Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-27 / 269. szám
1 1927 Szeptember 27 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal „ALBUS“ Szappan kitűnő! Közgazdaság A novlszadi kamara üdvözli a kormány gazdasági törekvései! A kamara plenáris ülése A noviszadi kereskedelmi és iparkamara nagytermében vasárnap délelőtt tiz órai kezdettel tartották meg a kamara plenáris ülését. Az ülésen" Popovics tDáka a kereskedelmi kamara elnöke elnökölt. Dr. Koszics Mirkó főtitkár és dr. Mirkovics Mijo' titkár beszámoltak az április havában megtartott első plenáris, ülésről és annak eredményeiről, majd megkezdődött az általános vita a kamarai döntőbíróság megalakításáról. A tagok legnagyobb részének az Volt a véleménye, hogy a döntőbíróságot azonnal meg kell alakítani és az illetékes minisztériumnak haladéknélkül el kell küldeni a döntöbiróság szabályzatát jóváhagyás végett. A szabályzat kimondja hogy a kamarai döntöbiróság keretében Szuboticán a Felső-Bácska részére külön bírói tanácsot alakítanak. A plenáris ülés ezután a kamarai tisztviselők pragmatikáját fogadta el, amelyet jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztenek fei. Az ülés ezután a kamara zárszámadását tárgyalta le és fogadta el. A zárszámadás a kamara kiadásait és bevételeit tünteti fel január 1-től augusztus hó 31-ig. Az év első nyolc hónapjában a kamarának 731.000 dinár bevétele és 567.000 dinár kiadása volt. A kamara két alapítványt kezel, ezek közül az egyik a tisztviselők nyugdíjalapja, a másik pedig elszegényült kereskedők és iparosok segélyalapja, amelyet néhai Sziavnh's Darinka hagyományozott. A kamara egyhangúlag konstatálta, hogy a kamara horgost kémiai laboratóriuma, amelyben két vegyészmérnök van állandó alkalmazásban a hazai őrölt paprika tisztasságának ellenőrzésére, kitünően működik és nagy Itatással volt a külföldön a hazai paprika jó Iliiének növelésében. Az ülés jóváhagyta a laboratórium belső munkarendjéről: szóló - szabályzatot is. Végül a plenáris ülés a következő határozati javaslatot fogadta el: A noviszadi kereskedelmi, gyáripari és ipari kamara szeptember 25-ikén megtartott plenáris ülésén melegen üdvözli a királyi kormánynak azt a szándékát hogy hozzálásson az ország gazdasági viszonyainak rendezése, valamint a közgazdaság fejlesztését célzó pozitív munkához. Ennek a célnak elérésére a kamara képviselői a kamara területére és az egész Vajdaságra nézve a következő intézkedéseket tartják helyesnek: 1. A legrövidebb időn belül meg kell hozni az uj .ipartörvényt'azon az alapon amelyet a kamarák idei spliti kongreszszusán állapították meg, hogy ilyemnódón definitive megalapítsák az ipar és kereskedelem fejlődésének törvényes feltételeit az egész országban és ezzel sokban előrevigyék ezekben a fontos gazdásági ágakban az államegység megerősödésének öntudatát. 2. Az 1928—1929. évi költségvetésbe be kell venni a szükséges összeget a 'noviszadi technikai középiskola megvalósítására és ezzel meg kell adni a szakmunkásság iskolákban való nevetésének előfeltételét. 3. Meg kell nyitni Noviszadon a posta, takarékpénztár vajdasági fiókintézetét 4. Sürgősen időszerű és jó törvényt kell hozni a kényszeregyezségről. 5. A közvetlen adózás tekintetében az egész országban egységesíteni kell az adózási törvénykezést és az erről szóló törvényt minél előbb meg kell hozni, hogy egyszer és mindenkorra vége legyeit az ország különböző részén lakó egyenlő adóercjü polgárok egyenlőtlen adómegterhelésének. A rinfuza állapotban szállított gabonanemüeket tizeies mérlegen kell megmérni. Szomborból jelentik: Az államvasutak vezérigazgatósága az augusztus 23-ikárf kelt. 54051. sz. rendeletével utasította az összes állomásokat, hogy az öntött (rinfuza) állapotban szállított gabónaneniüek minden esetben, a fél kívánságára, tizedes mérlegén mérendők meg. Az utolsó vajdasági földosztás. Az agrárügyi minisztérium rendeletét adott ki a vajdasági agrárhivataloknak, amelyben elrendeli, hogy még az ősszel eszközöljenek -ffMdes-z/tást ezerkétszáz újabb dobrovoljác és a Magyarországból Jugoszláviába óptált szlávok között Az optánsök már évekkel ezelőtt benyújtották kérvényeiket az agrádiivatalokiioz, amelyben kérték, hogy részükre földet utaljanak -ki. Az s»( árhivatalok azonban ezeket.a.kérvén’"' mindmáig elintézetlenül hagyták, mert a földosztó hivatalnak nem állt föld rendelkezésére a Vajdaságban. Az agrárügyi .minisztérium a nyár folyamán, mint ismeretes, revíziót tartott a Vajdaságban és a revízió azzal az eredménnyel végződött, hogy többezer hold földet sajátítottak ki a községektől; és .magánosoktól az agrúrreform céljaira. Az agrármiirsztériumban összegezték ezeket az újból kisajátított földeket és megállapították, ltbgy az ezerhatszáz földigénylő részére elegendő. A vajdasági agrórhivatalok a rendeletét a jövő héten fogják végrehajtani és ezerkétszáz dobrovoljác és többszáz magyarországi optáns fog földet kapni. Az agrárügyi minisztérium jelentéséből végül kitűnik, hogy a mostani földosztás után a Vajdaságban már nem kerül több föld felosztásra. A 7-ss SZÁMÚ CELL«. ! ti 2) I UfcíijiiiXY Ámbár egész szive Valentináé volt, ezúttal mégse kiizdliette le kíváncsiságát, midőn látta, hogy a távozó Liprani herceg egy nagyon különös személlyel szőrit kezet. II. BÁL A CSÁSZÁRSÁG AI.ATT Háriimrzas. ember volt, borzasztó fakó szakállal. napbarnitetta arccal, hosszú hajjal és a Montézumák ivadékainak hagyományos öltözetében. Hangosan beszélt, ma’dnem vad íag'ejtésekkel és szeme forgott, mintha erőszakkal tartaná vissza villáma t. Ugylátszott. hogy egyenesen a Pampások hazájából -ott és csupán müveit vendéglátója! iránti kimélétből tartotta rejtve borzasztó lasso-já', a félénk európaiak előtt. György önkényte’cnül mosolygott, amit jobbra levő szomszédja észre is vett. — Különös ember! mormogta — fölhasználva az alkalmat a társalgásra. — Csakugyan! felelte György — Jelmeze tökéletes, volt alkalmam közelről .-láthatnom e fickót, midőn mint vámfelügyelő Mexikóban szolgáltam; különben ön is észreveheti... A vámfeliigyelö folytatni akarta, midőn a kék teremben élénk mozgás keletkezett és a jelenlevők a szornszédszoha felé rohantak. A fiatal követség! titkár néhány lépést lett a kiváncsiak után és a sz-niszédterembe lépett. Alig ért az ajtó küszöbéhez, midiin bámulva állt meg a látványtól-; amely; a sZiírólé tárult'. Egy nő lépett he a teremi-, szép és méltóság-teljes aggastyán karján és ez: ejég volt, hogy előidézze a megindulást, mely a legközönyösébbén is erőt vett. Mert a nő tartásában, szépségében, sőt rajta levő öltözetében is. az egyénnek oly bátor megnyilvánulása. a hagyományok oly vakmerő megvetése rejlett. I hogy az útjába csődült kiváncsi tömeg a meglepetés ! és a bámulatnak majdnem ugyanannyi jelét nyilvánitá I mint amennyi tetszésmqrajt hallatott. Az akkori bir'apok részletesen leírták és miközben i rosszaitok a fiatal nő különcködését, valamennyien I egyhangúlag magasztalták liascnlithatlan szépségét I és búját. . Azt mondták, hogv alig huszonkét éves. Faunas szőke haja hullámzó tömegekben hullott márvány vállára, homlokát gyönyörű búzavirág koszorú ékítő és mindegyik karját, gyémántoktól ragyo f gó peregek övezték. Közepes termetű, de karcsú és hajlékony volt; Délszaki virágok által fölcsipett szoknyája látni engedte lábszárának szabályos -körvonalait és gyönyörű lábát o'y parányi cipő szoritá, mely még gyermek lábára se féVt volna. Az aggastyán, kinek karján megjelent, semmi különöset nem tanúsított. klntcte fagyos, tartása büszke és öltözéke kifogástalan volt. A fiatal nő mosolyogva haladt' végig a sorfalon melyet útjában képeztek és egymás után köszöntött mindenkit, kit megismert, vagy. tekintet. V9gy kézmozdulat által. Midőn észrevette Senncterre Enciánt, ki feléje közeledett, sietve nyújtotta kezét. —■■ Nagyon örvendek, hogy láthatom Senneterre urat — msndá, elhagyván lovagjának karját, hogy a fiatal hajóshadnagyot fogja karon -—.és néhány pillanatra elrablóm hivatalos míiködsétöl. — Ez. cly szerencse, melyet távolról se gyanítottam volna, felelte Lucián hévvel. Miben -lehetek szolgálatára? — Rejtsen el a kiváncsiak tekintete elől. • — A kíváncsiság szépségét illeti; asszonyom és az- I hiába igyekszik elkerülni. 5®S3£ECHB!EsS! —- Van-e. terem, melyben kevesebben vannak? — Csak egy van. — Vezessen tehát abba! A legközelebbi pillanatban Lucián a kék terembe lépett és a fiatal nő helyeit foglalt Chatagneraie Valentina mellett. — Es most — monda a Szép idegen nő. Luciámra pillantva — visszaadom szabadságát . . . Ha azonban az éjjel még néhány pillanatot szentelhet számomra, talán újabb szolgálatra kérem. —• Vigyázni fogok, hogy el ne mulasszam — felelte Lucián. — Tehát a viszontlátásra? — Amikor parancsolja. Ezzel távozott. Portblanc György, ki szemmel kisé.te öt, még néhány pillanatig követte tekintetével a tömegen át és midőn eltűnt, ismét kíváncsian nézte a fiatal nőt. Ekkor . . . olyas valamit vett észre, ami nagyon meglepte. A pampas; ember, a liosszn hajú mekszikói megjelent a teremben és intésére, a fiatal nő hirtelen elsápadt, elefáncsoiít fogai vérig harapák ajkait és gyors mozdulattal fölállva, az erkélyre sietett, mely a Concorde-térre nyílik és hová Montézuma ivadéka ment. Ekkor nyugtalan és zavart kíváncsiság vett erői Györgyön, szive hevesen dobogott és ámbár leikiismerete füllázadt a benne támadt gondolat ellen, hogy oly titkot lessen ki, mely nem az övé, ö is, az erkély felé ment és sűrű függöny mögé. rejtőzve, nézett és hall* gatózott. Különben az egész jelenet rövid, volt A fiatal nő ingadozó léptekkel é;t az erkélyre és alig vette észre a pampasi embert, miliőn lázas mozdulattal és nyugtalan tekintette! rohant feléje. _ Nos? — kérdező a haragos megindulástól remegő hangon. — Megmondjam a valót? felelte a pampasi minden idegen kiejtés nélkül. — Meg! Mindent tudni akarok, beszéljen! — Azt mondják, hogy megnősül! — Tehát ... a nő szereti! (Folyt, köv.) T
