Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-29 / 271. szám
BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 2. oldal 1927. szepfember 2$ Artisták autószerencsétlensége Visacon Most váratlanul erős támogatásra talál a becsületes radikálisok nagy részénél is. Én azt mondom, nagy szerencse, hogy Davidovics Ljuba áll a blokk élén. Ö erkölcsi óriás, aki predesztinálva van arra, hogy népünk demokratikus erejének összecsoportositásával szerencsésebb jövő felé kalauzolja Jugoszláviát. Hol volt reggeltől estig Vukicsevics Velja minisz' terelnök? Vukicsevics Velja miniszterelnök szerda délelőtt tíz órakor autón távozott a miniszterelnökségről és csak este hatkor tért vissza. Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Vukicsevics őfelségénél volt Topolán és az államtitkári kinevezések ügyét intézte el. Ezt a hitt maga a miniszterelnök cáfolta meg az újságírók előtt. Hir szerint a szlovén néppárt a közoktatásügyi, a demokrata párt a belügyi és a pénzügyi államtitkárságot kapja meg. A demokraták jelöltje a pénzügyi államtitkárságra dr. Setyerov Szlávkó.-j' / A vajdasági demokrata képj viselők kifogásai a községi választásokról szóló sza. bályrendelet ellen , A vajdasági radikális képviselők konferenciája, amelyen a vajdasági községi A-álasztásokról szóló szabályrendelettel foglalkoztak, a többi pártok érdeklődését Is felkeltette. Különösen a vajdasági demokrata képviselők fordítanak nagy figyelmet a községi választásokról szóló szabályrendeletre. Ami a jegyzöválasztási eljárást illeti, IS demokratákat a szabályrendeletnek ez a része kielégíti. Erősen sérelmezik azon'ban, hogy választási bizottsági elnököknek csak az államnyelvet tudó helybeli polgárokat nevezhetnek ki, ami nemzetiségi vidéken nagy nehézségekbe ütközhetik. Kifogásolják azt is, hogy a szabályrendelet a választási elnököket megfosztja a passzív választójogtól. Ez szerintük különböző visszaélésekre adhat alkalmat, mert ki lehet nevezni választási elnököknek azt a néhány szerbül tudó ellenzéki iérfiut, akit különben föltétlenül jelölnének. Viszont a szabályrendelet szerint az elnöki kinevezést néni lehet elutasítani. A becskereki szerelmi gyilkosság a noviszadi semmitőszék előtt Jogerőssé vált Jakalsos László öt évi . fegyházbüntetése Noviszadról jelentik: A noviszadi semmitőszék előtt szerdán délelőtt játszódtak le utolsó akkordjai a becskereki cukorgyári gyilkossági bünpernek, mely annak idején sokat foglalkoztatta a becskereki és az egész vajdasági közvéleményt. 1925. május 27-ikén történt, hogy Jakabos László becskereki magántisztviselő meggyilkolta barátját, Szopcsák Lajost, akivel közösen udvaroltak egy Kloton Gizella nevű, feltűnő szépségű becskereki lánynak. A két fiatalember naponként megfordult Klotonéknál. 1925. május 27-ikén szintén együtt voltak Jakabos és Szopcsák Klotonéknál, ahol Jakabos és Klotonné között heves jelenetek játszódtak le, majd a fiatalember elsietett, vetélytársa pedig ott maradt. Utóbb derült ki, hogy Jakabos az utón megvárta Szopcsákot, akivel szóváltásba elegyedett és szóváltás közben késsel agyonszurta. A becskereki törvényszék 1925. októberében tárgyalta a bűnügyet és Jakabost előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt tizenöt évi fegyházra ítélte. A noviszadi tábla az 1926. novemberi tárgyaláson a büntetést öt jévi fegyházra szállította le. mert nem látta fennforogni az előre megfontolt szándékot. A semmitőszék szerdán délelőtt helyben hagyta a tábla ítéletét, amely igy jogerőssé vált. Jakabost hátralevő büntetése kitöltése végett a pozsareváci fegyházba szállítják, ahonnan hogyha jól viseli magát, a jövő év folyamán kiszabadul. A gondatlan soff őrt tiz napi Vrsacról jelentik: Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt hétfőn éjjel Vrsacon a Pancsevói-uton. Batune Gergely huszonegyéves orosz soffőr, aki Wessel Imre vrsaci tekintélyes bornagykereskedőnél van alkalmazásban, a Guduricai-uton levő Várhegy-vendéglőben mulatott két orosz artistanő és két színész társaságában. A soffőr közben elment a garázsba és gazdájának tudta nélkül elhozta az autót a vendés^ő elé. Két óra után a társasághoz még egy tiszt is csatlakozott és két autóval megindultak az könnyebb sérüléseket szenvedtek, a gépsenyt rendezett és kilencven kilométeres sebességgel száguldott végig a Kralja Alekszandra-uton. Amikor azonban a Pancsevói-uton a A néwegyelmezési rendeletet, vagyis azt a rendelkezést, hogy a gyermek nemzetiségét az apja neve után kell megítélni és aszerint járhat csak magyar vagy szerb iskolába — a magyarság általában Pribicsevics számlájára Írja. Az ö közoktatásügyi minisztersége alatt adták ki ezt a végzetes rendelétet, amelyet aztán az egymásra következő kormányok csaknem kivétel nélkül érvényben hagytak — sőt. amint Szuboticán csak nemrégen is megállapítható volt — még szigorítottak is. Nehéz volna ellenőrizni a mendemonda hitelességét, azonban a magyarság tudatában úgy él a torz rendelkezés eredete, hogy ezzel a történeti igazságtalanságot akarta jóvá tenni «-* a magyarság által állítólag erőszakosan elmagyarositott szláv családok visszaszlávositásának útját akarta egyengetni. Pribicsevicsről tudott dolog, hogy rendkívül intelligens, müveit, széles látókörű, öntudatos politikus. Miután a volt osztrák-magyar monarchia területén élt, azt sem lehet feltenni róla, hogy a nemzetiségi kérdést ne tanulmányozta volna alaposan és azt ne ismerné. Ez a Pribicsevics rendelet származhatott ugyanis egy volt szerbiai politikustól, aki a homogén népességű Szerbiában nem találta szükségesnek a nemzetiségek élettörvényeinek tanulmányozását és nem ismeri azok biológiai jelenségeit. Nem érthető azonban Pribicsevics részéről, mert ő rá volt utalva arra, hogy a kisebbségi nemzetek életének egyes fázisait megismerje és neki a kisebbségeknek az államalkotó néppel való viszonyát, az abból származható konfliktusok természetét, az egész nemzetiségi kérdés valódi jelentőségét tisztán kellett látnia. Miután pedig Pribicsevicsről. a soviniszta, de demokratikus és liberális és kétségtelenül magas horizontú politikusról szándékos és céltudatlan rosszhiszeműséget, eredményre nem vezethető s csak az állam érdekeit sértő sikanériát nem lehet feltételezni — bizonyos, hogy Pribicsevics ennek a rendeletnek a kiadásánál és különösen annak indokaiban végzetesen tévedett. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk azt, hogy a szláv eredetű családok egynémelyikének elmagyarosodása nem a magyar iskolapolitikának eredménye. Egyáltalában: a nemzetiségi kérdés ismerői jól tudják azt a tudományosan megállapított és az összes kisebbségi népek életének tanulságaival bizonyított igazságot, hogy az erőszakos asszimllálási törekvések soha nem vezetnek elnemzetlenitésre. A beolvasztás mindig a nagyobb kultúrájú nép erejének hatása a kisebb kultúrája néppel szemben. A részleges beolvasztás, egyes családok vagy egyedek átformálódása pedig az életviszonyoknak, a keveredéssel járó elhelyezkedésnek természetes következménye. A magyar iskolatörvény, az erőszakos | elzárásra ítélte a rendőrség Meszics-patak lukijához értek, Wessel Imre autója a hirtelen kanyarulatnál nekiment egy távirőoszlopnak. Az autó utasai szerencsésen megmenekültek és csak könnyeb sérüléseket szenvedtek, a gépkocsi azonban teljesen összetört. Wessel Imre bornagykereskedő, amikor értesült a történtekről, azonnal feljelentést tett a rendőrségen a soffőr ellen. A borkereskedő feljelentése alapján Batune Gergelyt azonnal letartóztatták és a rendőrség, mint kihágási bíróság, sebes hajtás miatt tiz napi. elzárásra ítélte s miután nincsen állandó lakása, szökésétől pedig tartani lehet, a büntetés jogerőre emelkedéséig előzetes let ríőztatásba helyezte. Egyidejűleg pe l g megindult a bűnvádi eljárás a • n i soffőr ellen. asszimilálási kísérletnek általában sehol sem váltak be. Tévedés azt hinni, hogy a magyarrá lett szláv családokat a magyar iskola magyarosította el és a szláv iskola ismét szlávvá teheti. Tévedés azt hinni, hogy — mondjuk — Szántó Róbert fia, akit nem szabad magyar iskolába felvenni, mert az anyja neve szláv, — a szláv iskolába való bekényszerités által bármikor is szlávvá lesz. De ha véletlenül Nisbe fog kerülni, ott fog végleg elhelyezkedni, elvesz egy szerb lányt és a három utána következő generáció megmarad azon a helyen, — a harmadik-negyedik generáció talán már szerb lesz. Ahogy nincs kizárva az, hogy a topolai dobrovoljáctelepeseknek magyar feleségtől származó, több generáción át tiszta magyarok közt élő ősöktől eredő dédunokája magyarul fog beszélni és annak vallja magát. Ilyen jelenségektől hemzsegett az annakidején való németországi lengyel terület, ahol a hírhedt, kíméletlen német telepítés negyven éve után aránylag több lett a lengyel, mert a telepített németek is ellengyelesedtek. Az Élet, — a hatalmas, mindent átformáló Élet, képes változtatni a nemzetiségen és nem egy rossz és erőszakos iskolatörvény. A generális tétel pedig: a nagyobb kultúra ereje a kisebbel szemben, de az is csak akkor, ha a nagyobb kultúrájú nép nagy mennyiségben veszi körül a számbelileg kisebb nemzetiséget. Petrovics Sándorból Petőfi lett és azzá lett volna, ha például szerb iskolába járatják is. Mert viszont a teljesen magyar nevű Országh Pál. aki Miskolcon és Késmárkon járt magyar iskolába, — Hviezdoszláv néven a legnagyobb szlovák költővé vált. És a magyar iskolatörvény minden szigorúsága és okvetetlenkedő hatása ellenére Erdélyben ezer számra vannak teljesen tiszta magyar nevű családok, amelyeknek tagjai egy szót sem beszélnek magyarul, csak románul. Az Élet, a környezet, a számbeli erő nagyobb beolvasztó képességű, mint száz erőszakos iskolatörvény. Az igazi i asszimiláció útja azonban a kultúra és j főleg a megértés politikája. A kultúra j képes beolvasztani a nemzeti kisebbségeket a többségbe, a megértés politikája pedig asszimilálja a kisebbségeket, azok lelkét, az állampolgári kötelességek elismeréséhez és a hazafias gondolkozás eszméjéhez. A nemzetiségi kérdésnek ma már tudományosan megállapított igazságai és minden politikus számára fontos gyakorlati megállapításai vannak. Ezeknek ke- j retébe tartozik az iskolakérdés is. A nemzetiségi politika irányai és az asszimilálás erőszakos vagy békés kísérleteinek példái közismertek azok előtt, akik e problémákkal foglalkoztak. Az erőszakos nemzetiségi politika se i hol Európában nem vált be, sőt az angol gyarmatpolitika iránya és világbirodalmi alapítása is azt bizonyítja, hogy a népek nemzeti, nyelvi, kulturális szabadsága az egyedüli ut arra, hogy a nemzeti kisebbségek vagy a központi államnak alávetett népek akceptálják a fennálló helyzetet. Anglia gazdasági rabszolgaságban tudja tartani a fél világot, mert ha nem is teljes mértékben, — de mérsékelt önuralommal tiszteli a rab népek nemzeti sajátságait, kultúráját, nyelvi szabadságát. Az iskolakérdés minden nemzeti kisebbségnek leggyötröbb problémája. És minden uralkodó nép sovinisztáinak leghiábavalóbb vesszőparipája. Az iskolakérdésben — úgy mint a nemzetiségi kérdésben általában — az erőszakos megoldás soha nem vezet eredményre, hanem csak végnélküli harcot, elkeseredést és gyűlölködést támaszt Ahelyett, hogy elősegítené a külső, — megakadályozza a belső asszimilálódást is. Erről az iskolapolitikáról mondta egy kitűnő német szakember: »Egy idegen nyelvet úgy megtanulni, hogy az anyanyelv teljes erővel visszaszorittassék, — oly kísérlet, melynek az érett férfi alávetheti magát: a gyermeki lélek számára életének elpusztítását jelenti.« Ezzel a militarisztikus iskolapolitikával szemben áll például az Amerikai Egyesült-Államok közismert iskolapolitikája. Az Amerika partjaira lépő idegen nemzetiségű embert minden kényszer nélkül ezer és ezer iskola várja. Az élet, a verseny, a kenyérkérdés kényszerit mindenkit arra, hogy önként megtanuljon angolul. Meg is tanul. A bevándorlottak gyermekei csaknem kivétel nélkül már beszélnek angolul. Büszkén vallják magugat amerikaiaknak. Ez a békés iskolapolitika asszimilációs eredménye. Világos tehát, hogy Pribicsevics tévedett, ezt a tévedését átvették utódai és ennek a tévedésnek sohasem lesznek meg azok az eredményei, amiket Pribicsevics várt tőlük. A magyarság itt élő kisebbségeinek életérdeke, hogy gyermekei tudjanak szerbül. Minden józan magyar ember erre fog törekedni erőszak nélkül is. De az általános kultúra szempontjából a gyermeknek a saját anyanyelvén kezdődő tanítása kívánatos. Erre minden pedagógus igenlően fog válaszolni. Az egyéni szabadság — amely az ál lám legfőbb ereje és a nemzeti kisebbségek megnyugvásának, hazafiságának legnagyobb biztosítéka — azt követeli,' hogy minden szülő maga határozhassa meg gyermekének nemzeti hovatartozását és azt, hogy milyen iskolába kívánja járatni. A magyar gyermeket a szláv iskola nem fogja elszlávositani. A józan magyar szülő minden erőszakos iskolarendelet nélkül is meg fogja taníttatni gyermekét a szláv nyelvre, hogy az életben versenyképessé tegye. Ezek az alapvető igazságok és ami ezen kívül van, — az végzetes tévedés. Pribicsevics tévedése nem használ az államnak, nem használ a szlávságnak. Iskolatörvénye semmi pozitív eredménynyel nem járhat, a kívánt célt el nem érheti és az állam szempontjából ez a jelentéktelen, céltalan rendelet csak arra való, hogy a kisebbségi magyarság testén állandó gyulladás legyen. A megértő és a kisebbségi élet törvényeit ismerő szláv államférfi ezt a rendeletet el fogja törölni. fia p®otoosw> b«tartl« • b&snáUti utasítási Mgytaa «ac£ a PEBSfi ferUaál Pribicsevics tévedése Irta: Dr. Havas Emi!
