Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-02 / 274. szám
Poštarlna plaćenau gotoyom! Lapunk mal száma (a Habostorta melléklettel együtt) 48 oldal * Ara 4 dinár BAGSMEGYEI NAPLÚ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. VASARNAP, október 2. 274. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—*8 Szerkesztőiéi 8—10. 8—S2, 3701 „ _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, finnep után és hétfőn Is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. 2ma\ Jovln trg. 3. (Minerva palota) Külön magyar lista A szubotical törvényszékhez beérkezett a községi választásokra az első jelölő liszta. Az adai magyar párt adta be. Most már nyilvánvaló, hogy Szuboticán és a szuboticai választókerület legtöbb községében a magyar párt külön lisztával vesz részt a községi választásokon. Mindenekelőtt szögezzük le azt az állásponot, hogy a magyarságnak természetes joga s ha élni akar, akkor kötelessége is, hogy a községi önkormányzat intézésében részt vegyen s hogy szava legyen abban, hogy mire fordítják azt az egyeseket nagyon érzékenyen érintő áldozatot, amit a község pótadó formájában követel a polgáraitól. Ha ennek igazsága elvitathatatlan, aminthogy elvitathattam nem lehet vitás az sem, hogy minden magyarnak emberi, polgári és magyar kötelessége mindenütt a magvar lisztdt támogatni szavazatával és agitdciós képességével. Azóta, amióta a Bácsmegyei Napló agitációja és kisebbségi politikája a magyar pártot életre hívta, igen sok olyan ellentét merült fel. amely la Bácsmegyei Naplót a magyar párttól taktikailag elválasztotta. Csak taktikai ellentétekről lehet szó, mert abban, hogy mindenki, akinek az a sors jutott, hogy a magyar ügyekben véleményt nyilváníthasson, egyet akar: a loyalis dolgozó magyarság számára az állampolgári jogegyenlőség teljességét és a boldogulás lehetőségét, nincs és nem is volt ellentét. Talán hálás volna most kimutatni, hogy a magyar Párt vezetősége, azok is, akiknek igaztalan agresszivitását annyiszor érezte, a Bácsmegyei Napló, az idők folyamán menynyire magukévá tették azokat a taktikai módszereket is, amelyeket a Bácsmegyei Napló sokkal előbb ajánlott s amelyekkel kellő időben valószínűleg nagyobb eredményt lehetett volna elérni, mint később, amikor igénybe vették. Úgy érezzük azonban, hogy nincs szükségünk önigazolásra, különösen ha ez az igazolás mások hibáinak és mulasztásainak ránk nézve fájdalmas felsorolása lenne. Elérkeztünk a községi választások időpontjához. A községi képviselőtestület és a községi tisztikar megalakítása és összetétele a sok igaztalan szenvedést, méltatlan megbántást átélt magyarságra nézve talán még fontosabb, mint az országgyűlési választások. A parlamenti magyar képviselők feladata, hogy okos politikával, a kellő időben alkalmazott erélyes szóval, vagy engedékenységgel igyekezzenek olyan légkört teremteni, hogy a magyarságnak ne legyenek kisebbségi sérelmei. A vajdasági magyar azonban a községe tisztviselőiével érintkezik, a legtöbb igazságtalanságot a múltban otthon, a pátriájában ^ kellett elszenvednie. A községi választásoktól azt reméljük, hogy^ ezek a sérelmek megszűnnek s a választott tisztviselők és a nép bizalmából megalakuló képviselőtestület csak azt tekinti, hogy igazságos-e, jogos-e, amit a polgár kíván, nem pedig az, hogy magyar-e, szerb-e, német-e, aki községe hatóságához fordul. Ezt azonban csak akkor lehet elérni ha a magyarság a választásokon összetart és a magyar lisztára szavaz. A községi választás — magyar erőpróba. Más pártok sorában elvész a magyarság s más párt urnájában észrevétlen marad a magyar szavazó kuglicája. Ha a magyarság a jövő választásokon és az azokat megelőző politikai küzdelmekben nem akar észrevétlen maradni, hanem azt kívánja, hogy vele s jogos igényeivel számoljanak, akkor a községi választásokon egységesen a magyar lisztára kell szavaznia. Ha a magyarok a községi választásokon is más pártokkal és más pártokra szavaznak, önmaguk rontják a magyarság esélyeit az .országgyűlési választásokon. A' ;st meg kell mutatni, hogy hány magyar vaa Jugoszláviában s aki an, az mind magyarnak vallja és ér i is magát. Félre kell tehát tenni a személyes tekintetleket, sőt a személyes érdekeket is, november 6-án minden magyarnak arra ke:, gondolnia. hogy ő elsősorban magyar s csak azán keresztény, vagy zsidó, iparos, kereskedő, vagy gazda s nem szabad ež egyszer azzal törődnie, hogy személyes barátság füzi-e, vagy ellenszenv választja-e el a magyar jelölttől, akire a magyar ügy képviseletét bizzák. Ez a magyarság kötelessége s mi hisszük, hogy a jugoszláviai magyarság ezt a kötelességét becsülettel állja is. A magyarság egyetemével szemben azonban súlyos felelősség hárul a magyar pártra is. Az a kötelesség, hogy olyan jelölti lisztákat állítson össze, amivel ne tegye túlságos nehézzé ezt a magyar kötelesség teljesítését és megszületni, ne pedig temetni segítse a magyar egységet. Nem akarunk vitába szállni s nem célunk oldalvágásokat osztogatni. A lefolyt országyülési képviselőválasztásoknak azt a tanulságát azonban meg kell érteni, hogy ott, ahol megfelelő magyar jelöltek voltak, a magyar párt mandátumhoz is jutott. A jelölés nem zártkörű házimulatság s annak a magyarságnak, amelynek voksait kérik, joga van tudnia is, hogy kire kell voksolnia. Mi az országgyűlési választások előtt azt proponáltuk, hogy a várható ellentétek kiküszöbölése érdekében jelöljön a magyar párt elnöke. Felhívásunknak nem akadt visszhangja. ellenben a jelöltek mögött nem állt egységesen a magyarság. Ma az a kivánságunk s ennek a kívánságnak a magyar egység érdekében kifejezést kell adnunk, hogy a jelölés ne titokzatos és titkos tanácsok diktatórikus ténye legyen, ‘ hanem a jelölésnél vegyék figyelembe a magyar nép osztálytagozódott» ságát, kívánságait s mindenek felett olyanokat jelöljenek, akik tudnak is a községi önkormányzatban a magyarság jogainak érvényt szerezni, ha nincs is sarzsijuk á magyar pártban. És még egyet. Ha az egyszerű magyar választótól azt kívánjuk, hogy értse meg, mit parancsol á magyarság érdeke és szavazzon a magyar lisztára, akkor meg lehet kívánni azoktól is, akiket a múlt-, juk. népszerűségük és képességeik, arra predesztinálnak, hogy résztvegyenek a községi közigazgatás intézésében, hogy vállalják is a rájuk' váró szerepet. A jugoszláviai magyarság annyira szegény népszerű' vezetőkben, hogy nem engedheti meg azt a fényűzést, hogy tisztes múlttal és tapasztalatokkal rendelkező férfiak tovább is Cincinnatusok legyenek. Bizonyára megvan a maga nagyon méltánylandó egyéni oka mindenkinek, aki eddig vonakodott a közéletben szerepet vállalni, de az egyéni okoknak épugy el kell törpülniök, mint az egyéni érdekeknek a magyarság egyetemes nagy, érdekei mellett. Inkább jöjjenek elő magányukból a hivatottak, akik eddig viszavonultak és tűnjenek el a fórumról — ha vannak — azok, akiket csak a féktelen akaratuk, a hangjuk, a saját és mások kritikátlansága juttatott ve* zéri szerephez. A radikálisok nem engedik át a demokratáknak a parlamenti elnökséget A radikális miniszterek konferenciája — A két demokratapárt egyesülésének akadálya Beogradból jelentik: A parlamenti klubülések előkészítése továbbra is a legnagyobb eréllyel folyik a kormánypártokban. Mig pénteken a demokrata miniszterek és egyéb vezetőpolitikusok tanácskoztak a párt magatartásáról, addig szombaton a kormány radikális tagjai tartottak konferenciát, amelyen ezekkel _ a kérdésekkel foglalkoztak. A konferencia után a miniszterek csak anynyit voltak hajlandók mondani, hogy belső pártkérdésekről volt szó. Beavatott körökből mégis sikerült megtudni. hogy elsősorban a demokratáknak az a kívánsága került szóba, hogy a parlament elnöke demokratapárti politikus legyen. A kormány radikális tagjai egyöntetűen amellett voltak, hogy radikális legyen a parlamenti elnök és nem akarják ezt a helyet átengedni a demokratáknak. Ezt azzal indokolják, hogy a demokraták azzal a bevallott céllal mentek bele a választási küzdelembe, hogy pozíciójukat megerősitsék, ami nagy mértékben sikerült is nekik. Ha most a parlament elnökségét is megkapják,^ akkor helyzetük annyira megerősödnék a radikálisok rovására, hogy ebbe a radikálisok nem mehetnek bele. A konferencia véglegesen nem döntött, hanem elhatározta, hogy október 3-ikán a klub összeülése előtt a kormány radikális tagjai a párt néhány vezető képviselőjével együtt konferenciát tartanak, .amelyen megbeszélik a pártot érdeklő összes politikai kérdéseket. A parlament összeülése közeledik, ezért most már sürgősen meg kell egyezni nemcsak az ideiglenes elnökség. hanem a veriiikdciós bizottság elnöksége és tisztikara kérdésében is, hiszen a mandátumok verifikálásának lefolyása nagy részben függ attól, hogyan vezeti a vitát az elnök. A kormány jelöltje az ideiglenes parlamenti elnökségre Perics Nlnko, az igazolóbizottság elnökségére pedig Szrskics Milán. Sem a demokraták, sem az ellenzék körében ezek a jelölések nem találnak tetszésre és olyan hangok hallatszanak, hogy olyanokat kellene jelölni, akiknek megválasztása ellen nem merültek fel panaszok. Az ellenzék szerint Szrskics megválasztása erőszakosságok kísérletében folyt le, Perics Ninko ellen pedig azt hozzák fel a Pribicsevicspártiak, hogy a pozsegai kerületben szabálytalanságok történtek. Tekintettel arra, hogy a demokraták aspirálnak a parlament ideiglenes elnökségére és az igazolóbizottság elnökségére is, még nagy meglepetések történhetnek, különösen ha a demokraták megegyeznének az ellenzéki pártokkal, hogy az ő jelöltjüket támogassák. Éo ezért politikai körökben a legnagyobb figyelemmel kisérik a két kormánypárt magatartását. A két demokrata párt fúziójának nehézségei A demokrata blokk megalakítása továbbra is napirenden van, bár úgy látszik, hogy formális kérdések erősen megnehezítik a két demokrata párt egyesülését. Davidovics kitart a demokrata párt eddigi kereteinek fenntartása mellett. Pribicsevics viszont nem akarja feltétel nélkül feladni pártja önállóságát és az egyesülés esetére mindkét párt likvidálását követeli. A független demokraták idegesen szemlélik Davidovics konzekvens magatartását és emiatt támadások is hangzanak el Davidovics ellen. ' Ha a demokrata blokk megalakul, azt bizonyos feltételek mellett a földműves párt is hajlandó volna támogatni, de előzetes megegyezést követel a következő három kérdésben: 1. Egyöntétü eljárás a verifikációs vitában, semmisítsék meg a sza-
