Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-28 / 270. szám

1927. szeptember 28 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal '1 CIRKUSZ Komázás a pénzzel (Tanulmány) Nem tudom feltenni, hogy néhai Lán­­czy Leó, ha valaki megkérdezte tő'e, mekkora a vagyona, ezt felelte volna: — Hát lehet úgy vagy tizenöt millió kroncsi. Ugye, hogy ez elképzelhetetlen? Először is valószínűleg nem tizenöt millió korona volt a vagyona — ezt a számot hasból Írtam. Másodszor, biz­tos, hogy kitérő választ adott a ha­sonló tndiszkrét kérdésekre. Harmad­szor azonban — és erről akarok beszél­ni — esküszöm rá, hogy soha ki nem ejtette száján a kroncsi szót. san kicsinyítő, jelentéktelenitő tenden­ciája. A mellbevágók találták ki. »Adj ide egy ötöst« — ez egészen másként hangzott, sokkal kevésbbé vérfagyasztóan mint az, hogy »Nem tudnál tiz koronát kölcsönözni?« A tiz korona komoly ösz­­szeg volt, nagy pénz, azt meg lehetett tagadni. Az ötös, az más. Az csak egy ötös volt. Számtanilag ugyan egyenlő tiz koronával, de fonetikailag már csak a fele. Volt valami szuggeszíivitás igy a kérésben: mi az neked, egy ötös? Terrorizált a becézés. Amellett azt a szerepet játszotta a pénzügyi operáció­nál, mint a valóságos műtétnél a kokain­­injekció: érzéktelenitette a pácienst, csökkentette fájdalmát. ötven perccnttel. Ugyanez volt az eset a kapupénz-ha­tossal. A békében, amikor két krajcár volt a rendes kávéházi borravaló, nusz fillér járt este tiz után kapunyitásért a házmesternek. Húsz fillér óriási összeg volt; azzal narkozitáltuk magunkat, hogy hatosnak neveztük á húszat. Hatvan százalékos enyhülés. Eben áll épen a pénzzel-komázásnak a demoralizáló hatása: a matematikai alap kicsúszik az ember lába alól. Csak az lehet milliomos, aki nem ko­­mázik a pénzzel. Én tisztelem a pénzt és sohasem ko­­máztam vele. Ez arra mutat, hogy milliomos leszek Más úgyse mutat arra. dió Berekesztették a Népszövetség ülésszakát Guam elnök záróbeszédében méltatta az ülésszak munkáját és dicsérte a Népszövetséget ■ Az öreg Leó pofaszakállt viselt és fe­hér mellényt. Egy pofaszakállas ember ■nem mondhatja azt, hogy kroncsi. Lán­­czy nem is komázott a pénzzel. Tisz­telte a »nervus rerum«-ot. , Csak az lehet milliomos, alá tiszteli a pénzt. j Igaz, itt van például a Krausz Simon, 6 is elég tehetős ember s róla mégis el­­hihető, hogy jókedvében egyszerűen le­­jkroncsizta a koronát. De Simi nem is ;egy szolid gazdag. Róla sose lehet tud­­,ni, hogy egy év múlva ki birja-e fizetni Saját zsebéből a feketéjét. Krausz Si­mon volt már egypárszor fent és ugyan­annyiszor lent, annyira lent, hogy tiz |és ötkoronás kölcsönöket pumpolt. Csak rá kell nézni: egy bohém, hosszú hajat jhord és olyan bajuszt, mint Briand.vagy ^Vázsonyi. Pofaszakáll nála ki van zár­ivá. ö csak szereti a pénzt, de nem tisz­teli. Krausz Simon ép ezért mindig csak átmenetileg marad milliomos. Esetleg nem fogja megérni, hogy tönkremegy, 'de az elméleti lehetősége ennek nála ^állandóan fennforog. Rá tehát nem le­lhet hivatkozni azzal szemben, hogy tisz­telni kell a pénzt. Feltéve,' hogy az ember vinni akarja valamire. Briand váratlanul elutazott Géniből Géniből jelentik: A Népszövetség nyolcadik ülésszakát kedden berekesz­tették. Az utolsó ülés délelőtt folyt le és miután Politisz görög delegátus elő­terjesztette jelentését a hágai nemzet­közi kongresszus előkészítéséről, Guam elnök nagy figyelem közepeit megtar­totta elnöki záróbeszédét. — A mostani ülésszakon — mondot­ta — sokkal tisztábban hallottuk a Népszövetség vérkeringésének ütemes lüktetését, mint eddig bármikor. Vala­hányszor a különböző doktrínák szem­be kerültek, mindig a népeknek az az el­tökélt szándéka kerekedett fölül, hogy együtt akarják a békét megalapozni. De engem mindennél jobban meglepett az a szép harmónia, mely az ülés­szak bonyolult működése közben megnyilvánult. Ez annál figyelemreméltóbb és érdeke­sebb, mert éppen most sok olyan kér­dés volt napirenden, melyek nem egy­formán érdekelték az egyes országokat A Népszövetség szószékéről már sok­szor hangzót el az a kívánság, hogy meg kell menteni a békét, de ritkán hangzott a tanácsban és a teljes ülésen olyan erőteljesen mint most. Guam ezután méltatta a harmadik bi­zottság munkáját a biztonság, a döntő­bíráskodás és a leszerelés tekintetében és hangsúlyozta, hogy már érik a Népszövetség munká­jának gyümölcse és ma már kü­lönbséget lehet tenni gyakorlati le­hetőség és Ideálok között. — Nem keressük többé a célt — mon­dotta — gyorsan és elhamarkodva, de lefektettük a mértföldjelző köveket és bízunk abban, hogy a legközelebbi jö­vőben hozzáláthatunk a lefegyverzés célkitűzéséhez. Az elnök megemlékezett a locarnói szerződésről, melyet, bár annak tulajdon­képen csak Európára nézve van jelen­tősége, az Újvilág is nagy lelkesedéssel fogadott Nagy elismeréssel emlékezett meg a Népszövetség gazdasági szerveze­téről, a világgazdaság konferenciáról. végül dicsérte a Népszövetség alkalmazko­dó képességeit minden érdek és kezdeményezés iránt — Tárgyalásaink kezdetén azt a ta­nácsot kaptuk, hogy várjunk, reméljünk és cselekedjünk. Mondhatom önöknek — fejezte be beszédét Guami — bizalom­mal várhatnak, nyugtalanság nélkül re­mélhetnek, jpert cselekedtek. ; Az elnök beszédét a delegátusok lel­kesen megtapsolták. Guam ezután az ülésszakot berekesztette. Genfben nagy feltűnést keltett hogy Briand megmásította elhatározását és kedden délben váratlanul haza­utazott Beavatottak szerint a francia külügy­miniszter bizonyára fontos híreket ka­pott Párisból, hogy annyira sietett Briand elutazásával meghiúsult Briand és Stresemann második találkozása, melyet szerdára terveztek. Stresemann csütörtökön utazik vissza Berlinbe. Briand kijelentette Stresemannak, kegy Franciaország nem szakit a szovjettel A német külügyminiszternek sikerült a háborús felelősség kérdése körül felmerült ellentéteket elsimítani Az angol sajtó védi Németországot Ez az egész tegnap jutott az eszem­­ibe. Egy ismerősöm öt makit kért tőlem |kölesön. Ha öt márkát kér, szó nélkül lodaadom. De aki a márkát bizalmasan makinak nevezi, az biztos, hogy nem komoly ember és nem fogja idejében ímegadni. Aki tüntet azzal a meghittséggel, ami­vel a Deutsche Bank kibocsátványait becézi, arról már tudom, hogy nem tart­­'hat fenn szoros nexust velük. Ez vala­hogy úgy van, mint a boldogult Tiszá­val. Az egész ország Pistának nevezte, már tudniillik azok, akik nem ismerték, a környezetében viszont egyetlen egy ember se akadt, még legbizalmasabb ba­rátai közt sem, aki ne Istvánnak hivta volna, még a háta mögött is. Egész biz­tos, hogy aki jóba van a dinárral s mondjuk, őriz is belőlük vagy négyszáz­­ezer darabot a kasznijában, az nem fog­ja dinusnak szólítani. . Ez különben tipikus pesti tempó. A berlini becsületesen pfennignek hív­ja a pfenniget és eszébe se jutna lefity­­tyezni. Ezt már a berlini magyarok ta­lálták ki. — Adj kölcsön hatvan fittyet! Ami azt jelenti, hogy az illető har­minc pfenniget szeretne óhajtani, de biztonság kedvéért a dupláját propo­nálja, mert úgyis tudja, hogy csak’ a felét fogja megkapni. Ha zsánerem lenne az összehasonlító nyelvészet, akkor megpróbálnám kimu­tatni a szerves összefüggést a »fitty« és a magyar fitying szó között. De nem z:Inerem, ezért csak arra mutatok rá, hogy a becsi magyarok viszont ficcs­­hivták az infláció alatt a tizezerko­­ronást, minden szerves összefüggés nélkül. (Igaz, hogy nem is ért egy fityinget.) Magyarországon minden pénznem­nek megvolt mindig a maga nem-törvé­nyes, de annál használatosabb második neve, a legkisebbtől a legnagyobbig. A huszflllérest haci-nak hivták, az ezerko­ronást lepedő-nek. A tizkoronás volt az ötös, a huszkoronás pedig a tizes. Tud­niillik forintban gondolkoztak az embe­rek. Egyrészt. Másrészt az egész be­­cézésnek volt titokban valami szándékos Párisból jelentik: A Matin azt Írja hogy Briand és Stresemann hétfő dél­utáni tanácskozása során elsősorban Stresemannak a Matinben megje­lent nyilatkozata került szóba, melyben a német külügyminiszter min­denben jóváhagyta Hindenburg hires tannenbergi beszédét. Stresemann a ta­nácskozások folyamán olyan nyilatko­zatot tett, amely teljes mértékben ki­elégítette Briandot. A két külügyminiszter ezután az an­gol orosz diplomáciai viszony megsza­kításának esetleges következményeiről folytatott megbeszélést. Stresemann kijelentette, hogy Né­metország nem hive a szakítás po­litikájának és Briand is hangsúlyoz­ta, hogy a francia kormány nem szándékozik követni az angol pél­dát. A Petit Párisién azt irja, hogy Strese­mann és Braguores belga delegátus a íranktirőrök ügyében hosszabb meg­beszélést folytattak. A népszövetségi ülésszak első napjaiban a két államférfi megegyezett abban, hogy úgy belga mint német részről nyilatkozatot adnak ki, melyben a franktirőr-harcok és az állítólagos német kegyetlenkedés ügyé­ben vizsgálóbizottság kirendelését ké­rik. Hindenburg tannenbergi beszéde és Jaspar belga miniszterelnök osztendel válasznyilatkozata után Stresemann arra a meggyőződésre jutott, hogy az idő nem alkalmas még közös Blíiiatapsiatok Jdadására és ezé# közölte a belga delegátussal, hogy a javaslatát visszavonja. A német és a belga kormány a felme­rült konfliktust a szokott diplomáciai utcn fogják likvidálni. Az angol sajtó, londoni jelentés sze­rint, minden igyekezetével azon van, hogy elsimítsa a háborús felelősség kérdése körül felmerült konfliktust. A lapok nem osztják a francia sajtónak azt a véleményét, hogy a háborús felelősség kérdésének fe­­ázegeíése német részről a jóvátétel! fizetésekkel függ össze. A Daily Telegraph erélyesen cáfolja ezt a feltevést és rámutat arra, hogy a jó­vátétel nem hozható összefüggésbe a háborús felelősség problémájával. A Manchester Guardian vezércikkben fog­lalkozik Stresemannak a Matinben meg­jelent nyilatkozatával és többek közt a következőket irja: — Teljesen világos, hogy a Versailles! szerződésnek a hábo­rús bűnösségre vonatkozó szaka­sza módosítható, vagy törölhető, ha egyszer majd eljön annak az Ideje. Stresemann azonban tudja, hogy Fran­ciaország erélyesen fog küzdeni minden erre irányuló kísérlet ellen. Föltehető, hogy Hindenburg és Stresemann nem akartak többet, mint nyomatékosan le­szögezni azt, hogy Németország nem bűnös és nem kér kegyelmet, mert nagy­hatalom, a német külügyminiszter azon­­íjbsffl túlságos j>ptirnista,_ ha azt hiszi. hogy Franciaország hajlandó lesz ilye® megvilágításban tekinteni ezt a kérdést Miskolcon megtalálták Gulácsy Margitot Egy cselédszerzőnél keresett elhelyez­kedést Gulácsy képviselő leánya Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség már harmadik napja nyomoz az eltűnt Gulácsy Dezső országgyűlési képviselő tizenhatéves leánya, Gulácsy i Margit után. A fiatal leány eltűnése ügyében érde-j kés jelentés érkezett Miskolcról és ai jelentés alapján remény van arra, hogy hamarosan sikerülni fog Gulácsy Margit; tartózkodási helyét megállapítani. A je­lentés szerint a miskolci cselédotthonba • beállított egy fiatal leány, aki előadta, hogy Kemény Katicának hívják, kisfi­zetésű hivatalnok leánya és szülei anya­gi helyzete kényszeríti arra, hogy mun­kát keressen. A továbbiakban elmondta azt is, hogy beszél németül és szívesen elmenne nevelönönek. Az Otthon fel­­ügyelönője megpróbálta elhelyezni, de a fiatal leány, csomagja hátrahagyásá­val, időközben eltűnt. Amikor a miskol­ci rendőrség tudomást szerzett erről, kiszállt a cselédotthonba, felbontotta a csomagot és az abban talált ruhákban; Gulácsy Margit intézeti ruháira ismertek Délután Gulácsy Margitot meg is ta­lálták Miskolcon és yisszaszállitotíálí szüleihez.

Next

/
Thumbnails
Contents