Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-23 / 265. szám
$ 1927. szeptember 23 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal KÖZGAZDASÁG A jómé tíöpptósíg ijojyáltozt Ita a tőzsdei sÉumLt Noviszadról ’©lentik: A noviszadi terniénytözde igazgatósága legutóbbi ülésén fontos határozatot hozott a tőzsdei általános szokványok 42. paragrafusának megváltoztatásáról és a 44. szakasz kibővítéséről. A tőzsdeigazgató• ság határozata a következő: 1. Az utóbbi időben gyakorivá vált, hogy a tőzsdei itzanszok 42. és 44. paragrafusára vonatkozólag nézeteltérések és panaszok merültek fel és a tőzsdeigazgatóság ezért elhatározta, hogy a szokványváltoztatások gabonaszekciójának és bizottságának meghallgatása és véleménye után a 42. paragrafust ; megváltoztatja és a 44. paragrafus szövegét kibővíti. A 42. paragrafus szövege igy hangzik: »A pariiás-áüomások megnevezése csupán a fuvarelszámolás alapját képezi, Ha a szállítás a paritás-állomásról történik, úgy fuvarelszámolásnak nincs helye. Minden, származású áru szállítható. Ha ellenben a paritás-állomás egyúttal mint származási hely köttetett ki, úgy az áru csak ennek a vidéknek bármely állomásáról szállítható, c vidék bármely állomására, beleértve a paritás-állomást is. Ha a megjelölt ío'drajzi helyen vasúti és hajóállomás is van, a szállítás vasúti állomásról értendő. Ha az illető helyen több vasúti állomás is van, az eladónak jogában van az árut tetszésszerinti állomásra szállítani. Ha a felek az áru továbbításának irányában, vagy relációjában megállapodtak, az elszámolást az áru rendeltetési helyére való tekintet nélkül — amely a megegyezés szerinti irányban, vagy a paritás-állomás és az eladás helyének állomása közötti helyen van — kell megejteni. Ha ellenben a felek nem állapodnak meg az áru továbbítására vonatkozólag, úgy el kell számolniok a szállítási költségnek azt a különbségét,, amely a paritás-állomás és amaz állomás között van, amelyen az árut átadták,« .... 2. A 44. paragrafus uj szövege igy hangzik: »A 42. és 43. paragrafusok eső--j tőben az egymásközti elszámolás alap- -Tyn nfT-Ty—r-nyf. nriurriiaiw 'n i, i—nm B----jául az általános szállítási tarifa számit, tekintettel az esetleges refakciókra.« Abban az esetben azonban, ha olyan állomásra történt a megegyezés, amelyre a passzív területek tarifája van érvényben, j a passzív területekre érvényes tarifát i kell alapul venni akkor is, ha olyan álj lomásról adták fel az. árut, amelyen ez a I kedvezményes tarifa nem érvényes, ki- 1 véve azt az esetet, ha -kimondottan olyan I relációban állapodtak meg. amelyen az 1 említett mérsékelt tarifa nem érvényes. A fuvardíj elszámolásánál a reláció állomását, mint megjelölt állomást kell tekinteni. Abban az esetben, ha a paritás állomás nem fekszik azon a területen, amelyen a passzív területek tarifája érvényes és az árut mégis erre a .területre utalják és ez az áru mégis azon az állomáson kézbesittetik, amelyre a mérsékelt tarifa érvényes, az elszámolást az említett mérsékelt farira alapján kell megejteni, amennyiben á diszpozíció, a relációnak megfelel.« Ezzel kapcsolatban az igazgatóság egyben hatály sn kívül helyezte 190/1927. számú elvi döntését. Ezenkívül Freund Artur pancsevói tőzsdetag kérésére az igazgatóság elhatározta, hogy az ország búza és gabonaáraira. egységes köllpvél típust állapit meg. Ezt a kötlevelet »Novoszadskl ugover« (Noviszadi szeződés) cimeri kell kiadni. Nmcs snfhiilés a gazdasági válságban Újabb fizs ésk ptelenséek a H le’ezök Védegyleténél Noviszadról jelentik: Noviszad gazdasági köreiben az utóbbi időben sokat beszéltek arról, hogy a sok válság közepeire maga a hitelezők védegylete is anyagi válságba került, sőt egyesek már azt is tudni vélték, hegy a védegylet feloszlatására is sor kerül. A Bácsinegyei Napló • munkatársa a védegylet igazgatójához fordult ebben az ügyben felvilágosításért. aki- a: következőkét rnÓPddttae — Ami azt illeti, hogy a hitelezői Védegylet nehézségekkel küzd, az bizonyos, de ez minden más hitelezői védegyletnőt is előfordul. Egy-egy ügy likvidálása hosszú ideig elhúzódhat és ezalatt a védegyletnek sokszor "anyagi nehézségekkel is, kell megküzdenie. Az a hir azonban, hogy a hitelezői védegylet komoly válsággal kiizdene és a feloszlatására is sor kerülne, teljeseit alaptalan és légbölkapott. Arra a kérdésünkre, hogy az utóbbi időben mennyien jelentettek fizetésképtelenséget és ezen a téren milyen a helyzet, a következő választ kaptuk: — Sajnos, a gazdasági válság ma is erősen érezteti a hatását és a fizetésképtelenségek, ha nem is növekednek, a helyzet, egyre súlyosabbra fordul mert'egyre . több céget kergetnek csődbe. A legvégső ideje lenne, ha a tervezett kényszéregyezség-eí életbeléptetnék és ilyen utón segítenének a mai helyzeten, aminek főleg a súlyos adóterhek, a rossz gazdasági viszonyok és a rossz termés az okai. A védegyletnél minden két-három napban jelentenek be egyegy fiiteíésképtelenséget és az utóbbi időben egyre kevesebb megegyezés jön léire.. A legutóbbi hetekben a következő nagyobb fizetésképtelenségeket jelentették I be Friesz-Tesivérek crnobrdói röfösáruj kereskedése egymilliókétszázezer di- I nárral, Mamuzsics Antal szuboticai röfösárukereskedés nyolcszázezer dinár, Ladányi és Menzel noviszadi kézmüárucég háromszázezer dinárral, Csamprag Szteván adai cég kétszázezer dinárral. Pavelka Szteván bacskopetrováci cég ötvenezer dinárral. Stem Salamon Szenta ötvenezer dinárral. Brvinyi és Budi szailcs kovini cég 130.000 dinárral, végül Dcmbitz Márkó vrsaci kézmüárttiizlete félmillió dinárral. Felépít k a szombori halcsarnokot. Szomborból jelenik: A városi közgyűlés már régebben elhatározta, hogy a I halnék, nyílt piacokon való árusítását ! megtiltja s nyolcvanezer dinár költségj gej modern halcsarnokot épittet A ha! las kofák a közgyűlési határozatot a j belügyminiszterhez megfelebbezték az! zab hogy a határozat az 6 érdekeiket I sérti. A belügyminiszter most renae- I letet intézett a városi tanácshoz, amelyíyel a kofák fellebbezésének elutasitá,náxa.L. a. kf-zgyfitési határozatot jóváhagyja. A város a fialcnarnok felépítését, amcdyrc a tanács a költségvetésben "már fedezetről gondoskodott, már * a jövő hét folyamán megkezdi. SPORT ffsgy érthklöíiés előzi meg a Vasas szuboticai vendégjátékát A budapesti praficsapat rendes csapatét állítja fe! a SzA'D ellen Az idei eseményekben gazdag futballszezonból is ki fog emelkedni a Vasas szuboticai vendégszereplése. A kitűnő budapesti pro.iegyüttes, amelynek játékstílusa elsőrangú, a SzAND vendége lesz. A mérkőzés iránt természetesen óriási érdeklődés nyilvánul meg úgy szuboticai, mint a vidéki sportkörökben és a közeli városokból is előreláthatóan sokan fognak Szuboticára jönni, hogy tanúi legyenek a nivós és izgalmasnak ígérkező mérkőzésnek. A Vasas Renner kivételével, aki a magyar válogatottban fog szerepelni, rendes csapatát hozza Szuboticára. A SzAND szintén egy tartalékkal fog kiállni, Siflis helyén, aki mint válogatott játszik vasárnap a magyarok ellen. Helyette azonban a jelenleg nagy formában levő Ambrus fogja védeni a pirosfeketék kapuját. A csapat egyébként rendesen áll fel. A mérkőzés háromnegyed négykor kezdődik a SzAND-páiyán. Előtte két órai kezdettel az SzMTC és a Szombori Szokó bajnoki mérkőzést játszanak. A kettős mérkőzésre, szombaton estig elővételben kaphatók jegyek, a Bata-cég Alekszandrcva-uccai üzletében. A mérkőzést Krausz vezeti. Vasárnapi bajnoki mérkőzések. Vasárnap a szuboticai alszövetség területén négy elsőosztályu bajnoki mérkőzés kerül lejátszásra. Szuboticán az SzMTC—Szombori Szoko meccs lesz, amelynek kimenetele teljesen nyílt. Bíró: Csajághy. Szomborban a Sport a VSC csapatával, a ZsAK pedig a Bácskává! játszik. Favoritként a Sport és a Bácska indulnak. A Sport—VSC mérkőzés bírája Horvácki Fábus, a ZsAKBácska meccset pedig Mangh vezeti. Szentán kerül lejátszásra a Széntai AC —Szuboticai ZsAK mérkőzés. A győzelem megszerzéséré a szuboticai csapatnak van nagyobb esélye. Bíró: Sztipics. A 7-ss SZÁMÚ CELLA 1 Az előtte levő veranda alatt két személy. ült, kik fölemelvén fejüket, kíváncsian nézték. Egy lelkész és egy fiatal leány volt. A lelkész hatvan éves lehetett, a leány húsz. Lionelinvette kalapját, amire a lelkész fölkelt, hogy viszo-. nozza köszöntését. — Germain abbé ur? — kérdezte az amerikai. — Én vagyok — felelte a lelkész és egy lépést tett eleire. I.ionéi meghajolt. — Megbízást hoztam valakitől Amerikából, uram — folytatta kis szünet után — és most sietve teljesítem. Nem rég hagytam el Newyorkot: tegnap este érkeztem meg Párisba és bizonyságot tehet, hogy első látogatásom önt illette. — Miről van szó? — kérdezte a lelkész bámulva — Aránylag nagy összeg pénzről — melyet önnek kell átadnom. — Ki küldi? — Az, aki átadta, ismeretlen akar maradni. — De ... — Ért csupán közbenjáró vagyok, uram és mit sem változtathatok az adományozó akaratán. — És milyen célra szánta az összeget? Lionel egy tárcát vett elő és átadta az abbénak. — Ezen tárcában tíz darab ezer frankos bankjegy van, átadója megkért, hogy önnek kézbesítsem és önre bizta az összeg kiosztását. — De... uram... hebegte az abbé meglepetve. — Talán nem akarja elfogadni? Az abbé hallgatott és figyelmesen vizsgálta azt, ki megindulással párosult figyelemmel beszélt hozzá. — Ön tehát biztosit — folytatta kis szünet után — hogy az az egyén, aki a tárcát át adta önnek, nem akarja, hegy ismerjék. . — Határozottan. . — És Amerikában találkozott vele? — Őrt. — És régóta lakik ott? — Azt nem tudom. — De azt legalább csak mondta, hogy én ismerem öt? — Érről mit se szólt. — Legyen, uram — monda az abbé — nincs jogom hozzá, hogy visszautasítsák alamizsnát, mely boldogtalanoknak lehet hasznára. Elfogadom tehát e tizezer; frankot, de csupán azzal to föltétellel, hogy ön nem uta-1 sitja vissza nyugtámat. — Amint tetszik," uram — felelte Lionel. Ezzel Germain abbé a ház felé tartott, felszólítva ! őt. hogy kövesse és csakhamar belépett buen retiro-jába, mely a derék, leikész imasZ-obájául szolgált. — Foglaljon helyet, uram, monda; csak a nyug tát írom meg és azonnal szolgálatára leszek. Ezzel irni kezdett, miközben Lionel szórakozottan nézett körül az irószobában. Alig tartott öt percig, midőn az abbé visszafordult, nem palástolhatta el meglepetését, sőt majdnem rémületét, Az amerikai ott ült, nehány lépésnyire tőle, sá-j padt arccall, kezét szivére szorítva és merően nézett j egy fényképét, amely imádásra méltó fiatal leányt áb- j rázott. — - Nemde, kitűnő munka? — monda, figyelmesen nézve az amerikait — öt év óta mindig mardosó rneg-j indulással szemléltem az arcképet. — Rokonainak egyike? — mormogta Lionel, anél- j kiil, hogy levette volna széniét a képről. — Lncemay Klotild! — szegény gyermek. — Meghalt? — Meggyilkolták! Az amerikai borzadva szorította homlokát. És mintha erőszakkal akarta volna leküzdeni az érzéseket, melyeket az arckép ébresztett lelkében, gyorsan távozott az imaszobából és a kertbe menekült. Midőn Germain abbé szintén megjelent a kertben. Lionel ismét magához tért és vidám arccal vett búcsút az abbétól. • — Nem lesz szerencsém viszontlátnom, uram? kérdező az abbé. — Meglehet — felelte Lionel. — Nem akarja megtudni, hogy mely célra használom az összeget, melyet átadott? — Szükségtelen . . . Különben pedig tudatnom kellene önnel lakásomat és egyideig azt akartam még, hogy azt senki se tudja meg! — Tehát a viszontlátásra, uram! mondá az abbé, nem ostromolva őt tovább. — A viszontlátásra, felelte Lionel, távozva. Ugyanazon este fél tízkor haza ment és ottlion találta az elmúlt napi embert, aki várta. — Ön pontos — mondá — mihelyt észrevette . . . Hiszi-e, hogy elmehetünk arra a helyre, melyet tegnap említettünk, anélkül, hogy észrevenné valaki? — Tíz felé jár, felelte a másik; holnapig a palota he van zárva és biztosítom, hogy senki se fog reánk figyelni. — Akkor hát ne vesztegessük az időt és menjünk! — Menjünk! felelte Buvard. Ezzel mindketten távoztak. Átmentek a Carousel téren, a Royal hídon, jobbra tartottak a rakparton s a helyett, hogy a Bac-uccába mentek volna, a Bellechasse-ucca magaslatán balra fordultak és végre a szent Domonkos-uccába tértek. Nehány perc múlva mindketten, mintegy közakarattal megálltak. — Ott van? — mondá Lionel borzadva. — Ott van! — felelte Buvard. E pillanatban a szent Klotild toronyórája tizet ütött. Akkoriban a szent Domonkos-uccában egy palota állt, melynek néma és komor külseje rejtély gyanánt tűnt fel minden idegen előtt, kit a véletlen ebbe a negyedbe hozott. Ablakai legalább is öt év óta zárva maradtak; a kapuson és szerény családján kívül egyetlen emberi lény se lépie át küszöbét, ... az udvart, mely az épület homlokzatához vezetett, fü lepte el és a hajdan oly gyönyörű park pusztán állt és irtain gaz burjánzott. (Folyt, köv.)
