Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-09 / 281. szám

—— Fegyelmit rendeltek el a s^ecí'ai városi tanács ellen A.beogradl flispán Zuplcovlcs Pál dr. jogi re­ferenset bízta meg a vizsgálat lefolytatásával Szentáról jelentik: A beogradi tarto­mányi főispán fegyelmi eljárást indí­tott Nikolics Gyura polgármesterhelyet­­jtes, iparügyi tanácsnok, Vargics Szláv- Kó főkapitány, Branovacsld Sztevan gazdasági tanácsnok, Herczeg Emil katonaügyi tanácsnok, dr. Pecarszki Braniszláv városi főügyész ellen. A fő­ispán a fegyelmi vizsgálat lefolytatásá­val Zupkovics Pál volt vármegyei fő­jegyzőt, a tartományi föispánság jogi referensét bizta meg. /A határozat indokolása szerint a fe­gyelmit el kellett rendelni, mert a ta­nácsnokok nem jelentek meg a polgár­mester hívására a tanácsülésen, a pol­gármesternek nem engedelmeskedtek a közgyűlésen, miután azt a polgármes­ter bezárta, továbbá nem a tanácsno­kok helyén ültek, hanem a községi kép­viselők között, végül óvásban értesí­tették a polgármestert, hogy nem vesz­nek részt vele együtt tanácsülésen. Halál szüret közben Véletlenül agyonlőttek egy kovini főldmivssasszonyt f^Belacrkváról jelentik: A kovini csend­őrség telefonon jelentette a belacrkvai ügyészségnek, hogy Kovinban szüret közben gyilkosság történt. Nedeljkovics Boskó királyi ügyész azonnal autón Ko­­vinba utazott a vizsgálat lefolytatása cél­jából. A vizsgálat megállapította, hogy a munkások csütörtökön reggel korán ki­mentek szüretelni és javában folyt a munka, amikor lövés zaját hallották. Abban az irányba mentek, ahonnan a lö­vést hallották és az egyik szőlőtőke alatt egy vérző fejű női holttestet találtak, Azonnal jelentést tettek az esetről a csend­őrségen, ahol megállapították, hogy a holttest Fiika Mária napszámosnővel azo­nos. Nemsokára jelentkezett a csendőr­­’ségen Lokandra Ferenc munkás, aki jelen­tette, hogy Fiika Máriát ő lőtte le. Ki­hallgatásakor azzal védekezett, hogy fegyvere vélettenségből sült el és a tőle néhány lépésre tartózkodó asszonyt olyan szerencsétlenül találta, hogy az azonnal szörnyethalt. Lokandra Ferencet letartóztatták és át­­kisérték a belacrkvai törvényszékhez. ■ iirmm/nm,----------­Ili 3tékes-a az ügyíszsér kozd vati aa'c bee i»e ének v 'de?mere ? Érdekas sajlőpör a szartori törvény­szék előtt Szomborból jelentik: A szontbori tör­vényszék Vojvodics-tanácsa pénteken tárgyalta dr. Maglics Cveto szombori ügyvéd sajtópörét. Maglics ügyvéd a múlt évi tavaszi árvíz idején »Árvíz és kényszermunka« címen cikket irt a Szomborszka Recs- Le, amelyben élesen kritizálta a szom­­bori hatóságok intézkedéseit és többek közt azt állította, hogy politikai ala­pon válogatják ki a közmunkára kül­dött embereket, akiket úgy fogdosnak össze, mint a kutyákat. Az elnök kérdésére a vádlott kije­lentette. hogy nem érzi magát bűnös­nek, mert az igazat irta. — Kérem a bíróságot — mondotta dr. Maglics — hogy mielőtt az érdem­leges tárgyalást megkezdené, formai alapon vegye elbírálás alá az ügyész­ség vádiratát. A sértettek a városi ta­nács tagjai és a sajtópört mégis az ál­­lamiigyész indította meg becsületük megvédésére, pedig ezt a tanács tagjai is megtehették volna. A sajtópört a ta­nácsnak kellett volna megindítani, mert 'formális joga csak neki van erre. Maglics hivatkozott a noviszadi tábla egy elvi jelentőségű ítéletére, melyben kimondotta, hogy ha közíeendőket vég­ző személyeket sért a sajtó és a pörbe az államügyész beavatkozik, a vádlott formai okokból fölmentendő, mert az ügyésznek beavatkozásra semmi foga nincs. 2. oldftU __ BÄCSMEGYE3 NAPLÓ Vojvodics elnök erre fölmutatta a vá­rosi tanács egy későbbi keletű bűnvádi keresetét. Maglics kijelentette, hogy ezt a feljelentést sohasem látta, bár még tavaly augusztusban adták be. Egyéb­ként is az a véleménye, hogy a kereset nem változtat azon a tényen, hogy el­lene az ügyészség indított eljárást. A bíróság helyt adott dr. Maglics ki­fogásainak és formai okokból a vád alól fölmentette. Az Ítélet ellen az ál­lamügyész és a magánvád képviselője: dr. Abramovics városi ügyész feleb­­bezett. A háború után épült házak lakbérkérdését is rendezik A lakásprobléma szabályozására ideiglenes meg­oldás készül Beogradból jelentik: A kormány egyik legközelebbi ülésén foglalkozni fog a lakáskérdéssel, miután — mint ismere­tes — november elsején megszűnik a jelenlegi lakástörvény. A kormány ide­iglenes megoldást készít elő, olyan for­mában, amely úgy a lakosokat, mint a háziurakat ki fogja elégíteni. A kormány 1928 május 1-ig törvé­nyesen akarja a kérdést szabályozni. A törvény rendezni fogja a házbérek magasságának kérdését a háború után épült házakra vonatkozóan is. A kormányhoz ugyanis számtalan panasz érkezett, hogy az uj házak tu­lajdonosai, akik pedig legnagyobb részt az állami jelzálogintézet kölcsönével építették fel házukat, a legkíméletle­nebb módon kihasználják a kényszer­­helyzetben levő lakókat. Gyilkos merénylet egy apáca ellen A sztár ibsc~aji szegényház egyik lakója le 3 zur la az ápoló nővért Sztarakanizsáról jelentik: Véres ese­mény színhelye volt szombaton délben a szíaribecseji szegényház. Az egyik szegényházi ápolt késsel rátámadt az őpolónövérre és súlyo­san megsebesítette. A merénylő Csonka Pál hetvenöt éves szegényházi ápolt, aki már régebb idő óta lakója a szegényháznak. Szombaton délben Modesta nővér, aki mint ápoló mű­ködik a szegényházban, felszólította Csonkát, hogy menjen le a pincébe tár­saihoz burgonyát válogatni. Csonka azon­ban gorombán válaszolt: — Nem megyek! — Aki nem megy — mondotta az apá­ca — nem kúp hast enni. Csonka erre kést rántott és az apáca karjába döfte. Az éles kés elvágta a föcret. úgyhogy ha idejében nem érkezik orvos, a szeren­csétlen ápolónő elvérzett volna. A merényletnek szemtanúi voltak, akik orvost hívtak, egyben értesítették a rend­őrséget. Modesta nővér állapota súlyos. A rendőrség Csonkát letartóztatta. Mi történt nyolcvan éve, amikor Hindenburg született? Böngészés egy elsárgult újságban Berlin, október hó. A Vossische Zeitung szerkesztőségé­ben kikerestem a nvolcvan év előtti lap­számot, amely Hindenburg Pálnak, a né­met köztársaság elnökének születését be­jelentette. Az újságot akkor még König­lich priviíegirte Berlinische Zeutung von Staats- und gelehrten Sachen-nak hívták. Szerencse, hogy nyolcvan esztendeié még nem ismerték a kolportázs-rend­szert. mert a rikkancsok mind tüdötágu­­iást kaptak volna, ha ezt a hosszú cimet naponta pár százszor el kell orditanioir. Hindenburg október másodikán látta meg a napvilágot, de az erről szóló közle­mény csak tiz nappal később, 1847 októ­ber 12-ikén, egy keddi napon jelent meg a hosszunevü újság 238-adik számában. Hindenburg, aki maga a megtestesült pontosság, születésének bejelentésével alaposan elkésett... # Mi történt ezen a napon? A tizenkét oldalas újság azon a helyen, amit ma a vezércikk szokott elfoglalni, a legfrissebb katonai kitüntetéseket közli, őfelsége, a porosz király nem volt smu­­cig az ordókkal, a Vörös Sasrend első és másodosztályú keresztjeiből (cserfa­lombbal), a harmadik osztályúból fa szalaggal) és a negyedik osztályúból (minden nélkül) vagy két tucatot oszto­gatott el tisztjei közt. Nem került neki pénzbe. A Szent János-renddel már job­ban takarékoskodott, de azért abból is jutott két ezredesi waffenrockra. A fel­séges ur mindamellett nem lehetett va­lami túlzottan jókedvében, mert elcsapm Berlin kormányzóját, von Miit fiing tá­bornokot és kicserélte a hadügyminisz­tert, von Bogen generálist. Az utóbbi a berlini rokkantmenház igazgatója lett, ami kissé maliciózus »előléptetés« volt mindenesetre egy hadügyminiszter szá­mára. A katonai hírek után — az akkori Po­roszországban ez volt az első és a leg­fontosabb — következik a »ße//öM« ro­vat. A belföld természetesen csak Po­roszország, a többi német államból beér­kezett hírek már a »Külföld« rovatban foglalnak helyet. Az első belföldi hir, hogy őfelsége a király a legkegyelmesebben megengedte Won Bonin_ őrnagy. _ szárnysegé<ine.k_és_ Hilier von Gärtringen báró kapitánynak, hogy a üuelph-rend harmadik osztályá­nak lovagkereszt.iét. amivel a hannoveri király kitüntette őket, viselhessék. Hosz­­szu tudósítás számol be a városi köz­gyűlésről, amelyen — mint a lap Írja — különösen fontos határozatot hoztak, ne­vetésen azt. hogy két körzetben hat napon keresztül próbaképpen kozüzem­­-n végzik el az uccai tisztogatást. (Úgy i itszik, ez a kísérlet bevált, mert ma már minden berlini uccát a városi uccaseprők pucolnak.) A harmadik napihir törvény­­széki tudósítás. A vádlott F. kosárfonó­­tanonc hét rendbeli lopást követett el; »a tárgyalásnak nagy pszichológiai ér­dekességet kö’csönzött, hogy a vádlott valóságos vallomási-dühbe esett és a bűncselekmények elkövetésében való szerepét észrevehetően túlozta.« A bíró­ság a tolvaj inast harminc évi börtönnel sújtotta. A törvényszéki hirt a tudósitó így fejezi be: »A tárgyalás azzal az ala­­poss;r"ral, amellyel vezették s azzal a nyugalommal és lelkiismetességgol. amellyel von Kirchmann ügyész ur a vádat képviselte, igen örvendetes benyo­mást keltett. Különösen ki kell emelnünk azonban azt a mesteri ügyességet, amit a bíróság elnöke, Märker büniigvi igaz­gató tanúsított az ítélet publikálásánál. A vádlott alapjában véve meglehetősen kétséges lekiállapotát néhány biztos és találó vonással olyan világosan sikerült felvázolnia, hogy mindenkinek csatlakoz­nia kell az ítélethez. Az u.i bűnügyi eljá­rás néhány nap múlva ünnepli életbe­lépésének első évfordulóját. Valóban büszkének kell lennünk arra a nagy ügyességre és biztonságra, amelyet ép­pen a mi bíróságunk elnöke ilyen rövid idő után a legnehezebb és legbonyolul­tabb esetek megoldásánál tanúsít. Fz mindenesetre nagyon előnyös fénvt »vet a porosz bíróságokra és jogi iskoláinkra.« Ahogy én a törvényszéki riportereket ismerem, ez az otromba hízelgés nem akar gúnyolódás lenni és nyolcvan év előtti tisztelt kollégánk csakugyan a zse­nialitás csalhatatlan jelét látta abban, hogv Märker törvényszéki elnök ur egv év alatt megtanulta az uj büntetőtörvény­­könyv használatát. A vizállás-ielentés után rövid beszámoló arról, hogy Őfel­sége a király minden evangélikus iskglá­*J927 október 9 nak ajándékoz egy bibliát. »'Valóban ki­rályi ajándék!« — jegyzi meg a Vos­sische Zeitung őse. , A kölni levél különböző csődökről és kényszeregyezségekről számol be; ma is ismerős hangok. Düsseldorfban titokza­tos módon eltűnt Z. gyalogsági'* 1- kapi­tány, akit menyasszonya sehol sem talál; noha kétszer is kereste. (A lap írja igy.)| Remélhetőleg azóta megkerült! Izgalmas jelentés számol be arról, hogy akbiele­­feldi helyőrséget előbb áthelyezték, majd közkívánatra visszarendelték. Uj állomás­helyét a zászlóalj zene és dobszó nélkül' hagyta el, »nyilván, hogy kiméljék az amúgy is felizgatott kedélyeket.« A külföldi hirek rovatában első Német­ország. Frankfurtból jelentik, hogy a közeli Niederrad község korcsmáiban be­vezették az abonálási rendszert az —■ almaborra. Nyolc krajcárért bárki any­­nyi almabort ihat négy óra hosszat, amennyit csak tud. Mainzból jelentik,1 hogy Vilmos porosz herceg elutazása al­kalmából 200 porosz tallért ajándékozott a hatóságok utján a szegényeknek. Karlsruhéból jelentik, hogy ugyanez a herceg beiratkozott öccsével, Károllyal1 együtt a freiburgi egyetemre, mig Fri­gyes herceg a poroszországi bonni egye­tem hallgatói közé lépett. »Ezt kapcso­latba hozzák azzal a hírrel. — mondja! a lap — hogy az államtanács foglalko­zik a trónöröklés kérdésével.« Az ember nem hinné, hogy egy iskolai beiratkozás miiven országos jelentőségű olykor! Géniből jelentik, hogy a vasárnapi nép­­gyülésen, amelynek szónokai háborút sürgettek, mindössze csak ezer főnyi '■allgaíóság jelent meg s azok is a há­ború ellen tüntettek. A svájciaknak már akkor is volt eszük. Spanyolország — mint egy madridi táviratból kiderül —­­politikai zavarokkal küzdött; Izabella királynő kinevezte Narvaez tábornokot miniszterelnöknek és mint a hivatalos sürgöny közli, »Madrid teljesen nyu­godt.« Madrid azóta is mindig nyugodt, ahányszor egy tábornok veszi át a kőr­­mányt. Párisból azt írják, hogy az or­­leansi hercegnő megtekintette a Jardin des plantes történelmi gyűjteményét, sőt kétszer is végigsétált a látogatók közt, ami nagy feltűnést keltett, mert a rossz­akaratú legitimista lapok azt Írták, hogy a hercegnő elhatározta, hogy nem mu­tatkozik a nyilvánosság előtt.« Újságírónak lenni már akkor sem tar­tózott a legnagyobb gyönyörűségek so­rába. Egy párisi híradás arról számol be, hogy a Reformé egyik munkatársát. Leoiitrá urat négyhavi börtönre és 3000 frank pénzbírságra Ítélték, mert Praslin hercegnő meggyilkolásáról irt tudósítá­sához fűzött kommentárjában azt állí­totta, hogy az uj kormányzat alatt napi­renden vannak a bűncselekmények. Olaszországból forradalmi tüntetések hire érkezik: Turinban a királyt és az egységes Itáliát éltette a tömeg. London­ból jelentik, hogy a huili kereskedők kül­döttsége arra kérte a királynőt, csapja el a Peel-kabinetet, mert a miniszterek »felszegek, félénkek és a szellemük már fogytán van, ami a kereskedelmet csőd­be fogja vinni. A szentpétervári tudósí­tó ismerteti az oroszországi idegenek ho­nosításáról kiadott cári ukázt. Magyarországot egy hir képviseli: az »Oderzeitung« szerint egy tizenhat éves leány, akit eltemettek, • négv nap múlva dörömbölni kezdett a koporsóban és amikor kiásták, magához tért. »Az em­lített újság közli a személy és a helyiség nevét is,« — teszi hozzá a szabadalma­zott királyi Berlinische Zeitung. Az irodalmi és művészeti rovatban rég elfelejtett nagyságok szerepelnek. A tör­vényszéki rovatban féloldalas riport szá­mol be arról, bogy Meyer hadnagyot,­­akit mint háztulajdonost az elsőfokú hi-/ róság egy márka pénzbüntetésre Ítélt, mert nem söpörtette el a havat háza elötk a másodfokú bíróság felmentette, azzal az indokolással, hogy csak szerdán és szombatin köteles az uccát felsőőrein', már pedig a kérdéses napon éppen va­sárnap volt. A nagyfontosságu pör_ tár­gyalásán Harassowitz kamarab:rósógi tanácsos e'nökölt, a vádat Brohm iigvész képviselte, míg a védelmet Stieber refe­­rendárius látta el. A hirdetések közt a tizedik _ oldalon a következő családi hir található: Elkésve érkezett. Alulírottnak minden külön értesítés helyett van szerencséje a legaláza­­• tosabban jelenteni, hogv szeretett fe­lesége, született Schxvickart Lujza ma délután 3 órakor egy^ élénk és erős fiúgyermeknek adott életet. Beckendorff von Hindenburg, had­nagy és adjutáns. Posen, 1847 október 2. A boldog apa a »legalázatosabban« (ganz ergebenst) jelentette a családi ese­ményt. Hadnagyi stilus. Alkalmasint han­tikban állt. amig a kommünikét fogal­­'mazta.

Next

/
Thumbnails
Contents