Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-27 / 269. szám
2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1927. ■szeptember 27 A mramoralíi halálos verekedés A fefehhviteü hirősáq leszállította a Bitsch-fivérek büntetését Mramorak bánáti községet hosszú ideig rettegésben tartotta egy Vojnov Rada nevű csetnik, ákinek olyan félelmetes hire volt, hogy a községi jegyző is csak revolvert tartva kezében mert vele beszélni. A parlamentben egyszer szintén tárgyalták Vojnov viselt dolgait, amikor dr. Kraft István németpárti képviselő tette szóvá interpelláció keretében. Két évvel ezelőtt egy éjszaka Vojnov Rada 'újabb kalandba keveredett, melynek azonban ő lett az áldozata. A korcsmában Bitsch Károly és- fíiísch Dániel földművésfiukkal támadt konfliktusa Vojnov Radának, aki egy pohár bort Bitsch Dániel arcába öntött, ezekkel a szavakkal: » *— Belőletek svábokból még kolbászt ingok készíteni! \ A Bitsch-fiuk felkeltek és kimentek 0 korcsmából. Az uccán találkoztak barátjukkal, Boland Fülöppel, de ekkor már utolérte őket Vojnov és újból rájuk támadt. A harc, amelyben botokkal "és téglákkal verekedtek, tragikusan „végződött: Vojnov Rada holtan maradt a csatatéren és a három tettest letartóztatták. A belacrkvai törvényszék januárban Boland Fülöpöt négyévi, Bitsch Károlyt kétévi, Bitsch Dánielt hathónapi fogházra ítélte. Mint Noviszadról jelentik, a felebbviteli bíróság hétfőn tárgyalta az ügyet és leszállította a vádlottak büntetését: Boland Fülöpöt egyévi, . Bitsch Károlyt hathónapi és Bitsch Dánielt egyhónapi fogházra ítélte a felebb-yiteli bíróság. Mikszáth Októberben jelenik meg az első olcsó Miksa áth-reaény-Nemrégiben az egyik erdélyi folyóirat, a Korunk panaszolta, hogy Magyarországon az utódállamokat szellemi ^.és irodalmi gyarmatnak tekintik. Gyaf- Tftatfl'mt, amelynek lakói drága pénzt adnak a nekik szállított csillogó semmisé-;gekért s a. magyar könyvkiadók az utódállamok igényét, szükségletét csak -'■annyiban veszik figyelembe, amennyiben ■az hasznot jelent számukra. •-* A gyarmáti sorsból való felszabaduiás• ■'ra Valamennyi utódállam törekszik. Ezt a célt kívánja szolgálni Jugoszláviában • a Könyvbarátok Társasága, amely jugoszláviai Írók könyvei számára akarja a megjelenés lehetőségét biztosítani s ez a cél teremtette meg az olcsó Mik• száth akciót is. Mikszáth Kálmán könyvei voltaképeu "még nem juthattak a nép közzé. Ma egy ." jobb Mikszáth regény fűzött példánya 50—6Ó dinárba kerül. Lehet-e kívánni, hogy az utódállamokban dolgozó kisiparos, kereskedő, alkalmazott vagy tisztviselő Mikszáth regényt vegyen? Csoda-e, ha a föld népe inkább vesz ‘ drága ponyvafüzetet (a füzetes ponyvaregény a legdrágább könyv, 400—500 dinárba kerül egy-egy Szivek Harca, mire befejeződik), semmint igazi nemes irodalmat, amelyen lelke épülhet és fclüdiilhet? Nagyjelentőségű kultuvmisszió, amely mindenki szereietét és támogatását érdemli meg az az akció, amely tíz dináros áron, jó papíron nyomva, bekötve hozza forgalomba Mikszáth Káimán regényeit, úgyhogy - mindenkinek alkalma lehet megszerezni a Mikszáth könyveket. Az az áldozat, amely a tiz dináros Mikszáth könyvek kiadásában megnyilatkozik, ott véli a számadását megtalálni, hogy ez által uj rétegeket nyer meg a magyar könyv számára. Jellemző, hogy ez a nemes, kulturális akció Magyarországon támogatás helyett csak a profitot féltő kiadók prüszkölését. váltotta ki, ahelyett, hogy azok a kiadók, akik az évek során annyit köszönhettek az utódállamok olvasóinak, a maguk szervezetével segítették volna a Mikszáth-könyvek elterjedését. Mindez természetesen az olcsó Mikszáth akciót nem akadályozza meg, hogy a tervezett tizenkét Mikszátbkönyvet megjelentesse. Október 15-ikén befejeződik az előfizetők gyűjtése s még október hó folyamán megjelenik az első regény, a Szent Péter esernyője. Genfből jelentik: A népszövetségi közgyűlés hétfői ülésén folytatták a leszerelési vitát. De Marino olasz tábornok tiltakozott az ellen az állítás éllen, hogy a katonákat nem szabad bevonni a leszerelési probléma tárgyalásaiba, mert ez a kérdés tisztán politikai probléma. A következő szónok Nansen volt, aki megindokolta a döntőbiráskodásról beterjesztett egyezménytervezetét. Nansen rámutatott arra, hogy jelenlegi hely^ zetben a különböző döntőbírósági .szerződések, minden egységesítés nélkül súlyos komplikációkat idézhetnek elő. Kumannái jugoszláv delegátus felszólalásában Jugoszlávia hajlandóságát tolmácsolta a leszerelésre, majd Forughi perzsa delegátus mondott beszédet. A vita Paris, szeptember hó Egy világháborúnak kellett elmúlnia, hogy a tizedik évfordulóra ilyen fényes, sóba aiém látott-parádét csaphasson Paris boulevardjain a győztesek között is leggyőztesebb Amerika. Mintha nem is Parisban lennénk, az épületeken, diadaliveken, gyermekek kezében és. felnőttek mellén; mindenütt csillagpettyes lobogó'-; kát lenget a szeptemberi szél és az utcákon amerikai katonák vonulnak át ötös-tízes Sörókban-. Ma tíz éve, hogy a mindenható dollár áthajózott, Európába segítséget hozni barátainak. Ez a segítség oly alapos volt,- hogy Európa még ma sem gyógyult, ki belőle és előreláthatólag nem is fog. egyhamar, mert Amerikának eminens érdeke, hogy sakkban ' tartsa a csapdába került eladósodott kontinenst. Páris nyakig uszig az adósságokban, de azért örömtüzeket gyújt. Mi ünnepelünk és ők masíroznak, az óceán túlsó felén pedig, mint láthatatlan ördögök, markukba röhögnek a parafa-konzerv-petroléum-ágyu és szalámi királyok, akiknek méregdrága zsoldosait mi fizettük és fizetni fogják a fiaink is, unokáink és dédeink ezrediziglen. Tizennyolcezer légionárius, családostul Amerika minden államából, Mexikó, Texas, Alaska. California, Massachusets, Newyork, Chikagó, sziu indiánok festői viseletben és szines gyarmati harcosok, akik úgy forgatják fogaikkal a kést, akár a párisi fics.ur kezeiben a sétapálcát. A népnek különösen a tarka egyenruhák tetszették, a zöld, kék és dühös piros zenész-uniformisok sok tapsot kaptak, a karmesterek burkuscsákói, az elegáns vezénylőpálcák és a póz, ahogy az öntudatos katonazenész-karmester lépkedett a csapat élén, óriási tetszést aratott. Végig, amerre a menet elvonult, a kiváncsiak ezrei ácsprogtak. A rendet szuronvos francia bakák és lo..vasrendőrök tartották fenn. De nem igen volt szükség rájuk, mert a párisi nép tudja magát fegyelmezni. Legalább másfélmillió ember szorongott az uccán, háztetőkön, fák teleién, gázltfmpákba kapaszkodva és lúbtijjhegyen, különösen az F.toile körül gyűlt össze nagy tömeg. Az élelmes kufárok létrákat és székeket árultak. A létra első rókán öt frankba, a harmadik fokon fiz frankba került egy állás, mig a székekkel valóságos uzsora folyt, busz frankos alapárról ! negyven frankra szökött fel a bérösszeg, I amit a takarékos franciák csak elkese- 1 redett szócsaták után guberáltak ki .néma megvetéssel és hangos átkokkal ki-1 kiadását az feszi lehetővé, hogy a-kömy- I vek közvetlenül a megrendelőhöz jut- I nak. minden közvetítés kizárásával, s csak annyi könyvet nyomtatnak, ahány megrendelő van. Aki tehát meg akarja szerezni az olcsó Mikszáth-könyvcket, sürgősen küldje be a megrendelést, mert a könyvek szétküldése a megrendelések beérkezésének sorrendjében történik. után a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette a népszövetségi ülésszak legjelentősebb javaslatát, Paul Bonccurt és Bernsdorff kombinált indítványát a leszerelésről. A népszövetségi körökben nagy elégedetlenséget keltett a Daily Telegraph-nek az az értesülése, hogy Amerika nem küld delegációt a leszerelési konferenciát előkészítő bizottság novemberi ülésére, A lap szerint Amerika azért marad távol a leszerelési konferenciától, mert 4 Népszövetség harmadik bizottsága., a genfi ülésszakon nyíltan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a biztonsági probléma eiőbbrevpló a leszerelésnél. sérve a fájdalmas aktust. A gázlámpák ára öt és tiz frank között ingadozott. (Félreértések elkerülése végett: ezért a pénzért még nem mattját a vásárló''tulajdonába az egész gázlámpa, csupán az elüniászó, ?ki mar kpra^,.hajnalban ;lestoppolta a gazdátlan lámpát, adta at a helyét a magaslaton.) Ilyen tömeget egy Csomóban még Parisban, is. ritkán lehet látni, pedig itt majd minden hétre jut valami ingyen látványosság. # Az ismeretlen kaíena sírjához zarándokoltak el a világ' sors intézőinek Európába hajózott' statisztái. Ott hajbókolt kalaplevéve Focit' marsall, Pershing generális, az amerikai hadsereg főparancsnoka, Doumergue. a köztársasági elnök, mellette Poincare száraz feje az örök lángok felett, mint egy jelenés és az őszbeborult tigris, aki otthagyta remete magányát erre a napra és felrnccant Parisba, éltetni az amerikaiakat. Akár egy tetemrehivás! úgy álltak ott körül az Ismeretlen katona koszorúktól dombos sírját és milyen szerencse hogy a halottak nem beszélnek! ... * Különleges sikere a női légiónak volt, a kékgalléros, sárga hajtókás. uniformis pompásan hatott és a franciák, persze sok kaján megjegyzéssel fűszerezve, hangosan lelkendeztek a nőkért Nem akarok ünneprontó lenni, de azért meg keli mondanom az igazat, hogy csalódtam az asszony légióban és általában az amerikai nőkben, akiket a revükből, filmekből kapott kóstolók után a legtökéletesebbnek hittem. Lehet, hogy■ akik otthon maradtak, azok mind ennivalóik és gyönyörűek, de ezek a légionárius dáimák. katona feleségek, anyák, testvérek és szeretők válogatottam, ijesztően csunvák. öregek, csontosak, pápaszemesek, szóval olyan nők. akiket tisztelni kell hogv hosszú életűek legyünk a földön, semmiesetre sem alkalmasak arra. hogy ápolják és fenntartsák a jóviszonyt Amerika és Európa között. Talán tiz évvel ezelőtt, amikor bősz hisztériában égve, kimasireztak' a frontra, hogy lelket öntsenek a katonákba és bekötözzék sebeiket, szóval tiz évvel ezelőtt talán még megjárták, de ma, most, az évfordulón, húsznak tűnik fel — ha az arcukat veszem kalendáriumnak — ez a tiz esztendő. Mintha nem is a hadsereget, hanem őket strapába volna le a világháború. # A meghatók, az egyszerűek, az ápolónők voltak, a drága, szomorú nővérek, Az uj Mikszáth-könyvek tiz dináros Amerika nem vesz részt a leszerelési konferencia előkészítésében A népszövetségi közgyűlés elfogadta Paul Bor court leszerelési javaslatát TETEMREHIVÁS az Ismeretlen Katona sírja előtt Tizennyo.cezer amerikai légionárius masírozott végiq Páris hires boulevardjain fényben úszó diadalivek között, a nép tapsai mellett akik ott virrasztottak a halállal együtt — gránáttépte, gázfojtotta, golyó lyukasztotta katonák ágya mellett és az eszeveszett mészárlások csip-csup maradékát, haldoklókat, sebesülteket, »megmentettek az életnek«, hogv ha nyomorultan. bénán, csonkán is elrettentő tilalomfái legyenek az uj nemzedéknek. A szemükben egy század tébolya ül, sokkal többet láttak ők, mint amennyit az átlagos női lélek el tud viselni. Meganynyi felszentelt papnő, vérrel áldoztak, akik az emberiség legkegyetlenebb szertartásainál teljesítenek reménytelen szolgálatot. A végtelen véráradatból meg-mentenek egy-egv cseppet. A misszióink oly csudálatos, oly rendkívüli, akár a legendás paraszté, aki az országos szárazság idején egy kancsó vízzel ment ki a határba, hogy megtermékenyítse a szomjas földeket... , # Általában nem lehet ráfogni, hogy valami túlontúl nagv volt a lelkesedés. Valljuk be: Paris irigykedett. Trig vélték Amerjkátql a szép, fess amerikai fiukat, gondtalan gazdagságukat és a vadonatúj, elegáns uniformisokat. amelyek kiriviöan, kínosan elütöttek a szegény francia bakák gyűrött, zsirpecsétes mundérjától. Amerika a dollárok hazája, vehet finom nadrágot, kabátot, cipőt és alsónadrágot a katonáinak! még a sziu indiánok hajában is valódi Sterilizált ludtoll lebegett és a cowboyok is lényegesen szalonképesebbek voltuk a francia tiszteknél. Mintha skatulyából szedték volna ki őket,- Direkt szép, hogy- nem akasztottak táblát a nyakukba: A kiállított indiánhoz nyúlni tilos t Történelmi! Az amerikai légiók zaszlain kiterjesztett szárnyakkal , repkedtek az arany sasok. A római légióknak ig ez veit a jelvényük. Tizennyolcezer harcos, akár egy pazar revü. csinadrattával. kivilágítással. Ha fegyveresen és ellenséges szándékkal jönnek: játszva elfoglalhatják egész Parist. De igy is az amerikai hübéruralmat szimbolizálták. akárhogy is nevezzük, vendéglátásnak. hálának, vagy szimpátiakeltésnek. mégis csak a mindenható dollár lőtt át terepszemlét tartani az ui gyarmatokra. * Meglepetést keltett Levine-nek, a hírhedt oceánrepiilö milliomosnak váratlan megjelenése. Az amatőrpiióta, aki , annakidején ugv szökött meg' Páriából, repülőgépen jött, de mivel nem volt nala az útlevele, nem akarták' beengedni Parisba a bourg'efi' repülőtérről. _ A tö-j meg. amikor felismerték, fütyülni kezdett és oly fenyegetően viselkedett, hogv Levine még aznap délután viszszarepült Londonba, mert. mint az újságíróknak mondotta, nem érezte biztonságban az életét. A fantasztikus toalettek igazán csak este érvényesültek, a pazar fényáradatban. a Champs Elysees villanvkorzóján, a Concorde diadalkapui alatt és végig, amerre a menet elvonult a nappali világossággal vetekedő lángok között. A Notre Dame szentjeit vörösbe húztak erre a hétre, egyetlen monstruózus öröm-bazár lett Párisból. az autóforgalom elakadt és az emberek. gajdolva csoportosan járták a boulevárdokat, mintha a világ végét várnák. Az ég vörösen pirkadt egész éjjel, hainalhasadás. hogy minden percben vártuk: most kel tel a nap! A Szajna vize veresen hömpölygőit, nyugtalanul és szenvedőn, mint aki nem tud aludni a szemébe tűző fénytől. És hogv a kép teljes legyen: a francia hadirokkantok is ellőttek a felvonulásra. Otthagyták erre a napra az életfogytiglani jegvlvukasztói, sétatércscVzi, muzeumőri állásokat, amelyekkel betömte orditó szájukat az állam és csúszva, mászva, de mégis idejinoltuk, a járda szélére, ki mankón, ki íélláboiij botorkálva. Valóságos légió telt kj a* tolókocsikból. amelyekben a lanatlnu, kezetlen rokkantak üldögéltek, a győztes légiók között, a nyomorúság Icg'.ot akiken már semmiféle kitüntetés nem segítheti sem a napsütés, sem pénz sem a nő, sőt még a Doch marsall sutát kezű vállvercgetése sem. amiről pedig 1914-ben legmerészebb álmaikban sem mertek álmodozni. Tamás István LB.Q.mJ; harisnak le»fi iomabü és le. (a tí.abb minőségben KJe'n Jenő üzleteiben Novlstul, VeL-Beékerek és Senta
