Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-01 / 273. szám
2. oMál BACSMEGYE! napló 1927. október 1. oyáua kutya! Paris, szeptember végén. Általában emberekre mondják. Ebet ilyen súlyos sértéssel illetni, ma hallottam először. A szigetünkön rengeteg kutya van. Minden harmadik családra esik egy gyerek, de minden családban akad egy kutya. Ha nem kutya, akkor valami más állat, teknősbéka. macska, aranyhal, kanári. vagy indiai törpemajom. Ára az se ritkaság .iobbmódu polgároknál. hogy kutyát, macskát és teknősbékát nevelnek egyszerre. Parisban a polgári gazdagság fokmérője: hogy kinek nagyobb az állatsereglete. A Motel Pimvíldnban lakó amerikai vénkisasszonynak például egy aranyszörii kacsája van. Persze ez a kacsa nem született mindjárt arany csőrrel, utólag aranyoztatta be a dollárkisasszony, akinek viszont az életét aranyozza be a hápogó, nemesen egyszerű szárnyas. Ha Lédának lehetett egy hattyúja, mért, ne lehetne neki egy kacsája? Ez a kacsa azonban ritka kivétel. Szent Lajos szigetén a . kutyák vannak vitathatatlanul tulnyo• mó többségben. Elsősorban a farkasok. A farkas, a képeskönyvek tanubizouy. sága szerint, az erdő réme. Piroska nagymamáját is ö falta fel. elrettentő például az összes nagymamáknak. Lehet. hogy az erdőben, ahol senki se látja. valóban hős. ám a városi farkasnak csak a szája jár. az is ritkán, legfeljebb ha a lábára lép az ember. A párisi farkaskutya élete örökös rettegés az, autótól, villamostól, motorbiciklitöl. Száz : közül ötvenet elgázolnak kölyökkorában. Ötven közül huszonötöt. amikor j nagykorú lesz. Huszonöt közül tizenkilenc elkóborol, eltéved, vagy a Szajnába fullad. Hogv van mégis ennyi rengeteg farkas Párisban? Titok. Az életben maradt kutyáknak azonban nem sok hasznát veszik a háztartás kö- j Tül." A kutya nem vigyázhat a gazdáid- j ra. mert őrá magára kell vigyázni min- r den lépésnél, hogy egy autó kerekei alá ne kerüljön, hegy el ne tévedjen az óriási metropolisban (ezt igazán nem is lehetne egy tanulatlan kutvustól rossz néven venni) és hogy el ne lopják, Párisban veszedelmesen dühöng az ebrablási szenvedély. A francia becsületkódex szerint csókot, vagy kutyát orozni nem bűn. A francia kutyák mind idegsokkosak. Ez nem nemzeti, nem is faji tulajdonság; a város teszi tönkre őket. ésténkint altatószert kell nekik szedni és. •idönkint fatura viszik nyaralni. hogy magához térjen és kfkurália lestrapált idegeit. Párisban nemcsak külön teme; . tőjük, de saját kórházuk is van a kutyáknak. Kizárólag kutyák számára, ez áll a homlokzaton: magamfajta szegényembert, még ha az ajtó előtt rogynék is össze, nem vennének fel. Ám a beteg kutyus csak egyet vakkant és máris megtárulnak előtte a kapuk. Hiába, már Pltitarchos is megmondotta. hogv jobb százszor kutyának lenni, mint egyszer embernek. -A szomszéd fűszeresnek van egy oroszlánosra mart óriási kutyája. Akkora mint egy koraszülött borjú. A félszeme beillene villamos zseblámpának. Szörnyű félelmetes dög. A nagydarab, kövér emberek rendszerint jóindulatunk, ám a négylábuaknál ugv látszik másként van. mert ez a fenevad határozottan gonosz. Felnőttek, gyermekek ré-! me Az uccán messzire kikerülték. Az egész szigetet terrorizálta. Még a kutyák is féltek tőle. Ha sütött a nap, a járda közepére feküdt sütkérezni. A Naiv Idegen nyugodtan közeledett és mikor a kutya nem tért ki. átlépte. Akár Cézár a Rubizont. Oroszlánosra nyárt megse mukkant, csak beleharapott némán az ikrájába. A járókelő üvöltött, de a kutva már tovább szunyókált, mintha semmiről se tudna. Legalább tizenötször megbüntették már miatta a gazdáját, de hiába. Az eb nem okult, nem az ö zsebére megy. bizonyára az volt az álláspont’a. Na .ió. A múlt szombat délután a fiiszeres levitte a Szajna partjára fürdeni. A párisi ucca egyik látvánm.ssága ez. a kutya és. lóusziatás. A hidak zsúfolva vo'tak bámészkodókkal. A kis foxik. bodrik, tacskók vidáman lubickoltak és a farkasok a viz közepéről is kihozták a behajitott lapdát. Oroszlánosra Nyirt előtt tiszteletteljesen utat nyitott a tömeg. A fűszeres büszkén vezette le a lépcsőkön, majd mqgköpdöste a sétabotját, megszagoltatfa a kutyával és bedobta a vizbe. Izgalmas pillanatok. Ám Oroszlánosra Nyirt egyáltalán nem ■\ etette utána magát. Eszeágába se jutott. Leült a gátra és unatkozott: Gazdája biztatni kezdte: — Rajta Ferdinand! Usgyi! Mint a ny’l! Ám Ferdinand nem ugrott mint a nyíl, csak ásitozott. A fűszeres megismételte nőkkel összejátszott, az állította ki számára a hamis fuvarlevelet is, hogy a pénzhez hozzájuthasson. Megállapították azt is, hogy Szabuleszku ugyanilyen módon még másik nyolc temesvári és két aradi gabonacéget is megkárosított, összesen kétmillió lei erejéig. Szabuleszku és az állomásfönök, akiről kiderült, hogy csalások miatt már büntetve volt és legutóbbi állomáshelyéről is emiatt helyezték át Gyulvetre, megszöktek. A károsult cégek ötvenezer dinár jutalmat tűztek ki a szökevények nyomravezetőjének. A temesvári rendőrségnek az a föltevése, hogy a csalók Jugoszláviába menekültek. A gyógyulási időtartam alatt is használható az eltörött kar Szuboticai sebészorvcs feltűnést keltő előadása a nürnbergi orvot kongreszszuson Nürnbergben most tartották meg a csont-sebészek nemzetközi kongresszusát, amelynek külön érdekessége egy szuboticai orvos feltűnést keltett előadása volt. A bárom napos kongresszusra, amelyen több százan vettek részt, harmincnyolc orvos jelentkezett előadáj tartására, köztük dr. Balog Ernő szuboticai sebész is, aki már hosszabb ideje külföldi tanulmányúton van. Dr. Balog előadása iránt, tekintettel annak érdekes tárgyára, rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a kongresszus résztvevői körében. A fiatal orvos egyik nagyjelentőségű találmányát ismertette, amely korszakalkotó reformot jelent a kar-törések kezelésében. A találmány, amelyet be is mutatott, egy kis készülék, amelyet, ha az eltörött karra erősítenek, részben megszünteti a gyógyulási időtartam alatt fellépő fájdalmakat, részben lehetővé teszi a beteg számára, hogy a gyógyulási időtartam alatt is használhassa törött karját. Dr. Balog bejelentette, hogy készülékét sok esetben sikerrel használta a gráci klinikán, ahol jelenleg mint operatőr működik. Dr. Balog előadása óriási feltűnést keltett. A nagyjelentőségű találmány megvételéről a. németek és az osztrákok már tárgyalásokat kezdtek dr. Balog Ernővel, akinek egy másik találmányát, nemrégen vásárolta meg Németország. Eltűnt az a selyemsál, amellyel Forgács Annát megfojtották Az osztrák hatóságok azt állítják, hogy a selyemsálat Budapsstre küldték Budapestről jelentik: Forgács Anna meggyilkolásának ügyében pénteken váratlan fordulat következett be. A budapesti törvényszéken megállapították, hogy az a selyemsál, amellyel Prägel grdei egyetemi tanár szerint Forgács Annát megfojtották, eltűnt. A selyemsálat, mint a vizsgálat kiderítette, Erdélyi Béla feleségének halála után odaajándékozta a szálloda egyik szobalányának és a szobalánytól szerezték meg a nyomozó hatóságok. Néhány nappal ezelőtt Erdélyi védője, dr. Gál Jenő értesítést kapott klagenfurti megbízottjától, hogy a selyemsálat sem a klagenfurti ügyészségen, sem a vizsgálóbírónál nem találja. Miután az osztrák hatóságok szerint a bűnjelet még a múlt hónapban Budapestre küldték, dr, Gál Jenő pénteken felkereste Egyedi Róbert vizsgálóbírót Egyedi Róbert megállapította, hogy a selyemsál sem az ügyészségen, sem a vizsgálóbírónál nincs. A budapesti törvényszék megkeresésére az osztrák hatóságok igyekeznek megállapítani, hogy a selyemsál hol veszhetett el. ,A klagenfurti törvényszék egyébként október ötödikére tűzte ki a Forgács Anna haláláról felvett jegyzőkönyv ügyének tárgyalását. A tárgyalásra meghívták dr. Gál Jenő védőt is, aki, mint ellenőrző szakértőt, dr. Kelemen Endre Zoltán bécsi tanársegédet viszi magával. lelkes felhívását: — Ferdinánd! Előre! Ferdinand részvátletiiil, hidegen nézett rá. Hagyta leégni. Egy kőszívű kutya volt. amely nem törődött azzal, hogy a gazdája blamália magát, hogy majd elsüllyedt a szégyentől. Megse moccant. A fűszeres elvesztette a türelmét: — De a teremtésit — üvöltötte — ugorsz, vagy nem ugorsz? Oroszlánosranyirtnak még annyi ideje se maradt, hogy elrebegie a boldogító igent, már repült is. Bum! Egv loccsanás. Ferdinánd elmerült a habokban. Aztán: egy velőtrdzó ordítás. Ferdinánd segítségért kiáltott! Sziikölt, jajgatott, siránkozott és füt-fát Ígért, csakhogy megmensék. Egész egyszerűen: nem tudott úszni. Fogalma se volt az úszás alapelemeiről. Még a kutyauszást sem ismerte! Rengeteget ivott, folyton elme" riilt és közben zokogott, üvöltött hisztérikus halálfélelemmel. A közönség dermedten nézte. A fél sziget ott tolongott. Csodálkoztak. Ettől a nyivákoló dögtől féltek úgy évekig? Az egyik gyerkőc elkezdett kacagni: — Gyáva kutya! fis a többi gyerekek kórusban utána: — Gyáva kutya! És az egész Szent Laios sziget megfélemlített. bosszús, lábikraszerető lakói felszabadultan rikoltozták: — Gyáva kutya! Amikor Ferdinándot félholtan kihalászták a Szajnából, a tömeg megrohanta: leköpdösték. megrugdosták és gyalázkodó szavakkal illették, kis inaskák hosszú, hegyes, piszkos körmeikkel nagyokat csíptek a fülén: — Miko-r uszunk versenyt, hé? Gyáva kutya! Talán jobb is lett volna a boldogtalan Ferdinándnak. ha belefullad a Szajnába, ügy esetlég a kutya menyországba kerül. ám itt a földön a pokol várakozott rá. Mindenki rajta töltötte ki a haragját. dühét, évekre 'visszamenőleg, a férjek az anyósuk szekatúráit, az anyák a gyerekek bosszantásait és a rajkók az apai pofonokat torolták meg rajta. Ferdinándot vérig sértegették. De a legeslegsulyosabb. legeslegmegbocsáthatatlanabb mégis ez volt: — Gyáva kutya! Tamás István A francia kormány bojkottálja a szovjet párisi nagykövetét A francia minisztertanács ülése Párisból jelentik: A kormány pénteken minisztertanácsot tartott, amelyen Briand külügyminiszter jelentést tett a népszövetségi tanács ülésszakáról. A minisztertanács üléséről kiadott kommüniké nagyon szűkszavú és nem közöl részleteket az ülés lefolyásáról. ■ Beavatott helyen úgy tudják, hogy az ülésen szóba került a Rakovszki-iigy is. Hir szerint a kormány- elhatározta, hogy Rakovszki közvetítésével semmiesetre sem folytat tárgyalásokat a Szovjettel, különösen nem a hadiadósság kérdésében A minisztertanácsnak ez a határozata azt jelenti, hogy a francia kormány a Szovjet párisi nagykövetét bojkottálja és célja addig huzni, halasztani az adósság rendezésének kérdését, mig Rakovszki önmagától vissza nem lép. Kétszáz kommunista kap kegye'met Hindenburg nyolcvanadik születésnapján A bér iái kötsé^tanács nem járu.t hozzá az ünnepség megrendezésének költségeihez Berlinből jelentik: A birodalmi igazságiigyminiszter elkészítette azoknak az elítélteknek a; névsorát, akik Hindenburg nyolcvanadik születésnapja alkalmából amnesztiát kapnak. A névsort az igazságügyminiszter pénteken Hindenburg elé terjesztette, aki azt jóváhagyta. Az amnesztia egyes esetekre szól; kegyelmet kapnak kétszáz kommunista, akik 1920-ban, 1923-ban resztvettek a középnémetországi, illetőleg a hamburgi fölkelésben. Nagy feltűnést keltett, hogy az amnesztiára ajánlottak között nem szerepel Max Hölz, a középnémetországi felkelés vezetője, akit életfogytiglani fegyházra ítéltek rablógyilkosság címén. Max Hölz ügye, amely már hónapok óta foglalkoztatja Németország közvéleményét, .hasonlít a Sacco-Vanzetti esetre, mert mint a védelmével megbízott jogászok megállapították, teljesen ártatlanul ítélték el rablógyilkosság címén, holott pozitív adatok vannak arra nézve, hogy Max Hölz nem is volt abban a községben, ahol a gyilkosság történt. A jogászbizottság, amely a védelmet ellátja, rieríírégfb'eti perújítást kórt Max Hölz ügyében, a perújítást azonban formai okokból visszautasították. Az elitéit kömmunistavezért az. amnesztianévsor összeállítása előtt felszólították, hogy ha kegyelmet kér, Hindenburg elnök feltétlenül amnesztiát ad részére. Max Hölz azonban kereken kijelentette: — liindenburgtól sohasem kérek kegyelmet. Berlin város képviselőtestülete pénteken ülést tartott, melyen szóba került Hindenburg születésnapjának megünneplése is. A képviselőtestület, amelyben a kommunisták és szociáldemokraták vannak többségben, napirendre téri afelett az indítvány felett, hogy Berlin nagyobb összeggel járuljon hozzá ahhoz az alapítványhoz, amelyet Hindenburg rendelkezésére bocsátanak. A városi képviselőtestület határozata nagy feltűnést keltett. Kétmillió leit csalt össze egy román állomásfőnök Hamis fuvarlevelekkel tizenegy gabonakereskedőt, köztük egu becskereki céget is megkárosítót: • 3 ---— a Becskerektől jelentik: A becskereki rendőrség nagyobbszabásu csalás ügyében .indított nyomozást, amelyet egy romániai földműves és egy áliornásiönck a Deutsch Jakab és Társai becskereki gabonakereskedő cég kárára követtek el. A gabonacégnek Temesváron fióküzlete van, amely legutóbb is több vagon búzát vásárolt a jugoszláviai piac számára. Többek között Gyuivet romániai községben Giorgijev Szíoján földbirtokostól vásárolt gabonát, amelyet pontosan le is szállítottak. A napokban azután megjelent Szabuleszku Juon gyulveti földműves a cég temesvári fiókjánál, ott felmutatott egy fuvarlevelet, amelyből-kitűnik, hogy Georgijev újabb hat vagon búzát száltitott cl Becskerekre. Ugyancsak felmutatott egy Georgijev aláírásával ellátott levelet is, amely a szállítást szentén igazolta, mire a cég 150.000 lei előleget kifizetett Szabuleszkimak. Hamarosan kiderült, hogy Georgijev semmi újabb gabonát nem szállított Becskerekre és hogy Szabuleszku közönséges szélhámos, aki hamis igazolványok segítségével vette fel a pénzt. A temesvári rendőrség azonnal megindította a nyomozást, amelynek során kiderült, hogy Szabuleszku a gyulveti állomáslö-
