori főispánok képére és hasonlatosságára alakultak a mindenkori kormánytámogató pártok korteseiből. Az ellenőrzésnek még lehetősége is hiányzott s ha valaki túllépte a főispánok által' engedélyezett kritika határát, másnap arra ébredt, hogy kimaradt a kiszélesített tanácsból. Az ideiglenes közgyűléseknek tehát az lett volna a feladatuk, hogy a községi választásokig is módot adjanak a polgári önrendelkezési jog gyakorlására, a gyakorlati élet tapasztalatai szerint azonban csak azt a feladatot töltötték be, hogy az önkormányzat látszatát nyújtsák a törvényhatósági és községi közigazgatások abszolutizmusához. A kiszélesített tanácsok még azt a feladatot sem töltötték be, amit életre hívói szántak neki. Ha egyszer meg fogják irni az átalakulás történelemfoímálói idejének objektiv történetét, nem sok jót jegyezhetnek majd fel j a kiszélesített tanácsok sírkövére. Ebben azonban, — legyünk most | is igazságosak, — nem az egyedüli' vétkesek maguk az ideiglenes közgyűlések. A végrehajtó hatalom megalkotta a kiszélesített tanácsok szervezetét a községi önkormányzat j folytonosságának ideiglenes i iztositására. de magához yette az önkor-* • * 1 2 mányzatok hatáskörének leglényegesebb tartalmát. A kormányzatok nem tettek különbséget állami alkalmazottak és törvényhatósági és községi tisztviselők között. Az önkormányzatok tisztviselőit áthelyezték, nyugalomba küldték, kinevezték a skartba tett tisztviselők utódait s igy az államtanács által is jogellenesnek deklarált módon államosították azt a közigazgatást, melynek önkormányzati jellegét a kiszélesített tanácsok intézményével akarták fenntartani. Másfelől a községek ingatlan vagyonát odadobták az agrárreformnak áldozatul s bizony, inkább jelszavak, mint szociális igazságtevés I kedvéért megfosztották legfőbb, sokszor egyetlen vagyonuktól a községeket és városokat. Amikor a vagyonkezelés joga a vagyon elenyésztével elenyészett s amikor a községek és törvényhatóságok nem rendelkeztek tisztviselőik felett, ugyan mi is maradhatott volna meg a kiszélesített tanácsok s a kinevezett községi elöljáróságok hatáskörében? Hogy megszavazzák az alkapitány, vagy segédjegyző részére a kért hat heti szabadságot, avagy, hogy legyen mégis hely, ahol az uj főispán, a kinevezett polgármester s a kinevezett jegyző elmondják programbeszédeiket felesküdve a jogra, törvényre és igazságra, erre viszont túlságos ünnepélyes alakulat volt még a kiszélesített tanács is. Inkább feledjük, mint mentsük a múltat. S inkább törődjünk azzal, hogy ezután ne szolgálatkész kortesek, hanem alkotni tudó szakértelem és ellenőrzésre képes puritánizmus vonuljanak be a községi életbe. Azért nem felelősek a községek és városok, ami eddig történt, mert akaratuk nélkül, sokszor akaratuk ellenére folyt a közigazgatás. A választás azonban nemcsak az önkormányzat jogát adja vissza, hanem az önkormányzatért való felelősséget is. A demokrata klub bizalmat szavazott Davidovicsnak és a kormánykoalíció fenntartása mellett döntött Davidovics és Marinkovics távolléíében hozta meg határozatát a klub — A demokraták minden valószínűség szerint megkapják a parlamenti elnökséget A radikális-klubban is sor kerül a helyzet tisztázására Beogradból jelentik: Az egész politikai közvélemény feszült figyelemmel fordult a keddi nap folyamán a demokraták magatartása felé. A hétfői ülés részletei a képviselők minden titkolózása ellenére nyilvánosságra kerültek és a Politika beogradi kiadásában meglehetős részletesen közlte Davidovics és Marinkovics beszédeit. Ebből a jelentésből, valamint több képviselő nyilatkozatából kiderült, hogy a demokrata pártban a határozathozatal előtt a helyzet kiéleződött. Marinkovics a koalíció fenntartását követelte, azonban Davidovics kijelentette, hogy inkább visszavonul, semmint a demokrata miniszterek eddigi politikáját elfogadja. • — Hamár derékig a sárban vagyok, nem akarom, hogy a sár a fejem tetejéig érjen — mondotta Davidovics. Hegy mi késztette Davidovics Ljubát erre az energikus állásfoglalásra, azt nem lehet megállapítani, de valószínűnek látszik, hogy Davidovics erősnek érzi magát a klubban és ezért vetette fel a bizalmi kérdést. A keddi nap nagyrészt bizalmas tanácskozásokkal telt el. Maga Marinkovics beteget jelentett és sem hivatalában, sem a klubban nem jelent meg. Szükebb barátainak közlése szerint harmincnyolc fok láza van, de általános vélemény szerint betegsége politikai természetű. Davidovics szintén nem jelent meg a klubülésen, hanem a demokrata polgárok klubjában tartózkodott és többszöri hívásra sem volt hajlandó a klubülésen megjelenni. A demokrata képviselők csaknem teljes számban megjelentek a klubban. A, párt vezetői igyekeztek olyan megoldást találni, amely kielégítse Marinkovicsot, de Davidovicsnak is elégtételt szolgáltasson. Este hét órakor végre sikerült létre hozni egy. határozati javaslatot, amely Davidovics Ljubának teljes bizalmat szavaz és emellett a kormánykoalíció fenntartásának szükségességét hangoztatja, de követeléseket támaszt a radikálisokkal szemben. Tíz perccel nyolc óra előtt ért véget az ülés a határozat egyhangú elfogadásával. Az ülés után a párttitkárság először rövid kommünikét tett közzé, amely szerint a lapok nem híven közölték Davidovics és Marinkovics beszédeit. Röviddel később a következő kommünikét tették őzzé: — Az egész országban uralkodó állapotokról szóló jelentések meghallgatása és a politikai helyzetnek minden oldalról való megtárgyalása után. 1. a demokrataegyesülés klubja teljes bizalmát fejezte ki a demokrataegyesülés vezérének, Davidovics Ljubának, a demokratapárt és klub elnökének; 2. tudomásul véve a kormányban lévő képviselőinek jelentését a demokrataegyesülés klubja azt az óhaját fejezték ki, hogy konkrétebb garanciákkal biztosítsák a jogrendet, mint egyedüli egészséges alapját minden egyéb sürgős gazdasági munkának és az ország gazdasági erejének. A demokrata klubnak ez a határozata egyelőre megmentette a kormánykoalíciót és biztosította a parlament további funkcionálását. Kérdés azonban, hogy Davidovics felhagy-e a demokrata blokk megalakítására irányuló akciójával. Politikai körökben figyelembe veszik a helyzet megítélésénél azt a körülményt, hogy most a radikális klubban is tisztázódni kell a helyzetnek, a mai állapotot úgy a Pasics-csoport,. mint a centrum ideiglenesnek tekinti. A centrum azért nem támasztott eddig nehézségeket Vukicsevics Veljának, hogy megkönnyítse a miniszterelnök helyzetét a demokratákkal szemben. Miután azonban Vukicsevicsnek nem sikerült teljesen tiszta helyzetet teremtenie a demokratákkal szemben, a két csoport a radikálispártban előreláthatólag ismét akcióba fog kezdeni és ha nem is tudják Vukicsevics Velját mint miniszterelnököt megbuktatni, legalább a pártklub éléről szeretnék eltávolítani. A demokrata klub határozata után természetesen tárgyalásoknak kell következniük Vukicsevics miniszterelnök és a demokrata miniszterek között. Mint beavatott körökben mondják, annál nehezebb lesz kielégíteni a demokratákat, mert az államtitkári kinevezések egyáltalán el fognak maradnf. Ennek folytán nincs kizárva, hogy a radikálisok a parlamenti elnökség kérdésében engedményeket fognak tenni a demokratáknak. Egy beavatott radikális képviselő szerint a radikálisok már eddig is hajlandók lettek volna a parlamenti elnökséget átengedni a demokratáknak, ha Ribár Iván volna a jelöltjük, de a demokratáknak más jelöltjük van, akit a radikálisok nem látnak szívesen az elnöki székben. Igazolták a banjalukai mandátumokat Az igazolóbizottság keddi ülésén egész délelőtt a banjalukai mandátumok kérdésével foglalkoztak. Miután a választások ellen benyújtott panaszokat még a hétfő esti ülésen felolvasták, kedden mindjárt a részletes tárgyalásra tértek át. A panaszokhoz csatolva van Vukicsevics Velja miniszterelnöknek egy állítólagos titkos körrendeleté, a járási főnökökhöz, az ellenzék letöréséről. Ezzel kapcsolatban Szubotics Nikola elnök fel-I
