Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-11 / 283. szám
-927. október 11 BÄCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal-------------------—-------------------------------------------------------------—-------■» SZÍNHÁZ 19 08. Csókról-csókra Operett-bemutató a Népkörben A »Csókról csókra« szombati és vasárnapi bemutatója alkalmat adott a szuboticai közönségnek arra, hogy végre megismerkedjék az uj francia operettel, amely az utóbbi években ép ívűin nagyszerű muzsikája révén egyre nagyobb tért hódit. Hogy a francia operett valóban jobb-e a bécsinél, azon sokat lehetne vitatkozni, tény mindenesetre, hogy vigjátékszerü szövegkönyve sokkal tetszetősebb és mulatságosabb a szentimentális-limonádés bécsi librettóknál, Ivain zenéje pedig friss, ötletes és a mai ízlésnek megfelelő. A francia operett egycsapásra meghódította a szuboticai közönséget is, amely egy-egy »slágerszám« után szinte tombolva adott kifejezést tetszésének. Az operett jó előadásban került színre és v azt kell kifogásolni, hogy ezutta. a szereplők legtöbbje nem bírta hanggal, holott a francia operett könnyű játékos zenéje sem mentheti fel a szereplőket az ének-tudástól. Ettől a néha kirivó hibától eltekintve az előadás gondos és gördülékeny volt. Az előadás lelke Nydray Rezső a kitűnő színész minden jó kvalitásával vitte döntő sikerre a darabot. Minden darabot. Minden mozdulata és arcíintora ellenállhatatlan volt, a Hawai-dait pedig annyi sziwel és melegséggel énekelte, hogy magával ragadott mindenkit. Nagyszerű színész Nyáray, aki föerőssége lesz a vajdasági magyar színtársulatnak. A női főszerepet Oláh Jolán, a becskereki műkedvelőprimadonna játszotta. Ha szerepének énekbeli részével gyakran nem is tudott megbirkózni, megjelenése olyan dekoratív, toalettjei olyan elegánsak és játéka olyan temperamentumos és rutinos, hogy a legjobb szubrettekre emlékeztet. Hugette szerepében PUtkovich Manci, nagy fejlődésről tett bizonyságot. Boszorkányos ügyességgel táncol és játéka is kifogástalan. Török Manci mindig kedves, szimpatikus jelenség a színpadon, különös bájt kölcsönzött meist Is a kedves vénkisasszony alakjának. Az előadás egyik meglepetése N. Reményi Sári volt, aki ezúttal nemcsak kómikai tehetségével aratott sikert epizódszerepében, hanem szűnni nem akaró taps követte egy énekszámát, amelyben ismét a régi jó énekesnőt hallottuk. Kőhalmi Jenő állandóan fejlődik és ma már egyik leghasználhatóbb ’ műkedvelőnk, nagyszerűen játszik, ügyesen táncol és a hangja is elég kellemes. Szabó Márton sok derűt hozott a színpadra és ügyes volt, mint mindig, Kiss Jenő azonban ezúttal elejtette szerepét. A kisebb szerepekben Horváth Manci, Dörfler Piri, Lindner Dodi, Dörfler Manci és Eleszics József egészítették ki ügyesen az együttest. A rendezés Szabó Márton gondos munkája, a zenei betanításért Kampós Etelkát, a táncok betanításért Landau Juliskát illeti elismerés. A kitűnő zenekart Kovács Kornél vezényelte. A Népkört zsúfolásig megtöltő közönség szokatlan lelkesedéssel tapsolt és ujráztatott mindkét este és különösen a Hawaii a Pengő-dal és a »Disztér száz« kezdetű dalnak volt frenetikus sikere itt is. A siker legjobb bizonyitéka, hogy a közöm Ség még az előadás végén is türelmesen a helyén maradt és nem tudott betelni az operett legnépszerűbb slágerének ismétlésével. Ivain Szuboíicán, a miikedvelőszinpadon is győzött. (1.1.) A noviszadi színtársulat egy hónapos vendégjátéka Vrsacon. Vrsacról jelentik: A noviszadi szerb Színtársulat novemberben egy havi vendégszereplésre Vrsacra érkezik. A vrsaci Színi szezon november 2-ikán kezdődik és előreláthatólag december 4-ikén lesz az utolsó előadás. Vrsac város szerb lakossága körében széleskörű társadalmi akció indult meg a sziniszezón sikere érdekében. A város vezetői értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy szinügyi bizottságot alakítanak. A bizottság tagjai lettek: Gyorics Milutin, Sztojadinovics AlékSzandef, Tadics Ante, Kadics Jovan, Sztojadino. vies Radószláv, Petrovics Milutin, Barbulovics Nika, Brasován Gyúró; Berics Vazul, Bogdanovics Dusán, Mitrovics Bózsó, Petrovics Szlávkó, PlvicS uzander. Novak Rudolf, Mita," B'fefeárszki - Féta, Szveíozár, Marcsetics Miíorád, dr. Bólém Ignat, Gliszics Vladimir, "dr. Nikolai evics liea, Csószics Lázár, Jovanovics MiliVoj. A höigybizottság tagjai: AljfSUS44 Szappan kitűnő! oraavarovicsne, inicu Olga és Mateics M.'A bizottság tagjai elnöknek Jovanovics Szvetolík polgármestert, atel* nőknek dr. Bokur Ignat tanárt, pénztárnoknak Pantelics Bránkó kereskedőt, jegyzőknek pedig Petrovics Szláviról és Novak Rudolfot választották meg. A 7-88 SZÁMÚ CELLA i KEGfcb\ — Igyál hát! — mondta a fiatal nő, a palackkal kínálva őt. Bouquillart vissza tolta. — Nem! Nem! Nem ebből. Vizet! Vizet akarok! Ezzel, anélkül, hogy bevárta volna, hegy töltsenek neki, kiürítette a palackban levő vizet. Ez pillanatra lecsillapította és élénken fordult Balaírée felé ... — Halljuk! — mondta — rajtad a sor . , . Tegnap' valakit fogadtál, a pavilionban — meg kell mondanod ki volt az. Bouquillart borzalmas látványt nyújtott. Fogai véresre harapták ajkát,, szeme kidülledt és, öklével fejét verdesté. — Nevét! Mondd meg, a nevét! kiáltotta. .— Halljad tehát! — felelte Balafrée — az kit tegnap fogadtam, az az ember, akit keresel, Salviát Honor! C uquillart iszonyút csapott az t: /t.ilra és a fi a fa i nőre akart rohanni. De alig tett egy lépést, lezuhant a padlóra és iszonyú kínok közt fetréngétt. Balaírée néhány pillanatig borzadva nézte a látványt, majd a lépcsőhöz sietett és fölszaladt az emeletre. Midőn Buvard Amadé elolvasta a papirszelétre irt" szavakat, kételkedett abban, amit látott - -. de néhány gyufa segítségével csakhamar meggyőződött arról, hogy nem tévedett. A teremből pislogó fény látszott ki, de vörös függönyök eltakarták az ablakot. Az ajtóhoz ment és megdöngette. Miután öt percnyi dönget’és után se kapott feleletet, elhatározva, hogy végére jár. a titoknak, megkerülte a házat és az udvar ajtajához közeledett. Az ajtó be se volt zárva. Buvard belépeti. Midőn a konyha felé közeledett, árnyat vett észre, mely közeledett feléje. Buvard először is revolverét húzta föl, de csakhamar zsebébe dugta, fegyverét: — Te vagy, Bec-de-Gaz? — En vagyok hercegem — felelte a csavargó. Várok, hogy kinyissák az jtót. — Jöjj,-mi egynek nehéz, kettő gyakran köny-. nyen véghezvihető Fölmászhatnál az első emeletre és onnét aztán lejössz, kinyitod a konyhaajtót. A kaland nagyon tetszett az apacs természetének és álig néhány pillanat múlva fölmászott az első emeletre és kinyitotta a konyhaajtót Buvard előtt. Midőn a terembe léptek, tekintetüket olyan látvány bilincselte le, mélynek borzalmassága leírhatatlan volt. Bouquillart a padlón hevert, meredt tagokkal, borzasztóan folpuííadt és eltorzított,. arccal. Nem lélikzett, tagjai megméretitek és ajkát fekete tajték lepte el, Buvard nem küzdhette le utálatát. — Azt hiszem eleget kapott — .mondta Bec-de- j Gaz, a guta, ütötte meg. . . j — Meglehet — felelte Buvard gunyos hangon — ; és miután netn akarta, hogy halálát nézzék, mielőtt; összeroskadt,- bezárta az ajtókat! Bec-de-Gaz bámulattal vegyült meglepetéssel néz- j te Buvardot. — Nini! — mondta hunyorítva — ön nem is olyan ostoba, mint aminőnek én látszom, úgy beszél, mint egy vizsgálóbíró. —- Jelentést teszünk a rendőrbiztosnál! Egy órával későbben, be végezvén minden hivatalos teendőt, Buvard elvált társától és hazament. Midőn a kapu előtt elhaladt, hallotta, hogy szólítják és visszafordult. — Egy levél érkezett uraságod számára — mondta a kapus. ' • Buvard elolvasta a címzést: »Richemond Szilárd urnák Paris.« Ezzel gyorsan fölment lakásába és mihelyt gyertyát gyújtott, azonnal föltörte a pecsétet. MUrderué levele volt és így szólt: »özvegy Mutderné tiszteli Richemond Szilárd j urat és kéreti, hogy mielőtt látogassa meg,« Buvard többször átolvasta e levelet és bámulva I kérdezte magában, -hogy mit akarhat tőle a szép j özvegy-Lionel ezalatt elfoglalta lakását szemben a Lucenay palotával. Egy este a szomszédos palota egyik ablakán keresztül fény szűrődött ki. Lionel sokáig maradt gondolatokba merülve és az ablakot nézte, várva, hogy valamely újabb esemény meghozza a különös esemény magyarázatát. De a percek múltak és semmi se történt. , . Midőn másnap reggel föiébfedt, először is a Lucenay palota jutott eszébe. Midőn épen a terembe akart menni, cselédje levelet adott át neki. Lionel gyorsan föltörte. Buvard irta: »Hagyja nyitva ma este a kis ucca ajtaját, komoly dolgokat kell közölnöm. Aztán az ablakhoz ment és a Lucenay palotát nézte: Fölitldu’ása és türelmetlensége rendkívüli volt. Gyorsan feiöHÖzliödött és távozott. Este jött haza. Ekkor eszébe jutott, hogy mit látott a múlt éjjel és várta, hogy az esemény ismétlődjék. De hasztalan várakozott. Egyszerre azonban összerezzent. Ftttyíyentést hallott és közel hozzá megmozdult valami. xir. A LIPRANI PALOTA TITKA. Lionel közel állt ahhoz a falhoz, mely a Lucenay palotát LipránL herceg lakásától elválasztotta. Visszatartotta lélekzetét és hallgatózoít; párbeszédet hallott. — Hallottad? — szólalt meg egy hang a fal mögött. Ez a jel, azonnal jönni fog, Ne vesztegessük Időnket és menjünk elébe. Lionel kft távozó férfi lépését hallotta. Midőn néhány perccel későbben visszatért a pavillonba, ott találta Buvardot. .Buvard Amadé fölkelt és így szólt: Nem sokára kezünk közt lesz Lucenay Klotild gyilkosa! Lionel a painlagra hanyatlott, homlokát veríték borította el, — Tegnap reggel — kezdte Buvard — a Halottak Kávéházinak egyik látogatóját meggyilkolták La Viliette környékén. Neve ToufdeuS és Belgiumba való. Lionel összerezzent és néhány pillanatig gondolkozott. (Folyt, köv.) ✓
