Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-09 / 281. szám
—— Fegyelmit rendeltek el a s^ecí'ai városi tanács ellen A.beogradl flispán Zuplcovlcs Pál dr. jogi referenset bízta meg a vizsgálat lefolytatásával Szentáról jelentik: A beogradi tartományi főispán fegyelmi eljárást indított Nikolics Gyura polgármesterhelyetjtes, iparügyi tanácsnok, Vargics Szláv- Kó főkapitány, Branovacsld Sztevan gazdasági tanácsnok, Herczeg Emil katonaügyi tanácsnok, dr. Pecarszki Braniszláv városi főügyész ellen. A főispán a fegyelmi vizsgálat lefolytatásával Zupkovics Pál volt vármegyei főjegyzőt, a tartományi föispánság jogi referensét bizta meg. /A határozat indokolása szerint a fegyelmit el kellett rendelni, mert a tanácsnokok nem jelentek meg a polgármester hívására a tanácsülésen, a polgármesternek nem engedelmeskedtek a közgyűlésen, miután azt a polgármester bezárta, továbbá nem a tanácsnokok helyén ültek, hanem a községi képviselők között, végül óvásban értesítették a polgármestert, hogy nem vesznek részt vele együtt tanácsülésen. Halál szüret közben Véletlenül agyonlőttek egy kovini főldmivssasszonyt f^Belacrkváról jelentik: A kovini csendőrség telefonon jelentette a belacrkvai ügyészségnek, hogy Kovinban szüret közben gyilkosság történt. Nedeljkovics Boskó királyi ügyész azonnal autón Kovinba utazott a vizsgálat lefolytatása céljából. A vizsgálat megállapította, hogy a munkások csütörtökön reggel korán kimentek szüretelni és javában folyt a munka, amikor lövés zaját hallották. Abban az irányba mentek, ahonnan a lövést hallották és az egyik szőlőtőke alatt egy vérző fejű női holttestet találtak, Azonnal jelentést tettek az esetről a csendőrségen, ahol megállapították, hogy a holttest Fiika Mária napszámosnővel azonos. Nemsokára jelentkezett a csendőr’ségen Lokandra Ferenc munkás, aki jelentette, hogy Fiika Máriát ő lőtte le. Kihallgatásakor azzal védekezett, hogy fegyvere vélettenségből sült el és a tőle néhány lépésre tartózkodó asszonyt olyan szerencsétlenül találta, hogy az azonnal szörnyethalt. Lokandra Ferencet letartóztatták és átkisérték a belacrkvai törvényszékhez. ■ iirmm/nm,----------Ili 3tékes-a az ügyíszsér kozd vati aa'c bee i»e ének v 'de?mere ? Érdekas sajlőpör a szartori törvényszék előtt Szomborból jelentik: A szontbori törvényszék Vojvodics-tanácsa pénteken tárgyalta dr. Maglics Cveto szombori ügyvéd sajtópörét. Maglics ügyvéd a múlt évi tavaszi árvíz idején »Árvíz és kényszermunka« címen cikket irt a Szomborszka Recs- Le, amelyben élesen kritizálta a szombori hatóságok intézkedéseit és többek közt azt állította, hogy politikai alapon válogatják ki a közmunkára küldött embereket, akiket úgy fogdosnak össze, mint a kutyákat. Az elnök kérdésére a vádlott kijelentette. hogy nem érzi magát bűnösnek, mert az igazat irta. — Kérem a bíróságot — mondotta dr. Maglics — hogy mielőtt az érdemleges tárgyalást megkezdené, formai alapon vegye elbírálás alá az ügyészség vádiratát. A sértettek a városi tanács tagjai és a sajtópört mégis az államiigyész indította meg becsületük megvédésére, pedig ezt a tanács tagjai is megtehették volna. A sajtópört a tanácsnak kellett volna megindítani, mert 'formális joga csak neki van erre. Maglics hivatkozott a noviszadi tábla egy elvi jelentőségű ítéletére, melyben kimondotta, hogy ha közíeendőket végző személyeket sért a sajtó és a pörbe az államügyész beavatkozik, a vádlott formai okokból fölmentendő, mert az ügyésznek beavatkozásra semmi foga nincs. 2. oldftU __ BÄCSMEGYE3 NAPLÓ Vojvodics elnök erre fölmutatta a városi tanács egy későbbi keletű bűnvádi keresetét. Maglics kijelentette, hogy ezt a feljelentést sohasem látta, bár még tavaly augusztusban adták be. Egyébként is az a véleménye, hogy a kereset nem változtat azon a tényen, hogy ellene az ügyészség indított eljárást. A bíróság helyt adott dr. Maglics kifogásainak és formai okokból a vád alól fölmentette. Az Ítélet ellen az államügyész és a magánvád képviselője: dr. Abramovics városi ügyész felebbezett. A háború után épült házak lakbérkérdését is rendezik A lakásprobléma szabályozására ideiglenes megoldás készül Beogradból jelentik: A kormány egyik legközelebbi ülésén foglalkozni fog a lakáskérdéssel, miután — mint ismeretes — november elsején megszűnik a jelenlegi lakástörvény. A kormány ideiglenes megoldást készít elő, olyan formában, amely úgy a lakosokat, mint a háziurakat ki fogja elégíteni. A kormány 1928 május 1-ig törvényesen akarja a kérdést szabályozni. A törvény rendezni fogja a házbérek magasságának kérdését a háború után épült házakra vonatkozóan is. A kormányhoz ugyanis számtalan panasz érkezett, hogy az uj házak tulajdonosai, akik pedig legnagyobb részt az állami jelzálogintézet kölcsönével építették fel házukat, a legkíméletlenebb módon kihasználják a kényszerhelyzetben levő lakókat. Gyilkos merénylet egy apáca ellen A sztár ibsc~aji szegényház egyik lakója le 3 zur la az ápoló nővért Sztarakanizsáról jelentik: Véres esemény színhelye volt szombaton délben a szíaribecseji szegényház. Az egyik szegényházi ápolt késsel rátámadt az őpolónövérre és súlyosan megsebesítette. A merénylő Csonka Pál hetvenöt éves szegényházi ápolt, aki már régebb idő óta lakója a szegényháznak. Szombaton délben Modesta nővér, aki mint ápoló működik a szegényházban, felszólította Csonkát, hogy menjen le a pincébe társaihoz burgonyát válogatni. Csonka azonban gorombán válaszolt: — Nem megyek! — Aki nem megy — mondotta az apáca — nem kúp hast enni. Csonka erre kést rántott és az apáca karjába döfte. Az éles kés elvágta a föcret. úgyhogy ha idejében nem érkezik orvos, a szerencsétlen ápolónő elvérzett volna. A merényletnek szemtanúi voltak, akik orvost hívtak, egyben értesítették a rendőrséget. Modesta nővér állapota súlyos. A rendőrség Csonkát letartóztatta. Mi történt nyolcvan éve, amikor Hindenburg született? Böngészés egy elsárgult újságban Berlin, október hó. A Vossische Zeitung szerkesztőségében kikerestem a nvolcvan év előtti lapszámot, amely Hindenburg Pálnak, a német köztársaság elnökének születését bejelentette. Az újságot akkor még Königlich priviíegirte Berlinische Zeutung von Staats- und gelehrten Sachen-nak hívták. Szerencse, hogy nyolcvan esztendeié még nem ismerték a kolportázs-rendszert. mert a rikkancsok mind tüdötáguiást kaptak volna, ha ezt a hosszú cimet naponta pár százszor el kell orditanioir. Hindenburg október másodikán látta meg a napvilágot, de az erről szóló közlemény csak tiz nappal később, 1847 október 12-ikén, egy keddi napon jelent meg a hosszunevü újság 238-adik számában. Hindenburg, aki maga a megtestesült pontosság, születésének bejelentésével alaposan elkésett... # Mi történt ezen a napon? A tizenkét oldalas újság azon a helyen, amit ma a vezércikk szokott elfoglalni, a legfrissebb katonai kitüntetéseket közli, őfelsége, a porosz király nem volt smucig az ordókkal, a Vörös Sasrend első és másodosztályú keresztjeiből (cserfalombbal), a harmadik osztályúból fa szalaggal) és a negyedik osztályúból (minden nélkül) vagy két tucatot osztogatott el tisztjei közt. Nem került neki pénzbe. A Szent János-renddel már jobban takarékoskodott, de azért abból is jutott két ezredesi waffenrockra. A felséges ur mindamellett nem lehetett valami túlzottan jókedvében, mert elcsapm Berlin kormányzóját, von Miit fiing tábornokot és kicserélte a hadügyminisztert, von Bogen generálist. Az utóbbi a berlini rokkantmenház igazgatója lett, ami kissé maliciózus »előléptetés« volt mindenesetre egy hadügyminiszter számára. A katonai hírek után — az akkori Poroszországban ez volt az első és a legfontosabb — következik a »ße//öM« rovat. A belföld természetesen csak Poroszország, a többi német államból beérkezett hírek már a »Külföld« rovatban foglalnak helyet. Az első belföldi hir, hogy őfelsége a király a legkegyelmesebben megengedte Won Bonin_ őrnagy. _ szárnysegé<ine.k_és_ Hilier von Gärtringen báró kapitánynak, hogy a üuelph-rend harmadik osztályának lovagkereszt.iét. amivel a hannoveri király kitüntette őket, viselhessék. Hoszszu tudósítás számol be a városi közgyűlésről, amelyen — mint a lap Írja — különösen fontos határozatot hoztak, nevetésen azt. hogy két körzetben hat napon keresztül próbaképpen kozüzem-n végzik el az uccai tisztogatást. (Úgy i itszik, ez a kísérlet bevált, mert ma már minden berlini uccát a városi uccaseprők pucolnak.) A harmadik napihir törvényszéki tudósítás. A vádlott F. kosárfonótanonc hét rendbeli lopást követett el; »a tárgyalásnak nagy pszichológiai érdekességet kö’csönzött, hogy a vádlott valóságos vallomási-dühbe esett és a bűncselekmények elkövetésében való szerepét észrevehetően túlozta.« A bíróság a tolvaj inast harminc évi börtönnel sújtotta. A törvényszéki hirt a tudósitó így fejezi be: »A tárgyalás azzal az alaposs;r"ral, amellyel vezették s azzal a nyugalommal és lelkiismetességgol. amellyel von Kirchmann ügyész ur a vádat képviselte, igen örvendetes benyomást keltett. Különösen ki kell emelnünk azonban azt a mesteri ügyességet, amit a bíróság elnöke, Märker büniigvi igazgató tanúsított az ítélet publikálásánál. A vádlott alapjában véve meglehetősen kétséges lekiállapotát néhány biztos és találó vonással olyan világosan sikerült felvázolnia, hogy mindenkinek csatlakoznia kell az ítélethez. Az u.i bűnügyi eljárás néhány nap múlva ünnepli életbelépésének első évfordulóját. Valóban büszkének kell lennünk arra a nagy ügyességre és biztonságra, amelyet éppen a mi bíróságunk elnöke ilyen rövid idő után a legnehezebb és legbonyolultabb esetek megoldásánál tanúsít. Fz mindenesetre nagyon előnyös fénvt »vet a porosz bíróságokra és jogi iskoláinkra.« Ahogy én a törvényszéki riportereket ismerem, ez az otromba hízelgés nem akar gúnyolódás lenni és nyolcvan év előtti tisztelt kollégánk csakugyan a zsenialitás csalhatatlan jelét látta abban, hogv Märker törvényszéki elnök ur egv év alatt megtanulta az uj büntetőtörvénykönyv használatát. A vizállás-ielentés után rövid beszámoló arról, hogy Őfelsége a király minden evangélikus iskglá*J927 október 9 nak ajándékoz egy bibliát. »'Valóban királyi ajándék!« — jegyzi meg a Vossische Zeitung őse. , A kölni levél különböző csődökről és kényszeregyezségekről számol be; ma is ismerős hangok. Düsseldorfban titokzatos módon eltűnt Z. gyalogsági'* 1- kapitány, akit menyasszonya sehol sem talál; noha kétszer is kereste. (A lap írja igy.)| Remélhetőleg azóta megkerült! Izgalmas jelentés számol be arról, hogy akbielefeldi helyőrséget előbb áthelyezték, majd közkívánatra visszarendelték. Uj állomáshelyét a zászlóalj zene és dobszó nélkül' hagyta el, »nyilván, hogy kiméljék az amúgy is felizgatott kedélyeket.« A külföldi hirek rovatában első Németország. Frankfurtból jelentik, hogy a közeli Niederrad község korcsmáiban bevezették az abonálási rendszert az —■ almaborra. Nyolc krajcárért bárki anynyi almabort ihat négy óra hosszat, amennyit csak tud. Mainzból jelentik,1 hogy Vilmos porosz herceg elutazása alkalmából 200 porosz tallért ajándékozott a hatóságok utján a szegényeknek. Karlsruhéból jelentik, hogy ugyanez a herceg beiratkozott öccsével, Károllyal1 együtt a freiburgi egyetemre, mig Frigyes herceg a poroszországi bonni egyetem hallgatói közé lépett. »Ezt kapcsolatba hozzák azzal a hírrel. — mondja! a lap — hogy az államtanács foglalkozik a trónöröklés kérdésével.« Az ember nem hinné, hogy egy iskolai beiratkozás miiven országos jelentőségű olykor! Géniből jelentik, hogy a vasárnapi népgyülésen, amelynek szónokai háborút sürgettek, mindössze csak ezer főnyi '■allgaíóság jelent meg s azok is a háború ellen tüntettek. A svájciaknak már akkor is volt eszük. Spanyolország — mint egy madridi táviratból kiderül —politikai zavarokkal küzdött; Izabella királynő kinevezte Narvaez tábornokot miniszterelnöknek és mint a hivatalos sürgöny közli, »Madrid teljesen nyugodt.« Madrid azóta is mindig nyugodt, ahányszor egy tábornok veszi át a kőrmányt. Párisból azt írják, hogy az orleansi hercegnő megtekintette a Jardin des plantes történelmi gyűjteményét, sőt kétszer is végigsétált a látogatók közt, ami nagy feltűnést keltett, mert a rosszakaratú legitimista lapok azt Írták, hogy a hercegnő elhatározta, hogy nem mutatkozik a nyilvánosság előtt.« Újságírónak lenni már akkor sem tartózott a legnagyobb gyönyörűségek sorába. Egy párisi híradás arról számol be, hogy a Reformé egyik munkatársát. Leoiitrá urat négyhavi börtönre és 3000 frank pénzbírságra Ítélték, mert Praslin hercegnő meggyilkolásáról irt tudósításához fűzött kommentárjában azt állította, hogy az uj kormányzat alatt napirenden vannak a bűncselekmények. Olaszországból forradalmi tüntetések hire érkezik: Turinban a királyt és az egységes Itáliát éltette a tömeg. Londonból jelentik, hogy a huili kereskedők küldöttsége arra kérte a királynőt, csapja el a Peel-kabinetet, mert a miniszterek »felszegek, félénkek és a szellemük már fogytán van, ami a kereskedelmet csődbe fogja vinni. A szentpétervári tudósító ismerteti az oroszországi idegenek honosításáról kiadott cári ukázt. Magyarországot egy hir képviseli: az »Oderzeitung« szerint egy tizenhat éves leány, akit eltemettek, • négv nap múlva dörömbölni kezdett a koporsóban és amikor kiásták, magához tért. »Az említett újság közli a személy és a helyiség nevét is,« — teszi hozzá a szabadalmazott királyi Berlinische Zeitung. Az irodalmi és művészeti rovatban rég elfelejtett nagyságok szerepelnek. A törvényszéki rovatban féloldalas riport számol be arról, bogy Meyer hadnagyot,akit mint háztulajdonost az elsőfokú hi-/ róság egy márka pénzbüntetésre Ítélt, mert nem söpörtette el a havat háza elötk a másodfokú bíróság felmentette, azzal az indokolással, hogy csak szerdán és szombatin köteles az uccát felsőőrein', már pedig a kérdéses napon éppen vasárnap volt. A nagyfontosságu pör_ tárgyalásán Harassowitz kamarab:rósógi tanácsos e'nökölt, a vádat Brohm iigvész képviselte, míg a védelmet Stieber referendárius látta el. A hirdetések közt a tizedik _ oldalon a következő családi hir található: Elkésve érkezett. Alulírottnak minden külön értesítés helyett van szerencséje a legaláza• tosabban jelenteni, hogv szeretett felesége, született Schxvickart Lujza ma délután 3 órakor egy^ élénk és erős fiúgyermeknek adott életet. Beckendorff von Hindenburg, hadnagy és adjutáns. Posen, 1847 október 2. A boldog apa a »legalázatosabban« (ganz ergebenst) jelentette a családi eseményt. Hadnagyi stilus. Alkalmasint hantikban állt. amig a kommünikét fogal'mazta.
