Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-23 / 265. szám
4. oldal BÄCSMEGYE1 NAPLŐ 1027. szeptember 23 Főjegyző és ügyvéd harca — az igazságért Súlyos visszaélés vagy sajtó u'j?n elkövetett rlralmazás Becskerekről jelentik: Dr. Mihajlovics Jóca becskereki ügyvéd és Petrov Száva volt becskereki tiszteletbeli vármegyei főjegyző, jelenleg tartományi előadó között hosszú idő óta igen feszült a viszony. Dr. Mihajlovics évekkel ezelőtt alispán volt Becskereken és valószínűleg ebben az időben támadt közte és Petrov között konfliktus, amelynek utóbb érdekes fejleményei lettek. Dr. Mihajlovics Jóca még 1922. június havában cikket irt a Becskereken megjelenő Banatszki Olaszaik cimü lapban, amelyben szokatlanul éles támadást intézett Petrov Száva ellen. A cikkben többek között azt a vádat emelte Petrov ellen, hogy ő hivatalos hatalmával visszaélve milliókat akart keresni az pgrárreform és a földműves szegények rovására, de abban Mihajlovics az utolsó pillanatban megakadályoztá. A cikk szerint ugyanis Petrov Száva főjegyző Anker és Kanyozsár nevű emberek társaságában megvásárolta a surjáni nyolcszáz holdas Vicián-féle birtokot több millió dinárért, de arra egy párát sem fizetett, mert nem volt neki pénze, hanem csak strómanként szerepelt a vételnél. Még mielőtt a szerződést perfektuálták volna, Petrov ráparancsolt Petrovics Mihály surjáni jegyzőre, hogy a kataszterben az ő tulajdonjogát vezesse rá a birtokra. Petrovics jegyző teljesítette is feljebbvalója parancsát és a törvények ellenére bejegyezte a községi kataszterbe Petrov tulajdonjogát. Petrov ezután a földet magasabb áron eladásra kínálta a surjáni földműveseknek, miáltal több millió dinár haszonra lett volna kilátása. Mihajlovics dr. mint alispán, azonban értesült erről a visszaélésről és még idejekorán megakadályozta Petrov tervének végrehajtását. A cikk megjelenése után Petrov Száva ellen azonnal megindult a fegyelmi eljárás és a büntetőügy! vizsgálat is. A lefolytatott kihallgatások eredménye azonban az lett, hogy mindkét eljárást megszüntették Petrov Száva ellen, mert úgy a vármegye fegyelmi, hizottsága, mint az államügyészség a vizsgálat eredményéből azt állapította meg, hogy dr. Mihajlovics vádjai alaptalanok és Pctrovot semmiféle visszaélés nem terheli. Miután mindkét vizsgálat teljesen tisztázta, Petrov Száva beadványt intézett az államügyészséghez, amelyben kérte, hogy dr. Mihajlovics Jóca ellen a cikkben foglalt vádjai miatt hatósági személy megrágalmazása miatt indítson eljárást. Az államügyészség eleget is tett Petrov kívánságának és dr. Mihajlovics Jóca ellen vádiratot adott ki, amelyben az ügyvéd ellen a régi sajtótörvény 52. és 54. szakaszai alapján vádat emel. A vádirat indokolása az, hogy a fegyelmi és bűnügyi vizsgálat beiga-A közelgő községi választások alkalmából a vajdasági községi választások sorrendjéről megjelent szabályrendelet a legkülönbözőbb kritikára talált és sok politikusnak az a véleménye, hogy a szabályrendelet több intézkedése helytelen és káros. A Bácsmegve Napló noviszadi munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni Klicin Mitával, a vajdasági tartományi választmány elnökével, aki behatóan tanulmányozta a községi választások szabályrendeletét. Klicin Mita arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye a községi választások rendszeréről és szabályrendeletéről, a következőket mondotta: — Véleményem szerint a szabályzat általában összhangzásban van az egész választási rendszerrel, tehát megfelel az alkotmány előírásainak. Megjegyzem azonban, hegy helyesebb intézkedés volna, ha nem az egész községre, vagy városokra készítenék az egységes választási listát, hanem a helységeket választási körzetekre osztanák külön listákkal, mert ilyen módon lehetségessé válna, hogy minden városrész a saját embereit választhassa be. mig a mostani rendszer szerint, amelynél az egész város késziti el a listát,; nem biztos,, hogy minden városrész és minden professzió megkaphatja a maga képviseletét. EÜz’el a rendszerrel csak a lista első üz-husz tagja kerülhet be, mig ha minden ^városrész külön listával menne, bejuttathatná a saját képvselőjét. A régi választási rendszer , szerint a község körzetekre volt felosztva és igv a választás technikája is könnyebb volt. zolta, hogy Mihajlovics vádjai alaptalanok, tehát a rágalmazás ténye nem kétséges. Dr. Mihajlovics Jóca viszont kifogással élt a vádirat ellen, amelyben bizonyítani kivánja, hogy a cikkben foglalt állítások a valóságnak megfelelnek és erre nézve tanukat jelent be, egyben elévülési kifogást is emelt. A becskereki törvényszék vádtanácsa nemsokára foglalkozik az érdekes ügygyei, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. — Bár a választási rendszer teljesen megfelel a mai követelményeknek, a szabályzatban vannak olyan intézkedések, amelyek nincsenek összhangban az alkotmánnyal és a tartományi önkormányzatnak a törvényekben biztosított hatáskörét megsziikitik, tehát ebből a szempontból is reakciósak. — A szerbiai községi törvény szerint a választások ellen beadott felebbezések ügyében az államtanács dönt, tehát a járási főnöknek és a Tőispánnak ebbe beleszólási joga nincs. A magyar községi törvény az 1886. évi 22. t.-c. kimondja, hogy a felebbezésekben a megyei közigazgatási bíróság dönt, nem Pedig a főispán, a városokban pedig külön bíráló bizottság illetékes. A mostani szabályzat a választások ellen beadott felebbezések ügyében az elsőfokú döntés jogát n főispán hatáskörébe utalta, mig második fokon a közigazgatási bíróságot mondotta ki illetékesnek. Ezzel az intézkedéssel a belügyminiszter túllépte a pénzügyi törvény által kapott felhatalmazást. — A belügyminiszter még egy másik intézkedésével is túllépte a pénzügyi törvény által kapott felhatalmazását. A választásokról szóló szabályzatban ugyanis" bevitte még a fegyelmi ügyekről szóló szakaszt is és'pedig -úgy, hogy a járási főnök lenne az elsőfokú bíróság, második fokon a főispán,, a harmadik fokon Dedig a belügyminiszter. A tartományi és járási önkormányzatról szóló törvény értelmében pedig a községek elöljáróságai és alkalmazottai felett fegyelmi hatóság a tartományi választmány, melynek Sok sérelmes intézkedés van a községi választásokat szabályozó rendeletben A bácskai tartományi válaszom nv az államtanácshoz fordul pan i’.szál Klicin Mita, a tartományi választmány elnökének nyilatkozata Szőke Gina Irta, Színi Gyula A bolt a maga tisztaságával és finom dohányillatával azokra a szivaros dobozokra emlékeztetett, amelyek tengerentúlról érkeznek, csipkével vannak díszítve, éjszemü kreolnők arcképével vannak fölékesitve és bennök az illatos havannákat sárga selyemszalag köti össze. Szőke Gina, az uj traílkosnő karcsú páámatermete exotikusan rajzolódott a tarka háttérbe, amelyet a szivaros skatulyák téglafalszerü épitménye tett színessé, kedvessé. Fekete ruhát viselt, amely csak emelte karcsúságát. Dús szőke hajába rózsa volt tűzve, nagy, piros rózsa szinte lecsöpögő biborfoltja. Amikor fölvetette szeme pilláját és körülnézett, a boltban lévő emberek közt áhitatos csönd támadt, mindenki elnémult a szőke szépség káprázatával szemben. Ginának világosszürke szeme volt, de különös, megragadó ibolyafényű villanásokkal. Szépséget nem lehet soká véka alá rejteni és messze földről jöttek emberek Szőke Gina csodálatára. De amig a szivaros pultig eljutott, mennyi szenvedésen kellett átesnie Ginának! Bolond fejjel, tizenhat éves kólában asszony lett. Szegény ember felesége. És az élet mintha ép a legszebb szerelmeket üldözné tüzzel-vassal: férje, Mágory Endre, házasságuk harmadik hónapjában elvesztette állását. Hitelen szétfoszlott a szerelmes álom. A nyemoruság szétválasztotta a két embert. A férj vidékre ment. silányan fi tété« áttásba és ott se volt soká maradása. Bolyongott mindenfelé, mint annyi sok ember ebben a boldogtalan világban. abból a reménységből élve hegy valahová maid »bovágóiik«. Az asszony oeöig gazdag rokonai támogatásival trafikot nyitott, egy icipici trafikot, amely alig volt nagyobb. mint valami szivaros doboz, de legalább forgalmas helyen volt. És ebben u boltban várta Szőke Gina talán... a mesebeli herceget. Egy nap a szivarosbolt elé halk sikamlóssal cimeres autó érkezett. Ma* gastermetü, kissé hajlotthátu arisztokrata szállt ki a gépkocsiból és egyenesen bement a trafikba. Nem volt már fiatal ember. Halántékán ezüstös hajszálak csillogtak. Megnyerő, kellemes modorú férfi volt és abból a rajongásból amellyel Ginára nézett, sokat lehetett kiolvasni. — Mivel szlogálhatok? — kérdezte Mágoryné. —Van zárt levelezőlapja, kedves nagysád? — Tessék. Az arisztokrata elővette zsebéből aranyceruzáját, elvonult az írópulthoz, szemére illesztette monokliját, a levelezőlapra ráírta a nevet, amely a szivárosbolt fölött kis aranybetükkel ékeskedett: »Mágory Endréné«. És belül a levélben ezt irta: »Imádott édes. szőke angyalka! Ön egészen megzavarta az eszemet. Hogyan lehetne önhöz tisztességes utón közeledni? Ha megkönyörül rajtam, Írjon néhány sort és adja át nekem. Sírig hü rajongója Almaviva gróf.« A levelet leragasztotta, aztán finom mosollyal átadta Ginának. A fiatal aszszony elolvasta a levelet, arca biborpiros lett, összegyűrte az Írást és fogai közt csak ezt sziszegte halkan: — Szemtelenség!... Gróf ur, ön téved! .... Vevők voltak a boltban, Gina nem akart nagyobb botrányt fölidézni és ezért a g'ófot, mikor egy doboz legfinomább szivart kért, kiszolgálta. A gróf az egész dobozt átadta az inasának, kifizette az árát és barátságos mosollyal távozott. Másnap és azontúl minden nap Almaviva gróf hűségesen megjelent a trafikban, bőkezűen vásárolt és ajkán rejtelmes mosollyal távozott. így tartott ez több mint egy hétig. Ekkor a gróf véletlenül épp olyankor toppant be a boltba, amikor egy vevő se volt jelen. A szerelmesszivü Almaviva így szólt halkan, de határozottan: — Imádott édes, szőke angyalka! Hagyja itt ezt a szegényes kis boltot. Jöjjön velem Parisba! El fogom venni feleségül. Dúsgazdag ember vagyok. Franciaországban ezerholdas birtokom van. Minden vagyonomat a maga pici lábai elé rakom ... Gina habozott... nem utasította el a grófot.., és megengedte, hogy Almaviva megfogja a kezét. A gróf liizdgett. duruzsolt, szép meséket suttogott szerelemről, gazdagságról és hódolatteljes csókot nyomott Gina meztelen karjára. — Az enyém lesz, szőke kis angyal? — Nem tudom... talán! — Tejbe, vajba... nem ... pezsgőbe fogom füröszteni!... Legyen az enyém, drága, édes!... Ebben a pillanatban kivágódott a trafik ajtaja és belépett Gina férje, Mágory Endre. Almaviva g óf az asszony ijedt arcából rögtön megértette, hogy valami határozatai ellen a másodfokú ítéletért a közigazgatási bírósághoz kell a fellebbezést beadni. — A miniszteri szabályzat más érvényt is megsértett. Az államtanácsról szóló törvény 18. szakasza szerint, ha valamelyik közigazgatási hatóság határozata valakire sérelmes, úgy az Illetőnek csak egy felettes közigazgatási hatósághoz van joga felebbezni. Ezen második közigazgatási hatóság határozata ellen pedig csupán a közigazgatási bírósághoz lehet felebbezni. Ha a második hatóság a miniszter lenne, úgy az államtanácshoz kell felebbezni. Ha tehát a járási főnök elsőfokon Ítélkeznék, a főispán pedig a második fokon, akkor a harmadik fokú Ítélkező biróság nem a miniszter, hanem a közigazgatási biróság lehet. Miután a tartományi választmány a miniszteri szabályzat eme szakaszait sérelmesnek találja, minden esetben az államtanácshoz fog fordulni jogorvoslatért, mert a miniszteri szabályzat az alkotmány 49.'szakasza értelmében nem mondhat ellent a törvénynek és nem állhat ellenétben a megadott felhatalmazással. Sztip cs polgármester tanulmányúira utazott A szuboticai paigármesier egy heti szabadságideje alatt tanulmányozza a zagrebi közigazgatást I Szlipics Károly dr„ Szubotica város polgármestere csütörtökön délután egy heti szabadságra utazott. A polgármester Zagrebban fogja tölteni szabadságidejét, ahol a városi közigazgatást fogja tanulmányozni. Sztipics Károly dr. ffeinzl Vjekoszláv volt zagrebi polgármester kalauzolásamellett meg fogja tekinteni az összes városi intézményeket, a közigazgatási ügyosztályokat és a zagrebi községi közigazgatás rendszerét fogja megfigyelni. A polgármester elutazása előtt kijelentette á Bácsmegyei Napló munkatársának, hogy utazásának nincs hivatalos jellege. A polgármester saját költségén teszi meg az utat, de tapasztalatait természe! tesen a város javára fogja értékesíteni. I A pogármester, mint értesülünk, különös figyelemmel fogja tanulmányozni a kislakások építésének kérdését. A polgármester jövő héten tér vissza Szuboticára és a nyilvánossággal is ismertetni fogja tapasztalatait és uj terveit. S jubötieán érdeklődéssel várják dr'. Sztlpfcs nyilatkozatát, amelyben programját is vázolni iogja. rendkívüli történik. Kissé félrevonult a pult felé, sőt olyan mozdulatot tett, mintha el akarna szökni. — Gróf ur, álljon meg! — kiáltott rá Mágory Endre, a férj. — Néhány szavam volna önhöz. — Nem Ismerem ezt az urat... Ki ez? — mondta Almaviva, — A férjem... — suttogta Gina. — Mindjárt jobban meg fog ismerni, gróf ur — szólt Mágory. — Ön a feleségemnek azt az ajánlatot tette, hogy utazzék el önnel Parisba. 1 erm esze tesen felajánlotta neki a házasságot is, hogy hamarább megszédüljön. — De kérem! — tiltakozott a gróf. — Csak semmi fölösleges beszéd! — mondta Mágory. — Miirhzt az inasától tudom. Az inasa, gróf ur, ez :dő szerint már a rendőrség foglya. Almaviva nagyon az ajtó felé húzóink — Meg ne moccanjon! — rivalt rá Mágory. — Ha kedves az élete, egy tapodtat se mozduljon.! Almaviva zavartan megállt. Mágory a gróf vállára tette kezét: — No, öreg Lindwurm barátom... vén betörő! Ezúttal alaposan megjártad! Sajnálom, de a törvény nevében le kell, hogy tartóztassalak. AÍmaviva kesernyésen mosolygott, de nem felelt semmit. Mágory a feleségéhez fordult: — És most, Gina, válasszon köztünk... Felesége akar-e lenni Almaviva grófnak.» alias Lindwurm Nácinak... aki Közép- Európa egyik legnagyobb szélhámosa és akit öt világváros rendőrsége köröztet? Vagy pedig viszajön hozzám, Mágory Endréhez, akinek végre annyi hányattatás után sikerült állásba jutnia?... A budapesti detektivtestület egy szerény, de talán uagyjövöjü tagja vagyok.
