Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-11 / 283. szám
»327 október 11; RÄC8MEGYEI NAPLÓ o'đa' Ki gyilkolt? Az apa és fiú megölték szomszédinkat egy barázda miatt A noviszadi semmitöszék szenzáció^ bűnügyben hirdette ki legfelsöbbfokou hozott Ítéletét. Tavaly, március hetedikén Ritisevó torontáli kis községben Kózsa Koszta. a _ község legvagyonosabb földbirtokosa fiával, Kózsa Jovánnal együtt megölte szomszédját: Lepedát Maii ja ugyancsak vagyonos földbirtokost, akivel évtizedek óta haragban éltek. A gyilkosság cgv alig félméteres barázda miatt történt, amely az évtizedeken át tartó halálos ellenségeskedés okozója is volt. Az öreg Kózsának és Lepedát Marijának közös udvaruk volt. A két közvetlen szomszéd az idők folyamán el akarta választani a közös udvart, de nem tudtak a .határvonalban megegyezni, mert Kózsa is, de Lepedát is másutt jelölte ki az elválasztó határvonalat. Egyik sem akart engedni és emiatt gyűlölködő ellenségeskedés támadt a szomszédok között, akik nemcsak polgári pereket indítottak egymás ellen, de többször össze is verekedtek s ezek miatt kölcsönösen büntetőpereket indítottak egymás ellen. A múlt év március 7-ikén Lepedát, mint már előzőleg annyiszor, ismét ki akarta tűzni a két ellenséges szomszéd háza közé az elválasztó határvonalat, ásóval megjelent az udvarban és elkezdte a határvonalat megásni. Alig kezdett hozzá, megjelent az udvarban Kózsa Koszta és fia Jován és átkiabáltak a szomszédhoz, hogy nem jó helyen ássa a határvonalat, mert azt beljebb kellene kitűzni Kózsa János ez alkalommal meg is fenyegette Lepedátot, hogyha megássa a szabálytalan határvonalat, akkor meglakol érte. Lepedát a fenyegetés hatása alatt abba is hagyta az ásást, de ugyanaznap délután újra megjelent az ásóval és hozzákezdett az ásáshoz. Kózsáék többször kijöttek az udvarba és nézték, hogy a szomszéd mit csinál. Később azonban csak az öreg Kózsa jött ki és ekkor néhány revolverlövés dördült el az udvarban, Lepedát futni kezdett, az öreg Kózsa utána és néhány perccel utóbb újabb lövések hangzottak el. Lepedát Matija az uccán a háza előtt összeesett és a revolverlövésektől találva meghalt. Kózsa Koszta és fia a holttestet behozták az udvarba és otthagyták. A gyilkosságnak egy szemtanúja sem volt. A közben előhívott csendőrök letartóztatták Rózsát és flát. Az öreg bevallotta, hogy 6 lőtte le Lepedátot, de Lepedát előzetesen az ásóval megfenyegette és ő csak önvédelemből nyúlt a gyilkos fegyverhez. Ellenben a fiának semmi része sincs. Fia azt vallotta, hogv csak a gyilkosság után jött ki az udvarra, de akkor már halva találta a szomszédot. A belacrkvai kerületi törvényszék múlt évi május 16-án megtartott fötárgyaiáson 12—12 évi fegyházra Ítélte az öreg Rózsát és fiát és mindkettőt a szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, mert egy tanú azt vallotta, hogy a padlásablakból látta, hogy a fiúnál is revolver volt. A vádlottak azt vitatták, hogy házukban csak egy revolver volt és azt az öreg sütötte el. A főtárgyaláson több mint ötven tanút hallgattak ki. ' A noviszadi felebbviteli bíróságnál dr. í Szekulics Milán noviszadi ügyvéd a bizonyítás kiegészítését kérte, mert a tényállást nem látta tisztázottnak. Különösen a fiúról nem lett megállapítva, hogy a gyilkosságban szerepe lett volna. A felebbviteli bíróság dr. Gyurgyev Boskó tanácsa múlt évi október hetedikén tárgyalta a bűnügyet és helybenhagyta az j elsőfokú ítéletet, mely elleti dr. Szekulics | igen terjedelmes és jogilag alaposan megindokolt, semmiségi panasszal fordult i a sémmitőszékhez, mely megsemmisitet- | te az első és másodfokú Ítéleteket és! utasította a felebbviteli bíróságot, hogy j a védő által előterjesztett irányban folytassa le a vizsgálatot. Ez évi április hó j 4-én a felebbviteli bíróság újabb tárgyalásán ki is hallgatta a véde'em tanúit, akik közül többen vallották, hogv Lepedőt a gyilkosságot megelőzőleg ásóval megfenyegette a vádlottat, sőt a tett napján azt mondotta, hogv aznap megássa a mesgyét és vagy ö öli meg Rózsát, vagy az fogja őt megölni. A felebbviieii bíróság azonban nem találta a kihallgatott tanukat szavahihetőknek és újból 12—12 évi fegyházra Ítélte a két vádlottat. Dr. Szekulics semmiségi panasza folytán a semmitöszék szeptember 28-án tárgyalta a szenzációs bűnügyet. Dr, Küpns'zarevics Mihály föállamiigyész alapos jogi érveléssel a két alsófoku ítélet ! ■ hagyását kérte. Dr. Szekulics Miliő szemben védőbeszédben élesen támadta az ítéletnek főleg Kózsa Jóváírna vonatkozó részét. A semmitöszék az Ítélethozatalt október nyolcadikéra halasztotta. Szombaton hirdette ki a semmi tőszék Ítéletét, melyben elfogadta a védőnek a bűntett kvalifikálásra és a büntetés kiszabására vonatkozó álláspontját és a cselekményt erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősítette és a büntetés kimérésénél alkalmazta az enyhítő szakaszt és Kózsa Koszta büntetését 12 évről hat évre. Kózsa Jován 12 évi í házra szótó büntetését három évi i: házra szállította le. Kinevezték a szuboticai uj igazgatóságát Megszűnt a kormánybiztosság — A miniszter megsemmisítette Brkics György igazgató félj Hegesztését Négy hónapi femiáiliás után hétfőn megszűnt a szuboticai rrtunkásbiztositópénztárnál a kormány biztosság: a szociálpolitikai minisztérium ismét igazgatóságot és íelügyelőbizottságot fievezett ki a munkásbiztositó élére. Manojlovics Dusán főispánhoz hétfőn érkezett meg a szociálpolitikai miniszter rendeletc, amellyel Bajics Péter miniszteri biztost felmenti állásától, egyuttal kinevezi az igazgatóság tagjaivá a munkások és munkaadók hat-hat képviselőjét. A munkások részéről Beslin Nenad banktisztviselő, Bulyovcsics Béla nyomdász, Babin Milorad szentai malommunkás, Osztojics Miíivoj sztaribecseji cipész, Maries Isza lakatos és Szalma Károly asztalos, a munkaadók részéről pedig Szkalics Szteván kovács, Gábor Béla gyáros, Gyeimis Gábor kereskedő, Brancsics Milos borbély, Prcsics Kálmán cipész és Vászics Péter lakatos lettek az igazgatóság tagjai. A feliigyelöbizotfságba a következőket nevezte ki a minisztérium: Veliinirov Dusán sztaribecseji épitőmunkás, Higel Ernő banktisztviselő és Milodánovics Martin lakatosmunkás, továbbá Jakobcsics Imre J bankigazgató, Polyákovics Mártin sza-! bó és Nityin Milivoj szuboticai fűszer-! kereskedő. Ugyanazzaf a rendeletével a miniszter megsemmisítette Bajics kormánybiztosnak a személyi ügyekben hozott minden határozatát, amelyek nem a törvényeken alapultak. Erre az intézkedésre többek között föképen Brkics György munkásbiztositópénztári igazgató jogtalan felfüggesztése adott okot. A kormánybiztos ugyanis, mint annakidején jelentettük, Brkics igazgatót a múlt héten felfüggesztette állásától, a tisztviselötörvénynek arra a pontjára .hivatkozva, amely szerint bűnvádi eljárás alatt levő tisztviselő eltávolitandó a szolgálatból. Ennek a felfüggesztésnek előzménye az volt, hogy a pénztár egyik fegyelmi utón elitéit tisztviselője, Plavsics Lázár valamilyen váddal feljelentést tett a rendőrségnél Brkics igazgató ellen, aki akkor éppen a klenovniki munkásszanatórium megnyitásán és a pénztári igazgatók országos konferenciáján vett részt. A távollevő igazgatót a kormánybiztos azonnal felfüggesztette, noha ehhez hiányzott a.z alap, a jogerős bűnvádi eljárás. Kirrer Béla, a távollevő igazgató helyettese, azonnal levélben értesítette a váratlan intézkedésről Brkics Györgyöt, aki azonban csak most érkezett haza hivatalos kiküldetéséről, azonban most már magát a miniszteri rendeletet kapta meg, amely megsemmisíti a felfüggesztést. A rendelet értelmében a főispán értesítette Bajics Pétert a kormánybiztosi állástól való felmentéséről és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság uj tagjait a kinevezésről. Brkics György igazgató kedd délelőtt tiz órára hívta össze az újonnan kinevezett igazgatóság alákulógyülését, amelyen meg fogják választani az elnököt. A junius tizedikén feloszlatott régi igazgatóság helyébe ezzel uj igazgatótestület került a szuboticai munkásbiztosi tópénztár élére, amely ugyan még mindig nem ä tagok által megválasztott önkormányzati testület, de a négyhónapos komesszáriátus megszűntével ismét közelebb hozta a normális állapotokhoz az intézmény adminisztrációját. Nem nyitották ki a csődbejutott Kreditna Banka szombori fiókját Törvényhozási intézkedés szükséges a betétesek érdekeinek megvédelmezésére Szomborból jelentik: Ami a csődbejuj tott beogradi szombori Kreditna Banka I üzletvitele körül történt, szinte parati- I csolóan kényszerit arra, hogy erélyes , törvényhozási intézkedések tétessenek meg a betétesek érdekeinek és vagyonának védelmére. A kereskedelmi élet szabadságát senki megsérteni nem kívánja s ha valaki azt hiszi, hogy a nacionalista jelszavak, vagy valamelyik politikai csoporthoz való tartozás alkalmas arra. hogy ezen az alapon bankot alapítson, legyen joga ezt megkísérelni, azonban a törvény teljes szigorának kell lesújtani arra, aki a befolyását, összeköttetéseit s jóhiszemű emberek hiszékenységét kihasználja s könnyelműen elspekulálja a mások pénzét. Még nem tudni, hogy kapnak-e egyáltalán valamit vissza a Kreditna Banka betétesei, az is nagyon bizonytalan, iiogy ha ugyan egyáltalában kapnak valamit, mikor jutnak a pénzükhöz a betétesek, az azonban kétségtelen, hogy az a szegény jóhiszemű ember, aki a Zemaljska Kreditna Banka-ra bízta a pénzét, teljesen ártatlan abban, hogy a húsz millió betétet kezelő pénzintézet vezetősége kénytelen volt a pénzintézet ellen csődöt kérni. Az sem lehet vitás, hogy a hatóságok és közintézmények a Kreditna Bankánál elhelyezett s ott elveszett betéteit valamiképp pótolni kell s hogy emiatt mindannyian károsodunk. Ezzel j szemben vajmi kevés vigasz, hogy eset- j leg azok is károsodnak, akik, mint igaz-j gatók, igazgatósági tagok és vezetők a ! pénzintézet élén állottak. Egy-egy bank-j bukás kihat az egész országrész gazdasági helyzetére, módot kell tehát adni arra, hogy azokat, akik akár mulasztással, hanyagsággal, vagy nemtörődömséggel hozzájárultak a bank tonkrejutásához, a vádlottak padján feleljenek ezért. Mindez természetesen nem igen vigasztalja már a károsultakat, de legalább j a jövőre nézve némileg gátat vet a könynyelmü bankgrundoiásoknak. . ‘ A Kreditna Banka csődügyében vasár- I nap és hétfőn semmiféle lényeges mozj zanat nem merült'fel. A betétesek egy része bizakodott abban, hogy hétfőn, úgy, amint a bank egy kifüggesztett hirdetésben tudtuladta, újból megnyílnak a szombori bank helyi: ségei. Ez azonban nem történt meg. A vörösbetűs cédula, amely azt adja tudtuk hogy a bankot újra megnyitják, még mindig ott lóg az ablakban, s a betétesek elkeseredetten olvassák órákon át azt a pár sort s nézik a lezárt redőnyöket, amelyek vigasztalan ellentmondásban vannak, a bank igazgatóságának hirdetésével. A betétesek, különösen a vidéki betétesek, még egyre érkeznek Szomborba, abban a reményben, hogy ott valami pozitív hírt kapnak, hogy mi lesz a pénzükkel. Megállapítható, hogy a bankbukás következtében Vrbasz és Odzsaci lakói négy-ötmillió dinárt veszítenek, a szivdei betétesek másfélmilliót, a cservenkaiak egymilliót s négymillióra teszik a baranyai betétesek kárát is. Az amugyis súlyos gazdasági helyzetben újból sok száz ember lett földönfutóvá. A Kreditna Banka iránti határtalan bizalomra jellemző, hogy például egy Csurcsics nevű sziváci kisgazda, eladta a földjét s a vételárat, százötvenezer dinárt kamatmentes betétként helyezte el a Kreditna Bankánál. Kijelentette, hogy nem kér kamatot, csak azt akarja biztosítani, hogy ha újra földet vesz, akadálynélkül megkapja a pénzét. Egész vagyonából most nem maradt más, mint egy értéktelen betétkönyv. Szivácon és Cservenkán arra a hírre, hogy a bank helyzete megrendült, már három hónappal ezelőtt, mintegy 950.000 dinár betétet mondtak fel. Azonban egyetlen betétes sem kapott vissza semmit, a bank különböző ürügyek alatt halogatta a kifizetést. A sziváci és cservenkai betétesek most még abban mreénykednek, hogy a régi Szivác—cservenkei takarékpénztár volt I igazgatóságát lehet kötelezni, hogy té! rltse meg a szenvedett károkat Ezt a ! kis jóhirü pénzintézetet is magába olvasztotta a Kreditna Banka, a kereskedelmi miniszter azonban állítólag nem hagyta jóvá a fúziót s igy a régi intézet jogilag még mindig fennáll. Hogy ebből I a jogi komplikációból származik-e va! kuni előny a betétesekre, az még nagyon j kérdéses. Setyerov Szlávkó dr. a bank bukásának okairól A szombori Kreditna Banka bukásával kapcsolatban dr. Setyerov Szlávkó orszáfegyülési képviselő a következő nyilatkozat közlésére kért fel bennünket: — Nem vagyok tagja a Kreditna Banka igazgatóságának, mert tisztségemről már korábban lemondtam és lemondásomat a törvényszéken is bejelentettem. Nem vettem részt ennek a banknak megalapításában, engem 1926 elején választottak meg az igazgatóság tagjává, de hat hónap elmúltával lemondtam. A bank bukása onnan ered. hogy az igazgatóság tagjainak többsége egy konzorcium tagja is volt és mint ilyenek, egyidejűk« adósai és hitelezői is voltaka banknaK. Ez az ügy azonban még 1922-től datálódik és nekem ebhez semmi közöm és felelősséget nem vállalok. Valótlan az az állítás, hogy nekem a banktól hasznom volt, nekem csak károm volt az egész rövid szereplésből is. SzalHüiHaíaH üßdvenc iaiállozíHieli! jL Budapest legszebb család! szállója ARIaON-SZÁJLlLO Budapest, VI., Paulay Eda-uee 52. r.z , Mg I az Andrássy-ut és Oktogon-tér ! Uzv • Jm közelében — Telefon 145-0-. Központi fütés.fflrdSszobák,bide - i AÍérsí kelt árak 1 4