Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-04 / 246. szám

10. oldal bä•tört!SGYEI NAPLÓ 1927 szeptember 4 FILM Bauglas Fairbanks — nőben A berlini filmujdonságok Berlin, augusztus hó A mozikban teljes gőzzel megkezdő­dött a szezon és a nyári filmeket min­denütt felváltják az úgynevezett attrak­ciók. Az eddig bemutatott »sláger«-ek után Ítélve az idei filmszezón még utol­sóbb lesz, mint a tavalyi. A német film­társaságok a múlt szezonban is nagyban gyártott bécsi filmeket az idén tucatszám­ra készülnek előállítani s a kibírhatatlan weanrisch-filmeknek méltó konkuren­ciát csinálnak most a rajnai filmek, öt vagy hat műremek jött már ki eddig is. még a cimüket se lehet megjegyezni mert mind egyforma: »Rajnai leány a rajnai bőr mellett«, vagy a »Rajnai korcs­­mároéné«, vagy »A Rajna mellett tör­tént,.-« Megfilmesített mii-népdalok. Ez nvöst a divat. Meg az operettek. Artúr Robinson egy rémes Strauss­­’operettet rendezett »Der letzte Walzer« 'címmel filmre az Ufá-nak. A manusrriptet Bramer és Grünwald librettójából egy hölgy irta. Szentimentális, nyálas, unal­mas. A balkáni trónörökös erőszakot 'akar elkövetni menyasszonya egyik ud­varhölgye ellen, akit egy lovagias ka­pitány megment és párbajra hivja ki a herceget. Ezért halálra ítélik. Cse­kélység. A siralomhdz a királyi palotában van, pont egy táncterem alatt és a ha­lálraítélt tiszt az üvegplafonon kérész tül látja a feje fölött táncoló párokat A mai női divat mellett nem is olyan rossz egy ilyen delikvensnek. A trón­örökös az udvarhölgy kérésére elren­deli, hogy teljesítsék a halálraítélt utol só kívánságát. S mit kívánhat Willy Fritsch egy filmoperettben? Még egy utolsó valcert akar táncolni az udvar­hölggyel. A halálraítélt becsületszóra kap ,egy órai szabadságot, hogy felmehessen az udvari bálba táncolni. Talán elég is Azt, hogy pisztolypárbajt viv ezután a trónörökössel négyszemközt az egyik szobában, hagyjuk. De ez még jó film a »Die letzte Nacht« cimü zöldséghez képest, amit egy fran­cia regényből irt át egy másik nö. A királyné beleszeret a párisi regényíróba és hozzá akar menni feleségül, mert a királynőket bottal kergetik gyermek ko­rukban az asztal körül, ha nem regény­írók ellen akarnak férjhezmenni. Na de aztán mégis inkább Harry Licdtkét vá­lasztja. aki mint herceg, sokkal megfe­lelőbb parti. Lily Damita igen szép ebben a filmben, de kár a benziért. Aranyos a »Sannorita« cimü amerikai darabban — amit a Gloria Palast mu­tat be — Harold Lloyd egykori női partnere, Bébé Daniels. A mese sovány és szimpla, de ez nem fontos, mert Bébé — Douglais Fairbanksnak maszkírozva — végigcsinálja a darabban Z. a fekete lo­vag összes trükkjei, viv húsz emberrel egyszerre, az emeletről ugrik a nyereg­be, kést hajit stb. Ragyogó paródia. Művészi film, ha nem is mindenben tö­kéletes, a »Pique Dame« cimü Phoebus­­film, amit Puskin novellája után Alek­­szander Rasumny rendezett. Most az a divat, hogy a klasszikusokat modern miliőbe teszik át és szegény Puskint is automobilba gyömöszölték, mint leg­utóbb Balzacot a Wegener-filmben. Ez­­uttal nem olyan szerencsétlenül. A szüzsé ragyogó, ■ mintha a Puskin egyenesen filmre gondolta volna el novelláját, de a rendezésben nincs tempó és a szerep­­osztás rossz. Jenny Jugo igen szép nő, aki könnyebb fajsúlyú filmekben, ahol nem kell játszani, tudni, joggal lehet sztár, a a »Pique Dame«-ban azonban nem tudott megbirkózni feladatával. Részben »magyar« miliőben játszódik Ellen Richter uj filmje, a »Die schönste Beine vom Berlin«. A darabnak az a trükkje, hogy betétként felvonul benne a hires Haller-revü minden jobb száma. Magyarországot a puszta, a csapláros­­lány és báró Palotay Árpád ex-főhad­­nagy céllövőmüvész képviseli a darab­ban, aki ugylátszik, hogy emigráns, mert birtokát a magyar kormány lefoglalta minthogy azonban mégis csak arisztok­rata, később visszakapja, A mese türhe­­tőén ostoba és ráadásul még aífektál is A magyar bárót Bruno Kästner játsza Van, aki kibírja. ízlés dolga. Gottfried Keller sem kerülhette el a sorsát, »Regine« ciminel filmrekeriilt egyik novellája az Ufa Palast am 200- fcan, szintén modernizálva. Ez is auto­mobillal kezdődik, (— amióta Kayserling gróf kijelentette, hogy századunk sof fórkorszak, azóta a filmrendezők H. P.­­ben mérik a modern miliőt —) de itt leg Negyvenezer tó, hatvanezer sziget... páratlan népmüveltség — ime, Finnor­szág jellemzése néhány sorban. Az acélos finn akaratra fölötte jellem­ző az a titáni küzdelem, amelyet a fin­nek egy-egy nyúlfarknyi szántóföldért vívnak. Az erdőirtás a legelső teendő, de nem a legjava munka. A hadd-el­­hadd csak ezután következik. A vissza­maradt tuskók és rengeteg mennyiség­ben előbukkanó elmozdithatatlan sziklák irgalmatlan akadályokat gördítenek a telkesítés elé. A robbantás és bányászás a telkesítés sine qua non-ja. A dinamit, gyujtózsinór és kőfeszitő vas fontosabb és nélkülözhetetlenebb földművelési esz­közök az ekénél és boronánál a szántó­­fclddé-alakitás megkezdése alkalmával. A telkesítés másik nem kevésbbé ne­héz és megerőltető módja a lápok iecsa­­polása és kultiválhatóvá tétele. A kiár­­kolást és a felső lápréteg kitermelését addig folytatják, mig vékonyabb agyag­rétegre nem bukkannak — vagy agya­got hordanak a tőzegre, ha ebbeli tö­rekvésük dugába dőlne. A kitermelt tő­zeget vagy tüzelőnek vagy alomnak használják fel. A kiszedett kövekből ke­rítéseket készítenek vagy rakásra hord­ják őket a dűlök és mesgyék mentén. Nagyon természetes, hogy a lápok le­­csapolása és a köbányászás évtizedek termésének árát fölemészti és emberöl­tők munkája szükséges hozzá. Vízleve­zető csatornák a szántóföldeket szám­talan dirib-darab táblára aprózzák fel. A finn törzsek A finn nép vérmérséklete vidékenkint rendkívül különböző. A hämäläinen törzs zárkózott, önző és bizalmatlan, az uusmaalainen fényűző és büszke, a var­­sinaissuomalainen higgadt és a körülmé­nyekhez igazodó, a satakuntaiainen eré­lyes és durva, a Pohjalainen öntudatos, vállalkozó szellemű, gyakorlati érzékű, duhaj és kalandvágyó, a savolainen be­szédes, csintalan és dévajkodó, a karja­­lainen mély érzésű, nótás, barátságos, vendégszerető és lovagias. E különböző lelki tulajdonságok mellett a finn népben közös vonások is nagy számmal talál­hatók. A finn intelligenciától távol áll a fényűzés és nagyképűsködés. A profesz­­szor fát hord a konyhára, ha előadását az egyetemen befejezte. A primadonna, burgonyát hámoz két órával a bemutató előtt. Könnyebb bejutni Finnországban a miniszterhez, mint máshol a polgár­alább nem tévedt a rezsisszőr anakro­nizmusokba. A darab meséje szimpla, a rendezés azonban jó, helyenkint egészen kitűnő, erősen az orosz filmek hatása alatt. Harry Liedtke kedves és szimpa­tikus, a vámpir-szerepben Vivian Gibson igen ügyes, a női sztár, Lee Parry nem tud semmit. Ráadásul még nem is beret­­válkozik rendesen. Pedig bajusz nélkül sokkal jobb benyomást tenne. Ostoba kézirat, rossz rendező, gyen­ge partnerek és lehetetlen szerep , de — Ásta Nićlsen: ez a »Gehetzte Frauen« cimü film. A regényt, amiből gyártották egy nő irta, valami Annie Brabenetz Isten bocsássa meg neki. A rendezőnek Richard OswűM-nak azonban kár lenne megbocsátani. De ez mind nem fontos A darab értékes és szép, mert Astq Nielsen játssza. A filmjáték színésze ré­sze húsz esztendő alatt semmit se fej­lődött. Ma is csak Ásta Nielsen tud látszani. Felejthetetlen, mindent kifejező tragikus arca... a szája... a szeme .. Hiábap, még mindig nem nőtt mellé senki. Pcla Negri nagy színésznő, de hol van Ásta Nielsentől? A többit pedig nem is szabad vele egy napon említeni. (d. t.) mesterhez. A finn munkásnak és szántó­­vetőnek nincsenek nagy igényei. Tüzet rak a rengetegben és a kétöles havon üti fel sátorfáját éjszakára. Keskeny az abrosza. Nem eszik nagy kanállal. Ha megvan naponta három csésze kávéja, két sóshéringje és egy tányér zabkásá­ja, a világ legboldogabb emberének kép­zeli magát. Kisebb a hangja, mint a rang­ja. Nyelve hegyén hordja a szivét. Nem ijed meg a maga árnyékától. Sarkával nem fenyeget. Veszély előtt és alatt a rettenthetetlen bátorság szimbóluma, a veszély elmúlta után azonban nagyon óvatos. Azt tartja, hogy nem harap az ugató kutya, de azért jó résen lenni. Nehezen lehet elképzelni, hogy az orosz elnyomatást átélt finn nemzet kultúrája miképpen emelkedhetett föl a mai ma­gaslatra. A modern technika minden vív­mánya használatos. A legkülönbözőbb rendszerű amerikai gépek, kultivátorok, porhanyltók, keverők, lazitók, szalma- és más effélék ötlenek szemünkbe lép­­ten-nyomon. Modernül felszerelt tejgaz­daságok szokatlanul nagy számmal van­­lak Finnországban. A több helyütt használatos fedett trá­gyatelepek elősegítik a trágya szaksze­rű kezelését, lehetelenné teszik a kilú­gozást és minimálisra csökkentik a nit­­rosénveszteséget. Harc az alkohol ellen Meglepő az a tisztaság és ízlés, ame­lyet a finn földművesek öltözködésük­ben és lakásukban kifejtenek. A finn gőzfürdő (sauna) minden parasztház lényeges alkotórésze. A fürdés a fin­neknél nemzeti szokás. A gőzfürdő szent hely, mert a közmondás szerint benne született Finnország és különle­ges berendezése ősrégi tradíció fejlemé­nye. A fürdeni kívánó vizet önt egy iz­zó kőre (kinas), azután felül a polcra (parvi) és nyirfagallyból készült csap­­kodóval (vasta) verdesi egész testét. A fejlődő gőz (iöyly) olyan forróságot idéz elő a fürdőben, hogy pár pillanat alatt már valósággal csorog az izzad­ság az ember testéről. Öt perc alatt ala­posabban el lehet itt végezni a tisztál­kodást, mint órahosszat a kádfürdőben. Ez a pompás berendezés rendkívül ma­gas őskulturára mutat, amelynek nyo­mai a finn nép körében más téren is szembeszökők. Érettségit tett paraszt­emberek nem tartoznak a ritkaságok kö­zé. Vannak béresek, akik az lliast és Odissedt olvassák szabad idejökben. Akad cselédlány, akinek kisujjában van­nak a világtörténelem legjelentéktele­nebb eseményeinek évszámai. A nők eldorádóia Finnországban 1919 óta teljes szesz­­tilalom uralkodik. A törvény értelmében a hatóságok börtönbüntetéssel és pénz­bírsággal sújtják a szeszes italok elő­állítását, behozatalát, árusítását és fo­gyasztását. A teljes szesztilalom végre­hajtása azonban nagy gazdasági, társa­dalmi és technikai áldozatok mellett is lépten-nyomon óriási kadáiyokba ütkö­zik. A Finn-öböl és Keleti-tenger sem­leges zónájában rajvonalként rostokol­nak az észt és német pálinkás hajók. Az éjszakai csempészek rajtaütés ese­tén a fegyverhasználattól sem riadnak vissza és gyorsjáratú motorcsónakaik­­kel belevesznek a Finn-öböl ezernyi­ezer apró szigetének útvesztőjébe: bot­tal ütheti a rendőrség a nyomukat. Az erkölcsi élet terén a teljes abolitiót tart­ják leginkább célravezetőnek. Rajtaka­­pás esetén hat hónapi kényszermunká­val sújtják bármi néven nevezendő prostitúció gyakorlóját. A városi élet Finnország a női emancipáció eldorá­­dója. A finn középsikolák. főiskolák, egyetemek és hivatalok nőkkel vannak elárasztva. A finn nö sértőnek találja a »védtelen nő« kifejezést. Gardedám­ra vagy férfivédelemre nem reflektál. Meg tudja magát védeni a maga erejé­ből. Sportol. Vivást tanul, tőrt hord ma­gával. Maga akarja a kenyerét megke­resni és visszautasítja a férje kerese­tét. Minthogy a nők túlnyomó többség­ben vannak a férfiakkal szemben és * katonaság ki van zárva a politikából, a szavazó polgárok többsége a nők közül kerül ki a választások alkalmával. Finn­országban a nők akarata ellenére nem lehet politikát csinálni vagy kormányoz­ni. A női mozgalom pozitív eredményei közül legnagyszerűbb a 400 vidéki al­osztályt és 25.000 tagot magában fog­laló Lotta Svard egyesület, amelynek: tagjai ingyenes mnukával (főzés, var­rás stb) támogatják a 100.000 főre ru­gó önkéntes finn nemzetőrséget. A főváros kövezett utait és tereit ha­talmas fecskendőkkel mossák naponta végig. Nagyobb városokban többnyire automatikus telefonkapcsolás van beve­zetve. Éjjeli csengő nincs: minden egyes lakónak megvan a maga kapukulcsa. A városi intelligencia tetemes része falu­helyen lakik és vonaton jár be naponta hivatalába. A vendéglőkben, kávéházak­ban, fürdőkben és borbélymühelyekben csaknem kizárólag női alkalmazottak látják el a kszolgálást. Borravaló-rend szer nincs. A legnagyobb városokat nem számítva, csaknem kizárólag faházakat találunk Finnország egész területén. A kivágott szálfák több száz kilométerre való szállításáról felügyelet és ellenőrzés nélkül a folyó medre gondoskodik: nincs ok a félelemre, hogy megdézsmálják a mások szállítmányát. A pillanatnyi föl­­fortyanásból eredő gyilkosság nem bé­lyegzi meg az embert a nép szemében. Minden paraszt és munkás heti három estét különleges esti iskolában köteles eltölteni haláláig. Finnország luteránus lakosásga nagy pompával és munkaszü­­-rvtel üli meg a katholikus Mária-ünne­­peket. iá. SzéosI „PHIL ATELI A66 bjlyegkereskedés Suboticá Cirila Metoda trg 53 (Teréz templommal szembeni sorban). Nagy választók külföldi bélyegekben. Leguj ibb kiadású albumok minden nagyságban és katalógusok raktáron. 1417 Rz Ezertó országa Irta Faragó József Az összes megmaradt szépirodalmi és egyéb könyvek minden elfogadható árban, valam’nt az összes tankönyvek és irodai felszerelések 50-69-70 °/0-kal olcsóbban lesznek árusítva A® Mamužić papír- és könyvkereskedése Silbotlca, Városi székház KTOfl

Next

/
Thumbnails
Contents