Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-04 / 246. szám
1927. szeptember 4 **4CSMEGYE! NAPLÓ <. rlc?r Tudományos kísérlet volt a Kolumbia :z-uccai merénylet melyet egy kölönc budapesti Idegorvos követett el Szélhámosság, rablás és kommunista összeesküvés pszlchoan?»liti ai alapo.. Kornis Ignác đr. buclapsstl idegorvos volt Barié í Zoltán nagykereskedő merénylője — Hatvan embert tartóztattak le kommunista szervezkedés miatt Letartóztatták a különc idegorvost Budapestről jelentik: A budapesti rendőrséget a véletlen a Kolumbus-uccai titokzatos merénylő nyomára vezette. A bécsi Rote Fahne szerkesztőségében két héttel ezelőtt megjelent úr. Karnis Ignáe budapesti idegorvos aki a lap szerkesztőjének elmondotta, hogy meggyőzüdéses kommunista és részletes terve! dolgozott ki arra nézve, hogy a bécsi forradalomhoz hasonlóan Budapesten hogyan lehetne fegyveres puccsot előkészíteni, Az idegorvos, aki meglehetős exaltáltan viselkedett, ismertette a tervet is, amely szerint a budapesti felkelésre a Weiss Manfréd-gyár felrobbantása lenne a jeladás. A fantasztikus tervet még a Rote Fahne szerkesztője sem vette komolyan és elutasította dr. Kornis Ignácot, akinek bécsi útjáról azonban tudomást szerzett az osztrák rendőrség és értesítette érről a budapesti rendőrséget. Metényi Imre főkapitány helyettes vezetésűvel a rendőrség politikai osztálya megindította a nyomozást és megálfapiotía, hogy Kornis Ignácnak Andrássy-ut 15. szám a'att van kétszobás rendelője, amelyet albérletben vett ki. A detektívek megfigyelték Kornist, aki igen sűrűn érintkezett olyan emberekkel, akiket a rendőrség mint kommunistagyanusokat tart számon. A rendőrség szombaton reggel letartóztatta dr. Komis Ignácot és az ö letartóztatásával egyidejűleg hatvan embert vett őrizetbe, akikről megállapították, hogy részt vesznek kommunista szervezkedésben. Az orvos rendelőjében házkutatást is tartottak és különböző röpiratokat találtak a lakásban. A röpiratok között legérdekesebb az. amelynek »Tizenkettedik óra« a cime. és amelyben a röpiratlró azt fejti ki, hogy Magyarországnak szakítani kell a pragmatika szankcióval és sem Ottónak, sem Albrechtnak nem szabad a magyar trónra futni, hanem József főherceget kell kikiáltani magyar királynak. Ezt a röpiratot. mint a rendőrség megállapította, már hetek óta terjesztik vidéken gyanús elemek, akik a rendőrség szerint általános felfordulást akartak előidézni. A lakásban ta'áltak több levelet, amelynek aláirőia Kerekes Iván volt. A rendőrségnek gyanús volt ez a név, miután a Kolombus-uccai merénylet tettese szintén ezen a néven mutatkozott be Bartók Zoltán kereskedőnek akitől — mint ismeretes — húszezer pengőt akart kicsalni. Amikor Kornist Hetényi főkapltánvhelyettes élé állították, rögtön beva'lotta, hogy a Kolumbus-uccai zsarolási kísérletet ő követte ét. Zsarolás tudományos alapon A főkapitányhelyettes kérdésére az idegorvos a következő érdekes vallomást tette:- A zsarolási kísérletet tudományos kutatásaim érdekében követtem el. Ne tessék azt hinni, hogy talán nem vagyok épelméjű. Teljesen ura vagyon j akaratomnak és mindent öntudatosan cselekedtem. Nem akartam bűncselekményt elkövetni, nem vezettek aljas célok, tisztán orvosi kísérlet volt a Kolumbus-uccai merénylet. Meg akartam állapítani, hogy mennyit bír el az emberi idegrendszer, ha megfontolt szándékkal követünk el bűncselekményt. Régóta foglalkozom pszihoanalizissal és az a véleményem, hogy az orvosnak saját magán kell észlelnie bizonyos idegállapotokat és érzéseket. Izgatott a dolog, hogy vájjon mit érezhet egy ember, ha olyan cselekedetet követ, amelyért ha elfogják, súlyos büntetést kap. De kiváncsi voltam arra is, hogy miképen viselkedik az áldozat, milyen idegmunkát végez és az egyes tnegfélemlitési ténykedések, benne milyen clkatatásí „váltató, ki Kornis részletesen elmondotta a merénylet lefolyását és közben hozzáfűzte azokat a tudományos megfigyeléseket, amelyeket a merénylet alatt észlelt. — A rendőrséget — folytatta vallomását — egyébként már annakidején névtelen levélben figyelmeztettem, hogy ne nyomozzon, mert a merénylet — tudományos kísérlet volt. A rendőrségen megállapították, hogy valóban érkezett annakidején egy levél a főkapitányságra, melyben valaki tudományos kísérletnek akarta feltüntetni a merény'etet, A rendőrségen akkor azt hitték, hogy félre akárkik vezetni a nyomozást és nem vették figyelembe a névtelen levetet. , * SfcélMmósrág kísérleti célokra Az Idegorvos vallomásának további során elmondta, hogy már a Kolumbusz-uccai merénylet előtt kidolgozott egy nagyszabású szélhámossági tervet, amelyet szintén tudományos megfigyelés végett akart elkövetni. Azt tervezte, hogy hamis okmányokkal a budapesti Kereskedelmi Banknak, mint a román kormány megbízottja, elad egy erdőt Foresti környékén. Az ajánlatra írásbeli választ akart kérni melyet aztán meghamisított volna és így hatalmas Öszszégét csal ki úgy a Kereskedelmi Banktól, mint a román államtól. Arra is gondolt, hogy a szH’-dmossdg után maa rendezi meg a botrányt, utána pedig elmegy valami Ismeretlen helyre és onnét figyeli, hogy milyen bonyodalmakat idézett fel A kommunista szervezkedésről bevallotta,. hogy azt ö maga kezdeményezte és az egész mozgalmat ö is irányította. Beismerte, hogy járt a Rote Fahne szerkesztőségében és o:t előadta fantasztikus puccstervét. — Ez a kommunista szervezkedés — mondotta Korttiss — szintén egyik kísérletem, Ezzel a mozgalommal is csak mint tudós foglalkoztam és a kommunista cselekményeket is orvosi szempontoktól vizsgáltam. Eszleleteimről könyvet akartam kiadni, amelyben a proletármozgalmak lélektani rugóit szándékoz tam kifejteni. József főherceg volt a király jelöltje A »Tizenkettedik óra« cimü röpiratról elmondotta az idegorvos, hogy azt saját maga fogalmazta és adta ki. József főherceg már régi ideálja, a röplrattal csupán azt akarta elérni, hogy Ottó helyett a főherceget ültessék a magyar trónra, aki véleménye szerint sokkal jobb király lenne, mint Ottó. A rendőrség előtt valószínűnek lát szik, hogy a különc idegorvos valóban tisztán tudományos szempontból köve tett el bűncselekményeket. A fiatal orvos rendkívül nagytudásu, aki nemrégiben egyetemi tanárok és neves idegorvsok előtt a testen keresztüli idegbajgyógyitás terén fontos kísérleteket mutatott be. Ezekkel a kisérlétekkel an-CSAI' DrOETKER«. ^BACKIN' SÜTŐPORRAL SÜT! ^ 1^4 receptet tartalmazó könyvet kiváat.a ingyen bérmentve megküldi! Or. Ostler d. z. o. z„ Maribor Uak idején az orvosi szaklapok foglalkoztak és a napi sajtó is megemlékezett róluk. A rablás! szándék egyébként is igen valószínűtlen, mert Korniss, aki Kohn Jakab dúsgazdag karcagi üvegkereskedő fia, maga is vagyonos ember. Iskoláit mind kitüntetéssel végezte és az orvosi pályán is voltak tudományos sikerei. A háború előtt a budapesti munkásbiztositó orvosa volt 1915-ben bevonult katonának. A háború után visszaért Budapestre, megnősült és pár évig felesége nővérének birtokán gazdálkodott. Hamarosan megunta azonban a gazdálkodást, feliköltögijtt Pestre és az Andrássy-uton egy kétszobás lakást bérelt, amely egyúttal a rendelője is volt. A rendőrség a titokzatos ügyben tovább folytatja a nyomozást^ A francia kormány panaszt tett Csicserinnél Rakovszky pátisi szovfetkövet ellen Petit Párisból jelentik: A Maiin és a Párisién értesülése szerint Brland külügyminiszter felszólította Herbette moszkvai francia nagykövetet, hogy tegyen panaszt Cslcserir.nél Rakovszky párisi szovjetkö-I vet ellen, aki mint a harmadik internacionálé végrehajtóbizottságának tagja, aláírta azt a felhívást, amely a világforrádalom gyors előkészítésére szólítja fel a munkásokat. A moszkvai francia nagykövet el is járt Csicserinnél, aki elitélölég nyilatkozott Rakovszky eljárásáról. A Matih ezzel kapcsolatban követeli, hogy Rakovszkyt a francia kormány távolítsa el Párisból és Oroszországgal szakítsa meg a diplomáciai viszonyt. Ferad Draga bég ellen me ^szüntették. az eljárást A beograűi semmiíőszék megsemmisítette a húsz évi börtön* biíníetésrőí szóié Ítéletet és kimondotta, hogy a vádbeli cselekmények részben elévültek, részben amnesztia alá esnek Beogradból jelentik: A beogradi sen mitöszék megseinmisitette a koszovszkamitrovical törvényszék Ítéletét, amellyel Ferad Draga bég volt képviselőt kémkedés és az ellenséggel való szövetkezés miatt huszévi börtönre Ítélte. A semmitőszék az Ítélet indokolásában kimondja, hogy azok a cselekmények, amelyek miatt Ferad Draga béget a törvényszék elítélte, részben elévültek, részben az egyesülés után kiadott amnesztia alá esnek. A semmitőszék döntése alapján Ferad Draga bég egy-két napon bélül visszanyeri szabadságát. Revolveres harc a varsói szovj etkövetségen Egy orosz emigráns ötször rálött a követség egyik tisztviselőjére A merénylőt agyonlőtték Varsóból jelentik: A varsói szövjetkövetségen péntek este revolvere» harc folyt le a követség személyzete és egy orosz monarchlsta emigráns között. Trajhovics lengyel állampolgár késő délután útlevélért jelentkezett a követségen, ahol egy hivatalnokhoz vezettél:. A hivatalnok egyedül tartózkodott a szobában és amikor hátat fordított Trajkovicsnak, hogy az irattárból egy okmányt élőkéi essen, Trajkovics hirtelen revolvert rántott elő és öt lövést tett a tisztviselőre. A golyók nem találtak s a hivatalnok rávetette magát a merénylőre, aki azonban kiszabadította magát s lerohant a lépcsőkön. A lövés zajára a követség tisztviselői mind a folyosókra tódultak, de miután nem tudták, mi történt, Trajkovicsot egyik sem tartózhatta tel. A merénylőnek t sikerült a kapuig jutni, ott azopban a portás föltartóztatta és amikor ellenállt, revolverrel agyonlőtte. A rendőrség megállapította, hogy Trajkovics, aki Vilnában született, 1921-ig Oroszországban élt, ahol résztvett az ellenforradalmi harcokban. Wram gén veresége után Lengyelországba ment, felvette a lengyel állampolgárságot és Vilnában nagy szerepet játszott az Orosz monarchisták között. A varsói szovjetkövet jelentést tett a merényletről a lengyel kormánynak és felkérte- hogy vizsgálatot indítson.
