Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-29 / 271. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ A rejtélyes családi dráma Egy bécsi távi at érdekes fejleménye Noviszadon intézett a noviszadi rendőrséghez. A bűnügyi osztály természetesen a házaspár intim ügyében azonnal befejezte a vizsgálatot és mivel a táviratot választ fizetve adták fel, a következő feleletet \ Polizei inézte az elővigyázatos férjhez: — Telegram unverständlich Noviszad. Albrecht ur bizonyosan meg fogja érteni. Noviszadról jelentik: A noviszadi rendőrség szerdán délelőtt egy titokzatos táviratot kapott Bécsből. A táviratot valami Albrecht nevű kereskedő adta fel és a következőképen hangzott: — Rendőrség Noviszad SHS. Kérünk felvilágosítást a kettősgyilkosság-Idegorvos és bádogosmester szuggeszciós szeánsza Becskereken Dr. Dumics beogradi idegorvos és Walik Sándor becskerek i bádogosmester előadó körutat tesznek a Vajdaságban ról és öngyilkossági kísérletről, amely \ Uszicsinnél, a Mátyás király-uccu 10. szám alatt történt. Albrecht. A rendőrségen természetesen nagy csodálkozással fogadták a különös táviratot annál is inkább, mert az utóbbi napokban Noviszadon semmiféle gyilkosság, vagy öngyilkosság nem történt. A rendőrség eleinte azt hitte, hogy valami családi dráma, vagy titokzatos telepatikus eset forog fenn és ezért nyomban megindította'a távirat ügyében a nyomozást. A bejelentő hivatal közlése szerint a Mátyás király-ucca 10. szám alatt tényleg lakik egy Liszicsin nevű orosz menekült és a gyanú erősödött, hogy valóban valami bűntény történhetett. A bűnügyi osztály vezetője azonnal detektívet küldött ki a Mátyás királyucca 10. szám alá, ahol Liszicsinékné! egy fiatalember fogadta a titkos rendőrt. A fiatalember, amikor elolvasva a bécsi táviratot, elnevette magát és '.gy szólt: — A házban tényleg lakik egy Albrechtné nevű, fiatal bécsi asszony, aki már napok óta epekedve várja a férjét Bécsből. Mivel a férj ' nemsok szándékot mutatott, hogy a vágyakozó fiatalasszonyt hamarosan mcsdátogassa*' -Ah brechtné két nappal ezelőtt ajánlott expressz levelet adatott fel az ura részére amelyben arról értesítette férjét, hogy a lakásán szörnyű kettösgyilkosság és öngyilkosság történt, felkéretik tehát Albrecht ur, hogy azonnal siessen le Noli iszadra. Ugylátszik Albrecht ur nem valami nagyon bízik meg a feleségében, mer! nem ült fel kétségbeesetten azonnal a? első vonatra, hanem ehelyett táviratot Becskerekről jelentik: Páratlanul érdekes, tanulságos és mulattató előadást tartott vasárnap este a becskereki városi színházban dr. Dumics Ljubomir ismertnevü beogradi ideggyógyász és Walik Sándor becskereki bádogosmester, a kiváló hipnotizőr a szuggeszciórói, hipnózisról és azok jelentőségéről fűképen a gyógyítás terén. — Szuggerálni annyit tesz — kezdte dr. Dumics — mint mások lelkében és szervezetében változást előidézni azoknak akarata ellenére. Általánosan tudott dolog, hogy külső behatások nemcsak pszihikai, hanem fizikai változást idéz elő a szervezetben. — A szuggeszció egy asszociációs kapcsolat megteremtése valamely szervezet és a rajta kívül álló tényező között. Egy ember egyszer Amerikába utazott és időközben a haió zenekara a Carmen indulóját játszotta, tengeri betegséget kapott. Azóta valahányszor a Carmen indulóját hallotta, mindig roszszullét fogta el. íme: a zene asszociációs kapcsolatot szerzett az emberrel és fizikai változást idézett elő benne. — Az ember pszihikai és fizikai sajátságai között nincsen különbség. Határozottan merem állítani, hogy -amióta az ember emberi életet él, hogy sok tisztán pszihikai tulajdonsága annyira stabilizálódott, hogy a „test meitanizmusába került és szervesen mégszilárdult, szinte fizikai tulajdonsággá változott. Ilyen például* a vallásosság, amely ma, már velészülfetik" áz emberré! vagy ' az erkö’cs fogalma, amely mar a kis gyermekben is észrevehető. Egy vad embernek hiába beszélünk a társadalommal szemben fennálló kötelességekről, mig egy európai ember ezt első öntudatos percében is érzi. Mas szóval ma már kulturgyermekek születnek erkölcsi érzékkel és lelkiismerettel a szervezetükben. — Ezeket a változásokat az asszociációs kapcsolat hozza létre. Igen sok betegség. főleg a lelki és idegbajok, ilyen asszoc'ációs kapcsolat behatása utján keletkezik, amely vagy autoszuggeszció, vagy heteroszuggeszció utján keletkezik. Ha én egy asszociációs kapcsolatot, amely káros hatással van az emberre és helyébe más kedvező hatású asszociációs kapcsolatot állítok, akkor a beteget meggyógyítottam. — A szuggeszciönál a legnagyobb szerepe a fantáziának van. Az elképzelt dolgoknak nagyobb hatása van a szervezetre, mint azoknak, amelyek tényleg léteznek. Például savanyú uborkára gondolunk és erre összefut a nyál a szájunkban. Örömhírtől vidám kedvünk támad. A nem látott, hanem elképzelt dolgok a fantázia szüleményei. A fantázia, az elképzelés viszi a legnagyobb szerepet a szuggeszció területén, viszont az akaratnak semmi szerepe nincsen. A fantázia sokkal erősebb az akaratnál, sőt az erős fantázia meggyöngiti az akaratot. — A gyógyításban és a társadalmi életben a szuggeszciónak óriási szerepe van. A szuggeszció nagy jót, vagy nagy rosszat hozhat az egyes emberre és az egész emberiségre. Szuggeszció utján 'végtelen -boldogságot épugv. mint borzasztó szerencsétlenséget tudok az emberek leikébe ültetni, rettentő fájdalmat tudok benne kelteni, vagy megszüntetni. Végül kije’entette dr. Dumics, hogy a szuggeszció.,nem valamely titok, bűvészet vagy'varázslat, hanem természetes jelenség, azután áttért állításainak kisérle.ti. igazolására. Felkérte a közöúségeí.óljojíy ,'héfiátf.yán HöijéRek fel a színpadra, aminek öt-hat fiatalember eleget is tett. Egyiket közü'.ök elöszólitotta és azt mondta neki: — Legyen szives és gondoljon mindig csak arra, hogy ön hátra fog esni. Ne féljen, én tartom a kezemet, nem esik el. A fiatalember nem esett hátra, a kísérlet nem sikerült. — Ez annak a jele — magyarázta Dűrt.ics — hogy ez a fiatalember nem képes valamit teljesen elképzelni. Nincs fantáziája. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker nem kedvelik a bátor véleménynyilvánítókat. A maguk ellentéteinek tartják őket. mintájára vallják a hiú emberek ezt a doktrínát: — Hazudjatok, de hízelegjetek! Az ember azt hinné, hogy a társaséletet a művelődési vágy teremtette meg és a szellemes társalgás tartja fenn. Szó sincs róla. A hiúság hozza létre s a hizelgés táplálja. £ A hizelgés egy szükséges rossz, — mondta egyszer valaki. S egy másik azt felete rá: nem is olyan rossz. * Akinek hízelegnek, az gyakran azt hiszi, hogy merő őszinteséget hall s akinek őszintén megmondják az igazat, az ezt szemenszedett gorombaságnak tartja. * Minden jónevelésii ember hízelgő egy bizonyos mértékig, de ebből semmiképpen se következik, hogy minden neveletlen fráter: őszinte. Csak müveit ember hízelegjen. Csak ö tudja ezt mértékkel tenni. A műveletlennek hizelgésén azonnal megérzik, hogy mást mond, mint amit gondol. * Aki a müveit társaságban nem hizeleg, arra könnyen ráolvassák, hogy udvariatlan. S a legtöbbször: valóban az. # A hízelgők nem szeretik a hizelke-dket s az őszinte szókimondók * A hízelgéseket sose kapjuk ingyen, — vissza kell azokat fizetnünk kamatostul. Amióta a világ kíméletlen és brutális lett, azóta csak notórius hizelkedőktől hallani olykor egy-egy kellemes szót. S talán ez az oka. hogy most csak a gazdagok és előkelők élvezhetik azt a gyönyörűséget, amelyben az előtt része volt mindenkinek. Csak ők kapnak jóleső bókokat s hasonló társaséleti édességeket. — mert ki az ördög fog hízelegni a letört nagyságoknak s olyan apró embereknek, akik nem kecsegtetnek azzal, hogy valaha nagyranőhetnek? * Egy ismerősöm mondta egyszer: — Elmegyek Elekhez. — Mit csinálsz nála? — kérdeztem. — Hiszen attól nem hallasz egyebet csupa hizelgésnél. — Éppen ezért keresem fő! — felelte az. — Megéheztem néhány nyájas szóra. * Jobb egy meg nem érdemelt hizelgés, mint egy jól kiérdemelt korholás. Az Üssetek, de hallgassatok meg! ¥ A hízelgőkkel úgy vagyunk, mint azokkal a csinosformáju énekesnőkkel, akiknek szép lábaik és egyéb mutatványaik vannak, de nincsen hangjuk. Nem sokra becsüljük, de szívesen hallgatjuk őket. * Bármilyen furcsán hangzik, de tagadhatatlanul van őszinte hizelgés is, az a kellemésetmondás, amely a jó szív udvariasságából fakad s az embertársaink erényeit szeretetreméltó módon nagyítja, a hibáikat pedig elnéző kedvvel enyhiti. Ha mindenki igy hízelegne, akkor a hízelgés erényszámba menne s nem kellene azon vitatkozni, hogy az jellemes embernek meg van-e engedve. Egy csúf nőnek azzal hízelegni, hogy szép: aljasság, a szépnek azzal kedveskedni, hogy a legszebb: szeretetreméltóság. A hizelgés iránt senki se közömbös s aki okosan hizeleg, többre megy, mint az, aki bölcs, de nem tetszetős tanácsot ad. * — Utálatos hízelgő! — mondjuk arra, aki másoknak hizeleg. — Kedves ember! — igy jellemez-A.ztán másokkal próbálta, akikkel pompásan sikerűit. Arra gondoltak, hogy fátraesnek és pár pillanat múlva elvesztették az egyensúlyt. Aztán a karjukat nem'-íudíák behajtani, elfelejtették a nevüket, stb. Egynek azt mondta: — ön elfelejti a hetes számot. Sorolja fel a számokat egytől húszig és a heteseket ki fogja hagyni. De nem sikerült! Mondta a hetest. Dr. Dumics kész volt a, magyarázattal: — Ez az ur bizonyára állandóan foglalkozik számokkal é'i az összes szádokat niár beidegzette. Egy fiatalember áll Durracs dr. elé: . — Kérem szépen, én nem .tudok szabadulni egy gondolattól. Arra, gondolok,! hogy jó volna ha megölném magamat,: Tessék ebből kigyógyitani. — Majd ha sorra kerül — mondja az orvos és fékeáilitja. Most jön az izgalom. Walik megállt, a színpad előtt és szó nélkül mereven néz egy urra. Egyszer csak az ur felállt a hely ér öl és lassú léptekkel felmegy a színpadra. Aztán egy másik ur, majd egy hölgy megy fel ugyanilyen ránézés. hatása alatt. Egy urnák azt mondja Dumics: — Ha ön magához tér elfelejti a ke.; resztnevét. Megint nem sikerült, mire az orvos elmagyarázza, hogy van olyan médium, aki nem alkalmas posztszuggesszióra, Másikat hipnotizál,és azt parancsolja neki, hogy tartson egy politikai beszédet. | Az csak áll, kezévelV szónoki gesztust csinál és azt mondja: — Tisztelt hallgatóság! De tovább nem halad. Végié azt mondja neki az orvos, hogy énekeljen valamit, mire boldogan énekli el a »Csak egy kislány« kezdetű nótát. — Hiába, ebben az urban nincs szó. noki képesség — magyarázza Dumics azután egy diákot hipnotizál, aki matematikából nagyon gyenge és azt szug-. gerálja neki, hogy ezentúl napról-napra több szeretettel fog matematikával foglalkozni. Most diáktársai kíváncsian várják, hogy legközelebb hogyan fog felelni matematikából Azután Walik mester mutatott be néhány kacagtató hipnotikus mutatványt) amelyekkel frenetikus hatást váltott ki. Közben négytagú zsűrit állitot össze dr, Dumics, akikkel titokban megbeszélte, hogy a médiumokat sorba kínálja cigarettával, amitől mind elalszanak. De a mutatvány elmaradt, a zsűri hiába ala. kult meg. Az öngyilkos hajlamú fiút is elfelejtették meggyógyítani. Ezzel az előadás véget ért és Dumics dr, Walik mesterrel elindult vajdasági turnéjára, amelynek során Szuboticára is elmennek . . . (h. J.)-927. szeptember 29 zük azt, aki nekünk hajbókol. # A hizelgés magában, mivelhogy, nem kellemetlen, nem is föltétlenül elítélendő tulajdonság. Egy előkelő úrtól, akinek épp a nagyon előkelő pozíciójánál fogva sok hízelgővel volt dolga, hallottam egyszer: i — Nem tudok haragudni arra a. felebarátomra, aki mindenkinek hi* zeleg, a sziveknek és rokonszenveknek arra a megnyerőjére, aki minden ismerősét a vonzalmáról biztosítja s azoknak is kellemeseket mond, akik; teljesen közömbösek neki. Ellenben megvetem azt, aki érdekből hizeleg s igy egyedül azokkal szemben szeretetreméltó, akik előbbkelőek nálánál, akiktől függ és hasznot remél. Ha tehát hízelgőkkel találkozom,, nem alkotok magamban végleges, ítéletet róluk, hanem vizsgálom, vájjon várhatnak-e valamit tőlem s egybevetés utján iparkodok meg-, győződni arról, vájjon másokkal' szemben is ugyanezt a hangot hasz-', nálják-e? # Egy király környezetében is élhet valaki, aki nem hizeleg ő Felségének s egy nagyon kis adófizető mellett is akadhat olyan ember, aki ud-' varonc módjára hízelkedik neki. # A hizelgők ki nem állhatják a hízelgést, — ők tudják, hogy az honnan ered s hogy milyen keveset ér,