Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-29 / 271. szám

4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ A rejtélyes családi dráma Egy bécsi távi at érdekes fejle­ménye Noviszadon intézett a noviszadi rendőrséghez. A bűnügyi osztály természetesen a házas­pár intim ügyében azonnal befejezte a vizsgálatot és mivel a táviratot választ fizetve adták fel, a következő feleletet \ Polizei inézte az elővigyázatos férjhez: — Telegram unverständlich Noviszad. Albrecht ur bizonyosan meg fogja érteni. Noviszadról jelentik: A noviszadi rendőrség szerdán délelőtt egy titokzatos táviratot kapott Bécsből. A táviratot valami Albrecht nevű kereskedő adta fel és a következőképen hangzott: — Rendőrség Noviszad SHS. Ké­rünk felvilágosítást a kettősgyilkosság-Idegorvos és bádogosmester szuggeszciós szeánsza Becskereken Dr. Dumics beogradi idegorvos és Walik Sándor becske­rek i bádogosmester előadó körutat tesznek a Vajdaságban ról és öngyilkossági kísérletről, amely \ Uszicsinnél, a Mátyás király-uccu 10. szám alatt történt. Albrecht. A rendőrségen természetesen nagy csodálkozással fogadták a különös táv­iratot annál is inkább, mert az utóbbi napokban Noviszadon semmiféle gyil­kosság, vagy öngyilkosság nem történt. A rendőrség eleinte azt hitte, hogy va­lami családi dráma, vagy titokzatos te­lepatikus eset forog fenn és ezért nyom­ban megindította'a távirat ügyében a nyomozást. A bejelentő hivatal közlése szerint a Mátyás király-ucca 10. szám alatt tényleg lakik egy Liszicsin nevű orosz menekült és a gyanú erősödött, hogy valóban valami bűntény történ­hetett. A bűnügyi osztály vezetője azonnal detektívet küldött ki a Mátyás király­­ucca 10. szám alá, ahol Liszicsinékné! egy fiatalember fogadta a titkos rendőrt. A fiatalember, amikor elolvasva a bécsi táviratot, elnevette magát és '.gy szólt: — A házban tényleg lakik egy Al­­brechtné nevű, fiatal bécsi asszony, aki már napok óta epekedve várja a férjét Bécsből. Mivel a férj ' nemsok szándé­kot mutatott, hogy a vágyakozó fiatal­­asszonyt hamarosan mcsdátogassa*' -Ah brechtné két nappal ezelőtt ajánlott ex­pressz levelet adatott fel az ura részére amelyben arról értesítette férjét, hogy a lakásán szörnyű kettösgyilkosság és öngyilkosság történt, felkéretik tehát Albrecht ur, hogy azonnal siessen le No­li iszadra. Ugylátszik Albrecht ur nem valami nagyon bízik meg a feleségében, mer! nem ült fel kétségbeesetten azonnal a? első vonatra, hanem ehelyett táviratot Becskerekről jelentik: Páratlanul ér­dekes, tanulságos és mulattató előadást tartott vasárnap este a becskereki vá­rosi színházban dr. Dumics Ljubomir ismertnevü beogradi ideggyógyász és Walik Sándor becskereki bádogosmes­ter, a kiváló hipnotizőr a szuggeszció­­rói, hipnózisról és azok jelentőségéről fűképen a gyógyítás terén. — Szuggerálni annyit tesz — kezd­te dr. Dumics — mint mások lelkében és szervezetében változást előidézni azoknak akarata ellenére. Általánosan tudott dolog, hogy külső behatások nem­csak pszihikai, hanem fizikai változást idéz elő a szervezetben. — A szuggeszció egy asszociációs kapcsolat megteremtése valamely szer­vezet és a rajta kívül álló tényező kö­zött. Egy ember egyszer Amerikába uta­zott és időközben a haió zenekara a Carmen indulóját játszotta, tengeri be­tegséget kapott. Azóta valahányszor a Carmen indulóját hallotta, mindig rosz­­szullét fogta el. íme: a zene asszociá­ciós kapcsolatot szerzett az emberrel és fizikai változást idézett elő benne. — Az ember pszihikai és fizikai sa­játságai között nincsen különbség. Ha­tározottan merem állítani, hogy -amióta az ember emberi életet él, hogy sok tisztán pszihikai tulajdonsága annyira stabilizálódott, hogy a „test meitanizmu­­sába került és szervesen mégszilárdult, szinte fizikai tulajdonsággá változott. Ilyen például* a vallásosság, amely ma, már velészülfetik" áz emberré! vagy ' az erkö’cs fogalma, amely mar a kis gyer­mekben is észrevehető. Egy vad em­bernek hiába beszélünk a társadalom­mal szemben fennálló kötelességekről, mig egy európai ember ezt első öntuda­tos percében is érzi. Mas szóval ma már kulturgyermekek születnek erköl­csi érzékkel és lelkiismerettel a szerve­zetükben. — Ezeket a változásokat az asszociá­ciós kapcsolat hozza létre. Igen sok be­tegség. főleg a lelki és idegbajok, ilyen asszoc'ációs kapcsolat behatása utján keletkezik, amely vagy autoszuggesz­­ció, vagy heteroszuggeszció utján kelet­kezik. Ha én egy asszociációs kapcso­latot, amely káros hatással van az em­berre és helyébe más kedvező hatású asszociációs kapcsolatot állítok, akkor a beteget meggyógyítottam. — A szuggeszciönál a legnagyobb sze­repe a fantáziának van. Az elképzelt dolgoknak nagyobb hatása van a szer­vezetre, mint azoknak, amelyek tény­leg léteznek. Például savanyú uborkára gondolunk és erre összefut a nyál a szájunkban. Örömhírtől vidám kedvünk támad. A nem látott, hanem elképzelt dolgok a fantázia szüleményei. A fan­tázia, az elképzelés viszi a legnagyobb szerepet a szuggeszció területén, vi­szont az akaratnak semmi szerepe nin­csen. A fantázia sokkal erősebb az aka­ratnál, sőt az erős fantázia meggyöngiti az akaratot. — A gyógyításban és a társadalmi életben a szuggeszciónak óriási szerepe van. A szuggeszció nagy jót, vagy nagy rosszat hozhat az egyes emberre és az egész emberiségre. Szuggeszció utján 'végtelen -boldogságot épugv. mint bor­zasztó szerencsétlenséget tudok az em­berek leikébe ültetni, rettentő fájdalmat tudok benne kelteni, vagy megszüntetni. Végül kije’entette dr. Dumics, hogy a szuggeszció.,nem valamely titok, bű­vészet vagy'varázslat, hanem természe­tes jelenség, azután áttért állításainak kisérle.ti. igazolására. Felkérte a közöú­­ségeí.óljojíy ,'héfiátf.yán HöijéRek fel a színpadra, aminek öt-hat fiatalember eleget is tett. Egyiket közü'.ök elöszóli­­totta és azt mondta neki: — Legyen szives és gondoljon min­dig csak arra, hogy ön hátra fog esni. Ne féljen, én tartom a kezemet, nem esik el. A fiatalember nem esett hátra, a kí­sérlet nem sikerült. — Ez annak a jele — magyarázta Dű­­rt.ics — hogy ez a fiatalember nem ké­pes valamit teljesen elképzelni. Nincs fantáziája. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker nem kedvelik a bátor véleménynyil­vánítókat. A maguk ellentéteinek tartják őket. mintájára vallják a hiú emberek ezt a doktrínát: — Hazudjatok, de hízelegjetek! Az ember azt hinné, hogy a társas­életet a művelődési vágy teremtette meg és a szellemes társalgás tartja fenn. Szó sincs róla. A hiúság hozza létre s a hizelgés táplálja. £ A hizelgés egy szükséges rossz, — mondta egyszer valaki. S egy másik azt felete rá: nem is olyan rossz. * Akinek hízelegnek, az gyakran azt hiszi, hogy merő őszinteséget hall s akinek őszintén megmondják az iga­zat, az ezt szemenszedett goromba­ságnak tartja. * Minden jónevelésii ember hízelgő egy bizonyos mértékig, de ebből semmiképpen se következik, hogy minden neveletlen fráter: őszinte. Csak müveit ember hízelegjen. Csak ö tudja ezt mértékkel tenni. A műveletlennek hizelgésén azonnal megérzik, hogy mást mond, mint amit gondol. * Aki a müveit társaságban nem hi­­zeleg, arra könnyen ráolvassák, hogy udvariatlan. S a legtöbbször: valóban az. # A hízelgők nem szeretik a hizel­­ke-dket s az őszinte szókimondók * A hízelgéseket sose kapjuk ingyen, — vissza kell azokat fizetnünk ka­matostul. Amióta a világ kíméletlen és bru­tális lett, azóta csak notórius hizel­­kedőktől hallani olykor egy-egy kel­lemes szót. S talán ez az oka. hogy most csak a gazdagok és előkelők élvezhetik azt a gyönyörűséget, amelyben az előtt része volt minden­kinek. Csak ők kapnak jóleső bóko­kat s hasonló társaséleti édessége­ket. — mert ki az ördög fog híze­legni a letört nagyságoknak s olyan apró embereknek, akik nem kecseg­tetnek azzal, hogy valaha nagyra­­nőhetnek? * Egy ismerősöm mondta egyszer: — Elmegyek Elekhez. — Mit csinálsz nála? — kérdez­tem. — Hiszen attól nem hallasz egyebet csupa hizelgésnél. — Éppen ezért keresem fő! — fe­lelte az. — Megéheztem néhány nyá­jas szóra. * Jobb egy meg nem érdemelt hi­zelgés, mint egy jól kiérdemelt kor­­holás. Az Üssetek, de hallgassatok meg! ¥ A hízelgőkkel úgy vagyunk, mint azokkal a csinosformáju énekesnők­kel, akiknek szép lábaik és egyéb mutatványaik vannak, de nincsen hangjuk. Nem sokra becsüljük, de szívesen hallgatjuk őket. * Bármilyen furcsán hangzik, de ta­gadhatatlanul van őszinte hizelgés is, az a kellemésetmondás, amely a jó szív udvariasságából fakad s az embertársaink erényeit szeretetre­méltó módon nagyítja, a hibáikat pe­dig elnéző kedvvel enyhiti. Ha min­denki igy hízelegne, akkor a hízel­gés erényszámba menne s nem kel­lene azon vitatkozni, hogy az jelle­­mes embernek meg van-e engedve. Egy csúf nőnek azzal hízelegni, hogy szép: aljasság, a szépnek az­zal kedveskedni, hogy a legszebb: szeretetreméltóság. A hizelgés iránt senki se közöm­bös s aki okosan hizeleg, többre megy, mint az, aki bölcs, de nem tet­szetős tanácsot ad. * — Utálatos hízelgő! — mondjuk arra, aki másoknak hizeleg. — Kedves ember! — igy jellemez-A.ztán másokkal próbálta, akikkel pompásan sikerűit. Arra gondoltak, hogy fátraesnek és pár pillanat múlva elvesztették az egyensúlyt. Aztán a kar­jukat nem'-íudíák behajtani, elfelejtették a nevüket, stb. Egynek azt mondta: — ön elfelejti a hetes számot. So­rolja fel a számokat egytől húszig és a heteseket ki fogja hagyni. De nem sikerült! Mondta a hetest. Dr. Dumics kész volt a, magyarázattal: — Ez az ur bizonyára állandóan fog­lalkozik számokkal é'i az összes szá­dokat niár beidegzette. Egy fiatalember áll Durracs dr. elé: . — Kérem szépen, én nem .tudok sza­badulni egy gondolattól. Arra, gondolok,! hogy jó volna ha megölném magamat,: Tessék ebből kigyógyitani. — Majd ha sorra kerül — mondja az orvos és fékeáilitja. Most jön az izgalom. Walik megállt, a színpad előtt és szó nélkül mereven néz egy urra. Egyszer csak az ur felállt a hely ér öl és lassú léptekkel felmegy a színpadra. Aztán egy másik ur, majd egy hölgy megy fel ugyanilyen ránézés. hatása alatt. Egy urnák azt mondja Dumics: — Ha ön magához tér elfelejti a ke.; resztnevét. Megint nem sikerült, mire az orvos elmagyarázza, hogy van olyan médium, aki nem alkalmas posztszuggesszióra, Másikat hipnotizál,és azt parancsolja ne­ki, hogy tartson egy politikai beszédet. | Az csak áll, kezévelV szónoki gesztust csinál és azt mondja: — Tisztelt hallgatóság! De tovább nem halad. Végié azt mond­ja neki az orvos, hogy énekeljen vala­mit, mire boldogan énekli el a »Csak egy kislány« kezdetű nótát. — Hiába, ebben az urban nincs szó. noki képesség — magyarázza Dumics azután egy diákot hipnotizál, aki mate­matikából nagyon gyenge és azt szug-. gerálja neki, hogy ezentúl napról-napra több szeretettel fog matematikával fog­lalkozni. Most diáktársai kíváncsian vár­ják, hogy legközelebb hogyan fog fe­lelni matematikából Azután Walik mester mutatott be né­hány kacagtató hipnotikus mutatványt) amelyekkel frenetikus hatást váltott ki. Közben négytagú zsűrit állitot össze dr, Dumics, akikkel titokban megbeszélte, hogy a médiumokat sorba kínálja ciga­rettával, amitől mind elalszanak. De a mutatvány elmaradt, a zsűri hiába ala. kult meg. Az öngyilkos hajlamú fiút is elfelejtették meggyógyítani. Ezzel az előadás véget ért és Dumics dr, Walik mesterrel elindult vajdasági turnéjára, amelynek során Szuboticára is elmen­nek . . . (h. J.)-927. szeptember 29 zük azt, aki nekünk hajbókol. # A hizelgés magában, mivelhogy, nem kellemetlen, nem is föltétlenül elítélendő tulajdonság. Egy előkelő úrtól, akinek épp a nagyon előkelő pozíciójánál fogva sok hízelgővel volt dolga, hallottam egyszer: i — Nem tudok haragudni arra a. felebarátomra, aki mindenkinek hi* zeleg, a sziveknek és rokonszenvek­­nek arra a megnyerőjére, aki minden ismerősét a vonzalmáról biztosítja s azoknak is kellemeseket mond, akik; teljesen közömbösek neki. Ellenben megvetem azt, aki érdekből hizeleg s igy egyedül azokkal szemben sze­retetreméltó, akik előbbkelőek nálá­nál, akiktől függ és hasznot remél. Ha tehát hízelgőkkel találkozom,, nem alkotok magamban végleges, ítéletet róluk, hanem vizsgálom, váj­jon várhatnak-e valamit tőlem s egybevetés utján iparkodok meg-, győződni arról, vájjon másokkal' szemben is ugyanezt a hangot hasz-', nálják-e? # Egy király környezetében is élhet valaki, aki nem hizeleg ő Felségé­nek s egy nagyon kis adófizető mel­lett is akadhat olyan ember, aki ud-' varonc módjára hízelkedik neki. # A hizelgők ki nem állhatják a hí­zelgést, — ők tudják, hogy az hon­nan ered s hogy milyen keveset ér,

Next

/
Thumbnails
Contents